Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-05 / 182. szám

Modern meó Murphy után szabadon: ami elromolhat, az, ugye, el is romlik. Nem talált még fel olyan gépet az emberiség, amelyik egyszer ne menne tönkre. De azért próbálkozunk... Próbálkozik a legtöbb gyártó is. A világmárkák képviselői versengenek egymással, ki tud szebbet, jobbat, „minőségibbet" produkálni. A minőségnek szabványai, iskolái, sőt mi több, filozófiája van. A minőségismeret tanításából iskolák, cégek, tanárok, egyszóval százezrek élnek meg a világon. A minőség egyes fokozatait, tanúsítványait, dijait nem elég egyszer megszerezni, ezeket auditáltatni kell. Rendszeresen, általában évente egyszer. Az auditáláshoz neves cégeket alapítottak, amelyek osztódással szaporodtak, hogy azok megint csak embereket, vagyis családokat tartsanak el. A minőségből tehát meg lehet élni. Az is jól keres, aki tanítja, az is, aki bevezeti, és az is, aki magát a minőségi terméket állítja elő. A minőség ráadásul „ragadós". Ha az egyik gyártó megszerezte, a másik, a konkurens is igyekszik. Nehogy kimaradjon a vérkeringésből, az egész világot behálózó kereskedésből, a kis- és nagyobb, sőt legeslegnagyobb láncolatokból. A miniatűr alkatrészek előállítójának bizonyítványt állítanak ki, hogy a mütyürjeit valaki megvegye, beépítse a nagyobb gépekbe, háztartási készülékekbe. Ha nincs neki papírja a minőségről, szóba se állnak vele, hiszen melyik az a „bolond" cég, amelyik kísérletezésbe kezd, jó vagy nem jó az a bizonyos csavar, alkatrész, chip, miegymás. Folytonos „meózásból" áll az élet mindenütt. Nem úgy persze, mint régen, hogy a szalag végén ott állt valaki, aki az egyik gyártmányt továbbengedte, a másikra meg rábökött, hogy selejt, vigyék, ne is lássa. Nem. Ma egy beszállítótól alaposan és légmentesen csomagolt áruk érkeznek, a laikus számára érthetetlen kódokkal, jelekkel, betűkkel és számokkal ellátva. Az a vicc az egészben, hogy a minőségre való iszonyatos törekvés mellett mégis Murphy-nek lesz igaza, amíg világ a világ és ember az ember. Ami ugyanis elromolhat, az ma is elromlik. Máskülönben nem lenne szükség Sony és Philips, Opel és Mercedes szervizekre, éhen halnának a szerelők, bezárnák a boltot azok a gyártók, amelyek pótalkatrészekkel árasztják el a világot. Hát, igen. Legyen a termék „minőségi", de azért véletlenül se tartson örökké. Máskülönben egy életre vásárolnának az emberek hűtőt, porszívót. Máskülönben csak akkor vennének az emberek új háztartási készülékeket, ha azok egyre újabb funkcióknak tennének eleget és a régiek kimennének a divatból. A hűtő például ad abszurdum nemcsak hútene, hanem melegítene is. De hát erre senki se vágyik. Egyelőre mindenki csak azt szeretné, ha a fagyasztó jól fagyasztana. Legalább tíz évig. • A cég és vezetője Egyszerre indultak, együtt maradtak Minőség '98 Burton-Apta, a vásárhelyi éllovas Díjak és díjazottak • Ha egy termék bizalmi Gumimatrac helyett luxusjacht • Munkatársunktól A Burton-Apta Tűzállóanyaggyártó Kft. jogelődje 1968-ban kezdi el tevékenységét a zöldmezős beruházásként létrehozott Alföldi Porcelángyár részegységeként. Az önállósulás időpontja: 1990. július 1. - ekkor kft.-vé alakul a gyár. 1991. október 30-tól német-magyar vegyes vállalatként működik. A többségi tulajdonos 67 százalékkal - a német Burton cég lesz, az Alföldi Porcelángyáré (Villeroy & Boch Hungária) marad a 33 százalék. A dolgozók száma 250. A termelési érték 1998ban elérheti a 3 milliárd forintot (28 millió német márka). A termékek 97 százaléka exportra megy a világ minden részébe, Németországtól a Távol- és KözelKeleten és Amerikán át Ausztráliáig. Schleiffer Ervin (55) 1967 szeptemberében, még az alapítás idején lép be a céghez művezetőként. Épületgépész mérnökként végez a pécsi Polláck Mihály Műszaki Főiskolán. Majd főművezetővé avanzsál, később üzemvezető, gyáregységvezető. gyárigazgató, s legvégül ügyvezető igazgató. Egész élete a gyárhoz kötődik. Ki miben erős, ki miben gyenge? A Burton-Apta Kft.-nél minden ember „be van oltva" a minőségüggyel. Megyeri József kereskedelmi és marketing vezető, valamint Rácz István külkereskedő azt próbálják megmagyarázni, honnan ered ez az elkötelezettség. A vásárhelyi cég azért ad be rendszeresen pályázatokat, hogy ne szakadjon meg az önértékelés folyamata. Mint megtudom, az erősségek, gyengeségek mérése, felismerése, az állandó felülvizsgálat tovább javltja a munkát. Egy felülvizsgálat, egy pályázat beadása olyan helyzeteket indukál, amelyekből mindig csak erősebben lehet kikerülni. A cégnél jelentős szerepe van az innovációnak - tudom meg Megyeri Józseftől és Rácz Istvántól. A szakma folyamatosan új kihívásokkal jelentkezik és ezekre megfelelő válaszokat kell adni. A termékek 50 százaléka például egy év leforgása alatt újult meg. - Olyan kulcselemeket gyártunk - mondja Rácz István -, amelyeket más termelők, ráadásul automatizált vállalatok használnak. A méretpontosságnak milliméterre meg kell lennie. - A kereskedelemben az jelenti a minőséget - folytatja Megyeri József -, hogy az ajánlatokat korrektül keli előkészíteni, legvégül pedig a termékeket határidőre kiszállítani. A TQM-ről mindketten azt vallják, fontos eleme, hogy a dolgozókat bevonják a munkába. Az emberek információkhoz jutnak hozzá. Mindenki mindent tud a cégről, az eredményekről, a partnerekről, ahová a termékeket szállítják, sőt a versenytársak újdonságait is megismerik. A dolgozó éppúgy elégedett lehet a munkájával, mint a vevő. AQM rendszerében két riportalanyom is állandó képzésben részesül. Megyeri József ráadásul az Európai Minőségi Alapítvány helyi képviselője. A cég egy 80 főt befogadó előadótermet azért tart fönn, hogy ott állandóan képezhesse a dolgozóit. S hogy mi az eredmény? - Kézzel fogható, mert a bérekben jelentkezik - válaszolja Rácz István. - A bérezés ugyanis minőségfüggő. Meghatározzák, mekkora lehet a selejtszázalék, és ha kevés a selejt, akkor több pénz visznek haza az emberek. Nem fordítva működik, mint régen: hogy aki selejtet gyártott, annak levontak egy bizonyos összeget a béréből. Még a targoncás is érdekelt a minőségi munkában: ő a csoportbér átlagát kapja. A Burton-Apta nagy utat járt be a minőségügyben. Ennek lépcsőfokai: 1976. Operatív minőségszabályozási rendszer bevezetése, 1987. minőségpolitika megfogalmazása, 1988. átfogó minőségvezetési rendszer kidolgozása, 1993. ISO 9001-es tanúsítvány megszerzése, 1993. IIASA-SHIRA Díj elnyerése, 1994. EU-EFTA/ PHARE Magyar Minőségdíj megszerzése, 1996. ISO 9001es tanúsítvány ismételt megszerzése, 1996. Magyar Nemzeti Minőségdíj elnyerése. F. K. A hódmezővásárhelyi Burton-Apta Tüzállóanyaggyártó Kft. 1996ban kapta meg a Nemzeti Minőségdíjat. Az elsők között, hiszen* ezt a rangos elismerést abban az esztendőben adták ki először. A vásárhelyi cég - amely hoszszú listát vezet a minőségügyben elért trófeákról - azonban ezzel sem elégedett meg: idén megpályázta az Európai Minőségdíjat is. A Burton-Aptánál különben mindenkinek szenvedélyévé vált a minőség. Ezt a szemléletet próbálja érzékeltetni az alábbi összeállítás. A Burton-Aptához automata kapun keresztül jut be az ember. Alig pár métert kell csak megtenni ahhoz, hogy észrevegye: más világba lépett be, holott csak egy karnyújtásnyira került a mindig poros földeáki országúttól. Kockakövek, méretre nyírt Mozgásban a tűzálló formák. (Fotó: Tésik Attila) gyep, virágágyások, rózsalugasok, árnyas parkoló. Zöld sziget az óceánban. Az irodákban klíma, az üzemcsarnokban óránként fölporszívózzák azt az egy-két porszemet, amelyek véletlenül bekerültek a zárt birodalomba. Egyenruhás, szemlátomást elégedett dolgozók a gépek mellett, s ugyanezek az arcok néznek le a „faliújságokról" is, amint különböző vállalati bulikon, juniálisokon mosolyognak a világba. Mintha csak minden „meg lenne rendezve" a látogatók számára... A Burton Apta Kft. tűzálló termékeket és ezekből komplett rendszereket állít elő, főleg a kerámiaipar számára. A termékek - ahogy azt a vásárhelyi cégnél egyfolytában hangsúlyozzák - „bizalmi" termékek, hiszen a vevők termelését, nagy értékű berendezéseik biztonságos működését kell elősegíteniük. A partnerek egyik része a durvakerámia-ipart (tégla- és tetőcserépgyártók), a másik a finomkerámiát (edény-, szaniter-, burkológyárak) képviseli. A Burton-Apta gyártmányai égetési segédeszközök, amelyeket eszközként alkalmaznak a termelési folyamatban. Az égetés során a készülő termékek tartását, alátámasztását, alakjuk megőrzését szolgálják. A gyár 1968-ban kezdte meg működését az Alföldi Porcelángyár egyik részegységeként. A cég 1990. július l-jén APTA néven önálló, egyszemélyes kft.-vé alakult. (A kezdőbetűk az Alföldi Porcelángyár és a tűzálló anyag névből keletkeztek. Csak érdekességként: ma már az Alföldi Porcelángyár nevet egyedül ez a cég őrzi.) Burton-Aptává akkor keresztelték a kft.-t, amikor 1991. október 30-án német-magyar vegyes vállalat lett. A Burton-Aptánál három ügyvezető tartja a kezében az irányítást. Egyikük, a kereskedelemmel és fejlesztéssel foglalkozó Schleiffer Ervin avat be a cég rejtélyesnek tűnő világába és a minőségüggyel kapcsolatos hitvallásba. Rendhagyó módon először ő szegez nekem egy kérdést: - Tudja-e, mi a különbség a sokfajta minőségügyi tanúsítvány, módszer és elismerés között? Az ISO 9001 például - amivel különben 1993 óta rendelkezünk - csak egy eszköz. Olyan nélkülözhetetlen valami, mint a kés az evéshez. A késre ezért van szükségünk, hogy elvágjuk vele a kenyeret, az ISO-ra azért, hogy a gyártás valamennyi folyamata hibátlanul működjön. Az ISO egy szabvány, amely garantálja a rendszer folyamatában minden együtt áll ahhoz, hogy a végeredmény jó legyen. Nagy baj lenne, ha a végén derülne ki, hogy selejtet gyártottunk. Régen, ugye, csak a végterméket minősítették, ez volt a meózás. Azért pedig, hogy az egész rendszer jól működjön, a TQM-re van szükség, amelynek segítségével az összes munkatárs minőségorientálttá válik. Ez oktatási rendszer, az emberek szakadatlan, folyamatos képzése. • Mit jelent a cég számára a minőség? - A minőség egy magatartásforma, ami minden tevékenységünkben benne rejlik. Ha valaki a víz felszínén akar maradni, akkor nem mindegy, hogy gumimatracon evickél-e, avagy luxusjachton szeli a hullámokat. Mi, ha már választhattunk, az utóbbira szavaztunk. Különben állandóan azt próbáljuk megfogalmazni, mi a minőség. A leginkább úgy lehetne megfogni: az, ami örömet, megelégedettséget okoz. És ebben benne van a vevő megelégedettsége éppúgy, mint a mi dolgozóinké. 0 Mikor kezdtek el a minőségüggyel foglalkozni? - Már a 70-es években felismertük, hogy a piac a minőséget várja el. Ha van egy beruházás, amely mondjuk 100 millió német márkába kerül, és annak a 8-10 százalékát a mi termékeink teszik ki, s ha azok - tegyük fel rosszak, akkor az egésznek vége. A termelési rendszert, a cég szervezési felépítését egyaránt a minőség hatja át. A legapróbb dolgokra is odafigyelünk: a környezet szép, minden tiszta, hiszen ha a kis dolgokban rend van, akkor a nagy ügyek is rendben mennek. A vevőkkel való tárgyalás során is elsődleges szempont a minőség: ha ugyanis ez nem jó, akkor nincs miről beszélni, se árról, se semmiről. • Egyre inkább azt látom, a minőségben ugyanúgy kell „hinni", mint egy vallásban... - A minőség sajátos filozófia. Saját magunknak szerzünk örömet. Ugyanakkor küldetés is: a legjobb minőségű égetési segédeszközök előállításával biztosítani az anyagi és erkölcsi sikereket. Úgy gondoljuk, ha mi sikeresek vagyunk, akkor a tulajdonosaink is elégedettek, hiszen nem lehetünk „ő ellenükre elégedettek", és legvégül a vevők is jól érzik magukat. Fakota Klára Schleiffer Ervin. (Fotó: Tésik Attila)