Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-04 / 181. szám

8 MEGYEI KÖRKÉP KEDD, 1998. AUG. 4. • Összefog a Déltáv, az Alcatel, és a JATE Távközlési menedzserek Csapot, papot Az új telekommunikációs szolgáltatások jól képzett szakembereket igényelnek. (Fotó: Nagy László) Elismerés szegedi orvosoknak • Munkatársunktól Dr. Czipott Zoltánnak, a SZOTE nyugalmazott do­censének a művelődési és közoktatási miniszter A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettet adományo­zott. Dr. Gábor Miklós emeri­tus professzort és dr. Virág István egyetemi tanárt (Gyermekgyógyászati Kli­nika) több évtizedes magas színvonalú oktató-nevelő munkásságuk, tudomány­szervező tevékenységük el­ismeréseként a köztársasági elnök Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje ki­tüntetésben részesttette. Humboldt­adomány a SOTE-nak • Budapest (MTI) A gyomor- és nyom­bélfekély kialakulásá­ért felelős baktérium kimutatására alkalmas készüléket adományo­zott az Alexander von Humboldt Alapítvány a Semmelweis Orvos­tudományi Egyetem­nek. A több mint 70 ezer márka értékű analizátort és az ahhoz tartozó berende­zéseket Hasso Buchrucker, a Német Szövetségi Köz­társaság nagykövete adta át a SOTE 2. számú Belgyó­gyászati Klinikáján. A be­rendezésre - a Németor­szágban megkezdett kuta­tások folytatásához - a Humboldt Alapítvány négy egykori ösztöndíjasa, Tu­lassay Tivadar, Miltényi Miklós és Reusz György, az 1. számú gyermekklini­ka, valamint Tulassay Zsolt, a 2. számú belgyó­gyászati klinika orvosa adott be közös pályázatot. Az átadás után Tulassay Zsolt elmondta: a készülék a legkíméletesebb módon mutatja ki a gyomorban je­lenlévő helicobaktériumot, amely nemcsak a gyomor­és nyombélfekély kialaku­lásáért felelős, hanem ­újabb adatok szerint - a gyomorrák kockázatát is fokozza. A hazai lakosság 50-60 százaléka fertőzött a bakté­riummal, ami - sokszor csupán egynapos hasmené­ses tünetet okozva ­leggyakrabban gyermek­korban kerül a szervezetbe. Az új berendezést a beteg, illetve veszélyeztetett fel­nőttek és gyermekek szűré­sére használják, akár házi­orvosi beutalásra is. Tudo­mányos kísérletként az analizátorral követni kí­vánják a gyulladásos bél­betegek és a cukorbetegek szervezetében is a baktéri­umjelenlétét. Fischer János, a ma­gyarországi Humboldt­egyesület elnöke elmondta: a bonni székhelyű ala­pítvány életük végéig tartja a kapcsolatot a világ min­den pontján megtalálható ­a legkülönbözőbb szakte­rületen dolgozó - mintegy 20 ezer volt ösztöndíjasá­val. Az alapítvány évente 30-40 millió forint értékű segítséget ad 400 magyar egykori ösztöndíjasa közül azoknak, akik támogatásuk nélkül nem tudnák folytat­ni tudományos munkáju­kat. A JATE fizikus tanszék­csoportja telekommuni­kációs menedzser szakot indít szeptemberben. A kezdeményezés különle­gessége, hogy az egye­tem mellett a Déltáv és az Alcatel is kiveszi a ré­szét a képzésből. A célja­it és formáját tekintve is újdonságnak számító szaknak így három „gazdája" is akad: Led­nitzky Péter, a Déltáv ve­zérigazgatója, Szabó Gá­bor fizikus professzor, és Vavra Gábor, az Alcatel munkatársa. - Először azt kellene tisz­tázni, mit is jelent, a „tele­kommunikációs menedzser" szakma - kezdi a beszélge­tést Lednitzky Péter. - Nem távközlési mérnököket oktat­nak majd az egyetemen, ha­nem olyan szakembereket, akik meg tudják mondani, hogy egy cégnek milyen tele­kommunikációs szolgáltatá­sokra és eszközökre van szüksége. Vagyis a szakon végzetteket elsősorban nem a távközlési szolgáltatók, ha­nem a szolgáltatásokat igény­be vevők fogják alkalmazni. - A három éves oktatás során a hallgatók megismerik a modem távközlési berende­zések működési elveit, szol­gáltatásait, és megszerzik a telekommunikációhoz kap­csolódó üzleti ismereteket, így a technika, a szolgáltatá­sok és a pénzügyek ismereté­ben képesek döntési helyzet­be hozni a cégvezetőket - ve­szi át a szót Szabó Gábor. ­Ennek érdekében a képzés nagy hangsúlyt fektet az is­meretek gyakorlati, alkalma­zási oldalára. A szak oktatási tárgyai között szerepelnek az alapvető matematikai, fizikai, elektronikai és közgazdasági ismereteket nyújtó tárgyak. • Budapest (MTI) Rövid betegség után, éle­tének 84. évében, július 25­én elhunyt Gál Ferenc teoló­giai professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott rektora, a La­teráni Egyetem díszdoktora. Gál Ferenc 1915. március 14-én, Pácinban született. 1939. októberében szentel­ték pappá. 1940-45-ig káp­lán, plébános és teológiai ta­nár a kassai egyházmegyé­valamint másod- és har­madévben az ezekre épülő speciális informatikai, táv­közlés-technikai, hálózati és üzleti, menedzseri szaktár­gyak. A tanterv kidolgozásá­ban segítségünkre voltak a Francia Távközlési Intézet munkatársait, akik a további­akban is vállalják az együtt­működést, elsősorban a sza­kon oktatók továbbképzését. • Készen áll-e a piac a telekommunikációs me­nedzserek alkalmazásá­ra? - Mielőtt belevágtunk a dologba, felmértük a tele­kommunikációs menedzserek várható elhelyezkedési lehe­tőségeit, és azt tapasztaltuk, hogy komoly igény van ilyen típusú szakemberekre. A gaz­dasági és technikai struktúra átalakulása, az ehhez kapcso­lódó telekommunikációs szolgáltatások megnöveke­dett szerepe, és a távközlési eszközök ugrásszerű fejlődé­se az e területeken széles lá­tókörrel rendelkező szakem­berek tudását igénylik. A te­lekommunikációs menedzse­rek iránt leginkább azon cé­gek, gazdasági szervezetek érdeklődnek, amelyek szá­mára az információ megszer­zése, továbbítása kritikus té­nyező akár a működésük, akár stratégiai helyzetük szempontjából. Ilyen szerve­zetek például a bankok, biz­tosítók, közlekedési-, távköz­lési vállalatok, közszolgálati szervek (rendőrség, mentők, tűzoltók), turisztikai cégek, iparvállalatok. • A képzést a Déltáv is támogatja. Miért? - Kőkemény, hosszú távú üzleti érdekből. A Déltáv azért tartja fontosnak a szak elindítását és azért támogatja a képzést, mert érdeke, hogy a fogyasztói oldalon jól fel­készült szakemberekkel dol­ben. 1980 és 1985 között az Apostoli Szentszék (Vati­kán) Nemzetközi Teológiai Bizottságának a tagja, 1992­től az újjáalakuló Pázmány Péter Katolikus Egyetem el­ső rektora volt. Az elhunyt professzorért augusztus else­jén, szombaton 11 órakor, a budapesti Egyetemi temp­lomban mutattak be engesz­telő szentmisét, majd a templom kriptájában helyez­ték örök nyugalomba. gozhasson - szögezi le Led­nitzky Péter. - Tekintettel ar­ra, hogy a telefonhálózat bő­vítése befejeződött, a cég fő csapásiránya ma már az üzle­ti kommunikáció. Ehhez olyan partnerek kellenek, akik jól ismerik az egyre bo­nyolultabbá váló telekommu­nikációs rendszereket, az egyre szélesedő szolgáltatási kínálatot. A szak elindításá­val voltaképpen vevőinket látjuk el szakemberekkel. 9 Milyen eszközökkel tá­mogatják a képzést? - Munkatársaink részt vesznek az oktatásban, és le­hetőséget biztosltunk a Dél­távnál a szakmai gyakorlatra. Emellett két ösztöndíjat ho­zunk létre a legjobb ered­ményt elérő hallgatóknak. Itt nem a régi, szocialista ösz­töndíjra kell gondolni, ame­lyet később a cégnél ledol­goztak a hallgatók. Egyszerű­en arról van szó, hogy mivel a képzés költségtérítéses, tá­mogatni kívánjuk a legjobba­kat. Az oktatási és gyakorlati feladatok ellátásába a Déltá­von kívül be kívánják vonni távközlési berendezések for­galmazásával foglalkozó cé­geket, ipari vállalatokat is. Az alapötlet éppen az Alcatel munkatársától, Vavra Gábor­tól származik, aki fizikusként végzett a JATE-n. - Egy tele­kommunikációs hardvereket gyártó cégnek kifejezetten előnyös lehet, ha részt vesz a jövő üzleti partnereinek kép­zésében. Hiszen a nálunk ta­nuló hallgatók a mi eszköze­inket ismerik meg a legin­kább, így kialakul a jó üzleti kapcsolathoz szükséges bi­zalmi viszony. A megfelelő­en képzett szakemberek meg­jelenése a gyártóknak is érde­ke, hiszen nemcsak a bővülő szolgáltatások, de az egyre bonyolultabb telekommuni­• Kisoroszi (MTI) Minden eddiginél többen jelentkeztek a Kisorosziban augusztus 7-én, pénteken kezdődő nemzetközi egye­temista és főiskolás találko­zóra, amelyet a Keresztény Értelmiségi Társaság szer­vez. Seres Sándor, a társaság ügyvezetője arról tájékozta­tott, hogy a hatodik alka­lommal meghirdetett tíz na­pos rendezvényre kétszázan kációs eszközök is túlnőnek a fogyasztók, vagy a fogyasz­tóknál alkalmazott informati­kusok ismeretkörén. Magyar­országon megtalálható a vilá­gon forgalmazott telekom­munikációs eszközök teljes kínálata, hiányzik viszont az a szakember, aki kellőképpen eligazodik e termékek között. Az egyetemnek előnyös, hogy a gyakorlati alkalma­zást élő vállalati környezet­ben taníthatja meg a hallga­tóknak, a partnercégek vi­szont szellemi hátteret kap­hatnak a projektjeikhez. Ezek a kölcsönösen előnyös és kö­zös érdeken alapuló együtt­működések teremthetik meg a gazdaság és a felsőoktatás szorosabb kapcsolatának alapjait. • Kiknek a jelentkezését várják, és milyen végzett­séget nyújt a képzés? - A jelentkezés feltétele a középiskolai érettségi, és a felvételi elbeszélgetésen való részvétel. Az oktatás ebben az évben még nem akkredi­tált formában indul, hiszen egy új szak alapítása megle­hetősen hosszú, legalább két­éves folyamat, vagyis nem teszi lehetővé a piaci igé­nyekre való gyors reagálást ­mondja Szabó Gábor. így most azt mondhatjuk, hogy a képzés végén a hallgatók ok­levelet kapnak. De az indu­lással párhuzamosan kezde­ményezzük a szak akkreditá­lását, és reményeink szerint már az első évfolyam meg­szerzett kreditjei is átváltha­tók lesznek az iskolarendsze­rű képzésbe. Az akkreditált oktatást a jövőben mind főis­kolai, mind egyetemi szinten el kívánjuk kezdeni, sőt ter­vezzük a kétéves felsőfokú szakképzés, a posztgraduális és a távoktatás bevezetését is. Keczar Gabriella jelezték érkezésüket itthon­ról, Erdélyből, a Felvidék­ről, Kárpátaljáról s a tenge­rentúlról is. A találkozó a nemzeti értékek megőrzését, a hagyományok ápolását szolgálja; számos előadás hangzik majd el e témakör­ben, és lesznek zenés-táncos műsorok is. A táborba még lehet jelentkezni, az érdek­lődők rövidebb, akár egy­kétnapos programot is vá­laszthatnak. Harminchárom. Ugyan­olyan misztikus szám, mint a három, a hét, a tizenhárom, a huszon­egy, a hatvanhat, a ki­lencvenkilenc vagy a hatszázhatvanhat. Amellett, hogy titka és ereje van a számnak, mutatós is egyben. Har­minchárom. Jó leírni. Harminchárom. Jó ki­mondani. Az egyik öt­venhatról szóló magyar filmben szólította fel te­lefonon disszidens roko­nát a kis szöszi lány, hogy mondja azt, hogy harminchárom. Az meg mondta. Aki látta a fil­met, tudja, mi erre a vá­lasz. Gervai András ép­pen ennyi emigránst szólaltat meg legújabb könyvében. Az interjúkötetben olya­nok szólalnak meg, akik a két háború között emigrál­tak, akiknek nem volt más választásuk, és menniük kel­lett, akiknek még a „kapuzá­rás" előtt sikerült elmenekül­niük, akiket a forradalom so­dort el, akiknek elegük lett a rendszerből, akik a rendszer­váltás után távoztak, akik tá­voztak, de visszajöttek, akik letelepedtek őseik földjén és akik kötődnek Magyaror­szághoz. Gervai András ja­vára írható, hogy nemcsak a sikerembereket, nemcsak azokat faggatta életükről és pályájukról, akik hatalmas karriert futottak be külhon­ban, hanem azokat is, akik­nek a neve - egyelőre még ­ismeretlen Magyarországon. Ezt azért tartom jó dolognak, mert az olvasó képes és elhi­szi, hogy minden magyar, aki valamikor is lepattant ebből az országbői, odakinn csak eredményes életpályát futhat be. Hát, nem! Figye­lem, a büfés-pálmafás-vízi­sfelós életstílus nem minden­kinek adatott, illetve adatik meg. Nem elég, hogy ma­gyar vagy, tehetségesnek is kell lenned! - ez volt olvas­ható egykoron a hollywoodi filmgyár bejáratánál. Ma­gyarság és tehetség, két összetartozó fogalom. Még ma is. Mert nézzék meg, bármilyen nagy durranás ­• Munkatársunktól Ez év július elsejétől a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem több oktatója kapott egyete­mi tanári vagy docensi, il­letve igazgatói kinevezést. Egyetemi tanárrá nevez­ték ki igazgatói megbízással dr. Boros Mihályt (Kísérle­tes Sebészeti Intézet), dr. Mihály Andrást (Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Inté-» zet) és dr. Nagymajtényi Lászlót (Népegészségtani Intézet). Egyetemi tanárrá nevezték ki továbbá dr. Bál­int Gábor Sándort (Pszichi­átriai Klinika), dr. Fischer Jánost (Biokémiai Intézet), dr. Hőgye Mártát (II. számú Belgyógyászati Klinika), dr. Kósa Ferencet (Igazságügyi Orvostani Intézet), dr. Obál Ferencet (Élettani Intézet) és dr. Varga Gyulát (II. szá­mú Belgyógyászati Klini­ka). tudományos, művészeti, gazdasági - történjen is a vi­lágban, szinte biztosak lehe­tünk abban, hogy ahhoz egy vagy több magyar embernek is köze van. A kötet hősei különböző időben és különböző okok miatt hagyták el a hazájukat. Elmentek, elmenekültek, mert szabadabb és/vagy em­beribb életre vágytak. Volt, aki azért távozott, mert sze­rencsét akart próbálni. Más biztosabb megélhetést szere­tett volna találni. Akadt olyan, akit a kalandvágy, a kíváncsiság hajtott, és ha­gyott itt csapot, papot. Me­gint másoknak menniük kel­lett, mert vitték őket. A szer­ző életük, pályájuk meghatá­rozó állomásairól, az indítta­tásról, gyökereikről, az emigráció okairól, a beil­leszkedés nehézségeiről, az otthoni emlékekről, az anya­nyelvről, a magyarságról, a honvágyról, az identitásról, az új hazáról, annak társa­dalmi, politikai és kulturális sajátosságairól, szokásairól, tradícióiról, álmokról és vá­gyakról beszélget a kötetben interjúalanyaival. Akik kö­zött található világhírű ope­ratőr (Badal János) és film­rendező (Andre de Tóth), ne­ves fotóművész (Jüan Gye­nes) és zongoraművész (Vá­sáry Tamás), ismert és elis­mert tőzsdeguru (André Kos­tolány), valamint őshazaku­tató (Cey-Bert Róbert Gyu­la). A magyar interjúalanyok mellett néhány külföldit is megszólaltat Gervai András. Olyanokat, akik erősen kö­tődnek Magyarországhoz, il­letve olyanokat, akik nálunk telepedtek le. A szerző a külhoniak portréjának meg­rajzolásával illusztrálni sze­rette volna, hogyan viselke­dünk mi, magyarok befog­adóként. Erről, és még sok minden másról mond véle­ményt a Magyarországon élő mongol szobrász, amerikai színész, palesztin (ró, francia tudós és ausztrál fejvadász. (Gervai András: Emig­ráns vagyok a Földön, 33 beszélgetés, Argumentum Kiadó. 1998) Szabó C. Szilárd Igazgatói megbízást kap­tak dr. Janka Zoltán (Pszi­chiátriai Klinika), dr. Vécsei László (Neurológiai Klini­ka), dr. Horváth Andrea Ri­ta (Klinikai Kémiai Intézet) és dr. Fülöp Ferenc (Gyógyszerkémiai Intézet). Egyetemi docenssé lépett elő dr. Gruber Noémi (II. számú Belgyógyászati Kli­nika), dr. Kadocsa Edit (Fül-Orr-Gége Klinika), dr. Kahán Zsuzsanna (Onkote­rápiás Klinika), dr. Nagy Ferenc (I. számú Belgyó­gyászati Klinika), dr. Ve­zendi Klára (Véradó Állo­más), dr. Blazsó Gábor (Gyógyszerhatástani Inté­zet) és dr. Révész Piroska (Gyógyszertechnológiai In­tézet). A Pszichiátriai Klini­ka Magatartástudományi és Orvosi Pszichológiai Okta­tási Csoportjának vezetésé­vel dr. Barabás Katalint bízták meg. Elhunyt Gál Ferenc Keresztény tábor Kinevezések a SZOTE-n

Next

/
Thumbnails
Contents