Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-29 / 202. szám
Toleranciát! M indig is zavart, felháborított, ha valakit azért bántottak, mert más volt, különbözött a környezetétől Ha egy országban a kisebbség nyelvén szólalt meg és ezért lehurrogták, ha más volt a vallása és ezért kiközösítették, ha más volt a véleménye a politikai történésekről, mint a többségnek, s ezért az élet minden terén hátrányos helyzetbe kényszerítették. Nem értettem, miért kell annyira ágálni a másság, a különbözőség ellen. Még arra is gondoltam, én naiv, hogy ez a másság színesebbé teszi az életünket, a környezetünket. Később aztán beláttam, hogy micsoda felszínes filozófiai téziseket dédelgettem én magamban! Most meg újabb felismeréssel gazdagodtam: nem csak én, mások is foglalkoztak ilyen gyermeteg gondolatokkal... Egyre többen és egyre többet emlegetik a toleranciát, méghozzá éppen az említett különbözőségek kapcsán. A minap például egy jelentős nemzetközi fórumon hallottam arról, hogy a tolerancia, tehát türelmesség mások véleménye, vallása stb. iránt, a nemzetek közötti közlekedés egyik létfeltétele. Az alapvető kulturális viselkedési forma szigorú tartozéka. Nocsak! Hát eddig nem volt az? Nem. Sőt, egyre inkább - nem az. Megdöbbentő például, hogy térségünkben a nemzeti érzület mesterséges felszításával milyen katasztrófákat éltek át emberek milliói. Nézzünk körbe: a széthullott Jugoszlávia romjain létrejött új országok kivétel nélkül etnikai alapon szerveződtek. Kizárják, kirekesztik egymást az együttélésből. „Csak" az a baj, hogy ezt nem tehetik meg. Tudniillik, ebben a mindjobban integrálódó Európában, egymás nélkül hosszú távon - képtelenek fennmaradni. Ezt azonban nem látják, nem akarják belátni Néhány ködös fejű nacionalista törzsfőnök uszításának, ideig-óráig, eredménye lehet. De az nem tarthat örökké, hogy a szerb gyűlölje és elüldözze szülőföldjéről az albánt és a bosnyákot, a horvátnak sem lehet sokáig ellensége a szerb és a montenegrói, de az sem tűrhető állapot, hogy a délvidéki színtiszta magyar faluból a betelepülő szerb „utálja ki" a magyart. Aki ősei ezeréves földjén él.. S zóval, tolerancia, több variációra. S ilyenkor jut eszembe Szent István királyunknak a fiához, Imre herceghez címzett intelme, amelyben ezt mondja: „A római birodalom azért növekedett meg, mert ott számos nemzet nemesei és bölcsei gyülekeztek össze. A különféle tartományokból más- és másféle nyelvet, szokást és fegyvert hoztak magukkal. Mindez díszére vált a királyi udvarnak, és rémületet keltett az idegen tartományokban. Az egynyelvű és egyszokású ország gyarló és törékeny. Ezért meghagyom neked, fiam, hogy a letelepülő idegenekkel bánj tisztességesen, hogy veled és nálad szívesebben tartózkodjanak mint más országban." Vagy, nem is vagyok (másokkal egyetemben) annyira naiv? MIMS FF [urópa'kapu Új vadászgépek csak az ezredforduló után jöhetnek Nem segédnek megyünk a NATO-ba!" Landolás után: a kanadai légierő F/A-18-asa az avianoi támaszpontról repült Kecskemétre. (Fotó: Nagy László) Magyarország az ír úton? • Kamarai fórum • Eger (MTI) Az Európai Unió és a hazánk között folyamatban lévő csatlakozási tárgyalások során, eddig a 31 fejezetre tagolódó uniós joganyag 1 1 fejezetét vetették össze a magyar joganyaggal. A kilátásainkat tekintve biztató, hogy hazánk eddig megfelelt az elvárásoknak - hangoztatta Földeák Tamás, a Külügyminisztérium uniós ügyekkel foglalkozó főosztályának munkatársa Egerben, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara uniós tájékoztató fórumán. Az eszmecserét az Egri Nemzetközi Vásár alkalmából rendezték. A diplomata elmondta azt is, hogy a joganyag átvilágítása egy előre meghatározott ütemterv szerint 1999 júliusában befejeződik. A magyar kormánynak az a törekvése, hogy időnyerés céljából már addig meghatározzák a csatlakozási tárgyalások további ütemét. A magyar delegáció munkahipotézise szerint ugyanis a tárgyalások az ezredfordulóra befejeződnek, 2002-ben pedig csatlakozással számolnak. A szakértő hangsúlyozta, hogy az átmeneti könnyítéseket, a legszűkebb körre és időtartamra kívánják korlátozni, vélhetően a közlekedés, a környezetvédelem és a mezőgazdaság terén lesz szükség derogációra. Végezetül közölte, hogy Magyarország maradéktalanul meg kíván felelni a tagság elnyerésekor a schengeni előírásoknak is, ám úgy, hogy a szomszédos országokban élő magyarsággal fenntartott kapcsolatokat ez ne zavarja - mondta Földeák Tamás. Philip G. Singleton, Írország kereskedelmi tanácsosa arról szólt, hogy a hazánkhoz hasonló méretű Ir Köztársaságnak jelentős előnyei származtak a Közös Piaci tagságból. Tényként említette ebben a vonatkozásban azt, hogy, mint megfogalmazta, Írország 1973-as belépésekor még szegény agrárország volt, ma pedig egy főre jutó exportja háromszorosa a japánénak. A fejlődés megindításában - hangsúlyozta - oroszlánrésze volt a Közös Piacnak, az attól kapott támogatásnak, továbbá a gazdaság ehhez párosuló liberalizációjának. és a nagyon intenzív külföldi tőkebevonásnak. A tanácsos mindebből azt a végkövetkeztetést vonta le, hogy amikor Magyarország az írekéhez hasonló utat jár be, jó úton halad. A repülőnap előtt berobogott Kecskemétre a NATO Expressz, politikusokat, diplomatákat és újságírókat szállítva. A fórumon kiderült, hogy a honvédség jövőre több támogatást kap, ám még így is jóval kevesebbet fordít hazánk védelmére, mint a nyugateurópai államok. A vadászgéptenderre váró gyártók mini BNV-t rögtönöztek, földön-égen próbálták bebizonyítani, az ó portékájuk a legjobb, s azzal az elfogóvadásszal kellene lecserélni az elöregedő MIGeket. Egyelőre azonban várhatnak a gyártók, a magyar kormány csak 2003-ban dönt a vadászgépek beszerzéséről. Idén már másodszor gyűltek össze a nemzetközi repülőnap elótt a politikusok és a diplomaták a mini vásárvárossá átalakított kecskeméti hangárban, hogy megvitassák a NATO-csatlakozás aktuális kérdéseit. Mit várnak a NATO-tagságtól? hangzott az elsó kérdés, s az asztal mögött ülő kormánypárti politikusok egybehangzóan sorolták: biztonsági garanciákat. „A csatlakozás garantálja, hogy az egyre konfliktusosabbá váló kelet-európai régióban az egyik legstabilabb ország maradunk. A NATO-tagság megnyugtatja a befektetőket, s megerősíti Magyarország hídfő szere-, pét" - mondta Stumpf István, a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter. ,,A NATO segítségét várjuk abban, hogy a Magyar Honvédség tovább fejlődjön, s a védelmi képessége növekedjen. Nem segédként, hanem tisztes tagként kívánunk csatlakozni a szervezethez" - hangsúlyozta Lányi Zsolt, a parlament honvédelmi bizottságának elnöke. Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka kifejtette, hogy Magyarország nemcsak kihasználja a NATO védőernyőjét, de hozzá is járul a szervezet védelmi erejéhez. „Csak a leggazdagabb országok engedhetik meg maguknak a semlegesség luxusát, ráadásul a mi konfliktusokkal terhelt térségünk nehezen is viselné a semlegességet. Márpedig hazánk védelmét olcsóbb a NATO kötelékében biztosítani, mint függetlenként, csak magunkra számítva" - figyelmeztetett Katona Tamás, a Manfréd Wörner Alapítvány elnöke. Állandó színfoltot jelentenek a NATO Expressz rendezvényein az albakörösök NO NATO! pólóikkal és markáns kérdéseikkel - idén mintha rosszabbul viselték volna a politikusok a feltűnésüket, de lehet, hogy gyakorlatlanságuk miatt derültek ki az érzelmeik. Az Alba Kör vezetője, Csapody Tamás előbb arra volt kíváncsi, miként garantálja a kormány, hogy a NATO nem fog nukleáris fegyvereket Magyarországon állomásoztatni. „Az előző parlament által 1993-ban elfogadott alapelvekben kinyilvánítottuk, hogy a Magyar Köztársaság biztonságos és békés Európában kíván élni - válaszolt Gyuricza Béla, a miniszterelnöki hivatal védelmi kérdésekkel foglalkozó államtitkára. - Az atomfegyverekkel kapcsolatban megnyugtató számunkra, hogy 1999re befejeződik NATO reformja, s a friss doktrína szerint a biztonság megteremtéséhez nincs szükség arra, hogy az új tagok területén nukleáris fegyvereket helyezzenek el. Bízom benne, hogy erre nem is kerül sor. A válságok ugyanakkor bebizonyították, szükség van a nemzetközi összefogásra. Márpedig ha a NATO ellen érvelünk, akkor tudomásul kell vennünk, hogy Magyarország a világ legproblémásabb téglalapján fekszik, melyet a Kaukázus, a Közelkelet, a Balkán és a mediterrán határol." A kormány vállalta, hogy évente csak a GDP 0,1 százalékával növeli a védelmi kiadásokat, ezzel szemben a költségvetés jövő évi tervezetében 176 milliárd forintot szánnak a honvédelmi minisztériumnak, márpedig ez 47 százalékos növekedésnek felel meg - hangzott az albakörösök következő felvetése. \,A nyugat-európai országokban átlagosan a GDP 2,6 százalékát százalékát fordítják katonai célokra, ez az arány Magyarországon eddig 1,4 százalék volt. A cél, hogy elérjük az 1,8 százalékot, ám ezzel is mélyen az európai átlag alatt leszünk" - felelt Szabó János honvédelmi miniszter. A teljességhez tartozik, hogy ez a 176 milliárd egyelőre csak irányszám, hiszen a kormány döntése és a parlamenti vita alapján dől el, mennyit kap valójában a hadsereg. Végh Ferenc altábornagy szerint a tervezettnél 50 milliárd forinttal több kellene a hadseregnek, hiszen évek óta „nyílik az olló". Igaz, 1995-ben 70 milliárdról 30-40 milliárdra csökkent a hiány, ám a Magyar Honvédség jelenleg is alulfinanszírozott, csak a szükségletek minimális szintjén tudják teljesíteni a követelményeket. Kivételt ez alól a NATO-nak felajánlott erők jelentenek, hiszen úgy csoportosítják a pénzeket, hogy ezek az állományok jobb ellátásban részesüljenek. Wachsler Tamás, a honvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkára nem tudott még arról beszámolni, hogy a magasabb támogatásból mely haderőnemeknek jut több pénz: „Előbb a pénzügyminisztériummal kell megvívnunk, utána indulhat a HM-en belül a meccs." Kecskeméten kiderült, hogy az elöregedő magyar vadászgépek cseréje sem kerülhet 2003-nál korábban szóba, jelenleg ugyanis nincs 1 milliárd dollárja az országnak arra, hogy 30 korszerű vadászgépet vásároljon, ráadásul ezek felfegyverzése újabb 1 milliárdba kerül. Márpedig rövidesen kényszerhelyzetbe kerül a kormány, hiszen a MIG-2l-eseket az ezredfordulón le kell selejtezni, s a 21 darab MIG-29-es közül, is csak tucatnyi repülhet egyszerre, a alkatrészproblémák és a szükséges javítások miatt, így néhány év múlva a magyar légtér védelmét csak kín-keservvel tudja ellátni a megmaradó eszközökkel a magyar légierő. Orbán Viktor vasárnapi nyilatkozata szerint a kormány igyekszik megtalálni a módját annak, hogy a pilóták a jövőben többet repülhessenek. Kositzky Attila altábornagy, a magyar légierő főparancsnoka szeptember elsején teszi le tervezetét a tárca asztalára a haderőnem jövőjéről A vezérkari fónök két alternatívát ajánl: biztonságos repülési óraszámot, az alkatrészellátási problémák megoldását - ehhez természetesen több támogatás kell -, vagy ha nem változik a költségvetésből jutó összeg, akkor a pilóták egy részét el kell bocsátani, s a megmaradt állomány többet repülhetne. A kormány és a parlament várhatón ősszel dönt a nemzeti biztonsági stratégiáról. Így jelen pillanatban a magyar légierő 60 esztendős múltjáról tudunk biztosat mondani, jövőjéről aligha. Takács Viktar Az orosz válság hatása • Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottság felülvizsgálhatja az Európai Unió 15 tagországának idei évre várható együttes gazdasági növekedési adatát az oroszországi események miatt. A bizottság márciusban azzal számolt, hogy idén a gazdasági növekedés üteme EU-szinten 2,8 százalék lesz Az Európai Bizottság szeptember 3-dikán ül össze, amikor e téma mellett az Oroszországnak és a többi volt szovjet tagállamnak szóló úgynevezett TACIS technikai segélyprogramról is szó lesz, melynek nagysága: 380 millió dollár - csak az idén. Apátfalva: europark készül • Munkatársunktól Apátfalván a legutóbbi falunap alkalmából a leendő europark alapkövét is elhelyezték. A Maros-parti község önkormányzata néhány hónappal ezelőtt döntött úgy, hogy az általános iskola régi gyakorlókertjét szabadidőparkká alakítja; a négy kisláncnyi telken szabadtéri színház, mozi és fajátszótér is épülne. De itt készülne el a tájház is. Ez helyet adna a népművészeti táboroknak, melyek résztvevői a népi mesterségekkel ismerkednének. Az ötlet később módosult; a község testülete ugyanis a telekhez közeli épületben olyan ohatási központot szeretne kialakítani, ahol a környéken, a régióban élő gazdák rendszeresen megismerkedhetnének a mezőgazdaság újdonságaival, a modern gazdálkodás megszervezésével és eszközeivel. A központ kialakításához egy Phare-pályázat segítségével próbálják előteremteni a forrást; a pályázat elkészítésével egy időben ötlött fel a gondolat: mi lenne, ha a park europark lenne, és a tájház nem csak a környék, de a régió minden szegletének népművészetét bemutatná. Mint Móricz Ágnestől, az apátfalvi művelődési ház vezető munkatársától megtudtuk, a parkba tervezett fajátszóteret és a kopjafát Apátfalva testvértelepülésén, Apácán készítik el, és néhány éven belül az építkezés is elkezdődik. Csődtörvények csődje • Munkatársunktól Hét évvel ezelőtt alkották meg, de azóta már tizenhétszer módosították a csődtörvényt. De még így sem felel meg a nemzetközi normáknak. Tavaly olyan változtatásokat hoztak, melyek a felszámoló lobbyt erősítették, az adós érdekeit figyelmen kívül hagyva. Az EU-ban ez$el ellentétben éppen az ddósvédelem kezd előtérbe kerülni. A fogyasztóvédelem létrehozta a mentesítés elvét, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételekkei a csődképességet kiterjesztették a magánszemélyekre is. Erre azért van szükség, mert a nyugati jóléti modell egyik feltétele a hitel, azonban sok család tönkre is megy e lehetőség miatt. Pár éven belül a magyar jogalkotásnak is ki kell majd terjeszteni a csődképességet a magánszemélyekre. A multinacionális cégek megjelenésével a nemzetközi csődjogi alapelveket is létre kell hozni. Azonban itt nem elég csak az EU tagországokkal foglalkozni, hanem az USA és Japán érdekeit is figyelembe kell venni.
