Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-26 / 199. szám

SZERDA, 1998. AUG. 26. TUDOMÁNY 9 1999. augusztus 11én a déli órákban Szeged felett besötétedik majd az égbolt. A már régóta várt teljes napfogyatkozás során a Hold árnyéka a város fölött 2.21 percre teljesen eltakarja a Napot. A holdárnyék ezen a napon egy 100-200 kilométer széles sávban fut végig a Földön, délkeleti irányban Európán és Kis-Azsián keresztül. Szeged és környéke éghajlati jellemzői miatt az egyik legkedvezőbb megfigyelőállást kínálja majd a látnivaló szemlélőinek, így dr. Szatmári Károly csillagász (József Attila Tudományegyetem) szerint jövő augusztusban az idei kajak-kenu világbajnoksággal felérő népözön érkezik majd a városba. • Tanár úr, mikor lehetett Magyarországon utoljára napfogyatkozást látni? - Részleges napfogyatkozás 1961-ben és 1996ban is volt hazánkban. Szép volt ugyan, de messze nem olyan lenyűgöző, mint a teljes elsötétülés. A teljes napfogyatkozás nagyon ritka jelenség, egy adott földrajzi helyről átlagosan csak 400 évente figyelhető meg. Magyarországon utoljára 1842. július 7-én volt látható, a Zalaegerszeg-Budapest-Eger vonal feletti mintegy 120 kilométer vastag sávban. Akkoriban Petőfi Sándor pápai diák volt, ő is látta az eseményt. Barátai tanácsa ellenére túl sokáig nézte szabad szemmel a fogyó Napot, és amikor a Hold fekete korongja mögül hirtelen újra kibukkant a vakítóan fényes Nap széle, hirtelen erős fájdalmat érzett a szemében. E miatt soha többé nem látott élesen a bal szemével. • Mi játszódik le pontosan a teljes napfogyatkozáskor? - Napfogyatkozás akkor figyelhető meg, amikor a Nap, a Hold és a Föld egy vonalban helyezkedik el. Ilyenkor a Hold eltakarja a Napot és az árnyékos oldalát mutatja felénk: ez az újholdfázis. Elméletileg ez minden hónapban létrejöhetne, de valójában a Hold Föld körüli keringési síkja öt fokos szöget zár be a Föld Nap körüli pályasíkjával, így a Hold csak egészen ritkán esik pontosan a Föld és a Nap közé. Érdekes dolog, hogy a Nap és a Hold az égen ugyanakkorának látszanak. A Nap ugyan négyszázszor na• Szeged a „napfogyatkozás-turizmus" célpontja lehet Népözön és déli sötétség Csillagképek • Munkatársunktól Az obszervatórium már hat éve szinte minden péntek este nyitva tart a nagyközönség számára. Az ország minden részéből évente három-négyezer látogatót fogadnak az újszegedi Kertész utcai csillagvizsgálóban. A csillagvizsgáló működését a József Attila Tudományegyetem teszi lehetővé, az előadásokat, a bemutatásokat a Kísérleti Fizikai Tanszék munkatársai és lelkes egyetemi hallgatók tartják szívességből, fizetés nélkül. Az intézmény idén pályázat útján 1998ra mindössze húszezer forintot kapott a szegedi önkormányzattól a csillagvizsgálóban folyó oktató és ismeretterjesztő tevékenységhez, A Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány a jövedelemadó egy százalékának felajánlásaiból tavaly a 72 ezer forintot kapott, amit számítástechnikai fejlesztésekre, videofilmekre és poszterekre költött. A szegedi csillagvizsgáló internet címén (http://www.jate.uszeged.hu/obs) részletes információk és képek találhatók az 1999. évi napfogyatkozásról. gyobb a Holdnál, de négyszázszor messzebb is van tőlünk. így tehát az, hogy a fogyatkozás teljes lehet-e, vagyis a Hold teljesen el tudja-e takarni a Napot, az attól függ, hogy éppen mekkora a Nap-Föld és a Föld-Hold távolság, hiszen az ellipszis alakú keringési pályák miatt ezek az értékek változnak. A totalitás, az az időtartam, amikor a Hold teljesen elfedi a Napot, legfeljebb 7,5 perc lehet. Ilyenkor a Föld naptávolban, a Hold pedig földközelben van, tehát a Nap a legkisebbnek, a Hold pedig a legnagyobbnak látszik az égen. Napfogyatkozáskor a Hold árnyéka vetődik a Föld felszínére. Ez az árnyékfolt kicsi, általában 100-200 km átmérőjű. Mivel a Föld gyorsan forog a tengelye körül, ez az árnyékfolt Nyugatról Keletre szinte végigsöpör több ezer kilométeren, így csak egy vékony sávban lesz látható a jelenség. A napkorona, vagy a nappali égen megjelenő csillagok Tenyérnyi napfogyatkozás. Játék a távcső képével. (Fotó: Magyar Csillagászati Egyesület) Mi látható az égbolton? • Munkatársunktól A teljes napfogyatkozás idején a Nap és a Hold első kontaktusa után néhány perccel már megfigyelhető lesz a napkorong csorbulása. A napfogyatkozás elkezdődik ugyan, de a nappali sötétség — szaknyelven: a totalitás - beköszöntéig még másfél óra van hátra. A fogyatkozás részleges szakaszában a napfelszín percről percre fogy, a totalitás előtt mintegy negyedórával az események hirtelen felgyorsulnak: a táj megvilágítása tompább lesz, a levegő lehűl, az ég színe sötétebb lesz• Egy-két perccel a totalitás beköszönte előtt kezd feltűnni a napkorona és a legfényesebb bolygó, a Vénusz, A napsarló ragyogó gyöngyfüzérré olvad, ekkor a napfény már csak a mélyebb holdbeli völgyeken süt át. Végül csak egyetlen fénylő gyöngy látszik ki a holdkorong mögül. Amikor ez is eltűnik, akkor ragyog fel a gyöngyházfényéi napkorona, a jelenség legérdekesebb szereplője. Ekkor, ha szerencsések vagyunk, néhány gázfelhőt is láthatunk a Nap körül, amiket a napfogyatkozáson kívül csak speciális berendezéssel lehetne megfigyelni. A közhiedelemmel ellentétben a totalitás során nincsen éjszakai sötétség. Körben a látóhatár sárgás színben fénylik, hiszen a sötét holdárnyékon túl süt a Nap. Néhány másodperc múlva a Hold másik oldalán ismét felragyog a gyémdhtgyűrű, mely pillanatok alatt gyöngyfüzérré növekszik. Kibontakozik a vakító napsarló, majd a táj lassan visszanyeri eredeti színét, és eltűnik a holdárnyék. látványa csak azoknak adatik meg, akik a teljesség sávjában figyelik meg a jelenséget. 0 Merre húzódik majd ez a sáv? - Az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás reggel kezdődik az Atlanti-óceán felett, végigvonul Európán, Kisázsián, majd napnyugtakor Indiában ér véget. Magyarországon a Szombathely-Siófok-Szeged középvonallal egy 112 km vastag sávban figyelhető meg. A sáv középvonalában a leghosszabb a jelenség, 2 perc 22 másodperc, ettől távolodva fokozatosan csökken ez az érték. A sáv szélén már csak egy pillanatig tart a látvány. Valószínűleg ezt a napfogyatkozást minden eddiginél több ember láthatja majd, hiszen az árnyékfolt Európa és a Közel-Kelet legsűrűbben lakott részein halad át. 0 Ha jól látom, a térképen, Szeged ideális helynek ígérkezik a megfigyelésre. - Valóban, sőt, egész Csongrád megye beleesik a totalitás sávjába. Ez azt jelenti, hogy a jelenség itt csak egy-két másodperccel lesz rövidebb a maximumnál. Ráadásul az adott időpontban a meteorológia statisztikai adatai szerint a Dél-Alföldön a legvalószínűbb, hogy derült, felhőmentes égbolt lesz. Várható tehát, hogy azok a külföldiek, akik hazájukban nem láthatják a jelenséget, a totalitás sávjába eső országok közül választanak majd egy olyan helyet, ahol optimálisak a megfigyelési lehetőségek, valamint olcsó és biztonságos a tartózkodás. Valószínűnek tartom, hogy Magyarország a „napfogyatkozás-turizmus" célpontja lesz. Problémák adódhatnak emiatt a szálláshelyekkel, a forgalommal, a rendfenntartással és a sok tízezer vendég ellátásával is. Szegeden az augusztus egyébként is a turizmus fő időszakát jelenti, az ünnepi hetek és a szabadtéri miatt ekkor érkezik a legtöbb látogató. Ezért fontos, hogy a város és környéke megfelelően felkészüljön az eseményre. Csillagászaink is felkészülnek: a napfogyatkozást megelőzően sok ismertetőt, előadást tartanak a jelenségről és az űrkutatás egyéb új eredményeiről. A Magyar Csillagászati Egyesület által kiadott csillagászati évkönyv 1999. évi kötetében részletes cikkek jelennek meg a fogyatkozásról. 0 Mi látható majd a nem szakmai megfigyelő számára a jelenségből? - A napfogyatkozás közel három órán keresztül tart majd, amíg a Hold fekete korongja elvonul a Nap előtt. Az időtartam közepén bő két percig majdnem teljesen sötét lesz, csak a horizonton dereng majd némi fény. Megfigyelhető lesz a Nap koronája, légkörének külső, forró rétege, esetleg a nagyobb napkitörések is. Az égbolton feltűnnek a fényesebb csillagok, a Nap két oldalán láthatóvá válik a Vénusz és a Merkúr. Az állatok és a növények egy része valószínűleg úgy tesz majd, mintha beesteledett volna. 0 Ha jól emlékszem, tavalyelőtt bekormozott üvegen keresztül figyeltük a részleges fogyatkozást. Elég védelmet nyújt ez? - A legfontosabb, hogy szabad szemmel semmiképpen ne nézzünk a Napba, mert az - csakúgy mint Petőfinek - maradandó szemkárosodást okozhat. A hagyományos napszemüveg és az említett kormozott üveg sem megfelelő. A legbiztosabb, ha hegesztőhöz való sötét szűrőt, vagy speciális napszűrőt szerzünk be. Ilyeneket biztosan árulni fognak a fogyatkozás előtt. Távcsővel is csak szilárdan rögzített speciális napszűrő felhelyezésével nézzünk a Napba. A teljes napfogyatkozás élvezetéhez azonban nem szükségesek speciális felszerelések, hiszen a totalitás rövid ideje alatt szabad szemmel csodálható a jelenség. Jenei Rita HKmpmM - - -V AUSTRIA V # t V SLOVAKIA •sotimi •Wien v^ _ . , ^ BfíHisíavs 50 100 Küomaes SCMJE 1 2784,000 I Ww 150 HUNGARY • Budapest Az 1999. augusztus 11 -ei teljes napfogyatkozás sávja Közép-Európában. (Forrás: NASA) . r-iíttZííbl Úiilii yfoflof / y \ mwB Az 1999. augusztus 11 -ei teljes napfogyatkozás sávja Európában. (Forrás: Magyar Csillagászati Egyesület)