Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-26 / 199. szám

SZERDA, 1998. AUG. 26. UNIVERSITAS 7 piákigazolvány • Akkreditált felsőfokú szakképzés Jelentkezés szeptemberig A műszaki optikusok a termelésben és a kutatásban is dolgozhatnak. (Fotó: Nagy László) $ Budapest (MTI) Az új határidők szerint a közoktatásban ez év december 31-ig, a felső­oktatásban pedig 1999. március 31-ig cserélik ki o diákigazolványokat ­jelentette be Szemkeó Ju­dit, az Oktatási Miniszté­rium közigazgatási állam­titkára. A kormányrendeletben elő­írt határidő - amely az új tan­év kezdetéig rendeli el az iga­zolványok cseréjét - módosí­tására többek között azért van szükség, mert gyártó Állami Nyomda Rt. készítette mint­egy 2 millió adatlap jelentős része nem érkezett vissza kel­ló időben az iskolákból. A kö­zoktatási intézményekből a ki­töltött űrlapok 65 százaléka, a felsőoktatásból pedig csak 30 százaléka érkezett vissza a nyomdába. A beérkezett adat­lapok tulajdonosai szeptem­berben meg is kapják igazol­ványukat, tehát egy ideig az új és a régi okirat is érvényben lesz. Szemkeő Judit elmondta: a határidő módosításra azért is szükség van, mert nincs pon­tosan meghatározva, hogy kik jogosultak az okmányra, emellett egyelőre nem tudják megállapítani, hogy a beérke­zett adatok között szerepel-e hamis. Azt is tisztázni kell, hogy mi a hatósági teendő, ha A JATE Állam- és Jog­tudományi Kara az idén éppen olyan népszerű­nek bizonyult a felvételi­zők körében, mint az elő­ző években. Mindössze a levelező képzés iránti ér­deklődés csappant meg némileg, ám ez annak tudható be, hogy az or­szágban több helyen is elindították ezt az okta­tási formát. A József Attila Tudomá­nyegyetem Állam- és Jogtu­dományi Karára annyian je­lentkeztek az idén, hogy bő­séggel tudtak válogatni a fel­vételizők közül. A jogi pálya népszerűsége tehát továbbra sem csökken - tudtuk meg Besenyei Lajos dékántól és Márkus Andrásné hivatalve­zetőtől. A tavalyi évekhez ké­pest nincs lényeges arány-el­tolódás a kar különböző szak­jai között. Egyedül a levelező képzés iránti érdeklődés csökkent kissé, ám ez annak tudható be, hogy az ország­ban több helyen is elindítot­ták ezt az oktatási formát. Négy évvel ezelőtt a JATE volt az első, ahol újra lehetett levelezőn jogi diplomát sze­rezni, ma viszont már Pécsen, Miskolcon és a Pázmány Pé­ter egyetemen is bevezették ezt a lehetőséget. Ennek el­lenére a szegedi egyetemen nem okozott gondot a levele­ző „keret" betöltése, hiszen fgy is többszörös volt a túlje­lentkezés. Az országos átlag­tól eltérően a szegedi kar minden szakján be tudták töl­teni a költségtérítéses keretet is. valaki elveszti az igazolvá­nyát. A felvetődő problémák miatt a kormányrendeletet módosítani kell, erre szeptem­ber második felében kerül majd sor. Ez lesz az első olyan okmány, amelyhez kü­lönböző típusú kereskedelmi kedvezmények is társulnak: létrehozták a DiákBónusz el­nevezésű közhasznú társas­ágot, amelynek feladatai közé tartozik - a teljes rendszer fel­állítása és működtetése mellett - a szponzorok gyűjtése. Töb­bek között gyorséttermekkel és könyvesboltokkal is tár­gyalnak, amelyek 5-10-15 százalékos kedvezményeket adnak a tanulóknak. A több­fajta hamisítás elleni védelem­mel ellátott okmányok közül a felsőoktatási diákigazolványt chippel is ellátják, amelyhez különböző funkciókat rendel­hetnek majd, akár elektroni­kus pénztárcaként is funkcio­nálhat. Az új diákigazolvány ára 199, a chipkártyával ellá­totté pedig mintegy 1000 fo­rint lesz. Az eddig befizetett pénzt - 230 millió forintot ­elkülönített számlán tárolja az Állami Nyomda. A kamat mint nyereség a pályázati ki­írásban már benne volt, ám az nem tért ki az időcsúszásból adódó kamattöbletre. Ezt a körülbelül 4-5 millió forintot a DiákBónusz számlájára utal­ják majd át.. Ami a ponthatárokat illeti, éppen annyival lehetett bejut­ni az idén, mint tavaly: a bű­vös szám akkor is és most is 106 volt. Megtévesztő vi­szont, hogy Budapesten, az ELTE jogi karán 109 a pont­határ. Ez nem a két kar kö­zötti színvonal-különbségre utal, hanem az intézmények eltérő pontszámítási módsze­rének tudható be. Az ELTE-n az írásbeli teszt eredményét eleve 30 pontra bontják, míg Szegeden a régi módszer sze­rint 15-re, és - szóbeli híján ­ezt duplázzák meg. így a JA­TE-n az írásbeli dolgozatban elkövetett hibák is duplázód­nak. Tervezik, hogy jövőre már itt is az új pontszámítási módszert alkalmazzák majd. A nyáron hivatalba lépő dé­kán szerint egyébként a je­lenlegi rendszer megérett a változtatásra. A legfontosabb az lenne, hogy az azonos képzési profilú intézmények egységes pontszámítási mód­szereket alkalmazzanak, hogy ne fordulhasson elő: ugyanaz az írásbeli teljesít­mény az egyik karon többet, a másikon kevesebbet ér. Azon is el kellene gondol­kodni, nem esik-e túl nagy súllyal latba a középiskolai teljesítmény a felvételinél. Hiszen a jelenlegi rendszer­ben egy maximális gimnáziu­mi pontszámot hozó, nyelv­vizsga-többletpontokban is részesülő hallgatónak gyen­gébb felvételi eredmény mel­lett is jobbak az esélyei a be­kerülésre, mint annak, akinek csak az Írásbeli vizsgája szá­mít. K. G. Szeptember elsejéig lehet jelentkezni a főis­kolákon és egyeteme­ken induló akkreditált iskolai rendszerű felső­fokú szakképzésre. Az akkreditáció még nem zárult le, és állami támo­gatás hiányában a kép­zés egyelőre önköltség­gel végezhető. Az egyetemek és főisko­lák, vagy ezekkel együttmű­ködve a szakközépiskolák a felsőoktatási törvény 1996­os módosítása nyomán indít­hatnak kétéves, gyakorlatori­entált akkreditált felsőfokú szakképzést, amely a közép­és a felsőfokú oktatási szint között helyezkedik el. Jelent­kezni érettségivel lehet, és két év után a diákok szakké­pesítést kapnak. A szakkép­zésre elsősorban azoknak ér­demes jelentkezni, akik a kö­zépiskola befejezése után nem akarnak még öt vagy hat évig iskolapadban ülni, de szeretnének piacképes végzettséget szerezni. A fel­mérések azt bizonyítják, hogy ilyen szakemberekre nagy szükség van a munka­erőpiacon. A felsőfokú szak­képzés azoknak is lehetősé­get teremt a továbbtanulásra, akiket nem vettek fel főisko­lára vagy egyetemre. A szak­képzésre jelentkezőknek arra is esélyük van, hogy egy vagy két év után, az előírt ta­nulmányi eredmény elérése esetén felvételi vizsga nélkül folytathatják tanulmányaikat az addig tanult szakterület­• Munkatársunktól A fémionok kémiai formá­jának biológiai és gyógyásza­ti szempontjairól tartott kon­ferenciát a József Attila Tu­dományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszé­ke. A rendezvényen mintegy negyven előadás és poszter formájában mutattak rá arra a tényre, hogy a fémionok lét­fontosságú, esetenként mér­gező szerepet játszanak az élő szervezetben. Az augusztus 22. és 25. között a szegedi Hungária Hotelben megren­dezett nemzetközi konferen­cia fő támogatója két európai nek megfelelő főiskolai, egyetemi szakokon, amelye­ken a korábban szerzett is­meretek egy része beszámít a tanulmányokba, vagyis az addig végzett munka nem vész kárba. A szakképzés te­hát utánpótlási bázisa is lehet a felsőoktatási intézmények hallgatóságának. A felsőfokú szakképzés nyújtotta lehető­séget azok is kihasználhat­ják, akik már felsőoktatási intézményben tanulnak, ám gyenge eredményeik miatt nem biztos, hogy diplomát tudnak szerezni. Ők megte­hetik azt, hogy átlépnek a szakképzésbe, ahol akár egy év után képesítést kapnak. A felsőfokú szakképzése­ket többlépcsős engedélye­zési eljárás után indíthatják az intézmények. Az akkredi­táció rendjét módosította az, hogy a kormányváltással átalakultak a minisztériu­mok. A végső szót - a Ma­gyar Akkreditációs Bizott­ság véleményét figyelembe véve - az oktatási miniszter mondja ki. A Felsőoktatási Tudományos Tanács pedig arról dönt, hogy biztosít-e a szakképzéshez állami támo­gatást. Addig ez az oktatási forma csak önköltséggel in­dítható. A törvény szerint a felsőfokú szakképzés a főis­kolai képzési normatívánál is alacsonyabb támogatásban részesül majd, ezért az intéz­ményeknek csak akkor éri meg elindítani ezt az oktatá­si formát, ha arra a jelenlegi létszámkeretükön felül ve­hetnek fel diákokat. uniós szervezet, a COST (Eu­rópai Együttműködés a tudo­mányos és műszaki kutatások területén) és az Európai Tu­dományos Alapítvány volt, de több hazai és helyi intéz­mény is hozzájárult a rendez­vény sikeres lebonyolításá­hoz, mint például a Magyar Tudományos Akadémia, a BIOGAL Gyógyszergyár, a Szegedért Alapítvány, a MOL Rt. és a FLORIN Rt. A konferencián 25 országból mintegy 60 neves európai és néhány tengerentúli szakem­ber, valamint 40 hazai kutató vett részt. A' szegedi felsőoktatási intézmények közül a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara szeptembertől hat szakon in­dít felsőfokú szakképzést, félévente ötvenezer forintos költséggel. Ezek bevezetésé­ről a karon belül ellentétes vélemények alakultak ki. Halász János, az alkalma­zott kémiai tanszék docense elmondta, hogy az ellenzők úgy vélik, ez tömegképzés, amelynek nincs helye az egyetemen. A szakképzés tá­mogatói szerint viszont ezzel az oktatási formával bővíteni kell a diákok előtti lehetősé­geket annál is inkább, mert utóbbi időben csökkent az érdeklődés a természettudo­mányok iránt. A hat szakból kettőt - a természetvédelmi és a környezetvédelmi tech­nológus képzést - már egy évvel ezelőtt elindították a TTK-n, ám idén a hallgatók többsége felvételt nyert az egyetemi szintű oktatásba. Szeptember elsejéig ismét jelentkezhetnek az érettségi­zettek mind a hat szakra. A környezetvédelmi technoló­gus szak hallgatói környe­zetvédelmi felügyelőségek­nél, vízügyi igazgatóságok­nál, erdészeti és mezőgazda­sági üzemekben, nemzeti parkokban kaphatnak mun­kát. A természetvédelmi technológus képzés beindítá­sával lehetőség nyílik arra, hogy a természetvédelem el­méletét és gyakorlatát jól is­merő szakemberek vegyenek részt a természetvédő szer­• Pécs (MTI) Korszerűsítették a Nem­zetközi Diákcsere Hálózat (SIEN) működését és irá­nyítását - tájékoztatott a szervezet háromnapos pécsi közgyűléséről a SIEN elnö­ke. Tarrósy István elmondta, hogy a nemzetközi hálózat elnökségét tanácsadó testü­letté alakították át. A külkapcsolatok és programok szervezését se­gítő grémium tagjai bolgár, egyiptomi, lengyel, német és szlovén diákok. Létre­hozták a hálózat pécsi koor­vezetek munkájában. A felü­letvédelmi technológus kép­zésben részt vevők a lakk- és festékiparban, a felületkeze­léssel, korrózióvédelemmel foglalkozó ipari üzemekben, vagy anyagvizsgáló, minősé­gellenőrző laboratóriumok­ban tudnak elhelyezkedni. A hulladékhasznosító techno­lógus szakon végzők önkor­mányzatok, hulladékkezelés­sel és feldolgozással foglal­kozó vállalkozások, környe­zetvédelmi cégek felsőfokú hulladékkezelési és gazdál­kodási szakképesítést igény­lő feladatait láthatják el. A műszaki optikus végzettsé­gűek munkaterülete optikai elemek előállítása, javítása a termelésben, a kutatásban és az orvostudományban, to­vábbá az orvosi gyakorlat­ban alkalmazott optikai be­rendezések működtetése, karbantartása. A vegyipari méréstechnológus oktatás­ban résztvevők jártasságot szereznek a kémiai és fizikai méréstechnikában, és kuta­tó, fejlesztő, valamint minő­sítő laboratóriumokban mé­rési feladatokat tudnak vé­gezni, és feldolgozzák azok eredményeit. Az elméleti oktatás a tudományegyete­men folyik, a gyakorlatot különböző vállalatoknál sze­rezhetik meg a hallgatók. A felsőfokú szakképzésre fel­vételi vizsga nélkül lehet be­jutni, a jelentkezési lapot a kar tanulmányi osztályán szerezhetik be az érdeklő­dők. Hegedűs Szabolcs dinációs és irányító köz­pontját, melynek munkáját budapesti tagegyetemek és főiskolák hallgatói is segítik majd. A korszerűsítés célja, hogy a SIEN által szerve­zett diákcsere programok beépülhessenek az egyete­mek hivatalos nemzetközi kapcsolatainak rendszerébe, s a diákszervezet által kez­deményezett tanulmányi csereutak megkapják a fel­sőoktatási kreditekben meg­nyilvánuló elismerést ­mondta a nemzetközi diák­hálózat elnöke. Előkészítő • Munkatársunktól A József Attila Tudomá­nyegyetem Természettudo­mányi kara az 1998/99-es ta­névben önköltséges előké­szítő évfolyamot indít bioló­gia, fizika, földrajz, kémia és matematika tárgyakból, amelynek célja egyetemi és főiskolai vizsgára való felké­szítés. A jelentkezés feltéte­leiről érdeklődni személye­sen, levélben vagy telefonon a JATE TTK Dékáni Hivatal Tanulmányi Osztályán lehet (6720 Szeged, Aradi vérta­núk tere 1., 62/321-921). A jelentkezési határidő 1998. szeptember 11. Elhunyt • Budapest (MTI) Életének 77. évében, au­gusztus 15-én elhunyt Po­linszky Károly akadémikus. Polinszky Károly vegyész­mérnöki oklevelét a Buda­pesti Műszaki Egyetemen szerezte, később az intéz­mény, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára, majd rektora lett. 1976-tól a Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagja, 1980­1985-ig az MTA alelnöki posztját töltötte be. 1974-től 1980-ig oktatási miniszter volt. Kutatási területe a szer­vetlen kémiai technológia, elsősorban a szervetlen pig­mentek kémiája és technoló­giája, a bauxitok kémiája volt. 1961-ben munkásságát Kossuth-díjjal jutalmazták. Pázmány­napok • Budapest (MTI) A Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem jogi karának épületében rendezett Nyári Pázmány Napok '98 meg­nyitóján Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta: a ka­tolikus egyetem léte és mű­ködése a magyar keresztény­ség életerejének bizonyítéka. A kormánynak éppen ezért szándéka, hogy teljességé­ben - mind vallásos, mind tudományos intézményként - elismerje az egyetemet, és anyagilag támogassa. PDSZ-fórum • Budapest (MTI) Az oktatási ágazat költ­ségvetéséhez 135 milliárd, az önkormányzatok területén pedig 28 milliárd forintra van szükség az elképzelések megvalósításához - mondta Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter Budapesten a Pedagó­gusok Demokratikus Szak­szervezetének (PDSZ) fóru­mán, amelynek előadója volt. Pokorni elmondta: talál­kozott a pénzügyminiszter­rel, és megpróbálták az állás­pontokat közelíteni amiatt, hogy a két tárca számításai között ötmilliárd forint az el­térés. Az önkormányzatok számára - amelyek költség­vetéséből az iskolák a műkö­désükhöz szükséges támoga­tásokat kapják - a tervezett béremeléseket figyelembe véve 28 milliárd forintra van szükség. Itt 20 milliárd fo­rintnyi mínusz mutatkozik az előző kormány által elkészí­tett javaslat és az Oktatási Minisztérium elképzelését összevetve. A szükséges egyeztetésekre szeptembertől kerül sor. Kinevezések • Budapest (MTI) Orbán Viktor miniszterel­nök augusztus utolsó napjai­ban adja át a megbízólevelet hetvenegy főiskolai tanárnak es tizenkét főigazgatónak ­közölte Kiss Ádám felsőok­'atási államtitkár. Aki el­mondta: az előző kormány szakminisztere által kineve­zésre beterjesztett tanárok és főigazgatók listáját az új kormány felülvizsgáltatta, s egy kivételével valamennyi jelölt felterjesztését indo­koltnak találták. • Felvételi körkép: JATE ÁJTK Még mindig népszerű Konferencia Cserehálózat

Next

/
Thumbnails
Contents