Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-25 / 198. szám

{(EDD, 1998. Aug. 25. # felvételi körkép: JATE BTK Mennyiség vagy minőség? I József Attila Tudo­mányegyetem Bölcsé­„ettudományi Karán 5ssiesen 988 helyre ve­hettek fel jelentkexdket. Ebből azonban csak 951 helyet töltöttek be, ugyanis az egyes szako­don üresen maradt he­lyeket nem használhat­ok fel más sxakok lét­siámának növelésére. Balázs Mihály dékán úgy véli, egy-két esztendő múlva dilemmát jelent majd, hogy az évről évre növekvő keret­számot betöltve egyre több diákot vegyenek fel, vagy a felvételin tartsanak egy bizo­nyos színvonalat, és ne fel­tétlenül törekedjenek a keret­szám betöltésére. Idén több szakra is be lehetett jutni mentességgel. A legnagyobb vitát a német szak váltotta ki, amelyen négyszeres túlje­lentkezés alakult ki amiatt, hogy a felsőfokú „C" típusú nyelvvizsgával rendelkezők automatikusan felvételt nyer­lek. Míg az előző években a németből meghirdetett keret­számot alig tudták betölteni, addig most a megadott száz helyet harminccal bővíteni kellett, mert csak mentesség­gel százhúszan jutottak be, rajtuk kívül pedig további tíz jelentkezőt felvételi vizsga­eredményük alapján vettek fel. A keretet olyan szakok rovására lépték túl, amelyek­re az előírt keretszámnál ke­vesebbenjutottak be. Több mint négyszeres túl­jelentkezés jellemezte a ha­gyományos bölcsész szaknak tekinthető magyart és törté­nelmet is. A pálmát azonban ebben a tekintetben a kom­munikáció vitte el, ahová tíz­szer annyian kívántak beke­rülni, mint amennyi jelent­kezőt fel tudtak venni. Az írásbeli vizsgán azonban igen sokan elvéreztek, és így nem szóbelizhettek. Balázs Mihály dékán szerint ennek az, az oka, hogy kommuniká­ció szakra lényegesen többen jönnek felkészületlenül, mint más szakokra. A kommuni­káció mellett egyéb „siker­szakok" is vannak. Annak számít elsősorban a már egyetemre járó, és főleg tör­ténelem szakos diákok köré­ben a régészet és a néprajz. Az egy szakra felvett hallga­tók ugyanis szükségesnek ér­zik, hogy legalább még egy szakot elvégezzenek azért, hogy később könnyebben el tudjanak helyezkedni. A fő szak mellé ebből a megfon­tolásból szívesen veszik fel a régészetet, a néprajzot, a szo­ciológiát, a kommunikációt vagy a filozófiát. Manapság keresett szak a pszichológia is: sokan érdeklődnek, hogy mikor indul ilyen képzés Szegeden. Népszerűek to­vábbá a különböző kiegé­szítő szakok. Az összes keretszám mintegy tíz százalékának megfelelő helyre jelentkez­hettek azok, akik vállalták, hogy költségtérítéses formá­ban tanulnak. Ezeket a he­lyeket csupán tizenhét diák töltötte be, bár a sikertelen felvételit követően még töb­ben éltek volna ezzel a le­hetőséggel. Pénzért azonban csak az tanulhat, aki ezt a képzési formát megjelölte a jelentkezési lapon. Balázs Mihály szerint a bölcsész szakokra nem jellemző, hogy azokon mindenáron, akár pénzért is szeretnének diplo­mát szerezni. H. Sx. Tankönyvkutatók • Budapest (MTI) Pályázatok útján kel­lene a tankönyvkiadást fejlesztenie az oktatási tárcának, mert a jelenleg forgalomban lévő több mint háromezer közok­tatási könyv nem elégíti ki az igényeket - mond­ta budapesti sajtótájé­koztatóján ifj. Karlovitz János tankönyvkutató, aki e téma elemzésére tavasszal az ország va­lamennyi iskolájába kérdőívet juttatott el. A kutató elmondta, hogy számításai szerint a közokta­tásban - segédletekkel együtt -nyolcezer kiadványra lenne szükség. Az iskolákból ússzaérkezett válaszok is azt jelzik, hogy a pedagógusok szélesebb választékot igé­nyelnének. A tájékoztatón elhangzott, hogy egyes terü­lteknek, így például dráma­Nagógiának vagy a táncta­Mtásnak egyáltalán nincse­nek tankönyvei. A szakkép­zés legtöbb területén sem todnak kiadványt ajánlani a tanároknak - tette hozzá ifj. Karlovitz János. A felmé­résből az is kiderült, hogy a szaktanárok épp azokban a tárgyakban - matematika, magyar nyelv és irodalom ­hiányolnak további könyve­ket, amelyekben egyébként a legszélesebb a választék. Ami a tankönyvek átlagá­rát illeti, a kérdőívekre adott válaszokból kiderült, hogy a tanárok általában nem so­kallják a könyvárakat, azt vi­szont kívánatosnak tartanák, ha a szaktárca meghatározná egy-egy könyv maximális árát. A pedagógusok úgy véli, hogy a jelenlegi állami tan­könyv-támogatást a duplájá­ra kellene emelni. A felmé­résre még a Művelődési és Közoktatási Minisztérium írt ki pályázatot az elmúlt év végén. Karlovitz János el­mondta, hogy az adatgyűjtést tavasszal végezték. Az or­szág több mint ezerhétszáz oktatói intézményéből 1645­nek a tankönyvfelelőse küld­te vissza a nyolcvan kérdést tartalmazó kérdőívet. • Ampere és Citroen nyomában Párizsban - szilárd lábakon Szabó Szilárd: „A négytagú bizottság kettőnket egy napon át vizsgáztatott." (Fotó: Mohos Angéla) Szabó Szilárd az első magyar, aki a nagy múltú francia oktatási intézményben, az Ecole Polytechnique-en tanul­hat. A párizsi iskolát jel­legében talán a Buda­pesti Műszaki Egyetem­hez lehetne hasonlítani. A francia iskolába az idén huszonhat külföldi diákot vettek fel, köztük a szegedi Szabó Szilár­dot, a József Attila Tudo­mányegyetem negyedé­ves matematikus hallga­tóját. Vele beszélgettünk kiutazása előtt. • Mit kell tudnunk az Ecole Polytechnique-ről? - Az iskolát a Nagy Fran­cia Forradalom idején alapí­tották, abból a célból, hogy ott hadmérnököket képezze­nek. A Párizs külvárosában található Ecole Polytechni­que mind a mai napig kato­nai intézmény, ami annyit jelent, hogy az iskola nem az oktatási, hanem a hadügymi­nisztérium alá tartózik, és a vezetősége, illetve a tanári kara hivatásos katonákból áll. Mindettől függetlenül a tanintézet nem úgy néz ki, mint egy kaszárnya. Az is­kolába évente mindössze négyszáz hallgatót vesznek fel. Ez a hagyomány az ala­pítás óta tart, így aztán csak a legjobb diákok kerülhet­nek be. Minden egy helyen • Mennyi a képzés időtartama? - Két év. A tanulmányi idő alatt mindenkinek a kol­légiumban kell laknia, még a párizsiaknak is, ez kötelező. Az Ecole Polytechnique-en egyébként minden egy he­lyen van: az oktatási épület, a kollégium, a sportpályák, a laboratóriumok. • Milyen diplomát kap, aki itt végez? - Több mint kétszáz éve mérnökdiplomát osztanak ki az Ecole Polytechnique-en. Tehát műszaki szakembere­ket és kutatókat képeznek. Itt szeretném elmondani, hogy a nagyobb francia cé­gek vezetői általában ebben az iskolában szereznek dip­lomát. De itt végzett a mate­matikus Augustin Cauchy és Henri Poincaré, a fizikus André Marié Ampere, a ké­mikus Louis Joseph Gay­Lussac, a filozófus Auguste Comte, valamint André Cit­roen és Valéry Giscard d'Es­taing is. Szilárd és az oroszok • Hogyan kerül egy sze­gedi egyetemista olyan nagy hírű intézetbe, ahol Ampere, Gay-Lussac és Citroen is tanult? - A szegedi Amicale Franco-Hongroise, a Fran­cia-Magyar Baráti Kör, azon belül is Stéphane Ébalard, a Szegedi Vízmű akkori igaz­gatója - aki egyébként az Ecole Polytechniqüe-en vég­zett, s aki ma már a Fővárosi Csatornázási Művek igazga­tó-helyettese - elhatározta: néhány szegedi egyetemistá­nak lehetőséget teremtenek arra, hogy a nagy múltú inté­zetben folytassák a tanulmá­nyaikat. Nem sokkal később kihirdették a JATE-n, hogy egy felsőbbéves matemati­kus, vegyész, illetve fizikus hallgatót szívesen támogat­nának. Ez az egész egyéb­ként szervesen hozzátartozik az Ecole Polytechnique ok­tatáspolitikájához, pontosab­ban a külföldi nyitásához. Tudni kell, hogy három év­vel ezelőttig csak franciák tanulhattak az iskolában. 1995 óta azonban évente húsz-harminc külföldi diákot vesznek fel a világ minden részéből. Nekem dr. Hatvani László professzor úr szólt a lehetőségről, mivel tudta, hogy beszélek franciául. • Hogyan zajlott a felvé­teli? - Először küldenem kel­lett egy írásos anyagot, ben­ne az eddigi eredményeim­mel és jövőbeli terveimmel. Miután ezt elfogadták, dr. Krámli András professzor úr segítségével készültem a szóbelire. Mindeközben in­tenzív nyelvtanfolyamra jár­tam a szegedi Alliance Fran­caise-be. A szóbelin ­amelyre a kiutazásomat a Francia-Magyar Baráti Kör támogatta - matematika és fizika feladatokat kellett megoldanunk, illetve általá­nos civilizációs kérdésekről diskuráltunk. Az ott folyó munka minőségét és a felvé­teli komolyságát mutatja, hogy a négytagú bizottság kettőnket egy napon át vizs­gáztatott. Négymillió forintos tandíj • Ott a helyszínen közöl­ték veled, hogy felvettek az intézménybe? -- Nem. Az Interneten ka­landoztam, s ott találtam meg magam a névsorban. Persze, később levélben is értesítettek arról, hogy felvé­telt nyertem, sőt azt is meg­írták, hogy ezek után mi a teendőm. Idén egyébként huszonhat, többségében frankofón államból (Algéria, Vietnam, Korea) jelentkezett diákot vettek fel. Közép-Ke­let Európából csak néhány orosz meg én, Magyaror­szágról viszont csak én ke­rültem be. • Miből fedezed majd a tanulmányi költségeidet? - Pályáztam francia álla­mi ösztöndíjra, amit meg is kaptam. Ebből fizetem majd a tandíjat - ami évente száz­ezer frank (körülbelül négy­millió forint) -, valamint a szállás- és menzadíjat, s ak­kor még némi zsebpénzem is marad. • A diploma kézhezvéte­le után mihez szeretnél kezdeni? - Azt még nem tudom. Le­het, hogy kinn maradok, de az is lehet, hogy a diplomám ho­nosítása után elvégzek egy PhD-kurzust a JATE-n. Az Ecole Polytechnique - amely olyan multinacionális cégek­kel és kutatási intézetekkel áll kapcsolatban, mint az Airbus Industrie, a Thomson, a Peugeot, a Renault vagy a Francia Űrkutatási Intézet ­az iskola elvégzése után úgy­mond kiajánlja a hallgatóit a nagyvállalatoknak. Számomra ez is egy esély. • Milyen konkrét infor­mációkat szereztél a kinti egyetemi életről? - Azt tudom, hogy az inté­zet gyakorlatorientált, és a kurzusok színvonala rendkí­vül magas szintű. Nagy hang­súlyt fektetnek a kutatásra, így aztán biztosan sok számí­tógépes munkát, projektet kell majd végezni. Azt is hallot­tam, hogy ott kötelező min­den órára bejárni, mi több, kö­telező valamilyen sportot is űzni. Az Ecole Polytechni­que-en tehát nincs lógás és linkelés. Sxabö C. Szilárd Universitas 7 forrás Sziget - számokban • Budapest (MTI) Összesítették a Pepsi Szi­get '98 elnevezésű egyhetes fesztivál számadatait, amely szerint a rendezvényt napon­ta átlagosan 35 ezren láto­gatták. Az egy hét alatt 88 ezer hamburgert, 56 mázsa kenyeret, 7 ezer lekváros, 12 ezer túrós táskát és 26 mázsa virslit fogyasztottak a sziget­re látogatók. A szórakozó fiatalok 9500 liter tejet és 10 ezer liter kakaót, több mint 3 ezer hordó Arany Aszok sört, 105 hordónyi ír Guin­nesst, 58 ezer liter bort, 28 raklapnyi gyümölcslevet, 3 és fél ezer hordó Pepsit en­gedtek le a torkukon. A ren­dezvény összköltsége 290 millió forint volt. A külföldi sztárok fellépésének összes költsége 90 millió forintot tett ki. A Szigeten 50 prog­ramhelyszínen 3500-an lép­tek fel. Ifjúsági úrtábor • Budapest (MTI) A Magyar Asztronautikai Társaság immár ötödik alka­lommal rendezte meg egyhe­tes nyári iskola jellegű űrtá­borát augusztus közepén Győrben. A táborozáson azok vehettek részt, akik in­dultak az 1997-es oszi ifjú­sági űrkutatási pályázaton: középiskolások, illetve álta­lános iskolák felső tagozatos tanulói. A hat nap alatt az ifjú űrkutatók foglalkoztak a Földdel, a Naprendszerrel, az űrorvostan izgalmas kér­déseivel, az űrkutatás mű­helymunkáival, valamint megismerkedtek a külföldi és hazai űrprogramokkal. Neves hazai szakértők elő­adásaiból megtudhatták, fe­nyeget-e veszély a világűr­ből, vagy milyen titkokat hordoznak a holdkőzetek. A nevelésről • Siófok (MTI) Még ebben a tanévben előkészíti a tárca a közokta­tási törvény felülvizsgálatát - mondta Pokorni Zoltán ok­tatási miniszter. Ennek egyik súlyponti kérdése az, hogyan lehet a nevelési feladatokat megerősíteni - hangsúlyoz­ta. Szólt arról is: a mai isko­la sok helyütt csak informá­ciót ad, és képzési feladato­kat lát el, pedig fő feladata a teljes személyiségformálás volna, csakúgy a tanórákon, mint azokon kívül. Pokorni Zoltán szerint például a be­csületességre és sportszerű­ségre nevelést a tankönyvek­nél sokkal inkább szolgálja egy jó közösség, egy tábor vagy egy szakkör. Míg a napközi, a sportkör normatív módon, addig a nyári tábor pályázati formában támogat­ható. Ám vannak olyan terü­letek, amelyek a hagyomá­nyos finanszírozási eszkö­zökkel nem valósíthatók meg. Ezért szükség van a ci­vil és társadalmi szervezetek bevonására - hangsúlyozta a miniszter. varia fol n Íj „JAPETEN­TEPPICHBODEN­tel t MtrvP*" " NYITVA TARTÁS: hétfátál péntekig 8-19-ig, szombaton 8-15-ig. Állandó x Európában ' x Magyarországon szolgáltatások: o Szőnyegszeaes o Szaktanácsadás o Házhoz szállítás KÓKUSZ ÉS HÁNCS ALAPÚ SZŐNYEGEK 1x2 m-es: 8900 Ft 2x3 m-es: 24 900 Fii TÉGLA-, FA­ÉS KÖMINTÁS TAPÉTÁK I090fl/tek Irodaengedélyes PADLÓ­SZŐNYEGEK 4 ás S m sxátosságbon! Velúr PADLÓ­SZŐNYEGEK l a szivárvány színeiben! Irodaengedélyes PVC­PADLÓK 3 és A m sx*lesm6gb»nl SZEGŐLÉCEK, KARNISOK, MENNYEZET­SÍNEK ÉS TARTOZÉKAIK TAPÉTA­RAGASZTÓ már 390ft/fó, PADLÓSZŐNYEG • TAPÉTA BUDAPESTEN 1 XIII. Váci út 152-154 VIII. Hungária krt. 26. XI. Budafoki út 70. IX. Soroksári út 123. T.: 359-6741 T.: 303-0747 T.: 206-1939 T.: 280-8059 YIDEKEN ¥ Sí I .iskolc, Pesti út 5. Debrecen, Balmazújvárosi út 6/c Szeged, Vásárhelyi P. u. T : 46/362-265 T.: 52/417-366 3-5. T.: 62/466-845

Next

/
Thumbnails
Contents