Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-22 / 196. szám

Svédország megkövette a számikat • Stockholm (MTI) A svéd parlament megkövette az ország északi részén élö számi­kat az évszázados el­nyomásért - jelentette a Reuters. A rénszarvast tenyésztő számik ma mintegy het­venezren vannak, a sarkkö­rön túl élnek, nem szeretik, ha egyszerűen csak lappok­nak nevezik őket, s egy ideje azért küzdenek, hogy elnyer­jék a bennszülött népek jo­gait. Svédországban húsz­ezer, Norvégiában negyve­nezer, Finnországban ötezer és az orosz Kola-félszigeten kétezer számi összesen mint­egy 750 ezer rénszarvast ne­vel. Annika Ahnberg svéd mezőgazdasági miniszter a napokban éppen a Benszü­lött Népek Világnapja alkal­mából kereste fel a számik lakta vidéket, s egyebek kö­zött kijelentette: „Megköve­tem a kormány nevében a számi népet a sok évig tartó elnyomásért". Elmondta, hogy az északi területek - és ezzel a természeti kincsek ­meghódítása azzal járt, hogy a számikat kiszorították ere­deti lakhelyükről, sőt saját nyelvüktől is megfosztották őket. A számik a XV.-XVII. században észak felé vándo­roltak el a svédek elől, s ma már kisebbségben vannak még saját területükön is, amelyet Sampinak nevez­nek. Vezetőik azt remélik, hogy fel tudják éleszteni a számi nyelvet, s mielőbb meg tudnak egyezni a helyi svéd parasztokkal a legelte­tési jogokról. „A kormány bocsánatké­rése jó kezdet, most majd meglátjuk, mit is hoz ez va­lójában a számiknak" ­mondta Lars Anders Baer, a Számik Tanácsának elnöke a Reuters tudósítójának. • Formatervezett „trónok" Ahová a királyné is gyalog jár • Kuala Lumpur (MTI) Formatervezett vécék­kel várja a legesle­gelőkelőbb, illetve Na­gyon Nagyon Fontos Sze­mélynek, WlP-nek (Very Very Important Person) minősülő vendégeit az a Kuala Lumpur-i sportsta­dion, amelyben a brit nemzetközösségi játéko­kat rendezik meg szep­temberben. A „trónok" a királyi tribün mögé kerültek, s mindene­kelőtt II. Erzsébet brit ki­rálynőt várják, s jelen lesz Malájzia királya is. A vécén ülőt - saját kezű - gombnyo­másra jobbról-balról és alul­ról is extra vízpermetezők „mosdatják", egy másik gomb benyomásakor pedig légszárítók fújják alá a kívánt hőmérsékletű levegőt. Mind­ez feleslegessé teszi a vécé­papír használatát, ám a szer­vezők nem spórolták ki ezt a „kétkezi" eszközt sem a kirá­lyi „trónfülkékből". Az ülő­kék mellékesen fűthetők. Az uralkodók - akik a játé­kok megtekintésekor a tribü­nön székelnek - az illemhe­lyek hallatlan fejlettsége el­lenére gyalog teszik majd meg az oda vezető utat. A mindentudó vécék egyébként japán gyártmányú­ak, és az előtesztelés során ki­fogástalanul működtek. Hogy mennyire kemény minőségvizsgálatnak vetették alá, arra nem tért ki az AP. A közterületen rendszeresen irtják a parlagfüvet, de mi lesz másutt? (Fotó: Nagy László) Ohioiak koncertje a Széchenyi téren • Munkatársunktól Az amerikai Ohioi Nem­zeti Gárda légierejének 45 tagú zenekara lép fel Szege­den 24-én, hétfőn 17 órakor a Széchenyi téren. A zené­szek a Magyar Honvédség meghívására tartózkodnak Magyarországon augusztus 17 - 28-ig. Az együttes kon­certet adott a budapesti nagykövetségen, fellépett az augusztus 20-i budapesti tisztavatáson, valamint a hétvégi kecskeméti re­pülőnapokon. A vendégsze­replés kiemelt állomása lesz a hétfői szegedi előadás, hi­szen Szegedet és a Nemzeti Gárda támaszpontjául szol­gáló Toledót testvérvárosi kapcsolat fűzi össze. A más­fél órás koncerten kívül a vendégek a Csongrád Me­gyei Népművészeti Egyesü­let Alkotóházba is ellátogat­nak. ahol a felújítási munká­latokban segédkeznek. A ze­nekar Szeged után fellép még Taszáron és Szolnokon is. Repertoárjukban klasszi­kus művek mellett örökzöld country és dzsessz dallamok is szerepelnek majd a „Tripple nickel" című elő­adás során. • Ki vigyáz a parlagfűre? Tüsszögö társadalom Lassan, de biztosan népbetegséggé válik a pollenallergia. Egyelőre két embertípus létezik. Az egyik már szenved a szénanáthától, a másik pedig majd fog. Kérdés, hogy mikor lépnek fel végre egységesen és szi­gorúan a hatóságok az allergizáló növények el­terjedése ellen. Kevés ugyanis, ha városbéli közterekről és utcákról eltűnik a parlagfű, a pol­lenek ugyanis a szél szárnyán több kilométert is akadálytalanul meg­tesznek. Nem lehet olyan embert találni ma már, akinek ne szenvedne valamelyik csa­ládtagja a pollenallergiától. Először csak néhány megma­gyarázhatatlan tüsszentés, majd elkezd folyni az ember orra. viszket a szeme, végül annyira könnyezik, hogy reg­gelente csak nehezen tudja kinyitni az összeragadt szem­héjakat. Az orvosnál pedig fél óra alatt elvégzik a tesztet, s kiderül: már ő is a pollenal­lergiások népes táborát gya­rapítja, mehet rendszeresen a gyógyszertárba tablettákért, szemcseppért, orrspray-ért. Hogy pontosan mennyien vannak a betegek, nem lehet megállapítani, ugyanis több helyen is foglalkoznak az al­lergiásokkal. A bőrgyógyá­szatok és fül-orr-gége szak­rendelések mellett sokan for­dulnak a tüdőgondozóhoz. A statisztika (gy nem teljes, de a tüdőgondozóban idén már 1200 allergiás beteget re­gisztráltak, s "95 óta évente duplázódik a szenvedők szá­ma. Ez csak a jégyhegy csú­csa, hiszen orvoshoz csak a tünetek elviselhetetlenné vá­lása után fordulunk, a szak­emberek szerint a lakosság 20 százaléka szenved a szé­nanáthától. Nem kis terhet ró ez a tár­sadalombiztosításra, hiszen a betegek kétheti gyógyszer­adagján 2000 forint támoga­tás van. Márpedig ezt azt je­lenti, hogy csak ez az 1200 ember 2,5 millió forintjába kerül kéthetente az államnak - a „szezon" tavasztól őszig tart. Országos méretekben számolva ablakon kidobott milliárdról beszélhetünk. Szemléletesebb így közelíte­ni, mert a fölösleges gyógy­szerhasználatot és az emberi egészséget, mint értéket, ne­héz forintosítani a költségve­tés számára. A parlagfű irtásával Sze­ged belterületén a Környe­zetgazdálkodási Kht. foglal­kozik, saját felmérés és la­kossági bejelentés alapján mintegy 110 területen ka­szálták és irtották vegyszer­rel a gyomot. Több olyan gazos telek ügyében is tele­fonáltak a polgárok, melyek tulajdonosai régóta elhanya­golják telküket. A szegedi önkormányzat helyi rendele­tet alkotott a zöld terüle­tekről, melyben előírták, mindenki köteles a telkét rendben tartani. Ha valaki elmulasztja a gyomirtást, akár 10 ezer forintos sza­bálysértési bírsággal is sújt­ható, mely többször is kiró­ható, amíg meg szűnik az ál­datlan állapot. Hiába ér­deklődtünk azonban a műszaki irodán Vaskeba Györgytől, az elmúlt idő­szakban alig néhány határo­zat és hivatalos levél szüle­tett - a hatóság egyébként lakossági bejelentések alap­ján intézkedik. De nemcsak a belterület, hanem a várost övező földek is gondot okozhatnak, megfe­lelő széllel az allergizáló pol­lenek több kilométert képe­sek utazni. Elvileg nem lehet gond, mert ugye a hatályos törvények művelési kötele­zettséget írnak elő, melyet a túlterhelt Földhivataloknak kellene ellenőrizni és betar­tatni. Csakhogy. Az utóbbi esztendőkben a kárpótlás és a tsz-ek felbomlása utáni tulaj­donoskeringő miatt többször elmaradt a határszemle, mert hiába állapították volna meg a hiányosságokat, a tulajdoni lapok alapján sem lehetett ki­deríteni, ki a felelős, kit lehet büntetni - tudtuk meg Sváby Gyulától, a körzeti földhiva­tal vezetőjétől. Márpedig ha valaki elhanyagolja a földjét, akkor 5000 forintos bírság le­selkedik rá, ami szintén több­ször kiróható. Teljes körű fel­mérés még nem készült, de a legfrissebb, jó minőségű fe­keteföldeket feltérképező be­járás szerint a földeknek 10­15 százaléka műveletlen. „Több száz felszólítást küldtünk ki levélben, renge­teg választ is kaptunk, hogy rokkantnyugdíjasok, öregek, balesetet szenvedtek, szóval okokat és kifogásokat sorjáztattak, hogy miért nem tudják megművelni a földjü­ket" - fakadt ki Sümegi Ist­ván, a földhivatal munkatár­sa. Áki egyébként igen mar­káns álláspontot képvisel parlagfű ügyben, véleménye szerint ez elsősorban az ér­zékeny városi polgárok problémája, s kár bűnbaknak kinevezni a parlagfüvet, amikor számtalan egyéb irri­táló növény és tényező léte­zik. A földhivatal amúgy is túlterhelt, állandó munkahát­ralékkal és munkaerőgond­dal küszködő intézmény, nem lehet tőle elvárni a par­lagfűhelyzet megoldását, szerinte hasznosabb lenne, ha a betegek a templo-mok­ban imádkoznának az esőért. Reméljük, ez a fohász egyszer elér a miniszteri fü­lekig, vagy legalább a társa­dalombiztosítás kiadások át­vizsgálása közben feltűnik a különös tétel - tesszük hoz­zá már mi. A probléma egyébként nem megoldhatat­lan, hiszen a külföldön nya­ralók a határon átlépve min­den alkalommal átélhetik a katarzist, a tünetek megszű­nését. Takács Viktor • A IX. szimfónia - két zongoristára Fél szavakból muzsikálnak Ránki Dezső és Klukon Edit a szegedi fürdöudvarban. (Fotó: Karnok Csaba) Ritkán hallható az az előadóktói kivételes technikai tudást, muzi­kalitást és felkészültsé­get igénylő átirat, amit Liszt Ferenc készített két zongorára Beethoven IX. szimfóniájából. A virtu­óz zenedarabot nemré­giben a Tisza Lajos kör­úti fürdöudvarban Ránki Dezső és Klukon Edit szólaltatta meg. A nagy sikerű koncert után pár­huzamos interjút készí­tettünk a méltán nép­szerű művészházaspár­ral. - Mindig nagyon izgatott, miért írhatta át Liszt Ferenc ezt az amúgy hatalmas zene­kari apparátusra komponált darabot két zongorára ­mondja Klukon Edit, amikor a műsorválasztásról kérde­zem. - Ezek a koncertek szárnypróbálgatások, arra keressük a választ, hogy ér­demes-e ilyen formában is játszani a IX. szimfóniát. Az derül ki, hogy sok minden áttetszőbben hallható benne, mint az eredeti, zenekari vál­tozatban. Szegeden adtuk elő másodszor közönség előtt, de a továbbiakban még sok koncerten játsszuk. Amikor sok-sok évvel ez­előtt Liszt Faust-szimfóniá­ját játszottuk a Liszt Múze­umban, Forrai tanár úr mel­lékesen megjegyezte: egy­szer eljátszhatnátok a IX. szimfóniát is. Hosszú időre elaludt bennünk ez a kérés, csak nemrégiben kezdtünk vele foglalkozni. 9 Mennyiben más, ha nem két kolléga, hanem egy házaspár játszik két­zongorás vagy négykezes darabot? - Már fél szavakból is ért­jük egymást. Húsz éve élünk együtt, naponta próbálunk, gyakorolunk. • A nagy közös koncer­tek előtt milyen a családi munkamegosztás ? - A házimunkát mindket­ten végezzük. A párom na­gyon szeret a gyerekekkel foglalkozni, a három és fél éves kisebbik fiunknak le­fekvés előtt minden este ő mond mesét. A konyhai munkák általában rám vár­nak, viszont ő szereli a vil­lanyt és nyírja a füvet. So­kan nem is gondolnák róla, hogy kész ezermester! Pél­dául remek polcot készített a kottáknak. A kicsit úgy ér­zem, hogy az első évek nagy koncertsorozatai után mára a szakma, a muzsika már csak egyik része az életünknek, s nem egyedüli főszereplője. Közben Ránki Dezső is befejezi a tévés interjút, így őt faggatom tovább. • Lehet, hogy most először hallhatták a sze­gediek ezt a fantasztikus átiratot? - Nem tudom, játszották­e már Szegeden. A kottájá­hoz roppant nehéz hozzájut­ni. Mi a Liszt Múzeumból kaptunk egy fotókópiát, az alapján készültek el a kottá­ink. 9 Mi Liszt átiratainak titka? - Amellett, hogy Liszt zseniális zeneszerző volt, valószínűleg minden idők legnagyobb zongoristája is. Hihetetlen érzékkel tudta a zenekari anyagból azt kivá­logatni, és két zongorára úgy összeállítani, hogy az a zenei tartalmat maradéktalanul vissza tudja adni. • Csodálatos volt a kon­cert, noha kicsit mostoha körülmények között ját­szottak... - A szabadtéri koncertek­nél mindig vannak zavaró körülmények, amellett, hogy általában oldott, kellemes hangulatú esték ezek. Cso­dálatos a szegedi fürdő ud­vara, de az utca, a járművek zaja nagyon beszűrődik. Akármennyire zárt is egy udvar, a mennyezet hiánya sokat ront az akusztikán, mert nincs, ami felülről visszaverje a hangot. • Feltűnő volt, hogy já­ték közben tökéletes volt az összhang, egymás minden rezdülésére rea­gáltak... - Korábban jó pár évig vi­szonylag rendszeresen Kocsis Zoltánnal is játszottam négy­kezes és kétzongorás darabo­kat. Amellett, hogy a jó vi­szony továbbra is megmaradt közöttünk, mára annyira kü­lönbözővé vált a játékmó­dunk, hogy nagyon nehéz lenne összeegyeztetni. Edittel viszont lassan tizenöt éve ját­szunk rendszeresen együtt. Az, hogy nemcsak kollégák, hanem házastársak is va­gyunk, azt is jelenti, hogy könnyebben összeegyeztet­hető a belső világunk. Jól tu­dunk együtt élni, s ez hozzá segít ahhoz is, hogy jól tu­dunk együtt játszani. 9 Az utóbbi időben mint­ha kevesebbet lehetne önről olvasni. Ritkábban nyilvánít véleményt... - Arról, amit nem teljes egészében ismerek, nem sze­retek úton-útfélen nyilatkoz­ni. Nagyon tisztelem azokat, akik mindenfélét nagyon jól tudnak, és gyakran véle­ményt mondanak, de lehet, hogy túl sokan vannak. A magam dolgát igyekszem jól csinálni, s csak ha valami nagyon nagy marhaságot lá­tok, akkor szólok. 9 Milyen fellépésekre készül? - Ősszel Németország­ban, Dániában, Olaszország­ban lesznek koncertjeim. Októberben például a milá­nói Scalában adok egy nagy szólóestet, amelynek első fe­lében Schubert-darabokat, a második felében Bartók- és Kurtág-műveket játszom. Nagyon készülök erre a fel­lépésre, hiszen a világ egyik legcsodálatosabb színházá­ban szólóestet adni mindig nagy kihívás. 9 A hetvenes-nyolcvanas években sok lemezt készt­tett a Hungarotonnál, most milyen a kapcsolata a kiadóval? - 1990 óta - amikor az akkori vezérigazgató, Bors Jenő eltávolítása után több művészkollégával testületi­leg távoztunk - semmilyen kapcsolatom sincs. Azóta más cégeknél készttettem felvételeket. A lemezek álta­lában szükségesek, mindenki őrülten verekszik, hogy mi­nél több felvételt csináljon, de nagyon telített a lemezpi­ac, a legnagyobb cégek is sorra küldik el a művésze­ket, mert nem tudják foglal­koztatni őket. Én soha sem szerettem lemezfelvételt csi­nálni, noha nagyon élvezek egy jól sikerült lemezt meg­hallgatni. Abban azonban biztos vagyok, hogy soha, egyetlen felvétel sem pótolja az igazi, élő zenét. Egy élő koncerten játék közben is egészen másként érzem ma­gam, mint egy lemezfelvétel készítésekor. Hollősl Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents