Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-03 / 180. szám

6 KRÓNIKA HÉTFŐ, 1998. AUG. 3. • Az OEP új főigazgatója: Mikó Tivadar professzor Átláthatóságot az egészségbiztosítónál! • Az egzotikus külső előny számukra Afrikaiak A kormány legutóbbi ülésén az 50 éves dr. Mikó Tivadar szegedi patológusprofesszort nevezték ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójává. Az OEP új vezetőjét „régi" munkahelyén, a SZOTE Patológiai Intézetében kerestük fel a hét végén. • Azok számára, akik ismerik Mikó Tivadar pályázatmenedzseri sikereit, nem meglepő, hogy a szegedi professzort választották az OEP élére. A szakmai berkeken kívülálló azonban joggal teheti fel a kérdést, miként lehet egy patológusprofesszorból - látszólag váratlanul - az egészségbiztosító főigazgatója? - Székelyes válasszal élve azt mondhatom: „hosszú sora van annak". S ennek a hosszú sornak a fő elemeit emelném csak ki, hogy világossá váljék, nem előzmények nélkül való felkérésem a főigazgatói posztra. Hét évet töltöttem külföldön, és ez alatt az idő alatt sok értékes tapasztalatra tettem szert a menedzsment, a szervezés terén. Három és fél évet dolgoztam Kelet-Afrikában, ahol részt vettem az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi járványtani projektjeiben. Emellett a svéd és norvég Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség által fenntartott intézetben végeztem kutatómunkát Etiópiában, ahol az első komoly menedzsmenttapasztalataimat szereztem. Egy ideig ott megbízott igazgatóként tevékenykedtem, s e minőségemben kapcsolatba kerültem a WHO felettébb képzett menedzsereivel. Rájöttem, hogy olyan ismeretanyag birtokában vannak, amelyből nekem is fel kell „csipegetnem" valamennyit a karrierem érdekében. Ettől kezdve, ha alkalmam nyílt, próbáltam szert tenni további szervezési ismeretekre. 9 Mikor, milyen lehetőségei adódtak a „továbbképzésre"? - Afrika után Angliában dolgoztam gyakorló orvosként, s ott is csatlakoztam néhány menedzsment kurzushoz, s próbáltam elmélyülni a szervezési ismeretekben. Mikó Tivadar: Mivel alapvető nézetazonosság mutatkozik köztem és Gógl Árpád egészségügyi miniszter között, elfogadtam a megbízatást. (Fotó: Mohos Angéla) Amikor '94-ben, hét év után hazajöttem Magyarországra, a szegedi orvosegyetemre, nyilvánvalóvá vált számomra: a fejlesztésekhez pénzt kizárólag pályázatok útján szerezhetek, hiszen az állami támogatás olyan szűkös, hogy abból a fejlesztést lehetetlen megoldani akár a diagnosztika, akár az egyetemi oktatás területén. Ennek okán attól kezdve sorra (rtuk a pályázatokat, és sorra eredményt értünk el. A magyar patológia modernizálására kiírt pályázaton félmillió ECU-t, a Csongrád megyei kórházakat támogató informatikai projekttel több mint egymillió dollárt szereztünk. A méhnyak- és emlőrákszűrés feltételeinek fejlesztését szolgáló pályázatunkat pedig több mint félmillió ECU-val díjazták. 9 Mindezeket követte a legnagyobb szabású projekt, a Világbank 30 millió dollár elnyerésére lehetőséget adó egészségügyi fejlesztési pályázata, amelyre 5 magyarországi régió, köztük a dél-alföldi is pályázott, az ön irányítása alatt. - Igen, ez a DAREK néven ismertté vált pályázati anyag, aminek koordinátora voltam, az egészségügyi szolgáltatások teljes körének modernizációját célozza. A világbanki pályázatot felügyelő programiroda felkérésére, mintegy a pályázat függelékeként - az öt régió közül egyedül mi - összefoglaltuk az egészségügyi szolgáltatások jelenlegi finanszírozási, szabályozási rendszerének módosítására vonatkozó javaslatainkat is. Ezt az anyagot szakmai körökben terjesztettük. Ilyen előzmények után érkezett a felkérés a kormány részéről, hogy vállaljam el az OEP főigazgatói posztját, s vállaljak részvételt abban a változtatási folyamatban, amit a kormány tervez az egészségügyi szolgáltatások és az egészségbiztosítás terén. Mivel alapvető nézetazonosság mutatkozik köztünk Gógl Árpád egészségügyi miniszterrel, elfogadtam a megbízatást. 9 A tb reformjával a rendszerváltás utáni kormányok egyikének sem sikerült megbirkózni, a mostani esetében lát erre esélyt? - Meggyőződésem, hogy a társadalombiztosítás reformját, az egészségügyi szolgáltatások átfogó reformjának integráns részeként lehet csak megvalósítani, s most ez utóbbi előkészítését kezdjük. 9 Egyes szakértők azt mondják, a tb visszaállamosítása történt, ami azt is jelentheti, hogy megkötik a kezét. - A visszaállamosítás vádja nem igaz, mert a tb vagyona ott maradt, ahol eddig volt. Ennek a vagyonnak a kezelője eddig az egészségbiztosítási önkormányzat volt, mostantól a vagyon kezelője egy személy, a kormánybiztos. Ebből nyilvánvalóan látszik, kollektív felelősség nincs, egyetlen ember felelős a tb vagyonért. 9 Ön milyen stratégiai elképzelésekkel, változtatási szándékkal ül be az OEP főigazgatói székébe? - A kinevezésem utáni sajtótájékoztatón is erről faggattak az újságírók. Akkor is és most is szilárdan ellenállok, ugyanis az álláspontom az, hogy most elsőbbséget kell adni az egészségügyi szolgáltatások modernizációját megtervező közép- és hosszú távú koncepciónak. A kulcstárcák bevonásával készül a stratégai terv, amelynek kidolgozásában az OEP is részt vesz. A tárcaközi egyeztetések előtt nem tartom szerencsésnek, hogy elképzeléseimről a nyilvánosság előtt beszéljek. 9 A visszaélések, a korrupció, a szabálytalanságok - lásd például CM-klinikák ügye - visszaszorítására vonatkozó elképzelései publikusak? - Az OEP jelenlegi szervezete és a kormánybiztos, Selmeczi Gabriella között megtörtént az átadás-átvétel. Az adatok és iratok feldolgozása folyamatban van, s a talált „leletek" befolyásolják a további tevékenységet. Egyik megyei rendőrfőkapitány lesz annak az osztálynak a vezetője, amely a jövőben az OEPen belüli belső ellenőrzést fogja végezni. Azt szeretném, ha tisztaság és átláthatóság jellemezné az egészségbiztosítót. Kalocsai Katalin Nemrégiben írtunk arról az önkormányzati tulajdonban lévő Bem utcai épületről, amelynek lakói a ház rossz műszaki és egészségügyi állapotára hívták fel a figyelmet. A történet folytatódik: az udvari épület egyik lakását, amelyben az utóbbi időben az egyik család kutyája lakott, helyreállítási pályázat útján a tulajdonos bérbe kívánja adni. Az önkormányzatnál a tulajdonosi feladatokról érdeklődtünk. Szegeden 921 lakóépület van önkormányzati tulajdonban, 229 ház esetében száz százalékban az önkormányzat a tulajdonos, a többit különböző arányban - a lakókkal együtt birtokolja. Váradiné Kása Edit, a polgármesteri hivatal ingatlangazdálkodási osztályának vezetője arról lájékoztatta lapunkat, hogy a teljesen önkormányzati tulajdonú épületek üzemeltetéséről és karbantartásáról az Épületkezelő és i Épületek, önkormányzati tulajdonban Felújításra várnak Fenntartó Kft. gondoskodik az önkormányzattal kötött megbízási szerződés alapján. A társaság szükség esetén felújítást is végez, ez a munka azonban nem feltétlenül terjed ki az egész épületre. Az osztályvezető azt is elmondta, hogy az 1994-es lakástörvény óta a bérlő kötelessége saját lakásának karbantartása, beleértve a burkolat, a berendezési tárgyak, valamint a nyílászárók javítását vagy cseréjét. Ettől függetlenül az önkormányzat is hozhat olyan döntést, hogy felújítja az épületet, ha a lakásalapból erre jut pénz. Váradiné szerint azonban a mai gazdasági helyzetben nem tudják elvégezni az összes épület felújítását. Annál is inkább, mert erre az állam már nem nyújt támogatást, a munka költségeit az önkormányzatnak saját forrásból kell fedeznie. A lakbéreket viszont alacsony szinten tartják, mert figyelembe veszik a mai jövedelmeket. így egy-egy épület felújításához lassan gyűlik össze a pénz. Födémcserével járó felújítás esetén egyszerre legfeljebb négy épületből tudják kiköltöztetni a lakókat, mivel csak korlátozott számú cserelakással rendelkeznek. Az önkormányzat 1993ban elfogadott, tizenkét évre szóló épületfelújftási jegyzékében 112 lakó- és 45 műemléki jellegű épület szerepel, ám a Bern utca 20. szám alatti ház nincs közöttük. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tulajdonos nem kívánta az épületet hosszú távon megtartani. Mivel azonban a lakók sem vásárolták meg az ingatlant, az önkormányzat maradt a tulajdonos, és továbbra is gondoskodnia kell a karbantartásról és a szükséges felújításról. Váradiné szerint felújítást csak akkor hajtanak végre a tizenkét éves program határidején belül, ha az épületszerkezetek olyan állapotba kerülnek, hogy karbantartással már nem javíthatók. Sőt, vannak olyan komfort nélküli lakásokból álló házak, amelyeket rossz műszaki állapotuk miatt nem éri meg felújítani, ezért inkább lebontják, és a telket az épület értékének többszöröséért eladják. Az osztályvezető azonban a lakók megnyugtatására elmondta, hogy a lakástörvény védi a bérlőket. Ha ki kell költözniük, akkor cserébe hasonló alapterületű, komfortfokozatú, és az adott településen található lakást kapnak. Ha a lakások műszaki állapota már nem teszi lehetővé, hogy azokat csereként ajánlják fel azoknak, akiket máshonnan elköltöztetnek, akkor pályázatot írhatnak ki a helyreállításukra. A Bem utca 20. szám alatti ház udvari épületének egyik lakását is ilyen pályázaton hirdették meg. A lakásban már hosszú ideje nem él senki, ezért az egyik család - amint arról már korábbi riportunkban olvashattak - kutyaólnak használta. A múlt héten a pályázni kívánók megtekinthették a lakást, és az őket elkísérő őz Károly szakfőtanácsos szerint többen is érdeklődtek iránta. A helyreállítási pályázaton a lakásra várók névjegyzékében szereplők előnyt élveznek. A pályázat nyertesének egy év alatt kell előirt módon rendbe hoznia a lakást ahhoz, hogy azután határozatlan időre bérbe vehesse, de akár meg is vásárolhatja. Váradiné szerint nem csoda, hogy vannak érdeklődők, hiszen sokan még ennél is rosszabb körülmények között élnek. Hegedűs Szabolcs Ma már megszokott, ha Szeged utcáin színes bőrű embereket látunk. Itt élnek és dolgoznak, itt járnak egyetemre. Olyan is akad köztük, aki hazánkban született. A Kárász utcán sétálgatva megszólítottam három fekete bőrű fiatalt, elmesélték, hogyan kerültek a Tisza partjára. Kwarteng Jennifer Ilona már Szegeden született, édesanyja magyar, édesapja ghánai orvos. A csinos, kávészínű lány magyarnak érzi magát. A magyaron kívül kiválóan beszél angolul, de olaszul sem lehetne őt eladni. Még sohasem járt Afrikában, nem beszéli az ott élő rokonainak a nyelvét, de szívesen meglátogatná őket. Az egzotikus külső előnyt jelent számára, mert modellügynökök is felfigyeltek rá. Jelenleg a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola hallgatója, a tanulás mellett modellkedik és kisegít egy könyvelői irodában. Korábban zongorát és magánéneket tanult a Király-König Péter Zeneiskolában. A főiskola elvégzése után szakmájában szeretne elhelyezkedni, Szegeden vagy Budapesten. Jennifer igazi modellként él, nem iszik alkoholt, nem dohányzik, viszont sokat mozog, főleg táncol. Az ébenfekete bőrű Marina Ruhinda igazi afrikai szépség. A tanzániai Tangában született. Négy éve jött Európába, először a JATE-n tanult kommunikáció szakon, de nagyon nehéz volt számára a magyar nyelv, ezért Londonban folytatta a tanulmányait. A magyar és az angol nyelven kfvül beszéli a szwahili (ez egy mesterséges nyelv, mint Európában az eszperantó, de sokkal többen beszélik, többségében arab és török szavakból áll) és egy törzsi, a ha nyelvet is. Tavaly óta már másodszor jön „haza" Szegedre, sok barátja van és a vőlegénye is itt tanul. Tévébemondó szeretne lenni hazájában vagy Londonban, de a divatszakma is nagyon érdekli. Örömmel látja, hogy az afrikai viselet egyre nagyobb teret hódít az európai öltözködésben. A fekete nők hagyományos viselete, a kanga (derékra csavart vékony kendő) és a kitenge (hasonló, mint a kanga, csak vastagabb anyagból) már a magyar lányok ruhásszekrényében is megtalálható. Ezek a kendők Afrikában a gazdagság szimbólumai, minél több kangája és kitengéje van egy asszonynak, annál módosabbnak számit. Marina vőlegénye, Emmanuel Sweya Masanja a tanzániai Shinyangában született. A középiskola elvégzése után három ország közül választhatott, hol is tanuljon tovább. Magyarországra került, mert a másik két ország, az Egyesült Államok és Anglia túl drága lett volna neki. Emmanuel jól beszél magyarul, angolul, szwahiliül, de emellett ismer két törzsi nyelvet is, a szukumát és a szambaa-t. Egy pár szót tud németül is. A legelső szó, amit megtanult magyarul, az a villamos volt. Eleinte azt hitte, hogy ez egy magas épületet jelent, s csak később tudta meg: ez egy tömegközlekedési eszköz. Budapestre 1993-ba került, ahol egy öt hónapos intenzív magyar nyelvtanfolyamon vett részt. Egy évvel később Szegedre jött, jelenleg a SZOTE harmadéves gyógyszerészhallgatója. A Tisza-parti városra azért esett a választása, mert az itt tanuló ismerősei sokszor bizonygatták, szép hely Szeged. Egyszer eljött megnézni és ittragadt. A diploma megszerzése után Tanzániában szeretne munkát vállalni, de lehet, hogy angol, holland vagy amerikai munkahely is összejönne. A három fiatalt a modellkedés ismertette össze egymással. A két lány közül Jennifer már többször is fellépett különféle divatbemutatókon. A közönség legutóbb csütörtökön találkozhatott velük. A Kárász utcán felállított színpadon láthatta őket. Afrikai ruhákat és ékszereket mutattak be. Kormos Tamás Jennifer, Marina és Emmanuel a Kárász utcán. (Fotó: Miskolczi Róbert) Kell-e permetezni a vadgesztenyefákat? • Bécs (MTI) Újabb támadásra került sor a vegyszerek ellen. A Magyarországon is néhány éve a vadgesztenyefákat károsító aknázómoly ellen Ausztriában a Dimilin permetezőszerrel védekeznek. Tiroli természettudósok most hevesen támadják a szer alkalmazását. Egyrészt sokallják a permetezés költségét, ami egy-egy fa esetében 2000-5000 schilling (azaz 35-86 ezer forint), másrészt azzal érvelnek, hogy a szer a hasznos rovarokat, így bizonyos darázsféléket és a pillangókat is elpusztítja. Szerintük a vegyi védekezés egyáltalán nem is szükséges, mivel a fák az aknázómolyok rohamát permetezés nélkül is túlélik. Csak várni kell 5-10 évet, és az egyensúly újra helyreáll. Ennélfogva a vegyi védekezés pazarlásnak tekinthető, és esztétikai szempontokon kívül a fa védelmét semmi más nem indokolja. Csehországban, ahol a vegyszer alkalmazását az általa a gyermekeknél kiváltott allergia miatt már betiltották, a vadgesztenyefa-állomány már regenerálódott.