Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-17 / 192. szám

HÉTFŐ, 1998. AUG. 17. BELFÖLD 3 Petőfi-szobor • Benczúrfalva (MTI) Petőfi Sándor egészala­kos bronzszobrát indították útnak a hétvégén Benczúr­falváról a szlovákiai Ki­rályhelmecre; a Sátoraljaúj­hellyel átellenben lévő ma­gyarlakta faluban augusztus 29-én avatják fel a polgár­mesteri hivatal előtti főté­ren ifj. Szabó István szob­rászművész munkáját. A benczúrfalvi műteremben alkotó a művész elmondta, hogy a Petőfi-szobrot a ki­rályhelmeci polgármester rendelte meg. Ifj. Szabó István mélázva bandukoló vándorként öltötte alakba a költőt, aki országjárása közben Királyhelmecet is útba ejtette. A Petőfi-ha­gyományokat hűen őrző Királyhelmec most a költő életnagyságúnál valamivel magasabb bronzalakjával idézi meg az útonjáró költő emlékét. Európa-napok • Esztergom (MTI) Európa-napokra készül Esztergom, az augusztus 17-18-i rendezvények cél­ja, hogy a lakosság minél jobban megismerje azt a politikai és gazdasági töm­örülést, amelynek remél­hetőleg hamarosan hazánk is teljes jogú tagja lesz. A nyitónapon kulturális ren­dezvények lesznek, kedden pedig három rangos tanács­kozásra kerül sor az egyko­ri királyvárosban, s azokra meghívták az EU-tagálla­mok magyarországi nagy­követeit is. A világörökség része címre pályázó várban országos műemlékvédelmi szimpóziumot rendeznek. Mezövósór • Gyomaendród (MTI) Ismét megrendezik Gyo­maendrődön a mára nem­zetközivé vált Vita Agrico­lae mezőgazdasági, ipari kiállítást és vásárt. A Beth­len-napok keretében rende­zendő háromnapos, augusz­tus 20-án megnyíló rendez­vény üzletember-találkozót, agrárfórumot, tenyészdisz­nó-bemutatót és fácánte­nyésztési tanácskozást is kínál az érdeklődőknek. A Bethlen Gábor Szakképző Iskola, a Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége, valamint a helyi önkor­mányzat által közösen szer­vezett vásár a helyi sport­csarnokban lesz. Kotróház • Szirák (MTI) Visszanyerte eredeti szépségét Szirákon a Kot­róház, amely színes üveg­berakásos verandájával, igényes építészeti megoldá­saival fénykorában is kitűnt a többi épület közül. A Kotróház helyreállítása an­nak a mentőakciónak a ré­sze, amelynek keretében a Sziráki Társaság nevű helyi civil szervezet a hajdani kisvárosi arculatot kívánja visszaadni a településnek. Szirák 1801-ben kapott mezővárosi rangot, s több mint száz éven át viselhette városi címét. Ez idő alatt jellegzetes polgári kisvá­rossá fejlődött, úrikaszinó­val, járásbírósággal, mi több, saját kalaposmű­hellyel rendelkezett. • Környezetvédelmi konferencia Szegeden 800 milliárdos program „Technika a környezet­védelemért" címmel ren­dezett tegnap konferenci­át Szegeden az Okonet Rt. A városháza díszter­mében tartott előadáso­kon többek között az ökológia és a környezet­védelem kapcsolatáról, a környezetszennyezésről, a levegő és a vizek álla­potáról, egészségvédő programokról beszéltek a témák szakértői. Őri Ist­ván, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályve­zetője az uniós csatlako­zás és a környezetvéde­lem kapcsolatát elemezte. Őri István előadása után lapunk kérdéseire is vá­laszolt. • Környezetvédelmi szem­pontból hol helyezkedik el hazánk Európa országai között? - Egész Európát, de az uni­ós közösség államait tekintve is a középmezőnynél valame­lyest előkelőbb helyen állunk. Ez annyit jelent, hogy a kö­zösség átlagához képest ha­zánk környezeti állapota jobb­nak mondható. A természet állapota és a fajok sokfélesége pedig külön is kiemelkedő. • Miben maradunk el a környezetvédelemben előttünk járók mögött? - Egyértelmű lemaradás mutatkozik a jogszabályok al­kalmazásában és betartatásá­ban. Bár a jogharmonizáció megnyugtató módon halad (az uniós jogszabályok tételes át­ültetésének aránya mintegy hatvan százalékos), a jogérvé­nyesítés terén már közel sem ilyen rózsás a helyzet. Az in­tézményrendszerek fejlettsé­ge, hatékonysága, működése ugyancsak javítható. Bízunk benne, hogy erősödik a jogkö­vető magatartás, de emellett a hatóságoknak is nagyobb erőt kell kifejteniük a szabályok betartatása érdekében. • Előadásában kiemelte a megelőzés környezetvédel­mi szerepét. Kifejtené bővebben ezt a gondola­tot? - A megelőzés hatéko­Öri István: meglesz a költségvetési fedezet. (Fotó: Mohos Angéla) nyabb bármifajta utólagos szankciónál, ezért ma már környezetvédelmi stratégia épül köré. Ebben az önkéntes szerepvállalás kap hangsúlyt. A környezet valamennyi használója, a gazdaság összes résztvevője a jogszabályokat meghaladó mértékben tegyen erőfeszítéseket a környezetká­rosítás elkerülése érdekében. # Ön szerint a mai ma­gyar társadalom megha­tározó többsége érett az „önkéntes jogkövetésre"? - A folyamat Magyaror­szágon is megindult, ez ta­gadhatatlan. Sohasem sza­bad a társadalomról kollek­tív ítéletet mondani. Termé­szetesen sok ponton erősöd­hetne a társadalmi, vagy kör­nyezetvédelmi öntudat, de nem ez az elsődleges. A gaz­dasági-társadalmi érdekvi­szonyok változásával léphe­tünk előre. • Melyek a nemzeti kör­nyezetvédelmi program legsürgősebb feladatai? - A programot tavaly, csaknem példa nélküli, 98 százalékos jóváhagyással fo­gadta el a Parlament. A ben­ne foglaltakra már a rend­szerváltozás előtt megmutat­kozott a társadalom igénye. Most természetesen az uniós csatlakozás követelményei­nek teljesítéséhez szükséges beruházásokon a sor. A hul­ladékkezelés, szennyvíztisz­títás kiemelt helyen szerepel. • Adódik a kérdés: hon­nan jut pénz minderre? - Megvan és meglesz a költségvetési fedezet. Az uniós tárgyalások állandó és fő témája, hogy honnan lehet a különféle programokra pénzt biztosítani. A nemzeti környezetvédelmi program parlamenti támogatása bizto­síték arra, hogy a költségve­tésből minden évben megfe­lelő összeg jut majd a kör­nyezetvédelem számára. A hatéves program 800 milli­árd forintot szán céljai eléré­sére. • A hétköznapokban mit jelent majd a program megvalósítása? - Az állampolgár, mint egyén, sokszor úgy éli majd meg a fejlődést, hogy az szá­mára újabb terheket jelent. Csatornarendszer, szennyvíz­tisztító, hulladékkezelő telep épül, s mindezzel együtt emelkednek a közüzemi dí­jak. Itt egy alapkonfliktusra keressük a megoldást: az egyén, az állampolgár pilla­natnyi érdekeit kell egyen­súlyba hozni a társadalom hosszabb távú érdekeivel. A kettő végső soron persze nem ütközik, sőt: összhangban vannak egymással. Ny. P. Szerződések kellenének • Budapest (MTI) A versenyszféra két meg­határozó szakszervezeti szö­vetsége, az Autonómok, va­lamint az MSZOSZ a Nem­zetközi Munkaügyi Szerve­zet (az ILO) segítségével or­szágos programot indít a kollektív szerződések ösz­tönzése érdekében - közölte Borsik János, az Autonómok társelnöke szombaton. Borsik korábban elmond­ta, hogy napjainkban Ma­gyarországon 500 alatt van a helyi kollektív szerződések száma. A két szövetség tiszt­ségviselőinek felkészítő ren­dezvényeket tartanak idén szeptembertől jövő év áprili­sáig. Szegeden azt foglalják össze, hogy mennyiben se­gítheti a szakszervezeti tiszt­ségviselők rendszeres felké­szítése a kollektív szerződé­sek megkötését. Kokainfogás • Ferihegy (MTI) Másfél kilogramm koka­int találtak a vámosok szombaton délután a Feri­hegyi repülőtér l-es termi­nálján egy Caracasból Amszterdamon keresztül érkező magyar állampol­gárnál. Sepsi Edit, a Vám­és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának sajtóre­ferense elmondta: a vámo­soknak az tűnt fel, hogy a KLM légitársaság járatával érkező 29 éves férfi csak másfél napot töltött a vene­zuelai fővárosban. Tüzete­sebb vizsgálat után derült ki, hogy 1.425 gramm ko­kaint akart behozni az or­szágba, amelynek piaci ér­téke mintegy 17 millió fo­rint. A férfit és a lefoglalt ká­bítószert a vámosok átadták a rendőrségnek. A Ferihegyi repülőtéren idén összesen 39 alkalom­mal fedeztek fel kisebb-na­gyobb mennyiségű kábító­szert, ebből 6-8 kilogramm kokain volt. Kevesebb turista jött > Budapest (MTI) A külföldről 12,8 százalék­kal kevesebb külföldi turista érkezett Magyarországra az év az első hat hónapban a tavalyi azonos időszakáénál - közölte a Magyar Turizmus Rt. A csökkenő forgalom mellett 3 százalékos visszaesést jelez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első öt hónapra számí­tott idegenforgalmi deviza­egyenlegének többlete. Az idegenforgalmi egyenleg az év öt hónapjában 407 millió dol­lárt tett ki. A tájékoztatás szerint összesen 14,2 millió turista lá­togatott el hazánkba 1998 első félévében. A látogatók számá­nak csökkenése főként az orosz, horvát, ukrán turisták elmaradásának következmé­nye. Az első félévben 5,6 mil­lió esetben regisztrálták ma­gyar állampolgárok határátlé­pését, ez 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshe­lyeken 2.184 millió vendéget számoltak az év első hat hó­napjában, ami 2,9 százalékos emelkedés. A vendégéjszakák száma 1,8 százalékkal növe­kedett, és elérte a 6.326 milli­ót. A szállodák szobafoglaltsá­ga országosan 43,4 százalékos volt, a budapesti szállodák 52,6 százalékban teltek meg, a Balaton-partiak 35,2 százalé­kos foglaltságot mutattak. A kereskedelmi szálláshelyeken 1,8 százalékkal több külföldi vendég fordult meg, mint ta­valy január és június között. A külföldi vendégéjszakák szá­ma összességében 1,2 száza­lékkal csökkent, és 3.681 mil­lió éjszakát tett ki. Az Európai Unió országaiból érkezők a ta­valyinál 2,9 százalékkal keve­sebb éjszakát töltöttek a keres­kedelmi szálláshelyeken. A ja­nuártól júniusig terjedő időszakban 3,3 nap volt a kül­földi vendégek átlagos tartóz­kodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken, valamivel ke­vesebb a tavalyinál. Az év első hat hónapjában több mint egy millió belföldi vendég for­dult meg a kereskedelmi szál­láshelyeken, akik mintegy 2.645 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ez az előző év azonos időszakához viszonyít­va 4,1 illetve 6,4 százalékos növekedést jelent. múlt IHM1TJ1I Szavatosságlokj V ékonyka töltelék a szabadság egy-két-három hete, amit a munkás hétköznapok szikkadt kenyérszeletei közé kenhetünk. E tölteléknapokon óvatosan pihegünk, reakcióink lassulnak, a kis dolgok felnagyítódnak. A rokonlátogatásból mint üdülésből hazatérve a reg­gel vásárolt romlott sajt szagától nem csupán visz­szahőköliink. Nem vágjuk azonnal a kukába a bűzkoc­kát, hanem - „Időnk temérdek, elvégre még szabadsá­gon vagyunk'."-felkiáltással - reklamálni megyünk a kö­zeli boltocskába. Nyúlfarknyi vakációnk utolsó napján a sajt bűze régi, hétköznapi bosszúságokat is fölidéz. A ta­máskodó-fontoskodó eladóra ömlesztjiik korábbi sérel­meinket: a boltba küldött gyerekre itt már rátukmáltak savanyú tejet, penészedni kezdő kenyeret. Fogadkozunk. Lejárt a szavatosság! A bolté is. Hiába hogy közel van, itt többé nem vásárolunk. Az óvatos pihenés fontos tartozéka a környezet hír­mentessé tétele. A szabadságunk idején félretett újságo­kat azonban végül, az utolsó napon mégiscsak át kell la­poznunk, hogy visszazökkenjünk a normális kerékvágás­ba, hogy visszataláljunk a hétköznapokba. E hírhalom szavatossága is megkérdőjelezhető, némelyik cikk megüli gyomrunkat. A Fidesz-cégek körüli hajcihőről olvasva a róka jut eszünkbe, az, amelyiknek savanyú a szőlő... Ez az első reakciónk. Mert a hatalomból kicseppent pártok „köz­ponti lapja"szellőztette meg olyan cégek ügyeit, melyek­ben a mostani kormányhoz közeli személyek vállaltak korábban szerepet. Mert az ügy azt követően pattant ki, hogy a Fidesz vezette csapat átvágott néhány gordiuszi csomót. A fiatalos roham váratlan, ezért sikeres volt pél­dául a társadalombiztosítás és a Postabank házatáján. E keményen és gyorsan végigvitt akarat korábban nagyra nőtt, most megnyirbált erőket sért, ezért számítani lehe­tett és kellett az ellencsapásra. A cégalapítás és átalakí­tás többségünk számára nem tiszta képlet. Bár a kény­szervállalkozók országává lettünk, mégis jóval keveseb­ben vannak azok, akik látják és értik a cégek alapításá­nak, átalakításának, adás-vételének szabályos vagy trük­kös menetét, mint azok, akik egyszerű alkalmazottként teszik a dolgukat a jól vagy rosszul vezetett „káeftékben" és „ertékben". Az ilyen egyszerű alkalmazottak számára is kézzelfogható a párhuzam: a romlott sajtért nem a te­jet értékesítő gazdán kell elverni a port, ha pedig a teg­nap eladott autóval az új tulaj holnap karambolozik, ak­kor sem a korábbi tulajdonost terhelheti a felelősség ­hacsak másként nem rendelkezik a jog, például az adás­vételi szerződés. A cégtörténetben is létezik szavatosság. Ha pedig a hírhalomban tálalt Fidesz-cégek végjátékát csalás vagy közokirat-hamisítás terheli, tán nem pontos következtetés ezt összefüggésbe hozni az azóta onnan ki­vonult alapítók személyével, csak azért, mert közsze­replők vagy azok rokonai, de az érintetteknek nyüvános­ság elé állni kötelességük, éppen mert közszereplők. E savanyú történet a nyilvánosság működésének több sza­bályszerűségét is megmutatja. Például azt, hogy ha két tényt egymás mellé terítve tálal a sajtó, akkor abból egy új tény és összefüggés születik. Olyan, amelyik az ubor­kaszezon átvészelésére, de pletykálkodásra, a fontos tör­ténések elfedésére is jó. jri tűz és víz pusztította, világvégés hangulatú nyárban, Hí egy alföldnyire zsugorított országban lehet-e fonto­sabb dolog az aratásnál?! A búza minősége és a kenyér ára nálunk közügy. Most azért is, mert a raktárakban ott dekkol a tavalyi, lejárt szavatosságúnak tekinthető gabo­na, az új szemeknek meg se helyük, se áruk. A termelő kapkod fűhöz fához, de kétségbeesésében leginkább a szívéhez, a vásárló pedig a fejéhez, hogy mi lesz itt, ahol mindig is a jó bort és búzát követte a békesség. A béke, amit borzol a közeledő helyi választások szele is. A kisebbségek lendületből játszanak: több és erősebb önkormányzatot akarnak. Szegeden mindenképpen, ahol a korábbi hat helyett kilenc nemzetiség kopogtat a To­rony alatti kapun. A befogadó-város toleranciából ismét vizsgára kényszerül. A pártok újból megmérettetnek. Már a jelölt-listával is megmutatják, kiket taszítottak el és kiket vonzottak magukhoz, megújultak és fiatalodtak­e vagy a lejárt lemezt teszik föl újra. A jó slágerre vevők vagyunk, de az új stílusnak is nő a tábora. Szigetté lettünk úgy is, hogy a múlt héten Európa legnagyobb bulijára, az onnan kiszivárgó és néha mell­bevágó hírekre figyelt mindenki. Az öreg azért, mert unokájáért aggódott, a középkorú, mert azt latolgatta, el­engedné-e gyerekét „oda", a fiatal meg, mert bulizott. „A" szigeten az a korosztály hökkentette meg az onnan kiszorulókat, amelyik a kormányrúd mögött állókat kö­veti. Az értelmiség legifjabb korosztálya most még buli­zott. De a fiatalodás jót tesz a politikának. Megújítja. A romlott gondolatoktól terhelt gárda cseréje elmaradt a rendszerváltozás pillanatában. Ellenben a most la­pátra kerülő bizalmasok hatalmas végkielégítésekkel masíroztak ki a minisztériumokból. Miközben nem csu­pán a politikai beosztást betöltőknek, hanem köztisztvi­selőknek is milliós búcsúpénzt osztott ki a Horn-Kuncze kormány, a tisztogatás mélységét sokallja a volt minisz­terelnök. Az ilyen nyilatkozatoktól és a helyi ügyektől megcsömörlött polgár pedig kevesli, ami eddig a közélet tisztaságáért történt. Reménykedik. A fiatalodásban. A romlatlanságban. F 3UVJV

Next

/
Thumbnails
Contents