Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-12 / 188. szám

SZERDA, 1998. AUG. 12. BELFÖLD 3 röviden Egy kis árcsökkenés • Budapest (MTI) A fogyasztói árak július­ban 0,2 százalékkal csök­kentek júniushoz képest, és 14,1 százalékkal voltak ma­gasabbak, mint tavaly a 7. hónapban - közölte a Köz­ponti Statisztikai Hivatal kedden közzétett gyorstájé­koztatójában. Az idényáras cikkek nélkül számított ár­emelkedés idén júliusban 0,2 százalék volt, szemben a ta­valyi júliusi 0,1 százalékos csökkenéssel, miközben az ugyanilyen módon számított éves fogyasztóiár-index 18,1 százalékról 15,9 százalékra csökkent a júliusi adatok szerint. Nincs vizsgálat • Budapest (MTI) A Pénzügyminisztérium­ban nem kezdődött vizsgálat a Postabank egykor tervezett privatizációjával kapcsolatos sikerdíj-kifizetés ügyében ­jelentette ki László Csaba pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár kedden sajtótájé­koztatón. Egy országos napi­lap hétfőn azt írta, hogy a Deloitte and Touche nemzet­közi könyvvizsgáló és ta­nácsadó cég 300 millió forint­nyi privatizációs sikerdíjat ka­pott, noha a Postabankot nem privatizálták, majd kedden a lap hozzáfűzte, hogy az ügy­ben a Pénzügyminisztérium vizsgálatot indított. Tisztavatás • Budapest (MTI) Mintegy 370 tiszt sorako­zik fel eskütételre augusztus 20-án Budapesten, a Kos­suth téri tisztavatáson - je­lentették be a Honvédelmi Minisztérium keddi sajtótá­jékoztatóján. A négy század­ból álló díszzászlóalj Farkas Tivadar vezérőrnagy, a Bo­lyai János Katonai Műszaki Főiskola főigazgatójának ve­zénylő parancsnoklatával so­rakozik fel augusztus 20-án reggel. Ezután fogadják Végh Ferenc altábornagyot, a Magyar Honvédség pa­rancsnokát, majd bevonul a történelmi zászlóalj. A Him­nusz után következik az es­kütétel, és a honvédelmi mi­niszter ünnepi beszéde. Az ünnepi eseményre várják a családtagokat, közjogi mél­tóságokat, a kormány tagjait, a parlamenti pártok frakció­vezetőit és a katonai attasé­kat is. Kedvező mérleg • Budapest (MTI) Kedvezőbb a vártnál a fé­léves külkereskedelmi mér­leg, hiszen a forgalom passzívuma 1,309 milliárd dollárt ért el, ami 46 millió dollárral magasabb, mint ta­valy az év első hat hónapjá­ban volt - közölte Gilyán György, a Gazdasági Mi­nisztérium helyettes állam­titkára keddi budapesti sajtó­tájékoztatóján. Az elmúlt évihez hasonlóan az idei fé­léves adatok is a külkereske­delmi fogalom dinamikus bővülését tükrözik: az előze­tes számok szerint a kivitel dollárban mért értéke 10,787 milliárd dollár volt, ami 23,4 százalékkal nagyobb a bázis­nál. A behozatal értéke 12,096 milliárd dollárt tett ki. ami 20,9 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi első fél­évit. Battonyai útlezárás • Battonya (MTI) Battonyán a magyar-ro­mán határálomás előtt ked­den reggel kilenc órától fél­oldali útlezárással tiltakoz­tak a helyi gazdák a búzafel­vásárlási gondjaik miatt. Mintegy félszáz jármű ­tehergépkocsi, személyko­csi, kombájn - alkotta egy kilométeres oszlop az át­kelőtől két kilométerre állt fel, hogy ne tegyék lehetet­lenné a határállomás haszná­latát. A tiltakozó akció okáról és céljáról Karsai József gazdálkodó, helyi gazda­jegyző elmondta: „Nem a kormány ellen, hanem a kereskedők és mal­mosok által meghatározott, a nyugat-európainál szigo­rúbb szabvány ellen va­gyunk. Várjuk, hogy valaki tárgyaljon velünk. Követel­jük, hogy rendelet szüles­sen: azok a kereskedők, akik az állami felvásárlási ár alatt vettek búzát (1200­ért szerezték meg, hogy 2000-ért adják tovább), fi­zessék be az intervenciós alapba ezt a pénzt, hogy a Mi is történik itt? (Fotó: Miskolczi Róbert) többlet nyereséget ne nyel- környező településekről is elégedetlen, a búzaválság jék le". A gazda-megmozdu- érkeztek a búza fölvásárlásá- miatt súlyosan érintett gaz­lásra a battonyaiakon kívül a val, illetve minősítésével daemberek. Robbant a Merci • Nyíregyháza (MTI) Tart a rendőrségi vizsgá­lat a hétfő késő esti nyíregy­házi robbantás ügyében ­közölte az Pap Judit, a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense kedden reg­gel. Kihallgatták G. Attilát, a felrobbantott Mercedes típu­sú személygépkocsi tulajdo­nosát, aki nem tudott magya­rázatot adni arra, ki és miért helyezett el jelenleg még is­meretlen robbanószerkezetet autója alatt. A felrobbantott Mercedes a Hotel Korona vendégek számára fenntar­tott zárt parkolójában a főtér felől, közvetlenül a Dózsa György utca járdája mellett állt. Nem történt személyi sérülés, mert a robbanás pil­lanatában nem járt arra sen­ki. G. Attila vendégekkel járt a hotelban, ezért állt au­tója a létesítmény előtt. A robbanás a személy­gépkocsi alsó részét rongálta meg a legjobban és defor­málta az ajtóit is. Betört a Hotel Korona épületében működő Hypo Bank három kirakati ablaka és a szálloda három emeleti ablaka. A KBI közölte... • Budapest (MTI) A Központi Bűnüldözési Igazgatóság nem indított nyomozást annak a Nép­szabadságban megjelent cikknek kapcsán, amely a Fideszhez közel álló vállal­kozók gazdasági érdekelt­ségeit tárja fel - közölte az Országos Rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivője ked­den. Fel-, illetve bejelentés egyelőre nem érkezett sem az ügyészségtől, sem más­honnan a KBI-hez és az ORFK-hoz az ügyben, ah­hoz pedig kevés egy újság­cikk, hogy a közöltek alap­ján nyomozást indítsanak. Garamvölgyi László ugyanakkor kijelentette: a cikkben közölt adatok el­lenőrzése már folyamatban van, és amennyiben ennek következtében alapos lesz a gyanú arra, hogy bűncse­lekmény történt, akkor hi­vatalból nyomozást indíta­nak A szóvivő hozzátette: első olvasatra közokirat ha­misításról van szó. Ezen kí­vül szóba jöhet még köz­okirat hamisítással elköve­tett csalás vagy közokirattal való visszaélés bűntette. Ősztől: nemzeti alaptanterv az elsőben és a hetedikben A NAT nem forgat fel Az idei iskolakezdéstói vezetik be a magyar kö­zoktatás tartalmi szabá­lyozására elfogadott nemzeti alaptantervet. A tanítás műveltségi terüle­teit és a minimális képzé­si követelményeket is le­fektető dokumentum sze­rinti oktatás szeptem­bertől felmenő rendszer­ben, az általános iskola elsős és hetedikes osztá­lyaiban kezdődik meg. A tanári munkában jelent­kező új feladatokról Bagi Ádámné, a Szegedi Cson­gor Téri Altalános Iskola és Gimnázium igazgatója válaszolt kérdéseinkre. • Mit tart a nemzeti alap­tanterv legfontosabb új­donságának a tanításban? - Azt, hogy a megszokott tantárgyi rendszer helyett műveltségi területeket határo­zott meg. E területek közül mindegyik - például a termé­szetismeret. társadalomisme­ret vagy a család- és életviteli ismeretek - az eddigi elkülö­nített tárgyakkal ellentétben ezentúl egy összetett tudás át­adását kívánja meg az iskolá­tól. A műveltségi területek már nem fedik a korábbi mó­don a megszokott tantárgya­kat. A nemzeti alaptantervre való legfontosabb tanári fel­készülés abban állt, hogy a műveltségi területeket teljesen le kellett fedni a tantárgyak­kal. • Ennek érdekében újra el kellett osztani a koráb­Bagi Adámné iskolaigazgató: „A tanárok összedolgozása hozta meg az eredményt". (Fotó: Mohos Angéla) ban már megszokott tár­gyak óráit. Nem okozott ez felfordulást a tantestület­ben? - Ellenkezőleg, ennek az elosztásnak jó oldala volt, hogy elősegítette a nevelőtes­tületen belüli együttműködést a kölcsönös pedagógiai érde­kek jegyében. A legtöbb tan­tárgyi terület esetében a taná­rok összedolgozása hozta meg az eredményt. A történelem esetében például nyilvánvaló volt, hogy egyedül a hagyo­mányos történelem tárgyban nem lehet az eseménytörténet mellett a gazdálkodási és az állampolgári ismereteket is megtanítani. Ezért aztán meg kellett keresni azokat a tár­gyakat, amelyek a műveltségi kör többi elemét átvehetik. Ugyanakkor a kötelező órake­reten kívüli foglalkozásokkal kapcsolatban is hasonló mó­don kellett eldönteni, hogy melyik pedagógus mit vállal: kirándulásokat, erdei iskolát, politikai ismereteket vagy művészeti nevelést. Hadd je­gyezzem meg, hogy a nemzeti alaptanterv átültetésében kulcsszerepe van a napközis tanároknak is. • Nem látja hátrányos­nak, hogy a NAT csökken­ti a kötelező óraszámot? - Az alsós tanítók szerint a nemzeti alaptanterv ked­vezően hat azáltal, hogy az eddigi négyéves elemi iskolai szakaszt hat évre hosszabbí­totta meg. Ezzel lehetővé vált, hogy a tanítók többet foglal­kozzanak, a gyerekek játékos képességfejlesztésével. A felsős szaktanárok azonban úgy vélik, hogy a csökkentett órakeretben nehéz megfelelő mélységben megtanítani a műveltségi területeket- Én magam is csak részben tartom kedvezőnek, a csökkenést. Ez ugyanis sokat levesz a gyerek válláról, ám a tanórán kívüli nevelési feladatokra, például a szakkörökre, a felzárkóztatás­ra és a korrepetálásra is keve­sebb idő marad. • A nemzeti alaptanterv bevezetése következtében változni fognak-e a ta­nárok által használt tan­könyvek? - Szerintem az a tanár, aki évek óta elkötelezte magát va­lamelyik tankönyvcsalád mel­lett, előre tudhatta, hogy me­lyik kiadó írta át tankönyveit a nemzeti alaptantervnek megfelelően. Mindamellett a NAT egyik fontos üzenete, hogy nem tankönyveket taní­tunk, hanem meghatározott követelmények szerinti műveltségi területeket. A gye­rekeknek úgy kell befejezniük az iskolát, hogy a vizsgaköve­telményeknek feleljen meg a tudásuk, és ne egy-egy tan­könyvnek. Azt persze nem­igen lehet megtenni, hogy egyszerre több könyvből ta­nítsunk, hiszen ezzel elven­nénk a szülőtől egy biztos támpontot, amellyel betekin­tést nyerhet gyermeke tanulá­sába. A tankönyv tehát, ame­lyet a pedagógus legszíveseb­ben választ, úgy korszerű, hogy eközben kellően hagyo­mányos. Elvégre attól, hogy bevezették a nemzeti alaptan­tervet, az általános iskolai alaptanítás nem fog alapjai­ban megrendülni. Panek Sándor jegyzet Ki mit tud? • Mindenki tudja, hogy ez a dolog, mármint hogy egy 1V1 országban ne csak mondják, hanem meg is csi­nálják, hogy a gazdasági jellegű beruházásokkal egyenértékű legyen az oktatási beruházás, az nem sze­mélyeken és miniszteriális ambíciókon múlik, hanem azon, hogy van pénz vagy nincs pénz. Ha van, akkor pusztán politikai elhatározás kérdése, hogy mire köl­tik. Ha úgy állunk, ahogy, és soha nincs annyi pénz, amennyi kellene, akkor apró lépésekben lehet csak haladni. Mondjuk sulinetprogramot lehet keresztül­vinni, vagy mint a pedagógusok érdekvédelmében já­ratos új miniszter akarja, béremelést. Ki a megmondhatója, mi lesz közben az egésszel? Ha a családi kassza szűkös, azt mondjuk, hogy másra nem, csak (a megélhetéshez) a legszüksége­sebbre tudunk költeni. Ha az oktatás messze van mj­nálunk attól, hogy stratégiai ágazat legyen, akkor is a stratégiailag legfontosabbra kell költeni és ez nem le­het más, mint ami a közösség jövőbeni megélhetését biztosltja. Minden komoly szakember és gondolkodó laikus tudja, hogy ez nem más, mint a valóban általá­nos, azaz az egész népességre kiterjedő, minél maga­sabb szintű iskolázottság. Most az a helyzet, hogy va­lóságos szakadékok tátonganak iskola és iskola között, vagyis azonos korú gyerekek tudása között. Attól függően, hogy hol működik valamely iskola és milyen szociális helyzetű gyerekek tanulnak benne. Ha a sza­kadékok az idővel tovább mélyülnek, úgy mint eddig, a cinizmus szava lesz akárki száján: jövő. Tehát a fel­zárkóztató program - az jó. rsöltéve, ha azt jelenti, hogy minden föllelhető pénzt r arra fordítanak, hogy ne legyen ilyen hatalmas a tudásban kényszerűen lemaradottak tömege. JAMINA-CSERÉPAKCIÓ; bitumenes zsindely «tégla « ajtók, ablakok • vb-gerenda • vakolatok • Nikecell, Tel X^ByyJI hőszigetelők « gipszkarton • tetőablak • padlás­\ lépcső • térburkoló • csemperagasztó stb. MODUL BAU Épüőanyag T.: 491-022, 466-092 Felsőoktatás: duplázást! • Budapest (MTI) A kormány programja a gazdaságival egyenér­tékű stratégiai beruhá­zásnak tekinti az oktatás­ra fordított összegeket ­szögezte le Pokorni Zol­tán oktatási miniszter a sajtó munkatársaival folytatott keddi beszélge­tésén. A tárca vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az anyagiakat il­letően tarthatatlan állapotok uralkodnak a közoktatásban, és kockázatos a helyzet a felsőoktatásban, az e területre fordított pénzt meg kellene duplázni. A miniszter azon az állás­ponton van, hogy a közalkal­mazottak maradékelvű bére­zését már 1999-ben differen­ciált bérpolitikának kellene felváltania. Ennek keretében a pedagógusok jövedelemnöve­lésére - Pokorni Zoltán törek­vése szerint - az elsők között kerülne sor. Kérdésekre válaszolva a miniszter kifejtette: az általá­nos iskolai első osztályosok esetében feltehetően nem je­lent különösebb változást a nemzeti alaptanterv szeptem­beri életbe lépése. A másik kötelezően érintett évfolyam tanulói, a hetedikesek azon­ban újra találkoznak olyan tananyagrészekkel, amelyek­kel ötödikben már foglalkoz­tak. Az ebből eredő zavar fel­oldására a pedagógus-közös­ségek készítettek úgynevezett átemelő programokat, de a cél érdekében a minisztérium is létrehoz augusztus végén egy speciális tanácsadó irodát. Pokorni Zoltán a tárca fel­adatai közé sorolta az iskolák közötti átjárhatóság megte­remtését. Tapasztalatai szerint ugyanis a sok egyéni progra­mú iskola munkájának minősége számos esetben megkérdőjelezhető. Ezért leg­alább négy iskolatípus alap­tantervének kidolgozását ter­vezik, amelyekkel egyrészt mércét adnának az intézmé­nyek szakmai összehasonlítá­sához, másrészt pedig meg­könnyítenék a tanulók számá­ra az esetleges iskolaváltást is. A miniszter kiválónak minősítette a tárca előző gar­nitúrájától örökölt cigány-fel­zárkóztatási programot. En­nek teljes megvalósítását azonban szinte reménytelen­nek látja. Hozzáfűzte: az adatok sze­rint az általános iskolát a ci­gánygyerekek általában el­végzik, de középiskolába csak 3,1 százalékuk kerül. Az érettségi után továbbtanulni szándékozó roma diákok 26 százaléka bejut a felsőoktatási intézményekbe, s ez az arány megegyezik az országos át­laggal - tette hozzá a minisz­ter. Olyan középfokú intézmé­nyeket és kollégiumokat kell tehát számukra létrehozni, melyekben nem a teoretikus tudást gyömöszölik a fejükbe, hanem figyelembe veszik, hogy praktikus ismeretekre is szükségük van a gyerekek­nek. A tárca munkatársai ilyen programokon dolgoz­nak, de azzal a követel­ménnyel, hogy nehogy a korai szakképzés rendszere alakul­jon ki az elképzelésből - is­mertette Pokorni Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents