Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-12 / 188. szám

Er Szlovákia: „Megalázzák a magyarokat" (2. oldal) SA \\ a AAP^^ j Alapítva: 1910-ben J DELMAQYARORSZAQ wm^••mm í> . " •• ' • M— — MIIIIIIHH 1 II OKaMMI—IMI'iMIWW 1 II ffl • ill\M WF—W qq»wwMMMMw<nwaaig íiáiam Szerda, 1998. Aug. 12., 88/188. ||L|| n Ára: 38 Ft l A Kossuth Lajos sugárúti zsákmány: 150 ezer forint Fegyveres rablás Szegeden Rablás történt tegnap délután Szegeden. A Kiskundorozsmai Taka­rékszövetkezet Kossuth Lajos sugárúti fiókjában egy 30-35 év körüli fér­fi a kasszában lévó pénzt követelte. Az al­kalmazottak körülbelül 120-150 ezer forintot adtak át a kezében fegyvernek látszó tár­gyat szorongató táma­dónak. A sikeres nyo­mozás esélyeit javítja, hogy jó személyleírás készült a rablóról. Tegnap délután háromne­gyed kettőkor csak a két al­kalmazott tartózkodott a Kiskundorozsmai Takarék­szövetkezet Kossuth Lajos sugárút 75. szám alatti fiók­jában. Az ebédidő már több mint egy órája letelt, s még körülbelül ennyi volt hátra a három órás zárásig. Egyszer­csak egy férfi lépett be a pénzintézet ajtaján, s kezé­ben - a hivatalos megfogal­mazás szerint - fegyvernek látszó tárgyat tartva a két hölgytói a kasszában lévő pénzt követelte. A megret­tent alkalmazottak át is nyújtották a kasszában lévő pénzt, a rabló pedig zsebre vágta a bankjegyeket, s an­golosan távozott a nyári napsütésben. A két alkalma­zott az első rémületből felo­csúdva ekkor értesítette a rendőrséget. A kiérkező nyomozók számára nem sok segítség kínálkozik, hacsak nem a támadó „felületessége". A A forgalmas sugárúton nem akadt szemtanúja a délutáni rablásnak. (Fotó: Miskolczi Róbert) 30-35 év körüli rabló ugyanis nem viselt álarcot, sísapkát, így meglehetősen pontos személyleírás ké­szült róla. Eszerint a férfi 185 centiméter magas, erős testalkatú, rövid, vöröses­barna hajú. A nyomozás első szakaszában még nem lehetett pontosan tudni, hogy mennyi pénz tűnt el, a tegnap délutáni becslések szerint körülbelül 120-150 ezer forint lehetett a kasszá­ban. Más forrásból úgy tud­juk, hogy hagyott ott pénzt a rabló... A takarékszövet­kezet vezetője nem kívánt nyilatkozni, vélhetően nagy megkönnyebbülést jelentett számára, hogy alkalmazot­tainak az ijedtségen kívül nem esett bajuk. A vezetőnő a helyszíni szemle befejezé­se után azonnal bezárta az üzletet, jelezve ezzel, hogy számára a fotósok és ope­ratőrök jelenléte nem szük­séges. Ugyanakkor nehezíti a rendőrség munkáját, hogy a csúcsidőben történt rablás­nak eleddig nem akadt szemtanúja az alkalmazotta­kon kívül. Holott folyama­tos volt a forgalom, szem­közt pedig építkezés zajlott. Rendőrségi vélemények szerint ilyen esetekben iga­zolódik be az, hogy célszerű biztonsági őrt alkalmazni egy pénzintézetben. A rablás felderítését a Szegedi Rendőrkapitányság Nyomozó Alosztálya végzi. Dupla pénz A szakminiszter szerint tarthatatlan állapotok uralkodnak a felsőoktatásban. (3. oldal) Véber-vár ás Csengelén sokan szerettek volna találkozni a válogatott focistával. (8. oldal) Preparált rovarokkal... A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője, dr. Lukács János ez­redes pedig 100 ezer forin­tot ajánlott fel annak, aki ér­demleges információval se­gíti az ügy felderítését. A bejelentő személyét titok­ban tartják, az információ­kat pedig a 477-577-es szám 14-34-es mellékén, il­letve a 107-es központi rendőrségi ügyeleti számon váiják. Arató László • Munkatársunktál Az elmúlt egy hónap­ban a Csongrád és a Bé­kés megyei pénzügyörök közel 300 esetet derítet­tek fel, amelyek értéke 871 millió forintra rúg. Vám szabálysértésből 226-ot jegyeztek, adócsa­lásbál pedig hatot. Bogaras szlovák férfit kér­tek számon Lökösházán a vá­mosok. Az illető csomagjai kö­zött Törökországból származó, preparált rovarokat találtak. A fináncok nem engedtek a 48­ból - egyet sem. Az orosházi vámosok az APEH felkérésére ellenőriz­tek két helybéli benzinkutat. Az egyiknél 163, a másiknál 156 ezer liter gázolajról szóló, úgynevezett „betárolási szám­lát" találtak. A dolog szépség­hibája az volt, hogy az igazo­lást kiállító cég, egy budapesti betéti társaság nem jogosult a termék nagykereskedelmi for­galmazására. Alapos a gyanú arra, hogy a fiktív számlákkal mintegy 46 millió forintot spóroltak meg, ennyit kellett volna befizetni az állam­kasszába. Battonyánál érkezett az or­szágba K. T. A német állam­polgár lakóautójának kárpitja mögé kézi szőtteseket, fest­ményeket és dohányárut du­gott el 2,8 millió forint érték­ben. Egy szlovák kamionos a gyulai fináncokat próbálta meg átejteni. Az általa be­nyújtott vámáru-nyilatkozat 21 ezer német márkáról szólt, ám a tételes vizsgálat kissé többre taksálta a portékát: 439 ezer márkára. A csempészet értéke 14 millió forint. A Csongrád megyei vám­nyomozók eljárást indítottak a hódmezővásárhelyi K. I. el­len, aki az eddigi adatok sze­rint '94-ben 25 millió liter tü­zelőolajat vásárolt fel fiktív számlákkal, hasonlókkal érté­kesítette azt. A vállalkozó ál­tal be nem fizetett fogyasztási adó 673 millió forint. A szocialisták aggádnak • Budapest (MTI) Kovács László szerint mihamarabb nyilatkozni­uk kell az érintetteknek és a kormány képvi­selőinek arról az ügyről, amelyet a Népszabadság szombati és hétfői száma közölt néhány, a Fidesz­hez közel álló személy vállalkozásaival kapcso­latban. A szocialisták frakcióve­zetője az MSZP-székházban tartott keddi sajtótájékoztatón elkerülhetetlennek nevezte rendőrségi és ügyészségi vizs­gálat elindítását, illetve parla­menti vizsgálóbizottság felál­lítását annak érdekében, hogy kiderüljön igazság. A sajtótájékoztatón Horn Gyula pártelnök a Fidesz ve­zette kormány eddigi tevé­kenységéről szólva aggasztó­nak nevezte az államigazga­tásban tapasztalható tisztoga­tási hullámot. A demokráciát veszélyeztetheti szerinte az, ha az állami vagyon kezelése és ellenőrzése is egy kézben, a Miniszterelnöki Hivatalnál összpontosul. A pártelnök ki­tért arra is, hogy pártja jelen­leg nem támogatja az ügyész­ség kormány alá rendelését, mert azt csak egy új alkot­mány elfogadása után tartaná időszerűnek. A parlament el­lenőrző szerepe gyengülésé­nek veszélyét látja az or­szággyűlési munkarend meg­változtatására vonatkozó el­képzelésekben. Ezzel kapcsolatban Kovács László megjegyezte: az MSZP szerint a jelenlegi munkarend bevált, de végle­ges véleményt majd csak a konkrét javaslatok megisme­rése után tudnak kialakítani. Horn Gyula szerint ele­mezni kell, hogy miért vándo­rolt ki az országból mintegy 500 millió dollárnyi műkö­dőtöké az utóbbi hónapokban. Mint mondta, a tendencia esetleges folytatódása felveti az ország eladósodásának ve­szélyét. A volt miniszterelnök cá­folta, hogy kormánya költeke­zett volna a költségvetés má­sodik félévi tartalékának ter­hére. Kastélyarcú nyomorúság • Munkatársunktól Találkozunk velük Sze­ged parkjaiban, lépcsőhá­zaiban, azt is sejtjük, hogy számuk nem kevés, de mi­kor kimondatik, hogy Sze­geden immár közel ezer haj­léktalant tartanak nyilván, mégis megdöbbenünk ­nem is kicsit. És a nagy saj­nálkozás közepette talán még azon is elgondolko­dunk, vajon milyen sors vár azokra, akik egyszer ennyi­re kisodródtak a társadalom peremére. Nos, a legszegé­nyebbek ezres csapatából ötvenöten hamarosan el­mondhatják magukról, hogy valamivel könnyebb az éle­tük, mint az éjjel is nyitva tartó pályaudvarokról álmo­dó társaiknak. Ugyanis a szegedi önkormányzat át­meneti szállásán, a most megújuló épületszárny át­adása után, már ennyi vas­ágy várja az otthontalano­kat. A Bajai úton található intézmény életéről szól Sze­ged kapui című sorozatunk mai írása. (Bátyi Zoltán riportját lapunk 5. oldalán olvashatják.) A lógás szobákban már most is harminchárom hajléktalannak jut vaságy., (Fotó: Miskolczi Róbert) Lengyel áldozatok? • Varsó (MTI) Az Urálon túl feltehetően szintén van egy olyan hely, ahol 1940-ben lengyeleket vé­geztek ki - tudta meg a Len­gyel Rádió moszkvai tudósí­tója. Az Urálon túl, Jekatyerin­burgtól 300 kilométerre északkeletre található Tavda város idős lakói azt állítják, hogy ott 1939 szeptemberé­ben elfogott lengyel hadifog­lyokat végeztek ki 1940-ben. Akim Arutyunov orosz törté­nésznek, akivel a Lengyel Rá­dió tudósítója interjút készí­tett, négy szemtanú beszámo­lója áll a rendelkezésére. Egyikük a sztálini idők szov­jet belügyminisztériumának, az NKVD-nek a munkatársa volt, és maga is részt vett a ki­végzésen. A tanúk elmondá­sából kiderül, hogy a lengyel hadifoglyokat 1940 márciusá­ban vagy áprilisában ölték meg, körülbelül ugyanakkor, amikor Katynban, Tver mel­lett és Harkovban gyilkoltak meg a szovjet NKVD alakula­tai mintegy 22 ezer lengyel hadifoglyot, közöttük 15 ezer tisztet.

Next

/
Thumbnails
Contents