Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

SZOMBAT, 1998. AUG. 1. IRODALOM 13 Az önkormányzati választások menetrendje • Elmondjuk, hogy hol vannak a Kárpátok... Magyarokról amerikaiaknak Zoltáni K. Csaba: Tovább visszük apáink hitét. (Fotó: Nagy László) Razzia light A félelmetes, nagy hatékonyságú, magya­rosan jellegzetes razziák után most egy új, úgy­nevezett razzia light-tal rukkoltak elő a „szak­emberek". Hogy ne legyen ma­gára hagyva szegény fo­gyasztó turista, a napok­ban a tomaji önkor­mányzat razziázott a ba­dacsonyi kereskedelmi és vendéglátó egységek­ben. Egy nap leforgása alatt 40 helyet vizsgáltak meg, s ebből 30-nál ta­láltak hiányosságokat, amely hiányosságok főként a vendégek átve­rését jelentik. Összesen 90 ezer forint bírságot szabtak ki. Negyvenből harminc: kicsit sok. Viszont a harminc helyre kisza­bott 90 ezer forint bír­ság átlagosan, helyen­ként 3 ezer forintot tesz ki. A kis számtan után azonnal nyugodtan dőlhetünk vissza karszé­künkbe, mert biztosak lehetünk benne, hogy a 3 ezer forint átlagbírság elrettentette a keres­kedőket, mi több, ezután nem hogy nem csapják be a vendéget, de talán még egy kedves szó is el­hagyja tucatnyi mi­atyánkon edzett, bűnbá­nó ajkukat. Apropó, ta­lán a helyben lerovan­dó, fejenként száz mia­tyánkkal többre mentek volna. Light razzia ­light bírság. P. Sx. Tájékozódni jött Zoltáni K. Csaba professzor az Ohio állambeli Nor­tham University magyar nemzetiségű filozófia-szocioló­gia tanárának, Ludányi Andrásnak a javaslatára láto­gatott el Szegedre. Ludányi professzor ugyanis néhány évvel ezelőtt az említett egyetemen bemutatta Kisimre Ferencnek, lapunk főmunkatársának a Délmagyaror­szág által kiadott, Jughurtforradalomtól a polgárhábo­rúig című könyvét, amely a délvidéki magyarság hely­zetévelfoglalkozik. Zoltáni K. Csaba a napokban talál­kozott a szerzővel és készülő könyve számára kért ada­tokat e témáról. (A szerk.) • Budapest (MTI) A választásra jogosul­taknak augusztus 21-éig meg kell kapniuk a vá­lasztási értesítőt és az ajánlószelvényeket - kö­zölte az Országos Vá­lasztási Iroda (OVI) he­lyettes vezetője pénte­ken, miután ismertté vált az önkormányzati vá­lasztások időpontja. Rytkó Emília elmondta, hogy akik a fenti időpontig nem kapják meg az értesítőt, azoknak nyolc nap áll rendel­kezésükre, hogy a polgár­mesteri hivatalokban a jegyzőknél megtekintsék a választási névjegyzéket, és ha azon nem szerepelnek, ki­fogást nyújtsanak be. A névjegyzékre az adott településen állandó lakcím­mel rendelkezőkön kívül azok kerülhetnek fel, akiknek a választás kitűzésének időpontja előtt már volt beje­lentett tartózkodási helyük (ideiglenes címük) a telepü­lésen. Akik a szavazás idején nem állandó lakóhelyükön tartózkodnak, azok a helyi önkormányzat választási iro­dájától kérhetnek igazolást és ezzel voksolhatnak másutt. Csak oda lehet igazolást kér­ni, ahol az állampolgárnak állandó lakcímén kívül tar­tózkodási helye - például nyaralója - van, és ezt a cí­met a választások kitűzése, vagyis július 31. - előtt már bejelentette. A helyi választá­si bizottságok tagjait augusz­tus 28-ág kell megválasztani. A jelölteknek szeptember 25­én délután négy óráig be kell fejezniük az ajánlószelvé­nyek gyűjtését. A jelölteket állító pártoknak, szervezetek­nek ugyaneddig az időpontig kell leadniuk a jelöltek nevét és az ajánlószelvényeket a helyi választási bizottságnak. A jelöltállítás végső határ­ideje október 2-a. Az önkor­mányzati választások eseté­ben az adott település lakosa­inak arányában meghatáro­zott számú ajánlószelvényt kell összegyűjteniük a jelöl­teknek - hangsúlyozta Rytkó Emília. A tízezer lakosnál ki­sebb lélekszámú - csaknem háromezer - településen az úgynevezett kislistás, míg az ennél nagyobbakon - a fővá­rosi kerületekkel együtt 206 helyen - a vegyes választási rendszer érvényes - tette hozzá a szakember. A kislistás rendszerben a választópolgárok egy száza­lékának támogatása szüksé­ges a jelöltté váláshoz. A ve­gyes rendszerben egyénekre és listán is szavaznak a vá­lasztók - közölte Rytkó Emí­lia. Az önkormányzati vá­lasztások időpontjának kitűzése után 10 napjuk van a kisebbségeknek, hogy saját önkormányzatuk alakítását kezdeményezzék. A kisebb­ségi önkormányzat létrehozá­sához legalább öt helyi pol­gár támogatása szükséges ­mondta Rytkó Emília. A helyi választási bizott­ság ellenőrzi, hogy a kezde­ményezők valóban az adott településen laknak-e, illetve van-e választójoguk. Ha min­dent rendben találnak, akkor a kisebbségi önkormányzati jelölteknek öt ajánlást kell összegyűjteniük szeptember 25-ig. Ha nem tudnám, ak­kor is azt mondanám: egyetemi tanár. Tipiku­san tudós alkat, ez az első benyomása az em­bernek róla. Kifogástala­nul öltözött, tiszteletet pa­rancsoló úriember, aki még a nyakkendőjét sem oldotta meg, pedig be­szélgetésünk idején ár­nyékban is 30 fok fölötti a hőmérséklet... Amikor Amerikából megérkezett, korábbi, levélben tett ígé­rete szerint, a budapesti repülőtérről felhívott. Egyeztettük találkozá­sunk időpontját. Zoltáni K. Csaba professzor en­nek értelmében, a meg­beszélt napon, pontosan tíz órakor, jelentkezett a Sajtóház portáján. Kárpátaljáról érkezett, csa­ládjával ott töltött el egy he­tet. Míg a család és az őket fuvarozó rokon Szeged szép­ségeiben gyönyörködik, mi a Stefánia-klub egyik hűvös zugában húzódunk meg. Zol­táni professzor így vall magá­ról: - Az USA-beli Maryland államból jöttem, kutató fizi­kus vagyok, elektrofiziológi­ai modellek felállításával foglalkozom. Számítógépek segítségével próbáljuk kiszá­mítani, hogy egy ember mi­kor kaphat szívrohamot az ál­talunk felállított háromdi­menziós módszer alapján. Szüleim a II. világháború idején elhagyták Magyaror­szágot, Chicagóban teleped­tek le, én már ott születtem. Ott nőttem fel, s Amerikában jártam egyetemre, majd Svájcba kerültem, ahol a zü­richi műegyetemen tanultam, akkor következett a katona­ság az amerikai hadseregben, s utána kezdtem el kutató fi­zikusként dolgozni. • Olyan szépen beszéli az anyanyelvét, mintha itt­hon született volna... • Budapest (MTI) A Richter Gedeon Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő romániai Relad Manu­facturing SRL bejelentette nyilvános vételi szándékát a szintén román és részben már tulajdonában lévő S. C. Armedica SA fennmaradó részvényeire - tudatta Bogsch Erik, a Richter ve­zérigazgatója pénteken. A vezérigazgató által ki­- Szüleimnek nagyon erős magyar hitük volt, így azután két testvéremtől és tőlem is megkövetelték, hogy otthon csakis magyarul beszéljünk, mert azt vallották, hűségesek vagyunk ugyan az amerikai hazához, de sosem szabad el­felednünk, hogy honnan jöt­tünk! Visszaemlékszem a gyerekkoromra és látom ma­gam előtt, amint a nyári va­káció idején magyar történel­met tanulunk, meg a magyar folyók neveit biflázzuk, ami akkor nem volt érdekes ne­kem. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy amikor felnőttem, már érdekelt, hasznos lett a számomra, mert kiváló ismereteket adott. Most, amikor már saját csalá­dom van - feleségem, Gyön­gyi '56-os magyar - Árpád, Csongor, Csenge és Keve nevű gyermekeinknek szeret­ném átadni ezt az örökséget. • A közelmúltban önök egy alapítványt hoztak lét­re az USA-ban, amely Zoltáni Géza és Judit ne­vét viseli. Mi volt a céljuk ezzel? - A szüleink nevét viseli az alapítvány. Ők két évvel ezelőtt hunytak el és akkor határoztuk el testvéreimmel együtt, hogy emlékükre való tisztelettel olyan kezdemé­nyezésbe fogunk, ami a ma­gyarság iránti elkötelezettsé­bocsátott közlemény szerint a nyilvános vételi ajánlat szeptember 10-ig szól, a vé­teli ár 2300 lej/részvény. Az MNB középárfolyama sze­rint pénteken 1 dollár 8730 lejt ért. A nyilvános vételi günket fejezi ki. Ennek az alapítványnak az elsődleges funkciója, hogy a trianoni határokon kívül rekedt ma­gyar gyerekek iskoláztatását segítse. Jelenleg több mint egy tucat ilyen magyar gye­reknek biztosítjuk a tanulást magyarországi, illetve erdélyi iskolákban. • Melyik szomszédos or­szágból pályázhattak a ta­nulók? - Mindegyik határon túli­ból. így például most vaji kárpátaljai, felvidéki és erdé­lyi ösztöndíjasunk, még a Délvidékről nincs olyan diák, akit támogatnánk. De ilyen is lesz, remélhetőleg hamaro­san. Mostani hazalátogatá­sunk idejére erdélyi utat is terveztünk, sőt, szeretnénk eljutni a csángókhoz is, még­pedig azzal a céllal, hogy Csángóföldön egy tanítót tá­mogassunk, aki majd magya­rul tanítja az ottani magyar gyerekeket. Ez az ember a román hatóságoktól már ka­pott engedélyt e tevékenység végzésére, tehát őszre indul­hat az oktatás. # Korábban arról tájé­koztatott, hogy „otthon" egy különleges propagan­da tevékenységbe kezdtek. - Miután közel élünk Washingtonhoz, az ottani magyar származású fiatal ér­telmiségi körökkel együtt. ajánlattételt a CA-IB Securi­ties SA Bukarest irányítja, s megfelel a vonatkozó román törvényeknek. A magyar gyógyszergyár vezérigazga­tójának közlése szerint az ajánlatra azt követően került úgy döntöttünk, hogy az amerikai politikai élet emi­nens tagjait informáljuk a magyar kisebbség problémái­ról, gyakran kilátástalan hely­zetéről. 0 Ha egyáltalán tudnak odaát erről.. - Valóban, az átlag ameri­kainak fogalma sincs arról, hogy hol van a Kárpát-me­dence, meg hogy kik élnek errefelé, mi a sorsuk az itt élő népeknek, meg ha nehéz a helyzetük, akkor miért ne­héz? Előadásokat, szimpóziu­mokat szervezünk, tájékoz­tató leveleket küldünk a poli­tikusoknak, cikkeket közlünk ottani újságokban. • Professzor úrnak egy másik terve is van: köny­vet ír az európai kisebbsé­gekről különös tekintettel a magyarságra. Mi a célja ezzel? - Kettős. Angolul írom, tehát az ottani olvasóközön­ség számára is elérhető lesz. A másik, számomra igen fon­tos szempont, hogy nem az akadémiai rétegnek szól majd ez a könyv, mert ilyen már akad egynéhány odakinn is, hanem az átlagembernek szá­nom. Elsősorban a személyes emberi jogok kiszélesítésé­nek a problémáiról ad majd ismereteket ez a könyv. • Lesz-e fogadókészség e könyv iránt az amerikai emberek körében? - Bízom benne, hogy lesz. Olyan formában kell megírni, hogy az egy átlagember szá­mára olvasmányos legyen. Igaz, valós élethelyzeteket kell eléjük tárni, akkor lesz fogadókészség is az ottaniak körében. • Mikorra várható a könyv megjelenése? - Három éven belül. Csak azért akkor, mert a minden­napi tudományos kutató munkám mellett, nem jut több idő erre. Kisimre Ferenc sor, hogy a Richter Gedeon Rt. idén május 19-én megvá­sárolta a Relad Manufactu­ring SRL-t. A Richter foly­tatja azt a stratégiáját, hogy a térség fejlődő piacain helyi gyártóbázisokat hoz létre ­Kevesebb a fiatalkorú bűnöző • Budapest (MTI) Tizenkét százalékkal több, számszerűsítve 69 ezer 970 bűnelkövető vált ismertté az év első hat hónapjában, mint tavaly, ugyanezen időszak alatt - derül ki a Belügymi­nisztérium Adatfeldolgozó Hivatalának kriminálstatiszti­kai értesítőjéből. A bűnelkövetők közül csaknem minden tizedik fia­talkorú volt (6593), ami 5 százalékos csökkenést mutat. Szintén öt százalékkal volt kevesebb (1791) a nem bün­tethető, vagyis gyermekkorú elkövetők száma. Az életkort tekintve - a másik véglet - a 60 év feletti bűnelkövetők száma viszont csaknem egyötödével, 18 százalékkal (1208) növeke­dett. A kriminálstatisztikai értesítő azonban megjegyzi: a 60 év felettieknek nincs ­túl jelentős szerepük az összbűnözésben, mivel ezen korú bűnelkövetők aránya mindössze két százalékot ér el. Az év első hat hónapjában 2928 külföldi bűnelkövető személye vált ismertté, ami 27 százalékos növekedést mutat a tavalyi első félévhez képest. állt a közleményben. A vá­sárlási szándékkal a Relad meg akarja szilárdítani több­ségi tulajdonosi pozícióját az Armedicában, és kivonja a társaság összes részvényeit a piacról. Az ajánlattétel időpontjá­ban a Relad 50,98 százalék­ban tulajdonosa az Armedi­cának, a fennmaradó részvé­nyek természetes és jogi sze­mélyek tulajdonában van. Tesco visszaszámlálás - már csak 7 hét a nyitásig Mondd, te kit választanál? Nem elegendő csak a szép áruház, a gazdagon megrakott polcok, a széles választék. Az árukat folya­matosan be kell szerezni, gondosan elhelyezni a pul­tokon és kínálni a vevők­nek. A technikai adottságok mellett egyenrangúan fon­tos az úgynevezett emberi tényező. A Tesco hipermar­ketjeiben erre is nagyon odafigyelnek. Nincs ez másképpen Szegeden sem. Csongrád megye szék­helyén az angol óriás cég majd' négyszáz munkatár­sat foglalkoztat a nyitást követően. A koncessziós üzletekben és az étterem­ben további másfél száz ember találhat munkát. Egy olyan nemzetközi nagyvállalathoz persze, mint amilyen a Tesco is, nem könnyű bejutni. Min­den posztra öt-hatszoros a túljelentkezés. A jókora merítésből alapos váloga­tással választják ki az alkal­masakat. A leendő kereske­delmi igazgatóknak például - akárcsak a mesében - há­rom próbát kell kiállniuk. Elsődlegesen az emberi jel­lemvonások, személyiség­jegyek számítanak, hiszen egy vezető emberekkel fog­lalkozik. Legalább ennyire lényeges a rátermettség, s ha ehhez még gyakorlat is pá­rosul, már eséllyel indulhat a jelölt a megmérettetésen. Aki bekerül a Tescóhoz, Nagy-Britannia legnagyobb kiskereskedelmi áruházlán­cához, az nem ülhet a ba­bérjain. Ezután jön még csak a neheze. A kereske­delmi igazgatók fél évig, a középvezetők négy hóna­pig, a beosztott dolgozók két-két és fél hónapig ké­szülnek, tanulnak, hogy Tesco-színvonalon végez­hessék munkájukat. Az ef­féle válogatások bizonyít­ják, hogy egy ilyen fővá­rosközpontú országban is mennyi kiváló szakember él vidéken. 'A cég munkatársai elsa­játítják az első osztályú ki­szolgálás, a szigorú higié­nia fortélyait és a biztonsá­gi előírásokat. A felkészü­lésben tizennyolc angol szakember segíti a magya­rokat, ám a hipermarket­csapatok már teljesen hazai .játékosokból" állnak. A Tesco vezetői azt ta­pasztalták, hogy Szegeden népszerű a vállalat a mun­kavállalók körében. A je­lentkezők igyekeznek ala­posan felkészülni a felvéte­li beszélgetésre. A jövendő tescósok a már működő áruházakban edzenek, hogy nyitásra hazai pályán is bi­zonyíthassanak. A végső szót természete­sen a vásárlók mondják majd ki. (x) A Richter bekebelezné az Armedicát

Next

/
Thumbnails
Contents