Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-06 / 156. szám

l • Kötő József a tanügyről Lesz-e önálló egyetem? • Bukarest (MTI) A román oktatási minisztérium kisebbségügyi államtitkára, Kötő József erőteljesen állást foglalt a romániai magyar oktatás teljes, az önálló egyetemet is magában foglaló szerkezetének megteremtése mellett és jelezte, hogy amennyiben erre nincs mód, akkor saját minisztériumi posztjának sem látja sok értelmét. A politikus, aki egyben az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke, a képviselőház tanügyi bizottságának csütörtöki ülését kommentálta, ahol az a sajátos helyzet állt elő, hogy kénytelen volt vitába szállni a minisztériumot képviselő másik államtitkárral, Mihai Korkával. Korka felszólalásaiban a kisebbségi jogokat korlátozó megoldások mellett szállt síkra, többek között a kisebbségi (magyar) tannyelvű állami egyetem létesítésének jogát illetően is. A tanügyi bizottság vitája erről a kérdésről abbamaradt, miután az RMDSZ nevében Asztalos Ferenc a tanácskozás felfüggesztését javasolta, hogy legyen idő a korábbi koalíciós megállapodás érvényesítését célzó tanácskozásra a pártok illetékesei között. (E megállapodás érvényesülése esetén ugyanis biztosítani kellene a törvényben az egyetemre vonatkozó jogot). Kötő József elmondotta: a minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó államtitkárságának létrehozására a koalíciós kormányprogram alapján került sor. Értelemszerűen kifejezte ez a lépés azt, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának nyomán a koalíciós társak elfogadják a szövetség programjában minimális feltételként szereplő követelményt, a teljes vertikumú magyar oktatás helyreállítását az óvodától az egyetemig. Ő maga, mondotta, azért vállalta a tisztséget, mert a koalíciós kormányprogram, amelyet a parlament is megszavazott, ehhez biztosítja a lehetőséget. Az államtitkár kifejtette, hogy mindaddig, amíg az egyetem kérdéséig el nem jutottak, a minisztériumban együttműködési készséget tapasztalt: létrehozták a reform beindításához szükséges önálló magyar oktatáskutató csoportot, szabályozták a tankönyvek kérdését, amivel lehetőség nyílt önálló magyar tankönyvek megírására is, az Erdélyi Tankönyv Tanács vezetőit ennek jegyében kooptálták az Országos Tankönyvtanácsba, biztosították a magyar oktatók részvételét az összes tantervbizottságban is. Ha viszont nem jön létre az önálló magyar felsőoktatás, akkor visszafelé bomlik le az egész magyar nyelvű képzés, amit jól mutat, hogy csaknem 130 ezren járnak magyar tannyelvű iskolába az 1-8 osztályban, a 9-12 liceumi osztályban a magyar anyanyelven tanulók száma már csak 30 ezer, a felsőfokú tanintézetekben pedig csak mintegy 10 ezer magyar diák van és közülük csak 4 ezer tanul magyar nyelven. Lélekszám szerint a magyarok a második helyen állnak Romániában, ám a felsőoktatásban való részvételi arányszámuk szerint a 10. helyen - mutatott rá az oktatási államtitkár. Az RMDSZ által állított oktatási államtitkár hangsúlyozta: abban a felfogásban kezdett munkához a minisztériumban, hogy tevékenységével a koalíció közös programját valósítja meg, de ebben a kérdésben kitűnt, hogy csak az RMDSZ álláspontját képviseli, sem minisztériumától, sem a koalíciós partnerektől nem kap támogatást. Kötő József megjegyezte: ilyen körülmények között eljuthatunk odáig, hogy felül kell vizsgálnunk a szerepvállalásunkat. Az államtitkár a vita eddigi alakulása nyomán, mint kifejtette, nem optimista. Csak halvány a remény arra, hogy a nagypolitika formálói tovább látnak - jegyezte meg. 3 alkalomra feladott lakossági apróhirdetése INGYEN ajándék még egyszer megjelenik! Érdeklődjön hirdetésfelvételi irodáinkbon! HÉTFŐ, 1998. JÚL. 6. KITEKINTŐ 11 • Mohi erőmű Hálózatra csatlakoztak • Pozsony (MTI) Szombaton délután csatlakoztatták az országos energiahálózatra a mohi atomerőmű első, próbaüzem alatt álló reaktorát. A kivitelező vállalatok képviselőinek jelenlétében lezajlott esemény döntő műveletét a várakozásokkal ellentétben nem Vladimír Meciar kormányfő, hanem az atomerőmüvet üzemeltető Szlovák Villamosmúvek Rt. (SE a.s.) igazgatója, Tibor Mikus végezte el. Rastislav Petrech, a villamosművek szóvivője szerint szombat délutántól óránként megközelítőleg 30 megawatt energia „csordogál a hálózatra". Mint kijelentette: ez óriási lépés az eddigi folyamatban, hiszen ettől a perctől kezdődően az atomerőmű „élőnek tekinthető", jóllehet egyelőre és még egy ideig továbbra is csak a beüzemelés próbafolyamatáról, a tervszerű ellenőrzésekkel kísért fázisok egyik állomásáról beszélhetünk. Petrech megerősítette, hogy a korábbi előrejelzésekből ismert határidőig, július 22-éig semmiképpen sem érik el a reaktor százszázalékos teljesítményét, sőt - mint mondta - a megközelítőleg kéthetes csúszásnál is többre lehet számítani. A csúszás „egyik okaként" a Wolfgang Krompf vezette osztrák szakértői csoport helyszíni vizsgálódását jelölte meg. Nem mellékes oka a késedelemnek az sem, hogy az aktiválás és a beüzemelés folyamatának egyes fázisai nem órára időzített és nem merev harmonogram szerint mennek végbe, az atomfelügyelőség pedig csakis a hiánytalanul szavatolt mérési eredmények ismeretében adja ki a folyamat további lépését indító engedélyt. „Persze, hogy teljesen eszményien sosem mennek a dolgok, egyes teszteket mi is kénytelenek voltunk megismételni, de mindez természetes velejárója az ilyen bonyolult műszaki, technológiai feladatnak" - mondta Rastislav Petrech. A szóvivő - a Mohiból jelenleg hálózatra kerülő villamos energia nagyságrendjét érzékeltetve - azt mondta, hogy az egyes blokk 440 megawattos teljesítménye a szlovák energiatermelésnek mintegy nyolc százalékát teszi majd ki, és e nyolc százalékból szombattól hálózatra kerülő mennyiség még nem jelentős, ám „maga a tény igenis az." Meglepetés vár a Kapcsolat Napján. mert most, június 28-tól július 12-ig mindössze nettó 7200 Ft-ért juthatsz Westel Domino mobil egységkártyához. és ezt az összeget le is beszélheted. Dupla lehetőséget is kapsz, mert ráadásul nincsen csúcsidő sem, így fele áron, csupán nettó 36 Ft-ért beszélhetsz éjjel-nappal*. A Westel Domino kártyával újratöltés nélkül is négy hónapig elérhető vagy a saját számodon, ós akár 200 percet* beszélhetsz. Na ehhez szólj hozzá! Természetesen Westel mobilon. ÚJRATÖLTHETŐ! UCStOiS WESTEL 900 mintabolt Szened. Feketesas u. 25. tel.: 06-62/421-575,06-30/344-900 Ofotért Hódmezővásárhely. Andrássy u. 5-7. tel.: 06-62/341-181, 06-30/662-144 • Szeged. Kárász u. 16. tel.i l s 06-30/423-682 • Szeged, Kelemen u. 8. tel.: 06-62/311-114. 06-30/423-683 • Keravill: Szeged. Ouguntts tár 8-3. (Domus Áruház) te!.: 06-62/422-536 • Fish Telecom: Hódmezővásárhely, Andrássy úti parkoló tel.: 06-30/423 - -: Szerviz: Szeged, Zrínyi M. u. 19. tel.: 06-30/658-060 • Puszta Sándor: Makó. Szegedi út 2. tel.: 06-30/458-751 • Eco-Phone Kft: vásárhely. Szántó Kovács J. u. 20. Tel.: 06-30/439-462 • Kiru-Fon Kft: Szeged, Jósika u. 1. tel.: 06-30/685-200 • Bt: Csongrád. Fő út 40. Tel.: 06-30/659-900 • Egy kontinens keletje (2.) Magyarok, kutyakonzerven Lakodalmi csárdás Bánffyhunyadon. (Forrás: Néprajzi lexikon) Nem újság ma már, hogy mit csinál a kolozsvári polgármester. Vagy épp a Korunk szerkesztőségét próbálja meg erőszakkal kiköltöztetni helyiségeiből, vagy Mátyás lovas szobrát ásatja körül hatalmas árokkal, nehogy a nagy király megugorhasson a Funar sújtotta városból, netán épp szlovák származású Petőfi Sándorunkat próbálja meg szerbesíteni... Hagyjuk el hát a várost, ahol még a játékkaszinó is csődbe tudott menni, s induljunk el Székre, a közeli faluba, amelyet a helyiek csak Sziknek mondanak. Útközben megnézhetjük, mi maradt a Bánffyak, Erdély legősibb mágnásainak a kastélyából: romok. Holott a kör alakú épület még a második világháború után is állt. Fürge kezek már a bejárati oszlopokat is elkezdték kivágni, egyelőre nem boldogultak vele. A mellette lévő református templom még katolikusnak épült az Árpádkorban, 1130-1160 körül. Tatarozásra szorul ez is, az iratoknak például már nem jut hely, az egyik hátsó padban várják a bővítést, a szép új iratszekrényt. Találomra kiveszek egy paksamétát: Schwarcz Mári 1898 decemberében Farkas János és Huszár György tanúk előtt bizonyítja, hogy megjelent a szamosvári rabbi előtt, s többször kijelentette, hogy kilép az izraelita egyházból, és a református egyház gyülekezetébe lép... Azóta talán már rabbi sincs Szamosújváron. Áll viszont a városkában Erdély legnagyobb örmény temploma. A bal kapubálványon még látható az örmény felirat, a templom javára adakozók névsorában azonban minden név magyar. Ennyi szent hely után Székre is érkezzünk meg, a templomba, Sándor László református tiszteleteshez. Az ő temploma 1241-ben épült, Kós Károly restaurálta 1946ban. Újra elkelne a segítő kéz, mert a templom északi falának az alapozása csak negyven centi, s dőlni kezdett. Egyelőre nincs anyagi erőforrás a felújításra. Széken a felbomló tradíció világa fogadja a látogatót. A református templomba még utcák, s életkor szerint mennek az emberek. Még a hónapot is számontartják. De a fiatalok már nemigen rendeznek táncházat, szívesebben mennek a diszkóba, és elég sokan elhagyták már a hagyományos viseletet is: „úri ruhát" hordanak. A hagyomány felbomlásának egyik oka, hogy a faluban nincs megélhetés, el kell menni dolgozni. A széki férfiak fele Magyarországra jár, feketén vagy legálisan, esetleg is-is. Zsuzsi hét éve ment hozzá az urához, egy kislányuk van, nem divat Széken se a sok gyerek. Zsuzsi férje megpróbált otthon dolgozni, havi ötszázezer lejt keresett, nem tudtak megélni belőle. Egy kolozsvári kft-én keresztül hivatalosan, munkakönyvvel dolgozik Magyarországon, kétszázötven forintos órabérben - este hatig, hétig. Hét után pedig mennek feketén dolgozni, néha éjfélig is. „Az én uram felcsomagol, minden élelmet visz magával, és a szálláson főznek maguknak - mondja Zsuzsi. - De tudom, vannak akik kutyakonzerven élnek Magyarországon, úgy spórolnak. És tönkre megy a gyomruk, megbetegszenek. Mi ilyet nem csinálunk." Zsuzsi büszkén ül a szép, nagy ház közepén. Kihúzza magát, és meséli milyen szépen rendbe tették magukat anyagilag ezalatt a négy év alatt. „De az uram csak vendégnek jár haza. Egy évben nyolcszor van itthon." mondja. A gyönyörű tartású, csinos, fiatal nő mosolyog, de az arca, a szeme mégis erősen szomorú. A másik nagy gond a gyereknevelés. A Romániában jobbnak számító magyarországi keresetből megveszik a kislánynak az aranyláncot, a fiúknak az értékesebb játékot, de a vendégnek hazajáró apáknak nem marad idejük rá, hogy neveljék a gyereket. Ebből tíz év múlva lesznek majd az első bajok, aztán a még nagyobbak akkor, amikor a neveletlen gyerekekből is olyan apák lesznek majd, akiknek nem jut idejük a gyerekükre. Ha nem Szék felé, hanem ellenkező irányba indulunk el, Kolozsvárról Kalotaszegre jutunk. Például Kalotaszentkirályra, ahol Ady Endre 1914-ben e sorokat írta: „Pompás magyarok templomból jövet / Mentek át a Kalota folyón / S a hidat fényben majdnem fölemelte / Az ölelő júniusi nap. / Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves / És tarkaságban annyi nyugalom / És fehér és piros és virító-sárga / Izgató kék és harcos barna szín / S micsoda nyugodt, nagyságos arcok, / Ékes párták, leesni áhítók." Az ékes párták mindenütt készülnek ma is Kalota vidékén. Mérán az egyik lányos háznál augusztus közepére tervezik a féijhezmenetelt. A családanya a menyasszonyi hozománynak már az utolsó darabjait szövi. A munkát akkor kezdte, amikor a lánya megszületett, ezelőtt húsz évvel. Mindjárt kész. Az út Mérán se jobb, mint a magyar falvakban sokfelé. Érdekes, hogy a szép, hímzett szoknyákat kedvelő, cifra holmikban pompázó magyarok a falujuk útját nem csinálják meg - maguknak. Van bennük összetartás, szolidaritás, mégis, közösségi eszményükből hiányzik valami nagyon lényeges. Belőlünk, magyarországi magyarokból is hiányzik ugyanez, ami azonban a kalotaszegi magyarokat ne vigasztalja. Zalai Miklós 'WESTEL Domino kártyával, a WESTEL 900 hálózatán belüli hívásoknál. További információ az ingyenesen hívható 06-80/830-900-as zöldszámon. Internet httpJAvww.westel900.hu