Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-06 / 156. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1998. JÚL. 6. kommentár Kilenc nap kétmilliárd dollár ~wv~tna kommunista hadserege, miután elűzte az _£Y országból a polgári demokratákat, 1950-ben megszállta Tibetet, amelyet egy év múlva autonóm területként tagoltak a kínai államszövetségbe. Peking ezután sztálini módszerekkel tett kísérletet e terület kulturális identitásának szétzúzására. A tibetieket áttelepítette a birodalom más részeibe, míg kínaiak millióit helyezte a dalai láma egykori felségterületére, aki közben Indiába emigrált. Az eredmény: a hatmillió tibeti kisebbségbe került a hétmillió kínaival szemben. Ettől kezdve folyamatosak lettek a zavargások a tartományban, míg 1993-ban, a reformer Csiang Cömin államelnökké való kinevezése után, áttörés következett. A dalai láma egy interjúban kijelentette, hogy politikai önrendelkezés fejében hajlandó lemondani a teljes függetlenségről Elképzelése szerint a külpolitikai és a védelmi funkciókat a pekingi kormányzat látta volna el A dalai láma a Time legutóbbi számában elismerte, hogy már többször kapcsolatba lépett a hivatalos kínai vezetéssel A Kínából szombaton hazatérő Bili Clinton egyik vesszőparipája volt a kilencnapos út során Tibet státusának rendezése. Igaz, a közvéleménynek szóló nyilatkozatokon túl mást aligha tehet. „Ismerem a dalai lámát - közölte Clinton Pekingben. - Becsületes embernek tartom, és azt gondolom, ha Csiang elnök találkozna vele, nagyon megkedvelnék egymást." Csiang elnök e szavak hallatán - a tudósítások szerint -fejét hátravetve csak nevetett, •jkjyilván azért is, mert a tibeti kérdés melegen 11 tartása, és a Tienanmen téri vérengzés állandó felemlegetése ellenére Amerikát nemcsak az emberi jogok motiválják. A kilenc nap alatt a két ország üzletemberei csaknem kétmilliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást kötöttek. TcfA• Hármas arab csúcs • Kínai-amerikai közeledés Clinton le van nyűgözve • Washington (MTI) Bili Clinton amerikai elnök kilencnapos kínai látogatását befejezve, szombat hajnalban visszaérkezett az Egyesült Államokba. A repülőgépen adott rövid nyilatkozatában elragadtatással beszélt kínai útjáról, lenyűgözőnek nevezte azt. Kérdésre válaszolva kijelentette: amennyiben a kapcsolatok megfelelően alakulnak, el tudja képzelni, hogy rendszeres időközönként, akár évente tartsanak kínai-amerikai csúcstalálkozót. A Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja, a Zsenmin Zsipao szombati hírmagyarázatában elismerően szólt Clinton látogatásáról, szó szerint átvette a kínai külügyminiszter értékelését, aki szerint a június 27-i ClintonCsiang Cö-min találkozó „előremutató, építő jellegű és gyümölcsöző" volt. Viszont nem ejtett egy szót sem arról, hogy az amerikai elnök bírálta is a pekingi vezetést, felemelte a szavát az emberi szabadságjogok védelmében. A lap a szokásos pekingi szólamhoz hasonlóan csak annyit állapított meg, hogy sem Kína, sem az Egyesült Államok nem hagyja figyelmen kívül: nézeteltéréseik vannak az emberi jogokat illetően. A nézeteltérések azonban nem akadályozzák jó kapcsolatukat. „Á kínai-amerikai viszony javulása történelmi szükségszerűség. A két ország határozottan előbbre jutott abban, hogy konstruktív stratégiai partnere legyen egymásnak". A tibeti kapcsolat • Peking (MTI) A dalai láma a Time amerikai hetilapban megerősíti, hogy ő és a kínai vezetés magáncsatornákon keresztül már több alkalommal kapcsolatba lépett egymással, és hogy szívesen találkozna Csiang Cömin kínai elnökkel - jelentették Pekingből. A tibetiek indiai száműzetésben élő vallási vezetője arra reagálva mondta ezt, hogy a kínai államfő a Bili Clinton amerikai elnökkel közös, június 27-i sajtóértekezletén kijelentette: Peking „több kommunikációs csatornát is megnyitott" a dalai lámával való kapcsolattartásra. Csiang pedig alfa válaszul árulta el fezt, Le Nagy-Jeruzsálemmel! Balról jobbra: Husszein jordániai király, Hoszni Mubarak egyiptomi és Jasszer Arafat palesztin elnök a kairói csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón. (MTI Telefotó) • Kairó (MTI) A Nagy-Jeruzsálem tervéről való azonnali lemondást követelte Izraeltói Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, Husszein jordániai király és Jasszer Arafat palesztin vezetó vasárnapi kairói találkozóján. A kétórányi hármas arab csúcsról kiadott közleményben elutasították „a Jeruzsálem judaizálására tett és az izraeli kormány által június 21-én elfogadott tervet", felszólították Izraelt, hogy tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely a terv megvalósítására irányul, hagyjon fel az új zsidó telepek építésével, a földterületek elkobzásával hogy Clinton a vallási vezetővel való párbeszéd kezdeményezésére buzdította a pekingi vezetést, cserébe azért, hogy a dalai láma elismeri: Tibet Kína része, és hogy a térség kulturális és vallási öröksége egyedülálló. Clinton felvetését kommentálva a dalai láma azt mondja az interjúban: „Mindig örülök, ha találkozhatok valakivel (a kínai vezetésből). Számos pekingi vezetővel találkoztam már, így Mao Ce-tung egykori elnökkel az 50-es évek elején, és a légkör mindig kellemes volt. Csak az 50-es évek végén váltak ellenségessé és agresszívvá a helyi kínai hatóságok" - mondta. és a házak lerombolásával. Jelezték, hogy ők maguk kísérletet tesznek a közel-keleti rendezésre vonatkozó amerikai kezdeményezés életben tartására, hogy újra beindulhassanak a tárgyalások Izrael és a palesztinok között, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az izraeli-palesztin békefolyamat attól a ponttól folytatódjon, ahol 1997 márciusában félbeszakadt, és hogy Izrael tiszteletben tartsa a palesztinokkal már megkötött megállapodásokat. Az amerikai javaslat szerint Izrael az általa megszállt Ciszjordánia területének 13,1 százalékáról vonulna ki. Izrael mindeddig nem fogadta el a javaslatot, a palesztinok viszont igen. A csúcstalálkozó résztvevői támogatásukról biztosították azt a francia-egyiptomi kezdeményezést, amelyet Mubarak és Jacques Chirac francia elnök idén májusban tett, hogy a közel-keleti béke megmentésére rendezzenek nemzetközi értekezletet. Leszögezték, hogy mindent megtesznek a már korábban felvetett arab csúcsértekezlet összehívásáért. Az egyiptomi elnök a megbeszélések utáni közös sajtóértekezleten „nagyon nehéznek" értékelte a térségben kialakult helyzetet. Mint mondta, amennyiben ebbe az irányba haladnak az események, elkerülhetetlenné válnak az erőszakos cselekmények, és a helyzet nem tartható kordában. Mubarak a felvetett arab csúcsértekezletről úgy nyilatkozott, hogy ha más lehetőség nincs, akkor megtartják. Arafat viszont azt mondta, hogy reménye szerint a mostani találkozó az arab csúcs előkészítésének bizonyul. Mubarak beszámolt arról, hogy II. Hasszán marokkói király tervezi az AlKudsz (Jeruzsálem) bizottság összehívását. Husszein jordániai király a sajtóértekezleten kijelentette, hogy Jeruzsálem kérdése nem csak a palesztinok, de minden arab ország számára a legfontosabb és legveszélyesebb, és felszólított mindenkit, hogy álljon ellen Izraelnek Jeruzsálemmel kapcsolatos minden változtatási szándékának. • Moszkva (MTI) Lev Rohlin nyugalmazott orosz tábornok politikai gyilkosság áldozata, ennek ellenére a hatóságok „családi viszályként" próbálják meg beállítani a tragikus eseményt - hangoztatta az orosz tv-nek a hét végén adott interjújában Jelena Rohlina, az elhunyt altábornagy lánya. Rohlin tábornokot, az Állami Duma védelmi bizottságának volt vezetőjét péntekre virradóra ölték meg Moszkva melletti nyaralójában: a • Rohlin-gyilkosság: a család kételyei A feleség a tettes? tábornokot egyetlen, halálos fejlövés érte ágyán, hajnali négy órakor. Tamara Rohlinára, az 51 éves képviselő feleségére sokkos állapotban találtak a tábornok egyik testőre által kihívott rendőrök. (Rohlin biztonságára 1996 óta felügyelnek orosz ügynökök, miután Groznijban halálosan megfenyegették mint a csecsenföldi hadjárat egyik hadcsoportjának korábbi parancsnokát.) Rohlin felesége később azt mondta, hogy ő lőtte le férjét. Jelena Rohlina beszámolt arról, hogy sikerült személyesen beszélnie édesanyjával, már a beismerő vallomás után. Tamara Rohlina arról beszélt, hogy halálos fenyegetések hatására vállalta magára a gyilkosságot: „a nyaralóban több ismeretlen személy is megjelent, akik a Rohlin család kiirtásával fenyegetőztek". A meggyilkolt tábornok lánya közölte, hogy édesanyja nem volt beszámítható állapotban, amikor a nyomozók beismerő vallomást csikartak ki belőle. Figyelemre méltó, hogy Rohlin két testőre is „álig hihetőnek" tartja, hogy Tamara Rohlina végzett volna férjével: " • • Tamara Rohlinát enberölés gyanújával őrizetben tartják, de egyelőre nem emeltek ellene vádat. A vádemeléshez áz orosz törvények szerint nem elegendő a gyanúsított beismerő vallomása, azt más bizonyítékoknak is alá kell támasztaniuk. • Bányásztorlaszok a transzszibériai vasúton Beláthatatlan „sínháború" • Jurga (MTI) A kemerovói területen a sztrájkoló bányászok akikhez csatlakoztak más szakmák képviselői is - vasárnap már harmadik napja tartották megszállva a transzszibériai vasútvonalat, s csak a személyvonatokat engedik át az Anzsero-Szudzsenszknél, illetve Jurgában létesített élő torlaszokon. Az orosz vasutak eddig 16 teherszerelvényt irányítottak kerülőútra, az úgynevezett nagy szibériai vasúti gyűrűre, de ez az útvonal csaknem ezer kilométerrel hosszabb, így az áruszállítás csak jelentős késéssel történik. A kuznyecki bányászok pénteken határoztak arról, hogy - akárcsak májusban útelzárásokkal tiltakoznak az ágazat állami támogatásának felszámolása, a bányabezárások ellen, s követelik elmaradt bérük kifizetését. Az orosz kormány állítása szerint Moszkva a májusban a bányászokkal kötött megállapodás valamennyi pontját teljesítette, az új munkahelyek teremtésére vállalt kötelezettsége kivételével, de ahhoz az államnak hosszabb időre van szüksége. Vasárnap ismét kormánybizottság érkezik Anzsero-Szudzsenszkbe, hogy az újabb „sínháború" befejezésére bírja rá az orosz bányászokat. A tüntetők egyébként Ff akárcsak májusban - politikai jelszavakat is hirdettek, így a reformpolitika felülvizsgálatát és Borisz Jelcin elnök lemondását is követelik. A szibériai városban a bányászok támogatására a hét végén általános sztrájkot tartottak, még a városi tömegközlekedés is megbénult. Moszkvában egyébként június közepe óta csaknem 200 vorkutai bányász tüntet a kormány épülete előtt, a bányaipar újraállamosítását és Jelcin elnök lemondását követelve. A bányászok színpompás tábort létesítettek - ahova rendszeresen kijárnak az orosz politikusok -, csak az éjszakára hagyják el őrhelyüket. Aman Tulejev kemerovói kormányzó a vasúttorlaszok miatt, súlyosabb következményektől tartva megerősítette a főbb közművek, az erőművek, víztározók és más létfontosságú létesítmények védelmét (májusban még az állami élelmi szertartalékok zárlatának feloldásáról is intézkedni kényszerült, mivel a bányásztorlaszok ellátási nehézségeket okoztak a szibériai területen). A terület kormányzója kizárta, hogy esetleg rendőri fellépéssel vessenek véget az újabb úttorlaszoknak, annak ellenére, hogy az orosz kormányban felerősödtek a sztrájkolok jogellenes akciói ellen határozott fellépést követelő hangok. Légi NATO • Szliács (MTI) A NATO nyolc legnagyobb tagországa és a Békepartnerségben részt vevő tizenkét további ország, valamint két megfigyelői státusban jelenlevő semleges ország légierejének részvételével öt napig tartó közös hadgyakorlat kezdődött a szlovákiai Szliács katonai repülőterén és a Szlovák Hadsereg lesti gyakorlóterén. A NATO rendezésében zajló hadgyakorlaton a résztvevők ezúttal nem csak békefenntartó, hanem harci feladatokat is gyakorolnak. A Magyar Honvédség légierejéből két MIG-29-es repülőgép és egy MI-17-es katonai helikopter vesz részt a gyakorlaton. Schüssel körútja • Bécs (MTI) Wolfgang Schüssel, az Európai Unió (EU) elnökségi feladatait szerda óta ellátó Ausztria külügyminisztere folytatja az EU-belépésre váró közép- és keleteurópai országok meglátogatását: hétfőn Szlovéniába utazik, a következő állomás valószínűleg Csehország. Schüssel a múlt héten Varsóban és Tallinnban járt, s már korábban jelezte: budapesti útjára az új magyar kormány beiktatása után kerül sor. Ne szúlj, szám... • Pozsony (MTI) Szlovákiában az emberek 55 százaléka fél politikai véleményt nyilvánítani - derül ki a Közügyi Kérdések Intézetének legújabb felméréséből. Az emberek közel egynegyede - 22 százalék - gondolja azt, hogy legjobb, ha a politikáról senkivel sem vált szót. 32 százalék csak szűk családi, vagy baráti körben vállalkozik a politikai véleménynyilvánításra. 22 százalékot tesznek ki azok, akik nagyobb társaságban is készek szólni a politikáról, s csupán 19 százalékuk meri vállalni, hogy bárki előtt politikai -véleményt mondjon. A szlovákiai magyarok 65 százaléka nem kíván politikai eszmecserékbe bocsátkozni. Kém akadt a horogra • Moszkva (MTI) Az orosz icémelhárítás szombatra virradóra őrizetbe vett egy dél-koreai diplomatát, amint az éppen orosz ügynökével, a moszkvai külügyminisztérium egyik munkatársával tartott titkos találkozót. A kémtevékenységen tetten ért diplomatának - Cso Szon U nagykövetségi tanácsosnak - három napon belül el kell hagynia Oroszország területét. Az orosz hatóságok megállapítása szerint a dél-koreai diplomatának az orosz külügyminisztérium egyik munkatársa rendszeresen bizalmas információkat adott át, amivel „károkat okozott Oroszország politikai és gazdasági érdekeinek". A kémkedő orosz állampolgár ellen hazaárulás miatt emeltek vádat.