Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-04 / 155. szám

SZOMBAT, 1998. JÚL. 4. STEFÁNIA-RIPORT 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat. észrevételeiket, tapasztalataikat Tóth-Szenesi Attila újságíró munkatár­sunkkal oszthatják meg, aki munkanapo­kon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-432-663­as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyai­kat kereső, illetve talált tárgyakat vissza­adni szándékozó olvasóink ingyenes hir­detésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személye­sen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Szolgáltatók. A Rózsa utcából, egy épülő ház kö­zössége nevében telefonált egy úr a 465-833-as szám­ról. A szegedi szolgáltató cégeket dicséri, amelyek példás gyorsasággal beve­zették az épületbe az áramot és a gázt, valamint bekötöt­ték a telefonvonalat. Hála. M. G.-né, szegedi olvasónk a Klauzál téri Ud­vari cipőboltban felejtette a pénzét. Amikor visszament az üzletbe, az összeget hi­ánytalanul a kezébe nyom­ták. Ezért hálás a cipőbolt alkalmazottainak. Csend. A Derkovits fa­sorról egy, a neve elhallga­tását kérő, nyugdíjas asszony telefonált. Közel la­kik a Virág presszóhoz, ahol a motoros, autós ven­dégek gyakran hajnalig bő­getik gépeik motorjait, így az ottlakók nem tudnak aludni, hiszen meleg, nyári éjszakákon nem lehet elvár­ni tőlük, hogy zárt ablaknál aludjanak. A vendéglátó helyre ráadásul a nyitva tar­tás sincs kiírva. „Hogy mennek ezek az emberek dolgozni, ha pedig nem mennek, akkor miből tud­nak venni drága autókat és motorokat?" - teszi fel a kérdést olvasónk. •• él»oaal. Mentálhigiénés konferencia • Szeged (MTI) Szakemberek és szakma­iság a mentálhigiénében Eu­rópában és Magyarországon címmel háromnapos nemzet­közi konferencia kezdődött pénteken Szegeden. A tanácskozáson a külföl­di és a hazai szakemberek áttekintik Európa és a kö­zép-európai régió mentálhi­giénés célkitűzéseit, prog­ramjait, és véleményt cserél­nek a különböző segítő szak­mák lehetőségeiről. A konferencián elhang­zott: Európa régióinak sajá­tos problémákat kell megol­daniuk, amelyek speciális megközelítéseket igényel­nek. Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi vál­tozásainak hatására ugyanis igen sok mentálhigiénés ár­talom és probléma halmozó­dott fel. A térségben lévő politikai feszültségek, növekvő társa­dalmi, gazdasági egyenlőt­lenségek, valamint a szociál­is és kulturális változások sora a lakosság minden cso­portjára kihat. A szakemberek arra kere­sik a választ, hogyan lehet megelőzni ezen változások káros hatásait. Egyúttal is­merkednek az európai orszá­gok mentálhigiénés prog­ramjaival, az egyes területe­ken - oktatás-képzés, közös­ség- és hálózatépítés, önse­gítés, alkohol- és drogpre­venció, az öngyilkosság megelőzése, kisebbségek mentálhigiénéje - végzett munka új fejleményeivel és eredményeivel. Csak bankóból! Fagylaltok, figyelő szemmel Helyiség Gömb/ Gömb/ Átlagos Ft dkg választék • „Legyőztük Amerikát is!" A szó elszóll, a verés fáj Cserepes sori csendélet. (Fotó: Gyenes Kálmán) Csongrád, Füsti Cukrászda Hódmezővásárhely, Sarokház Cukrászda Makói cukrászda Szeged, Kálvária Cukrászda Szeged, Kis Virág Szeged, Z. Nagy Cukrászda, Dugonics tér Szeged, Palánk Fagylaltozó • Munkatársunktól Ha az ember egy szoli­dabb családi fagyizásra invi­tálja szeretteit, akkor nem elég nagyvonalúan felajánla­ni a zsebekben bujkáló apró­pénzt. Fagylaltozni ma már csak bankóból lehet. Az „ap­rós" fagyizásra, és arra, hogy melyik évben mennyi­35 4 16 30 4 12 30 4 9 40 4 36 40 5 48 35 4 20 30 5 14 be került egy jeges gombóc, a hölgyek nem emlékeznek, ám a férfiak csodálatos me­móriája hihetetlen dolgokat idéz föl. Az uraknak azt ta­nácsoljuk, ilyenkor ne lökjék oldalba életük párját a cuk­rászdában e felkiáltással: Emlékszel még, amikor két forintból ketten fagyiztunk? Három éve lépett ha­tályba az a kormányren­delet, amely szerint bá­tyus turisták nem árul­hatnak Magyarországon, pedig pont nekik lett lét­rehozva a Cserepes sori piac. A tulajdonosok sze­rencséjére ebben az idő­ben jelentek meg a kínai, a vietnámi és kisebb részben az izraeli keres­kedők, akik ismét fellen­dítették a forgalmat. Senki ne higgye, hogy a szegedi bolhapiac a Cserepes sori főbejáratnál kezdődik. Nem, a piaccal való ismeret­ség úgy kezdődik, hogy az ember felszáll az Anna-kút­nál a négyes villamosra a nagy, virágos egyberuhák és az olcsó pólók közé, hosszan várakozik a Dugonics téren és a Szivárvány-kitérőnél, míg elér a Rákóczi utcai megállóhoz. Ott aztán leszáll a zoknik, papucsok, cipők, gatyák és más effélék után vágyakozó utastársaival együtt és néhány lépés után elér a bolhapiacra, mely las­san tíz éve üzemel a Csere­pes soron. Még sokan emlékezhetnek azokra az időkre, amikor a Szent István téren juthattunk hozzá az olcsó holmikhoz. A nyolcvanas években a klnai­• Ausztriába indulnak Százszorszép szalári • Munkatársunktól A szegedi Százszorszép Gyermekház júliusban több nyári programot kínál. Már csak néhány nap, és indul az ausztriai Ganserfidorf szafári parkjába készülő ki­rándulócsoport. Aki a biz­tonságos, zárt autóbuszból látni szeretné a szabadon kószáló állatokat, a gyer­mekházban jelentkezhet az útra. A ganserndorfi túra egy­napos: a csoport július 7-én (kedden) reggel 5 órakor in­dul a gyermekház elől, s éj­szaka ugyanoda ér vissza. A kirándulásról a Százszor­szép Gyermekházban (Sze­ged, Kálvin tér 6.) lehet többet megtudni. Telefon­számuk: 312-647,313-278. ak és a vietnamiak még be voltak zárva országukba, ve­zetőik még nem emlegették a piacgazdaságot, olyat pláne nem mondtak, hogy orszá­gukban ötven éven belül megvalósul a demokrácia. Több mint tíz évvel ezelőtt a belvárosi víztorony tövében még zömmel lengyelek árul­ták Polski Fiatjaik motorház­tetején a hamis Lacoste és Adidas zoknit, pólót, a nap­szemüveget és más egyebet. Amikor a Szent István téren már akkora lett a kosz és a zsúfoltság, hogy az nem volt méltó ehhez a területhez, a város vezetése döntött: az ócskapiacot Szeged szélére kell költöztetni. Igaz, ez sem hozott megoldást, mert így ­a rendszerváltozás hajnalán ­a Cserepes soron élők tilta­koztak. Hamar elegük lett az ott éjszakázó és időnként ran­dalírozó orosz, ukrán, fehér­orosz, lengyel vagy román bevásárlóturistákból, az „itt a piros, hol a piros" nevű játé­kot űző krupiékból, a zsebe­sekból és abból, hogy napon­ta nyolcvan-száz verekedés­hez, rabláshoz, lopáshoz ri­asztották Alsóvárosról a rendőröket. Nem csoda hát, hogy a piacot 1990. július 31-én ideiglenesen bezárták, amely november 8-án, immár dr. Bikádi János vezetésével, Kissé javult az elmúlt időkben a kiskereske­dők helyzete - tudtuk meg abból a számvetés­ből, amelyet a napok­ban a Csongrád Megyei Kereskedők Egyesületé­nek elnöksége rende­zett. Dr. Martonosi Ist­ván, a Kisosz elnöke la­punk kérdésére vála­szolva elmondta, hogy 1990 óta visszaesés jel­lemezte a kiskereskedel­mi forgalmat, ám tavaly ez a tendencia megállt. A makrogazdasági nö­vekedés azonban még nem igazán érezhető a kiskereskedelemben. Az érdekvédelmi szerve­zet megyei vezetője tovább­ra is több komoly problémát lát. Az érintettek szerint az állami elvonás változatlanul indult újra. Ma is ő a Csere­pes sori Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Érkezésünkkor románul beszél URH-n az egyik kollégájával. Kérdő te­kintetemet látva megmagya­rázza a párbeszédet. - Kilencvenegyben felvet­tem három székely srácot. Belevaló gyereket. Az egy­kori hírhedt csekista vezér szavaival: náluk egyben van a forró szív, a hideg fej és a tiszta ész. - Rendben van, de miért románul társalog velük? ­okvetetlenkedem. - Az URH könnyen le­hallgatható, ezért rázós ügyekről inkább románul be­szélgetünk. Három éve lépett hatályba az a kormányrendelet, amely szerint bátyus turisták nem árulhatnak Magyarországon, pedig pont nekik lett létre­hozva a Cserepes sori piac. Bikádi Jánosék szerencséjére ebben az időben jelentek meg Magyarországon a kínai és a vietnámi, kisebb számban az izraeli kereskedők, akik is­mét fellendítették a forgal­mat, bár a korábbi szintet már nem érte el a vásárlók száma. Magyarországon mintegy nyolc-tíz kínai cég uralja a piacot, a szegedi árusok szá­rendkívül magas. Összesen több mint harminc csatornán viszik el a pénzt a vállalko­zóktól. A kiskereskedők most az új kormány vállal­kozóbarát törvénykezésében bíznak. Ugyancsak nagy problémája a kereskedők­nek, vendéglősöknek az ad­minisztráció túlburjánzása. Bár több kormány is ígérte már a papírmunka csökken­tését, a valóságban mégis évről-évre szaporodik a sta­tisztikai és jelentési kötele­zettség. Martonosi István komoly gondként említette, hogy a kisvállalkozók máig nem tudnak megfelelő hitelhez jutni. Ez azért is rendkívül fontos lenne, mert a tőkesze­génység miatt a kicsik tönk­re mennek, vagy bele sem mernek vágni a kereskedés­be. Az elnök szerint az ér­ma száz lehet. Közöttük leg­feljebb elszámolási viták vannak, amelyeket nem a pi­acon intéznek el. A kfnai in­vázió kezdetén ugyanis Biká­di János szóban megállapo­dott a kereskedőkkel, amely szerint a piacon balhé nem lehet. A szó elszáll, a verés fáj. Kezdetben gentleman ag­reement betartatása végett ugyanis hetente három-négy renitens kínait kellett meg­verni a biztonsági emberek­nek. Azóta remek a kapcsolat a kínaiak és a piacvezetés kö­zött. A vietnamiakkal sincs probléma. Az árus lányok zö­me a Textilművekben dolgo­zott és Szegeden ment férj­hez, így nem kellett haza­menniük. Szoros, zárt világot alkotnak és mindig határidő­re fizetik a helypénzt. Egy nyolcvan kilós szerb asszony egyszer karórát próbált lopni, de a vietnámi lány észrevette és mind a harmincöt kilójával déli szomszédunkra vetette magát. Válogatott karate­mozdulatokkal a földre terí­tette, majd ráugrott és úgy verte a fejét, hogy az áldozat­nak az orra vére is eleredt. Az odaérkező biztonsági em­bereknek önérzetesen vála­szolt: - Főnök! Mit ez akar itt, mi legyőztük Amerika is! Tóth-Sxanasi Attila dekképviselet felvállalhatná a jövőben, hogy a hitelek előtt szűrést végezne tagjai körében. így egy idő után ki­alakulhat a ,jó adós" fogal­ma a gazdaságban, amire óhatatlanul szükség is lenne. A kiskereskedők vezetői szerint Szegeden indokolat­lanul nagy a multik konku­renciája. Lassan több mint tíz óriáscég verseng egymás­sal és a hazai kiskereskedők­kel. Ma már eljutottunk oda, hogy a belvárosi környezet­be is jó néhány diszkont áru­ház költözött be, holott ez nem igazán turistacsalogató látványosság. Mit kíván tenni a kereske­dők egyesülete a jövőben? Többek között ismételten kezdeményezik a tételes áta­lányadózás kiterjesztését tagjaikra. R. G. Címerről az ünnepen • Munkatársunktól „A cím csalogató, de hamis, hiszen arra utal, hogy a kiadvány Szeged címerének történetével foglalkozik, ám a heraldi­ka mellett a történelem szinte összes segédtudo­mánya, többek között az érem- a zászló- és a kitün­tetések tana is föllelhető lapjain. A csalódás ezáltal ter­mészetesen igen pozitív" ­emelte ki műismertető be­szédében Szegfű László tanszékvezető egyetemi tanár, a történettudomány kandidátusa a Szeged cí­mere című, Fári Irén és Nagy Ádám által jegyzett könyv Royal Szálló béli bemutatóján. A két mu­zeológus munkája már hosszú idő óta várt kiadás­ra, amikor a Scriptum Ki­adó és a Móra Ferenc Mú­zeum közös vállalkozás­ban megjelentette a rend­kívül értékes dolgozatot, melyet Dömötör Mihály fotói illusztrálnak. Az ap­ropót szeged királyi város­sá nyilvánításának ötszá­zadik évfordulója szolgál­tatta. A bemutatón a köny­vet Szegfű László mellett Szalay István polgármester is méltatta, és a heraldika tudományában járatos Fritz Mihály szobrászmű­vész is szót kapott. Vasárnap: Szóbeszéd • Munkatársunktól Vasárnap este tlz órakor ismét élőben jelentkezik a Globe TV és a Délmagyar­ország közös produkciója, a Szóbeszéd. A közéleti háttérmagazin témája ezút­tal is aktuális és időszerű: az idegenforgalom szegedi helyzete, a meglévő prob­lémák és megoldások sze­repelnek napirenden. A meghívott vendégek: Na­csa József, a MATUR me­gyei elnöke, és Roczkov György, az Alföld Tours ügyvezetője. A házigazda Arató László, a Délma­gyarország újságírója. A műsor alatt hívható tele­fonszámok: 495-555 és 495-666. Programok a Ligetben • Munkatársunktól A Ligetben zajló gyer­mek- és ifjúsági fesztivá­lon ma délelőtt 9 órakor kezdődnek a sportrendez­vények: a streetballbaj­nokság, a kispályás labda­rúgó bajnokság, a turulbaj­nokság, a bigézés, az ab­roncshajtás és a gólyalá­bon járás. 17 órától a kis­színpadon a győri vendég­társulat a Tilu című zenés játékot mutatja be, majd 23 órától a marosvásárhe­lyi színiakadémia növen­dékei adnak koncertet. A nagyszínpadon a Pom­pom együttes fellépésével 18 órakor kezdődnek a rendezvények. Ezután 19 órától Collodi-Litvai: Pi­nokkió című zenés mese­játékát játsszák, majd a tombolasorsolás után 21.30-kor a Baby Sisters lép föl. 22 órától Csonka András Pici-show-ja kö­vetkezik, és végül 23 órá­tól az Útközband koncer­tezik. Napközben a játszó­ház és a videosátor folya­matosan működik. • Kiskereskedők a mérlegen A multik szorításában?

Next

/
Thumbnails
Contents