Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-31 / 178. szám

PÉNTEK, 1998. JÚL.31. KITEKINTŐ 9 Jéga-Szabó Bernadett és Józsa Róbertné egyaránt ebből a presszóból indult haza. A két nőt a mai napig keresi a rendőrség. (Fotó: Miskolczi Róbert) NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHATJA A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks, ló út 88. Tel.: 62/269-397. BaUstya, Felszabadulás u. 10. Te).: 62/278-330. Csengele, Felszabadulás üt 12. Tel.: 62/286-031. Ópusztaszer. Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/27S-I88. Pusztaszer. KSztársaság tér l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasl u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány, Felszabadulás u. IS/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, Ú| u. I. Tel.: 62/287-156. ÖttAaiAs, Rúzsa) u. 1. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges. Totbuhin u. 10/A. Tel.: 62/286-785. , F6 u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. Z5-Z7. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfaba. Alkotmány körút 21/A. Tel.: 62/251-254. , Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504. Rogyásig tudja már mindenki, a kukutyini zabhegyezés onnan ered, hogy valaha az ár­vizjárta területeken (Klá­rafalva határában) csó­nakból vágták le sarló­val a zab hegyét. Arról kevesebben tudnak, hogy pörzsölö kánikulá­ban itt mostanában is látható délibáb, és talán arról se, hogy a legszelí­debb fácáncsibék is itt nevelednek. Baromfipszichológusok esküsznek rá, a naposcsibe képes a szék lábát is anyjá­nak tekinteni, ha jobbat nem talál, legalább ennyire balga jószág a növendék fácán is. Hogyne nevezhetnénk Pus­kás Gábomét akár Fácánma­mának is, amikor hozzá roha­Hová tűntek a balástyai lányok? Alig három hét alatt két hölgy tűnt el Balás­tyáról - körülbelül ugya­nonnan. Józsa Róbertné és Jéga-Szabó Bernadett az E75-ÖS út melletti presszóból indultak ha­za, otthonukba azonban nem érkeztek meg. Kó­sza hírek terjednek ar­ról, hogy biztosan elra­bolták, s prostitúcióra kényszerítették őket, a rendörségnek azonban semmilyen erre utaló adata nincs. Szerda dél, nincs túl me­leg. Korábban ez az időszak ideális volt egy kis út menti etyepetyére. Az E75-ÖS úton egymást érték a pillangók, akik nagyjából azonos áron kínálták saját magukat, kü­lönböző megközelítési for­mában. Mostanában azonban eltűntek a lányok, hasonlóan a rájuk vigyázó szép nagy fekete autók. Az út menti prostitúció visszaszorítására különösen büszkék a Csong­rád megyei rendőrök, s mindebben jelentős érdemei vannak az új vezetővel az élén felfrissült Kisteleki Rendőrkapitányságnak. Az új parancsnok, Szöré­nyi Endre alezredes nem egészen egy éve tölti be hi­vatalát. Amiért most felke­restük, csak áttételesen kap­csolódhat a prostitúcióhoz. A közelmúltban ugyanis eltűnt két - más források szerint három - lány a kiste­leki kapitánysághoz tartozó Balástyáról, s kósza hírek kezdtek terjedni. Ezek a hí­rek egyelőre nincsenek té­nyekkel alátámasztva, vagy­is a két, közelmúltban eltűnt lány ügyében nincs nyomo­zás, államigazgatási eljárás keretében kutatnak utánuk. Az eddig megtett erőfeszíté­sek azonban arra utalnak, hogy valami talán még sincs rendben. A május 28-án eltűnt, 35 éves Józsa Róbertné, és a jú­lius 16-án eltűnt, 18 éves Jé­ga-Szabó Bernadett esetében közös, hogy utoljára a balás­tyai presszóban látták őket, ahol egyébként Bernadett nővére felszolgáló. Józsa Róbertné édesapja, a Rösz­kei Közkormányzóság el­nök-tulajdonosa, Almásy Ist­ván levélben fordult hoz­zánk. Ebben kifejtette, hogy szerinte mindkét áldozatot elrabolták, s lányát csak négyezer márka váltságdíjért hajlandók visszaadni - leg­alábbis erre utal néhány név­telen telefon. Szörényi End­re alezredes sorolja a meg­tett intézkedéseket: - A lehető legalaposab­ban jártunk el mindkét eset­ben. Ellenőriztük a rokoni és baráti kapcsolatokat. Az or­szágos és a helyi sajtóban közzétettük a két eltűnt fényképét és személyleírá­sát. Mindkettejük ügyében országos, fényképes körö­zést rendeltünk el, s a külön­böző nyilvántartásokat fi­gyeljük, nem bukkannak-e fel. A tegnapi nap során a balástyai tanyavilág elha­gyatott házait fésültük át, de sajnos nem találtuk meg a két hölgyet. Valamennyi rendőrnek napi feladata az adatgyűjtés, s ez vonatkozik arra is, hogy az előállított prostituáltakat és futtatóikat is kikérdezzük: tudnak-e va­lamint Józsa Róbertnéről és Jéga-Szabó Bernadettről. Az ügy államigazgatási eljárás keretében zajlik, ugyanis egyelőre nincs bűncselekményre utaló nyom. Szörényi alezredes viszont hozzátette, hogy operatív úton is folyik az adatgyűjtés, s ennek a vizs­gálatnak az eredménye pár napon belül rendelkezésükre áll. Balástyán beszélik, hogy egy harmadik lány is eltűnt a közelmúltban, akit most a Balaton-parton futtatnak. Szörényi Endre elmondta, hogy ilyen jellegű bejelentés hozzájuk nem érkezett, vagyis csak a két ismert eltűntet kutatják. Ami pedig a Kistelek­Szeged útvonalat illeti: a helyzet változatlan, a pillan­gók visszavonultak a na­gyobb biztonságot adó, s rendőrök által nem ellen­őrzött panellakásokba. Arató László Kukutyini Fácánmama • Pörög a méz Három nemzedék méhesgazda a szöregi határban moznak! Kétezer-kétszáz fá­cáncsibét nevel idén is a va­dásztának. Kezes jószág va­lamennyi, bármikor megfog­ható, még az egyetlen színfe­hér is, meg a néhány fekete is, ennélfogva legnagyobb baj illendő megvadításukkal szokott lenni. Ha meglátnak egy beszédes vadászt, sere­gestül rohannak hozzá, bár arról semmit nem tudnak, hogy a vadászetika szerint lőni csak fölröppenő fácánra szabad. A kétezer-kétszázból eddig mindössze hatvan pusztult el, ami szokatlanul jó arány. Legfontosabb a hi­giénia, halljuk nevelőjüktől, ez pedig azt jelenti, hogy haj­nalok hajnalán, amikor még alusznak, kisikálja és fertőt­leníti itatójukat. Az elhulltak többsége fácánbaleset áldo­zata. Képesek teljes gázzal Puskás Gáborné a rengeteg fácáncsibe nevelője. (Fotó: Gyenes Kálmán) nekiröpülni a fehér falnak, mert se a tojásban, se a kel­tetőben nem tanítják, hogy az kemény. Lengő műanyaghá­lót feszítettek most ki a fal elé, hogy védve legyenek. Nagy veszteséget hozott a minapi vihar is. Soha nem hallottak még égzengést, vil­lámlást se láttak. Tessék el­képzelni ennyi csirkét egy csomóban, amikor vala­mennyi megbolondul! Az ököritói veszedelmes pánik ehhez kismiska volt. Még két hétig lesznek az egykori gátőrház udvarán, aztán szoktatóba mennek. Ott is körül lesznek még kerítve műanyag hálóval, de a mos­tanihoz képest határnyi terü­let lesz az övék. Hogy vissza­vaduljanak némileg. Puskás­né esküszik rá, ha az ő hang­ját hallanák meg vadászat idején, talán mind megma­radna, mert anya csak egy van. Ezért aztán többet köze­lükbe se mehet. Kétezer-kétszázszor nehe­zül el olyankor Fácánmama szive. H. D. Forog a pörgető, csorog a mez. (Foto: Gyenes Kálmán) Blasinszkyékról a ne­vük is elárulja, hogy lengyel származásúak, bár a nagypapa két éves karában maradt árván, és vonuló csapa­tok hozták át Nagyká­rolyba. Hivatásos kato­na lett később, kerék­páros zászlóaljban szol­gált, áthelyezéssel ke­rült Szegedre. Méhész­kedni kezdett, folytatta a fia, aki szintén György, és két unokája, Zsolt és László is. Há­rom nemzedék, három méhesgazda. Szöreg határában, napraforgó­tábla mellett találkoz­tunk velük, éppen pör­gették a mézet. A kö­zépsővel, az ifjabbik Györggyel beszélget­tünk. A jó méhésznek legalább olyan jól megy dolga, ami­kor méheit legelteti, mint a nótabéli juhásznak, bár nem egyik dombról a másikra jár, hanem virágmezőről akácerdőbe. És nem fújja bele búját a birka bőrébe, mert dudát se visz magával. Akácvirágzáskor tessék csak egyetlen nagyot szip­pantani, a fölséges illat szin­te megbódítja az embert. Legalább három helyre viszi olyankor méheit, akár egy hónapig is fölséges illatban fürdik. • Az idei virágzás? - Nem sikerült. Hűvös volt, sokat esett az eső, ki­mosta a virágból a nektárt. Békéssámsonon kezdtük, repcetáblára mentünk, aztán Kistelekre, első akácra, utá­na Gödöllőre, középső akácra, és végül Bárnára, fölső akácra. Kéleshalom következett, Jánoshalma mellett, vaddohánnyal, on­nan jöttünk ide. Eddig egye­dül a napraforgó vált be, ez a mostani. • Jól mondom? Mázsá­val mérik az időt? - Ezt így nem értem. • Nem a kaptármérleg mondja meg, mikor jött el a pörgetés ideje? - Valóban van kaptár­mérleg is, de úgy is meg le­het állapítani, hogy belené­zünk a kaptárba. • Pofonegyszerű. Mikor hordanak legjobban a méhek? - Ezer fortélya van ennek is. Kell hozzá jó virág, anél­kül nem megy. Optimális hőmérséklet is, az pedig 22­28 fok között a legjobb. A keleti, északi szél nem jó, a dél-nyugati a legjobb. • Babona! Mit számít, honnan fúj a szél? - Szentírás inkább, nem babona! Az északi és a kele­ti szél száraz, azért nem jó. A dél-nyugati a nektár­képző, mert nedves lég­áramlatot hoz. • Itt van ez a böhöm­nagy autó, kismillió kap­tárral. Akár egy panel­ház. Alig egy méterre egymástól a bejáratok. Örök rejtély, hogyan nem tévesztik el! - Kitűnő a szaglásuk. Repcén szokott lenni eltájo­lás, mert akkor még hirtelen változik az idő. Ha gyorsan jön a hideg, a legközelebbi lukba megy be a méhecske. • Es a biztonsági ka­pucsőszök? Beengedik az idegent? - Mindenki barát, ha hoz. Ami teherrel jön, mind be­engedik. • Láttam a múltkor a té­vében, méhekkel szúrat­ta magát valaki, hogy ne fájjon a reumája. Előbb jégkockával fagyasztotta a szúrás helyét. - Körülbelül kétszáz mé­hészt ismerek, reumáról egyik se panaszkodik. • A pörgetőt is megszúr­ják? - Ha nem füstölnénk, még többet kapnánk. így se tudom, hány csíp meg na­ponta. • A szúnyogcsipés job­ban meglátszik. - Lehet, hogy tovább is viszket. Mi már föl se vesszük. • A mézről néhány szót! Az akácmézet adják legdrágábban. - Mert külföld is többet ad érte. Talán azért kapós, mert az akácerdőt biztosan nem permetezik, tehát vegy­szer se kerülhet bele. Én a legjobbnak a napraforgóról hordottat tartom, pedig azért adnak legkevesebbet. • Nem akarok ellenrek­lámot, de Gulyás Sán­dortól hallottam, az ezüsthárs virágja arzént is tartalmaz, mégis jó áron kínálják a hársmé­zet. - Jól ismertem Gulyás professzor urat, ha ő ezt mondta, biztosan igaz, de nem hallottuk tőle. Azt igen, hogy a szelídgeszte­nye virágjában nehézfémek is vannak. • Ha vége a naprafor­gónak? - Még itt maradunk egy kicsit, mert utána virágzik a lucerna, aztán megyünk ha­za. • Tarlóvirág? - Az egyik legjobb mézet a tarló adja, de én még nem ettem. Már nem ettem! Azt is a professzor úrtól tanul­tuk, hogy a bőséges műtrá­gyától megnyúlik a virág kelyhe, nem éri el a mé­hecske szívókája. • Meg kellene próbálni megint. Ahogy visszajött a maszek világ, kevesebb a műtrágya, hátha visz­szarövidült a virág is. Meddig él a szorgalom jelképének tartott kicsi jószág? - A májusi három hetet se él meg, annyira agyon­dolgozza magát. Képes tönkremenni, de a nektárt nem hagyja ott. Az utána következő másfél-két hóna­pig is elél, a téli fél évet is. Áprilisban van a nagy vál­tás, hogy föl tudják nevelni az első tavaszi generációt. • És az anya? - Négy-öt évet is élhetne, de kettőnél nem tartjuk to­vább. Májusban naponta ezer-ezerötszáz petét is le­rak, utána folyamatosan csökken a teljesítménye. És ha csökken, leginkább herék születnek. • Nagy rejtély előttünk a rajzás is. - Hatalmas tömeg kíséri a kiröpülő anyát, pedig csak egy termékenyíti meg. A legkülönb. Az az egy aztán bele is pusztul a nászba. A többi visszamegy a kaptár­ba. Érdekes, a herét is been­gedik akármelyikbe, de később kitoloncolják. Nin­csen rá tovább szükség. Miközben tisztes távol­ban beszélgetünk, forog a pörgető, csorog a méz. Ha egy kaptárra négy kiló mé­hecskét számítunk, negy­venezret jelent darabra. Ez a negyvenezer naponta nyolc kiló nektárt képes behorda­ni. Nem csoda, ha belehal. Mert a dolgozók korán hal­nak. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents