Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-31 / 178. szám
PÉNTEK, 1998. JÚL. 31. HELYI TÜKÖR 7 Kosáry szavai után F asárnap este megnéztem az MTA volt elnökével, Kosáry Domokossal készült portréfilmet. 85 éves; szavai, gondolatai következetesek és tiszták, okosak, megbízhatóak. A műsor után szétnéztem még a csatornákon, mik vannak. Filmek voltak. Szórakoztatóak. Már akinek! Hogy micsoda lédús agymosás a szórakoztatóipar, ez ennyire világosan még nem tűnt ki soha, mint Kosáry Domokos szavai után, aki olyan globálisan lát a történelemben, mint más kietlen előcsarnokban. Hétfőn, Kosáry szavai után, olvasom, hogy Hollywoodban filmet csinálnak a Challanger 12 évvel ezelőtti katasztrófájából. A katasztrófát így kell katasztrófával tetézni. Micsoda dráma! Jut eszembe, Knézy Jenő válaszolt a múltkori jegyzetemre, amiben, irgum-burgum, kifogásoltam kollégám prózai módban használt költői eszközeit, amelyekkel - mint utólag megtudtam nem csak az én fejemben robbantotta szilánkjaira a magyar nyelvet. Érdekes, csak most jut eszembe, Kosáry szavai után. Knézy kolléga küldött viszont egy másik írást, egy másik lapból, amiben jól agyontömjénezték, hogy már-már olyan intézmény ő, mint Szepesi volt. Kosáry mondta az interjúban, hogy őt legjobban az bosszantja, ha a saját nemzetéhez tartozó emberek ostobák, csürhék és idióták. Szegény Kosáry, van min bosszankodnia. Egyébként meg milyen dolog ez Knézy Jenőtől, hogy kritikámra más ember kritikáját citálja védelméül? Milyen! Mit vártam? Simán beleillik a képbe. Pedig egy század eleji értelmező szótár szerint a knéz nemest jelent. Podmanicxky Szilárd • Ma; néptáncgála Szegeden Hírős hagyományok a Dóm téren • Vészhelyzet Alapítvány a SZOTE-n Hajlam a stressxbetegségre A SZOTE belgyógyászati intenzív osztályának Vészhelyzet Alapítványa azért jött létre, hogy összegyűjtse azt az 50 millió forintot, amit egy olyan berendezés megvásárlására fordítanának, amellyel ígéretes vizsgálatok végezhetők a stresszbetegségek kialakulásának megelőzésére. A televízió Vészhelyzet című sorozatát sokan nézik, s tökéletes képet kapnak arról, hogyan működik az életveszélybe került emberek gyors és szakszerű mentése. Noha a hazai egészségügyi intézményekben nem jellemző, hogy egy központi helyen látják el az adott város valamennyi súlyos betegét, sérültjét, az intenzív osztályok a „Vészhelyzet" sürgősségi kórházához hasonlóan működnek. Éppen ezért nevezték el Vészhelyzet Alapítványnak a SZOTE belgyógyászati intenzív osztályán nemrégiben létrehozott alapítványt, amelynek céljáról, tartalmáról dr. Kovács Gábor, a szegedi orvosegyetem professzora, a kuratórium tagja tájékoztatott. Az alapítvány nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy 50 millió forintnak megfelelő dollárt gyűjtsön össze egy ma újdonságnak számító, speciális műszerpark vásárlására. Azokkal az orvosi berendezésekkel, amelyekkel az intenzív osztályt szándékoznak felszerelni, igen ígéretes vizsgálatok végezhetők, mégpedig a vészhelyzetek megelőzését szolgálandó. A műszerekkel lehetőség nyílna olyan vizsgálatokra, amelyek eredményeinek ismeretében megállapítható - egészséges ember esetében is -, hogy az illető szervezete miként reagál a stresszhelyzetekre, milyen az úgynevezett stresszreakciója. Ki az, akinél várhatóan bekövetkezhet a vészhelyzet, s kinek kicsi erre az esélye. Többek között az is eldönthető, hajlamos-e az illető az infarktusra, a szívelégtelenségre, az életveszélyt okozó szívritmuszavarra. A műszer az úgynevezett szimpatikus idegrendszer működéséről ad képet, ami azért fontos, mert az idegrendszer e részének működési zavara, „túllövése" okozza a felsorolt életveszélyt jelentő betegségeket. S ha a megelőzés stádiumában ismert a szimpatikus idegrendszer állapota, akkor ez az állapot befolyásolható, s a tragédia elkerülhető. Kovács professzor szerint óriási jövője és jelentősége van a gyakorlati orvoslásban, a többi között a menedzserbetegségek kialakulásának megelőzésében, ennek az Egyesült Államokban is újdonságnak számító eszköznek, illetve módszernek. A vizsgálat során tizedmilliméter vastagságú tűt szúrnak az egyik, bőr alatt futó idegszálba, s e tűn keresztül közvetlenül mérik az ideg aktivitását. A kapott adatokból következtetnek arra, milyen az illető szervezetének reakciókészsége az „éles" helyzetekben. A Vészhelyzet Alapítvány a vásárolni szándékozott műszerekre eddig közel 1,5 millió forintot gyűjtött össze a szükséges 50 millióból. A kuratórium tagjai bíznak abban, hogy ez a jelentős összeg hamarosan meglesz, s a korszerű berendezés a SZOTE belgyógyászati intenzív osztályát gazdagítja, lehetővé téve néhány halált okozó betegség kialakulásának megelőzését. K. K. A szegedi és a környékbeli hagyományokat eleveníti a néptáncfesztivál gálaműsora, amelyet pénteken és szombaton mutat be a Dóm téren a fesztivál mintegy 400 táncosa és zenésze. A porlódi szótáríró, Temesi Ferenc egyik legelső szócikkéből idéz a forgatókönyv: „Nem akármilyen önbizalma lehet annak a népnek, amely a lapályra telepszik. Puszta erején kívül nem számíthat másra. Itt nincsenek barlangok, sziklák adta zugok, ahol a hegyvidéki ember meghúzódhat és kilesheti az idegen szándékát. Itt szemtói szembe kellett állni a betolakodóval. Ezért is harcias az itteni nép... A hatalmasokat, legyenek azok bármilyenek, nem szenvedi. A maga urának tartja magát, kin csak az Jsten uralkodhatik. Az alföldi mindig betyárpárti, még ha pandúr, akkor is. A törvény, ez az úri huncutság, szerinte csak kijátszani való." Temesi szótárregénye, a Por mellett a tudós, Bálint Sándor néprajzi munkái szolgáltak forrásként a szegedi népélet jellegzetességeit sűrítő színpadi játékhoz, a szövegeket a néptáncgálák szinte állandó szereplője. Molnár Piroska színművész mondja. A mágikus időkből, az embert segítő hitek világából eredő múlt megidézéséhez Kiss Anna szép verseit illesztették a szövegkönyvbe. A témát a fesztivál szervezői azért választották, mert Szeged szabad királyi várossá emelkedésének fél évezredes fordulóján így akartak hozzájárulni az ünnepléshez. Jelenet a táncjátékból. (Fotó: Miskolczi Róbert) Mint minden „valamirevaló" műalkotásba, a Szöged hírős város című produkció középpontjába is egy szerelmi történet tétetett. Gyerekkoruktól kísérhetjük a fiú és a lány útját a lakodalomig - Végső Miklós és Rémi Tünde táncolják a szólókat. A régi idők játszóterén, a libalegelőn ismer rá egymásra és válik ki a játszók csapatából a gyerek-emberpár. A libalegelőn eljátsszák az egykori gyermekjátékokat. Lesz madzagolás, bürökduda és nádsíp, szárhegedű-zenekar, szőrlabdázás... Boszorkányjáték. Pünkösdölés. A fiú fölesküszik csikósnak. Pásztor-életképek és betyártörténet elevenedik a színpadon, a varázslatos mesemondó-énekes, Berecz András mesél: Rózsa Sándor és emberei mulatnak a csárdában, a pandúrok rajtuk ütnek - megannyi alkalom az eszközös (harci) táncok bemutatására. „Porlód búcsúnépe a Szent Dömötör-templom elől útra kélt. Igyekezniük kellett, hogy Kisasszony napjára, déli harangszóra a Lentség, vagyis az alsó Tisza-vidék legmagasztosabb kegyhelyére, Radnára érjenek. Elöl a férfiak mentek egy egyszerű fakereszttel, az asszonynép mögöttük lépkedett. Az öregek, betegek sátoros kocsin követték őket az élelemmel: tarhonyával, kendőbe kötött rozskenyérrel, a jó nagyra kanyarított sonkával. Az útszéli kereszteknél és temetőknél megmegálltak pihenni, imádkozni." - olvashatjuk Temesinél, és a kép megelevenedik a színpadon. A radnajárók után a lakodalmi népség gyülekezik a Dóm előtt: látunk majd perecszakajtást, szakács-, párnás-, üvegestáncot, kontyolás!, égre csapó lakodalmi vigalmat és a rostába pénzt gyűjtő menyasszonytácot. A játék második részében nagyvásártérré alakul a dómszínpad, a vásárba jönnek a külországi népek: a nemzetközi fesztivál külföldi vendégegyüttesei az idén - ugyancsak az évforduló tiszteletére - Szeged testvérvárosaiból valók. A fesztivál gálaműsorát Foltin Jolán rendező-koreográfus állítja a Zeke Edit tervezte színpadra, a főszereplők hagyományhű jelmezeit és a korhű kellékeket lmrik Zsuzsa állította össze. Az előadás zenei irányítója és szerzője Kiss Ferenc. S. E. A dómszínpadot úgy ismeri, mint a tenyerét: Foltin Jolán Kossuth-díjas koreográfus a szabadtéri néptáncgálák kezdeteitől itt volt, előbb táncosként, majd maga is készített táncszámokat a gálaműsorokba. Az egyedi műfaj kitalálója és hosszú sorozatuk rendezö-koreográfusa, Nóvák Ferenc, évekkel ezelőtt átadta a stafétabotot legkiválóbb tanítványainak: rendezett már szabadtéri táncjátékot Zsuráfszky Zoltán, Stoller Antal, Diószegi László; az idén Foltin Jolán a „főnök". - Mindig is csapatmunkában születtek a szabadtéri táncjátékok, ez jószerével a műfaj követelménye - mondja. - A korábbi években általában a gyerektáncokat, játékokat, a lánytáncokat és a lírai betéteket komponáltam az aktuális gálákhoz. Most is a szívemnek nagyon kedves dél-alföldi népi játékokat csináltam a Szöged hírős város című előadásba és a szokásokat állítottam a színpadra. De azért ez egészen másfajta nyár számomra Szegeden, mint a korábbiak. Az egész előadást összefogni, úgy, hogy mindössze két dómszínpadi próbára van alkalmunk - embert próbáló feladat. • Mikor kezdtek dolgozni? - Az idejét sem tudom, régen. Először is olvastam, olvastam, olvastam. Nem hiszem, hogy van még egy néprajzi táj Magyarországon, amely ilyen mélységű és szélességű feldolgozottsággal dicsekedhetne, mint a Dél-Al• Foltin Jolán a szegedi gazdagságról A régiek vonzáséban TTTTÍM" Négyszáz táncost és zenészt összefogni embert próbáló feladat. (Fotó: Miskolczi Róbert) föld. Ez Bálint Sándornak köszönhető, aki már szintén nagy mennyiségű leírásra támaszkodhatott. Azután formálódott az előadás kerete, lassan kialakult, hogy az életmódot-szokásvilágot egy nagycsalád legfontosabb életszakaszainak ábrázolásával kellene bemutatni. Hetekig lejártam Szegedre, a Borica és a Százszorszép Gyermekház kis táncosaival próbáltunk és persze a kollégáimmal együtt a felnőtt csoportokkal. • Van kedvenc tánca vagy szokása a dél-alföldi hagyományok között? - Annyira gazdag ez anyag, hogy a bőség zavarával küzdöttünk: mit válasszunk a táncjátékba? Bármikor tudnék még három-négy felvonást komponálni... A gyermekjátékok, a lányíáncok mindig is közel álltak hozzám, de a Zsuráfszky által koreografált betyárjelenetek eszközös táncai és Diószegi dél-alföldi anyaga is nagyon tetszik. • A gálaműsor nem egyszerűen táncok füzére lesz a vidék népének egykori életét szeretnék bemutatni. Mi vonzót talál a modern ember a századforduló körüli alföldi paraszti létben? - Megragadott már Temesi Ferenc érzékeny leírása is, de ahogyan haladtam előre Bálint Sándor munkáiban, és úgy éreztem, egyre jobban értem ezt a világot - egyre inkább meg is szerettem. Itt van mindjárt az a külsődlegesnek tetsző dolog, hogy a Felső-Tisza-vidék emberei - szépek. Most elnézem Molnár Piroskát és csak somolygok magamban: pont olyan az arca, amilyennek a különféle leírások és ábrázolások alapján elképzeltem a nagycsalád nagyasszonyát, a nagytekintélyű nagyszülőt, aki összetartotta és a háttérből erős kézzel irányította a paraszti ház életét. Vagy elnézem a nyíregyházi együttes kiváló táncosát, akit Rózsa Sándor szerepére választottunk... Tessék majd megfigyelni azt a fizikumot! Mintha az egykori betyár-ábrázolás megelevenedett volna! El vagyok ragadtatva attól a képességtől, ahogyan az itteni emberek ünnepelni tudtak! Gürcöltek keményen a hétköznapokban és megadták a módját az ünnepeiknek. Volt idejük és tehetségük, hogy törődjenek magukkal és egymással. Mi manapság kizárólag gürcölünk és elvesztettük a képességünket a megpihenésre, a megállásra, a változatosságból származó erő okosemberi használatára. Nem tudunk ünnepelni. Tönkremegyünk az ünnepnélküliségben, az örökös hajtásban. Kíméletlenek lettünk magunkkal és egymással. • Kivételek a néptáncosok? - Remélem! Az majdnem biztos, hogy ezek a fiatal és kevéssé fiatal emberek, akik gyerekkoruktól kóstolgatják a hagyományok ízét és egyre jobban ráéreznek a régiek igazságaira - teherbíróbbak a modern élet kihívásaival szemben. Megszokták a kemény munkát. Van fogalmuk arról, mit jelent egyfajta közösségben, egymásrautaltságban létezni. Megérzik, hogy miféle az az erő, amit csakis sok ember együtt képes kisugározni. És képesek megőrizni az oldottságra. a kiengedésre, ha tetszik, az ünneplésre való képességüket. Nem véletlen. hogy ennyire szeretik a szegedi fesztiválokat: itt mindezt megtapasztalhatják. Sulyok Erzsébet