Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-03 / 154. szám

PÉNTEK, 1998. JÚL. 3. SZEGED5 Árkalkuláció M ost, hogy a rakpartra is följött a Tisza, néztem az elárasztott úttest szélén álldogáló jelzőtáblákat, amint érvényüket veszítve dekkolnak, a folyó pedig át­mosolyog rajtuk. Mit neki útszűkület, előzni tilos, ő szabadon hömpölyög az aszfalton. Aki most jár először arra, az is láthatja, mi a szisztéma, nem egy bekresszezett vízi út mellé tévedt. Aztán eszembe jutott az a néhány kép, amiken árvi­zet láttam; azért tudott rendesen dolgozni az a renge­teg víz Az amúgy éltető víz Szóval, a folyók sem me­nekülnek a kétértelműségtől, amikor úgy akarják, él­tetnek, amikor úgy, „altatnak". Néhány srác „vízbiciklivel" teker a húszcentis víz­ben, vissza-visszanéznek, mekkora hullámot vernek a kerekek. Nagy élmény, kis veszéllyel. Mennyivel másabb ez így, azt is mondhatnánk, él­jen a folyószabályozás, és éljenek az atyjai. Jól kisac­colták, hogy mire képes ez a folyó, hogy az átvágott, most holtágak néven emlegetett szakaszok nélkül mennyit bír el a part. Az már igazi katasztrófa lenne, ha fittyet hányna a folyó a saccolásra, ahogyan azt hány a KRESZ-re is. Majd napok múlva visszahúzó­dik, levonul az ár, ott marad egy kis iszap, és jönnek, hömpölyögnek a szúnyogok. De hát így volt ez mindig, még ha pontos is a folyón az árkalkuláció. Az viszont továbbra is érvényben marad, hogy biciklik és hajó­vonták találkozása tilos. Podmaniczky Szilárd I Súlyos teremhiány a felsőoktatásban Szellőztetni sincs idő • Értelmiség '98 Nyári Egyetem Önkormányzat és területfejlesztés A számítógépes termek nem alkalmasak más jellegű órák megtartására. (Fotó: Mohos Angéla) • Munkatársunktól Az önkormányzat, a területfejlesztés és a kul­túra a fá témakörei az idei Értelmiség '98 Nyári Egyetemnek, amelyet jú­lius 19-25. között ren­deznek meg Szegeden. A találkozón - többek kö­zött - számos közismert személyiség tart elő­adást, és a programot gazdag kulturális esemé­nyek színesítik. Az előadásokat - a szekció­ülések kivételével - a Jó­zsef Attila Tudománye­gyetem Dugonics téri au­lájában tartják. Július 20., hétfő: Integrá­ció és regionalizmus témakör 9.30: Szalay István pol­gármester megnyitója; 10.00: Otthonunk Európa, előadó Martonyi János külügymi­niszter; 11.00: Regionaliz­mus az integrálódó Európá­ban, előadó Enyedi György akadémikus; 12.00: Oldások és kötések (A regionális együttműködés feltételei és gátjai Közép- és Kelet-Euró­pában az ezredfordulón), előadó Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-ve­zérigazgatója; 20.00: polgár­mesteri fogadás a városhá­zán. Július 21., kedd: Önkor­mányzati nap 9.00: Önkormányzatiság a kelet-európai demokratizá­lásban, előadó Ágh Attila, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára; 10.00: Ér­tékőrzés és -fejlesztés a Bu­dai Várban, előadó Katona Tamás, Budapest I. kerületé­nek polgármestere; 11.00: Multikulturális tradíciók és a fejlesztési dinamika Kassán, előadó Rudolf Schuster, Kas­sa főpolgármestere; 12.00: Város a Balkán szélén, előadó Kasza József, Szabad­ka polgármestere; 13.00: Eu­rorégiós polgármesteri talál­kozó a városházán, részt­vevők: Kassa, Marosvásár­hely, Arad, Temesvár, Sza­badka, Kecskemét, Békéscsa­ba, Hódmezővásárhely pol­gármesterei, házigazda Sza­lay István, Szeged polgár­mestere; 15.00: Tárlatlátoga­tás a VIII. táblaképfestészeti biennálén; 20.00: Pannónia dicsérete, vízijáték a magyar reneszánsz hajnalán, bemu­tatja a Hóra Színház a város­háza díszudvarán. Július 22., szerda: Ma­gyar önkormányzatiság a ha­táron túl 9.00: Lesz-e feltámadás a Baranya-háromszögben?, előadó Havasi János, a Duna TV PR igazgatója; 9.30: Kul­turális önkormányzat: hagyo­mány és feladat, előadó Po­mogáts Béla, a Magyar író­szövetség elnöke; 10.15: Nemzetállami görcsök - ki­sebbségi magyar települési önkormányzati erőfeszítések Szlovákiában, előadó Páz­mány Péter, Dunaszerdahely polgármestere; 10.45: Regio­nális kultúrák az integráció­ban, előadó Kötő József ál­lamtitkár (Románia); 11.30: Önkormányzatiság és terület­fejlesztés a közigazgatási de­centralizálás nyomán Romá­niában, előadó Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat alelnöke; 12.00: vita; 16.00: Betekintés a Nemzetközi Néptáncfesztivái programjai­ba, Theater - Szabad Színhá­zak VIII. találkozója. Július 23., csütörtök: Eu­rópa-nap 9.00: A regionalizmus eu­rópai tanulságai és térségünk kihívásai, előadó Horváth Gyula, az MTA Regionalitás­kutató Központ főigazgatója; 10.00: Az eurorégiók a ma­gyar szomszédságpolitika új dimenziói, előadó Balogh András, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója; 11.00: Az európai uniós csatlakozási tárgyalások helyzete és tenni­valói, előadó Inotai András, az MTA Világgazdasági Ku­tatóintézet főigazgatója; 12.00: Térségi adottságok és régiófunkciók a Duna-Ti­sza-Körös-Maros eurorégió­ban, előadó Mészáros Rezsó, a JATE rektora; 16.00: A média szerepe az integrációs folyamatban - kerekasztal­beszélgetés, résztvevők: Le­vendel Ádám, az Integrációs Stratégiai Munkacsoport Mé­dia-műhelyének vezetője, Tanács István, az Eurotrio főszerkesztője, Módos Péter, az Európai Utas főszer­kesztője. Július 24., péntek: Szek­ciónap a következő témák­ban: terület- és vállalkozás­fejlesztés; kultúra és önkor­mányzat; etnikai kisebbségek és az önkormányzatok; az eu­rorégiók térségünkben. Kiürültek a tantermek a felsőoktatási intézmé­nyekben, ám szeptem­berben még többen zsú­folódnak össze azok­ban, mint az elmúlt ta­névben. A növekvő szá­mú diókok részére az intézmények általában nem tudnak több termet biztosítani. A helyhiány­ból adódó gondok sú­lyosbodnak, még töb­ben hallgatják a földön ülve az előadásokat, a tanárok több órát lesz­nek kénytelenek a saját szobájukban megtarta­ni. Ha egy diák a JATE böl­csészkarán csupán tíz perc­cel az előadás kezdete előtt érkezik meg, nem valószínű, hogy helyet talál magának a teremben. A hallgatók gyak­ran olyan szorosan ülnek egymás mellett, hogy nem tudnak jegyzetelni egymás zavarása nélkül. A szegedi felsőoktatási intézmények tantermeinek kihasználtságá­ról készült felmérés szerint ­ha a termek heti harminchat tanórás kihasználtságát száz százaléknak vesszük - a JA­TE-n az ötven fősnél na­gyobb termek kihasználtsága A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége a közelmúlt­ban határozott arról, hogy kiemelten köz­hasznú társadalmi szer­vezetté alakul. Magyari Béla, a megyei polgárőrség elnöke tájékoz­tatta lapunkat arról, hogy a közhasznú szervezet létrejöt­te módosítja-e jövőbeni működésüket: - Célunk továbbra sem változik - mondta az elnök -, hiszen a közrend, a köz­biztonság és a környezet vé­delmét tekintjük kiemelt fel­adatunknak. Fontos hangsú­lyozni, hogy munkák jobb ellátása érdekében augusz­tusban megkezdődik a pol­gárőrök - először a vezetők, majd a tagság - képzése a megyében. A bűnmegelőzés­heti negyven óra, a száz főnél többet befogadóké pe­dig jóval száz százalék fölött van. A teremhiányból adódó gondok azokban az intézmé­nyekben a legsúlyosabbak, amelyekben az utóbbi évek­ben jelentősen növekedett a hallgatók száma, így el­sősorban a József Attila Tu­dományegyetemen és a Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskolán. A JATE-n az 1981-es kétezer főnyi diák­kal szemben ma mintegy hét­ezren tanulnak. Az említett két intézményben a nagyobb létszámú csoportok elhelye­zése jelent elsősorban prob­lémát, az ezek befogadására alkalmas termek száma ugyanis kevés. A termek op­timális kihasználtságát nem teszi lehetővé az, hogy a speciális funkciót betöltő, és egyetlen célra berendezett helyiségeket - nyelvi labora­tóriumokat, számítástechni­kai oktató kabineteket - nem tudják másra használni. Rácz Béla, a JATE általános és in­tegrációs rektorhelyettese el­mondta, hogy a teremgon­dok megoldására rövid és hosszú távú elképzelések születtek. Az előbbiek tartal­mazzák egyrészt a helyisé­gek optimális felhasználását ben ugyanis szeretnénk mél­tó partnerei lenni a rend­őrségnek. A környezet óvá­sát pedig a járőrözések al­kalmával akarjuk fokozni, azzal, hogy erre külön fi­gyelmet fordítunk. Az ifjú polgárőrök mozgalmának megszervezése is a közel­jövő tennivalói sorába tarto­zik. Az iskolák környékén tapasztalható, főként közle­kedésbiztonsági és drog­problémák miatt lenne szük­azáltal, hogy az universita­son belül az intézmények igénybe vennék egymás tan­termeit. Ennek hátránya azonban, hogy a diákoknak ingázniuk kell a város kü­lönböző pontjain lévő épüle­tek között, és az órák közötti időt nem tudják haszno­san eltölteni. Másrészt a megszűnő iskolák épületei­ben átmenetileg bérleti jogot szerezhetnek a felsőoktatási intézmények. Hosszabb tá­von a Szegeden létrejövő Európa-tanulmányok köz­pontban tervezik négy, egyenként hetven-száz férőhelyes terem kialakítá­sát. Az Ady téren előrelátha­tólag 2002-re megépülő komplexumban egy hétszáz fő befogadására alkalmas te­rem, és két száz férőhelyes oktatóhelyiség lesz. A bölcsészkaron szoros a termekkel való gazdálkodás - mondja Balázs Mihály, a kar dékánja. Hétfőtől pénte­kig minden helyiségben fo­lyamatosan órát tartanak, gyakran este 10-ig. A sze­mináriumok huszonöt-har­minc százalékát még így is a tanárok szobáiban kényte­lenek megtartani kényel­metlen körülmények mel­lett. A duplaórák között nin­ség fiatal segítőkre, valamint a pedagógusok közreműkö­désének megnyerésére is. Feladataink ellátásához ter­mészetesen szeretnénk anya­gi támogatókat is szerezni. Hiszen a törvény értelmé­ben, aki folyamatosan, négy esztendeig vállalja, hogy adott összeggel hozzájárul e közhasznú tevékenység el­végzéséhez, külön adóked­vezményben részesül. A ter­mészetbeni vagy pénzbeni csenek szünetek, és alig hagyja el a termet az egyik csoport, már érkezik a kö­vetkező, még szellőztetésre sincs idő. Arról nem is be­szélve, hogy az este nyolc­kor kezdődő órák alatt a hallgatók figyelme lankad, nem tudnak intenzíven be­kapcsolódni a munkába. Ba­lázs Mihály azért is aggó­dik, hogy a teremhiány mi­att nem tudják megvalósíta­ni a tervezett fejlesztéseket. Az összehasonlító iroda­lomtudományi tanszék egy FEFA-pályázaton számító­gépeket nyert, amelyekkel lehetőség nyílna az irodalmi művek modern elemzésére. A gépek azonban jelenleg a tanári szobákban állnak. A kommunikáció szakos hall­gatók számára sem tudtak egyelőre termet biztosítani rádió- és tévéstúdió kialakí­tásához, pedig a gyakorlat­szerzéshez ez nélkülözhetet­len lenne. Az illetékesek szerint a bölcsészkaron a te­remhiány szempontjából to­vább romlik a helyzet a kö­vetkező tanévben, holott legalább két esztendeig még a hallgatói létszám növeke­désére számítanak. Hegedűs Szabolcs közérdekű kötelezettségvál­lalók a vállalkozói jövede­lemből az adomány teljes ér­tékét levonhatják. Míg a ma­gánszemélyek, a jövedelem­adóról szóló törvény szerint, az adomány összegének 30 százalékával csökkenthetik adóalapjukat. A felajánlott támogatásról szövetségünk igazolást állít ki, amelyet a megállapodás egy példányá­val együtt eljuttat az adomá­nyozónak. Terveink szerint azonban az adományt igyek­szünk majd visszajuttatni azon település polgárőrségé­hez, ahonnan a támogatás ér­kezett. Reméljük, hogy hasz­nos célkitűzéseinket a köz­vélemény szívesen fogadja és az OTP Rt.-nél vezetett, 11735005-20804703 szám­laszámra eljuttatják majd adományaikat. N. R. J. Szeged címere • Munkatársunktól Szeged szabad királyi vá­rossá nyilvánításának 500. évfordulóján a Móra Ferenc Múzeum és a Scriptum Ki­adó jelenttette meg Fári Irén és Nagy Adám muzeológu­sok „Szeged címere" című kötetét. A könyvet, mely szegedi közgyűjteményekből származó címerábrázolások segítségével mutatja be a vá­ros címereinek történetét, Szegfű László tanszékvezető egyetemi tanár, a történettu­dományok kandidátusa is­merteti a nagyközönséggel ma, 14 órakor a Royal Hotel különtermében. Petőfi-szoborra gyűjtenek • Munkatársunktól A Kiskunfélegyházi Pető­fi Emlékbizottság és a Fe­héregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület azzal a felhívással fordul a ma­gyarországi és határon túli szervezetekhez, közösségek­hez és magánszemélyekhez, hogy pénzügyi támogatással, alapanyaggal vagy munkafe­lajánlással járuljanak hozzá egy teljes alakos, bronz Petőfi-szobor felállításához Erdélyben, a fehéregyházi múzeumkerti emlékparkban. Az emlékmű felállítását 1999. július 31-ére, Petőfi halálának 150. évfordulójára tervezik a „Fehéregyhá­za-Félegyháza-Segesvár Petőfi Emlékhelyek XV. ta­lálkozója" alkalmából. A megvalósítással és az anyagi támogatással kapcsolatos bővebb információkat Fi­csór Józseftől, Kiskunfé­legyháza polgármesterétől (telefon: 76/461-012), illetve Gábos Dezsőtől, a Fehéregy­házi Petőfi Művelődési Egyesület elnökétől lehet kérni. A felajánlásokat a Közművelődési Alapítvány bankszámlájára váiják: OTP 1 1732071-20030164, „Petőfi-szobor" megjelölés­sel. Danké Pista igazsága • Munkatársunktól A Magyar Televízió ket­tes csatornáján pénteken, 17 óra 55 perckor ismét jelent­kezik a Magyarország ma című műsor, amelyben Dan­kó Pista igazsága címmel a híres szegedi zenésszel fog­lalkoznak az adás készítői. Milyen volt az a közeg, amely szimbolikussá emelte a nótaszerző alakját? Alko­tott-e maradandót ez az „impresszionista cigány", akit Bálint Sándor Szeged Schubertjének nevezett? Mi­vel tartozunk Dankó Pista emlékének, aki máig egyik leghíresebb szülöttje a vá­rosnak? Sárosi Bálint, a Ko­dály-tanltvány népzenekuta­tó és Lengyel András iroda­lomtörténész segítségével ta­lán közelebb kerülünk Dan­kó Pista igazságához, fel­idézve a századforduló egye­dülálló hangulatát. Pavlovits Dávid gitárestje • DM-információ Ma este 6 órai kezdettel a Virág cukrászdában a Köz­életi Kávéház rendezvényso­rozata keretében Pavlovits Dávid gitárestjét hallgathat­ják meg. A „Testvérvárosi utakon, gitárral" című elő­adás házigazdája Vékony At­tila egyetemi hallgató. • A polgárőrök és a bűnmegelőzés A köz hasznúra Kitüntetettek Az országos polgárőrnapon az ORFK elismerésé­ben részesült dr. Horváth Sándor, a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének alelnöke. Az Or­szágos Polgárőr Szövetség jutalmát Kálmán József, a Csongrád és Térsége Polgárőrség ügyvezető elnöke kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents