Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-28 / 175. szám

IV. EURÓPA-KAPU KEDD, 1998. JÚL. 28. Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona Iroda vállalkozóknak • DM/DV-információ A Kis- és Középvállalkozások Világszervezete delhi székhelyű, de még az idén megnyitja Budapesten közép-kelet-európai irodáját. A 109 országot tömörítő szervezetnek egyetlen magyar tagja van: Vereczkey Zoltán, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fótitkára. A Budapesten létrehozandó iroda a hazai kisvállalkozók mellett lengyel, cseh, szlovák, román és ukrán kisvállalkozóknak kínálja majd fel szolgáltatásait. A világszervezet a vállalkozások közötti kapcsolatépítést, az információs hálózatok kialakítását tűzte az iroda feladatául. A hazai kényszervállalkozók helyzetét jellemzi a tapasztalatok, a kapcsolatrendszer és a tradíciók hiánya, a jogi bizonytalanság Magyarországon az ötven személynél kevesebbet foglalkoztató kis üzemek az ipari exportnak mindössze 3 százalékát adják, holott az általuk előállított termékekre a harmadik világban vagy a szomszédos országokban nagy kereslet lenne. Vállalati érdekek • Budapest (MTI) Intenzív párbeszédet kell folytatni a hazai vállalatok képviselőivel az európai uniós tárgyalások során - hangsúlyozta Inotai András a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Külpolitikáért Alapítvány minapi budapesti rendezvényén. Az Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója szerint végzetes tévedés lenne azt gondolni, hogy 1998-ban ugyanúgy lehet tárgyalni Brüsszellel, mint 1991-ben, amikor a társulási szerződést hozták tető alá. Már csak azért is, mert a vállalati érdekek 1998-ban már keményen megjelennek, nem úgy, mint '91-ben. Nem a whiskyre • Luxemburg (MTI) A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság megtiltotta, hogy whisky néven forgalmazzanak 40 százaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, vízzel hígított szeszes italokat. Stratégiai négy éve előtt állunk - mondta Boros Imre, a Phare segélyeket felügyelő tárca nélküli miniszter, mikor a poszt várományosaként az Országgyűlés integrációs bizottsága előtt beszélt újszerű feladatáról. Az új minisztert legsürgetőbb tennivalóinak csokorba kötésére kértük. Projektorientált az Európai Unió. Ezért fontos megtanulnunk, hogyan kell „unióul" megfogalmazni terveinket, így lehívni azokat a brüsszeli eredetű pénzösszegekel, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy bekövetkezzen Magyarországon a gazdasági fejlődés - véli az új miniszter. A Phare, a '90-es évek elején elindult program a várólistán lévő országok uniós csatlakozási felkészülését szolgálja, mint a hadgyakorlat a csata előtt. Alkalmas • Bármikor, bármennyi ragadozó halat megvenne a Nyugat Csehül áll a magyar ponty? • Cél: az EU-tagság Integrációs stratégia Megalakult az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ. A budapesti székhelyű szervezet fő tevékenységi köre: az emberi jogokkal kapcsolatos dokumentáció gyűjtése és az információ-szolgáltatás. A Halmai Gábor alkotmányjogász vezetésével, a Holland Helsinki Bizottság és a Holland Külügyminisztérium anyagi támogatásával jött létre. A szervezet alapítványi formában működik. Alapvető feladatának azt tekinti, hogy dokumentumok gyűjtésével bázist hozzon létre, konferenciák, szakmai és népszerűsítő programok szervezésével, kiadványok megjelentetésével segítse az emberi jogi kérdésekben való tájékozódást és a nemzetközi normáknak megfelelő szemlélet erősítését. A központ címe: 1085 Budapest, József krt. 30-32., III. em. 5.; telefon: 1/303-5341. zelések nem igazodtak az azóta támadt igényekhez. E gyakorlat megszüntetését sürgős feladatának tekinti Boros Imre. De azt is, hogy ne csak a csatlakozással közvetlen összefüggésbe hozható projekteket vigyünk Brüsszelbe. A több kormányzati periódust igénylő csatlakozás abból a szempontból is különböző szakaszokból áll hívta föl a figyelmet Boros Imre -, hogy eleinte politikai és külpolitikai kérdés, de az idő haladtával egyre inkább gazdasági. Ehhez az intézményes felkészülést, a koordinálást is feladatának tekinti Boros Imre. Szerinte a régióknak tanácsos saját szakértői csapatot ki- és felnevelni, az országnakpedig fejleszteni nemzetközi lobby-technikáit. A tárca nélküli miniszter úgy véli, a kis- és középcégeknek, a lakosságnak EU-tudatossá kellene válnia. Ú. I. Az új Parlamentnek is egyik legfontosabb testülete az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága. Részben azért, mert a népszuverenitás egyik letéteményeseként kovásza annak a folyamatnak, melynek végén hazánk része lesz az Európai Uniónak; részben azért, mert szerepet vállal - a különbözö érdekeket megjelenítve csatlakozásunk szempontjainak meghatározásában. Az új Országgyűlés régi-új bizottsága új elnökét, dr. Szájer Józsefet feladataikról, terveikrái kérdeztük. • Az előző négy évben Orbán Viktor, e bizottság élén az ön elődje, többször hangsúlyozta, milyen jelentős e testület szerepe az integrációs folyamatban. A csatlakozási tárgyalások közeledtével hogyan módosul e bizottság feladata ? - Az elkövetkező négy esztendőben az európai integráció parlamenti dimenziója jelentős mértékben erősödni fog. A későn csatlakozókra jellemző ez, mert már létező szervezethez kötődnek, (gy a szuverenitás átruházása már tényleges aktussal történik, s nem fokozatosan, mint azon országok esetében, melyek létrehozták, így belenőttek e rendszerbe. Ezért a Magyar Országgyűlés mint a népszuverenitás legfontosabb letéteményese e folyamatban aktívabb szerepet játszik. Úgy, hogy a kormány tevékenységét segíti és felügyeli a polgárok által választott képviselőkön keresztül. Hogy tovább lép a magyar nemzeti érdekek, a gazdaság különböző szférái érdekeinek felmérésében. Most születnek meg ugyanis azok a nagy horderejű döntések, melyek évtizedekre meg fogják határozni az országban élők helyzetét. • Vitatott, Magyarország mikortól tekintheti magát EU-tagnak. - Magyarország csatlakozásának - a kormányprogram és a Fidesz-Magyar Polgári Párt elképzelése szerint - lehetőleg 2002. január 1-jéig be kellene következnie. Ezt munkaSzájer József: Az EU-val kezdődő tárgyalások nem udvariassági, hanem üzleti jellegűek. (Fotó: Pászka Csanád) időpontként ki kell tűznünk. Ugyanakkor még ha később is lesz országunk EU-tag, akkor is meghatározónak tekintem az elkövetkező négy évet, s abban a parlamenti munkát. • A leendő külügyminisztert és az Európai Unióból érkező Phare segély felhasználását felügyelő miniszterjelöltet hallgatta meg a Parlament integrációs bizottsága. Milyen programot vázolt volna föl ön, e testület elnöke, ha „meghallgatásra" köteleznék? - E bizottság alelnökeként jómagam már 1992 után, mikor a társulási szerződés ratifikációja folyt az EU-ban, számos országot felkerestem, a parlamentek megfelelő bizottságával tárgyaltam, hogy segítsék e folyamatot. Most is ezt kell tenni, hogy technikai okok miatt ne húzódjon el az integráció és a teljes jogú tagság folyamata. • Az integráció hogyan lehet az egész ország ügye? - Többször illettük kritikával az előző kormány lépéseit. A reánk váró tárgyalások nem diplomáciai, udvariassági tárgyalások lesznek, hanem kemények, üzleti jellegűek, mert az európai integráció akkor lesz Magyarország számára hasznos, ha megfelelő feltételekkel. érdekeinket érvényesítve tudunk belépni az EU-ba. Ú. I. Nálunk „a" hal: a ponty. (Fotó: Gyenes Kálmán) Magyarország várhatóan húsz-huszonöt százalékát fogja adni az Európai Unió pontytenyésztésének, a belépés után - nyilatkozták Brüsszelben nemrégen. A lapunkban is megjelent előrejelzés nyomán megkérdeztük a szakértőt, és kiderült: bár pontyban jók vagyunk, lehetnénk jobbak is: a szintén uniós tagjelölt csehek sokkal többet exportálnak. Igaz, a magyar ponty jobb minőségű. A továbblépés lehetősége nem is annyira a ponty, mint inkább a ragadozó halak kivitelének növelésében állna. Ezekből, söt az úgynevezett fehérhalakból is, nincs az a mennyiség, amikből Nyugat-Európa bármikor át ne venne, úgyszólván bármily áron. Horváth Lászlónét. a Haltermelők Országos Szövetségének főosztályvezetőjét a hazai pontyhelyzet ismertetésére kértük. • A magyar halászlé világhírű. Alapanyaga a ponty, amelynek tehát, bizonyos áttétellel, szintén világhírűnek kell lennie. - Annyi biztos: Magyarország természeti adottságai kimondottan kedvezőek a ponty számára. Ehhez járul, hogy a tömegméretű pontytenyésztés módszereit magyar kutatók találták föl, dolgozták ki. Ezek világszerte elterjedtek, s mindenütt alkalmazzák őket, ahol a ponty kedvelt étkezési hal. Egyébként főleg tenyészanyagként veszi tőlünk Európa a pontyot. A hallárvától az előnevelt ivadékon át az egy- és kétnyarasig, szívesen vásárolják tőlünk, szaporításra. A szomszéd országokon túlmenően Németország, Belgium, Olaszország, Franciaország, egyaránt jelentős vevőink. A ponty étkezési halként való értékesítésében viszont jelentős konkurenciával kell megküzdenünk: nagy előállítók és exportőrök a csehek, lengyelek, a németek, a franciák egyaránt. 0 Pont a csehek jelentik az egyik legnagyobb konkurenciát? Ők is EU-tagjelöltek... - Étkezési pontyból Magyarország körülbelül annyit állít elő, mint Csehország. Tavalyi étkezésihaltermésünk 16 ezer 370 tonna volt. ennek 70 százaléka ponty. Ám amíg a cseh pontytermésből évente átlag háromezer tonna kerül külföldre, addig tőlünk csupán ezer-ezerkétszáz tonna. Mindenekelőtt azért, mert a magyar ponty drágább. Igaz, jobb is. • Mi drágítja a magyar pontyot? - Először azt mondom el, miért lehet drágán eladni. Azért, mert a nálunk előállított, piacra kerülő ponty túl azon, hogy szép formájú, jó hozamú, a „nemes ponty" minden sajátosságait mutatja - nem „törődött", mint a cseh, amit géppel halásznak le. Ettől függetlenül az előállítási költséget jelentősen növeli: nálunk félintenzív módon, takarmányozással, teleltetve nevelik a pontyot ráadásul a vízszolgáltatási díj rendkívül magas -, míg a csehek kis költséggel, a természeteshez közelálló körülmények közt teremtik elő. 0 Ennek ellenére pontyban a jók közt jegyeznek bennünket. Hová kerül a magyar étkezési ponty? - Kisebb része, mint már volt szó róla, exportra, nagyobb hányada belföldi fogyasztásra, illetve horgászigények kielégítésére szolgál. Utóbbi rendkívül jelentős: Magyarországon háromszázötvenezer sporthorgász tevékenykedik, jórészt egyesületi keretek közt, és a horgászegyesületek folyamatosan telepítik a kezelésükbe tartozó vizeket a nálunk legfőbb horgászhalnak számító ponttyal. • Miképp növelhetnénk a pontykivitelt? - Nem biztos, hogy épp e téren kellene előrelépni a haltenyésztésen belül. Sokkal ugrásszerűbb eredményt lehetne elérni a ragadozó halak (süllő, csuka, harcsa, bálin) előállításával. Ez nem könnyű, mert - bár szaporításuk ugyancsak megoldott igényeiknek a tenyésztés soráu csak többletköltséggel lehet eleget tenni. De megérné, ugyanis Nyugat-Európában korlátlan rájuk a piac, az ottaniak minden mennyiségre vevők lennének, folyamatosan, magas áron. Arrafelé már tért hódít a vizek „visszatermészetesítése", s eredeti állományuknak megfelelő halakkal való telepítése, és ott még több a horgász, mint nálunk. Ugyanilyen meggondolásból nagy igény lenne bizonyos fehérhalakra, nemcsak, mondjuk, a compóra, de például a vörösszárnyúra, bodorkára is. • Ez kissé meglepő, az említetteket nálunk nemigen veszik halszámba. - Nyugat-Európában halszámba veszik. Ettől függet-" lenül a pontytenyésztésben sem szabad visszalépni: nálunk a „hal" szó továbbra is elsősorban pontyot jelent. Farkas Csaba • Milyen az az EU-tudat? Phare-hadgyakorlat arra, hogy EU-taggá válásunk előtt hozzászokjunk projektekben gondolkodni, az EU forrásaiból pénzt szerezni. A Phare-pénzek jellemzője, hogy a programokkal együtt jár az állami társfinanszírozás. A teljes összeg százmilliárd forintos nagyságrendű, a Phare által nyújtott összeg 20-25 milliárd forint. E két forrás összehangolása szükséges, mert akkor hatása is nagyobb. A magyar költségvetés idegen testként kezeli a Phare-pénzeket, aminek megváltoztatását szintén célul tűzi ki az új miniszter. Szerinte szem előtt kell tartanunk, hogy 2002-re már bennünket is betervezett a közös költségvetésbe az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb források állhatnak rendelkezésünkre, ha tudjuk, hogyan kell ezekhez hozzáférni. Elhúzódott a projektek realizálása. A miniszter tapasztalata, hogy 5-6 év alatt lett egy tervből valóság, miközben a körülmények változtak, így az eredeti elképBoros Imre: „Meg kell tanulnunk „unióul". (Fotó: Pászka Csanád)