Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-28 / 175. szám

KEDD, 1998. JÚL. 28. BELFÖLD 3 Erőmű­építés • Kazincbarcika (MTI) A brit Tarmac plc épí­tőipari vállalat bejelentet­te, hogy 100 millió fontos (166 millió dollár) meg­fendelést kapott az ameri­kai AES Corp.-tói erőmű­építésre Kazincbarcikán. Az AES Corp. a Borsodi Energetikai Termelő és Szolgáltató Kft. 100 szá­zalékos tulajdonosa. A kft. januárban húszéves áram­szállítási megállapodást kötött a Magyar Villamos Művek Rt-vei. A 150 me­gawatt kapacitású erőmű­vet a Tarmac szakágazata, a TBV Power fogja építe­ni együtt partnerével, a finn Foster Wheeler válla­lattal. Az új erőművet egy meglévőnek a telkén épí­tik fel. Csemege kukorica • Nyíregyháza (MTI) Megkezdte az üzemsze­rű termelést hétfőn a nyír­egyházi konzervgyár új, csemege kukoricát feldol­gozó gépsora. A konzerv­gyárat működtető Eko Kft. az idén a termelés korszerűsítésére 550 mil­lió forintot fordított. A cég a beruházásokhoz a terü­letfejlesztési alapból 120 millió forintos vissza nem térítendő támogatást és 50 millió forint kamatmentes kölcsönt kapott. A bel- és külföldön egyre jobban keresett csemege kukori­cából a múlt évitől kétszer többet, mintegy 36 millió dobozt kívánnak gyártani az október végéig tartó szezonban. Falunapok • Dunaszekcsö (MTI) A fennállásának kétez­redik évfordulóját ünneplő Dunaszekcsőn falumúze­um-avatással megkezdő­dött a Baranya megyei község jubileumát kö­szöntő egyhetes rendez­vénysorozat. Dunaszekcsö kétezer évvel ezelőtt Lu­gio néven az ókori római birodalom keleti határát védő limes-rendszer egyik jelentős települése volt. A korabeli katonai erődít­mény romjai ma is látha­tók, ha alacsony a folyó vízállása. A hagyomány szerint Diocletianus csá­szár többször is járt Lugi­óban, s a várhegyen érté­kes Marcus Aurelius bronzportré töredéket is találtak 1974-ben. Idövonat • Sikonda (MTI) Horvátországi, szlová­kiai, vajdasági és hazai magyar gyerekek részvé­telével hétfőn megnyílt a XI. nemzetközi idővonat olvasótábor Sikondán. A Baranya megyei üdülőhe­lyen tíz évvel ezelőtt, 1988-ban rendezték meg az első idővonat-tábort a történelmi múlt iránt ér­deklődő általános iskolá­sok számára. A gyerekek a fürdés, pihenés mellett a történelem idővonatán napról napra újabb korsza­kokba utazva szórakoztató programok keretében ta­nulmányozzák a múlt ese­ményeit. Az idei idővonat a tizennyolcadik század első harmadától indul, s 1945-nél áll meg. • A magyar kultúra képviselete külföldön New Yorkban a tizenhatodik Megérkezett a tanácskozásra (balról jobbra) Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere, Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Martonyi János külügyminiszter. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) A tavasszal, London­ban megnyílt magyar in­tézettel együtt immár 15 magyar kulturális intézet működik a világban ­mondta Hámori József, a nemzeti kulturális örök­ség minisztere hétfőn, a Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón. Az esemény apropóját az adta, hogy e napon kezdődött meg a külföldi magyar kultu­rális intézetek igazgatóinak ­szerdáig tartó - értekezlete. Hámori József szólt arról, hogy még ez év őszén kaput nyit a 16. magyar kulturális központ. New Yorkban. Beszámolt arról is, hogy a tervek szerint halad a bécsi Collegium Hungaricum teljes átépítése. Az újjávarázsolt in­tézmény - több százmillió forintos beruházás eredmé­nyeként - a tervek szerint ok­tóberben nyílik meg. A miniszter közölte, hogy már készülnek a berlini Col­legium Hungaricum újbóli felépítésére vonatkozó ter­vek. Az épület azon a magyar tulajdonú telken kap helyet, ahol egykoron állt, vagyis a Humboldt Egyetem mellett. Az intézetek működését áttekintve Hámori József ki­fejtette, hogy tudományos és kulturális centrumokként foglalkoznak országpropa­gandával, illetve tevékenysé­gi körükbe tartozik a kulturá­lis menedzselés is. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a tárcák együttmű­ködésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Utalt arra is, hogy Magyarországnak szá­molnia kell azzal: vége van az újdonság korszakának, amelyet mint új keletű sza­bad és demokratikus ország jelentett a Nyugatnak. A ma­gyar költségvetés jelentős összegeket fizet majd be az európai uniós programokra, ezáltal fokozott a tárcák, il­letve az intézetek vezetőinek felelőssége, hogy mire is for­dítják az adófizetők pénzét. Martonyi János, a külügyi tárca vezetője hangoztatta, hogy önbizalom, a pozitív jö­vőkép kimunkálása és képvi­selete a kultúrdiplomaták fel­adata, és felelőssége is. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke arról beszélt, hogy a kis anyanyelvű kultúrák miként találhatják meg helyüket az egységesülő Európában. A fokozottabb állami tá­mogatás szükségességét sür­gette azon intézmények szá­mára, amelyek a magyar ön­azonosságot felmutatják, il­letve felhívta a figyelmet mo­dernizálásukra. Leszögezte: az Akadémiának sokkal na­gyobb szerepet kell mind­ezen tevékenységekben kap­nia és vállalnia, illetve a civil szervezeteknek és a baráti társaságoknak is. A külföldön működő ma­gyar kulturális központok kö­zül vezetői váltás volt. illetve lesz Rómában, Bukarestben és Stuttgartban. • Budapest (MTI) Orbán Viktor a kormány­program céljainak megvaló­sításával kapcsolatos, a ma­gyar diplomácia feladataival összefüggő kérdésekről tart előadást a külképviselet-ve­zetők szerdán kezdődő két­napos budapesti konferen­ciáján - közölte hétfőn a külügyi szóvivő. Horváth Gábor reagált így, miután kiderült: a sajtó képviselői - az eredeti prog­ramtól eltérően - nem vehet­nek részt a miniszterelnök szerdai előadásán. • Nagyköveti konferencia Orbán, zárt ajtók mögött Horn Gyula kormányfő előadása a tavalyi konferen­cián nyilvános volt. - A miniszterelnök arról szól majd a misszióvezetők előtt, hogy a magyar diplo­mácia sajátos eszközeivel, a két- és többoldalú kapcsola­tok szintjén, miként tud a gyakorlatban hozzájárulni a kormányprogram megvalósí­tásához - mondta Horváth Gábor. A szóvivő kifejtette: azért nem lehet jelen a sajtó az eseményen, mert Orbán Vik­tor előadása mellett olyan műhely jellegű eszmecsere várható, amelyen konkrét kérdések részletes áttekinté­sére is sor kerülhet. „Figye­lembe kell venni, hogy a kormányfő első ízben talál­kozik a misszióvezetőkkel, s ez alkalommal irányokat kí­ván felvázolni a magyar dip­lomácia külföldön dolgozó kulcsemberei számára" - tet­te hozzá Horváth Gábor. A külképviselet-vezetők kétnapos konferenciáján Martonyi János külügymi­niszter szerdai előadásán a sajtó képviselői is jelen le­hetnek. • Magyar pilótasiker Angliában Vári Gyula volt a legjobb • Kecskemét (MTI) Ünnepélyesen fogad­ták hétfőn délután a kecskeméti katonai re­pülőtéren a fairfordi lé­gibemutatón kiemelkedő sikerrel szereplő magyar csapat tagjait: Vári Gyu­la századost és Csurgay István őrnagyot. A brit királyi légierő északnyugat-angliai támasz­pontján évente megrendezett repülőshow vasárnap késő esti eredményhirdetésén a szakmai zsűri a magyar légi­erőt képviselő kecskeméti állomáshelyű Vári Gyulának MIG 29-essel bemutatott produkcióját értékelte a leg­jobbnak. Az elismerés - egy pilótát ábrázoló mellszobor ván­dordíj, amelyet egy évig tart­hat meg a győztes, véglege­sen akkor, ha három éven át ismételten elnyeri. A világ legnagyobb, alkalmanként százezreket vonzó légiren­dezvényén egyébként a ma­gyarok harmadszor voltak ott. Vári Gyula fogadásuk al­kalmából a sajtó érdeklődé­sére elmondta: a légiparádé népes közönségének a világ minden részéről összesereg­lett hozzávetőleg 170 repü­lőgép pilótája mutatta be tu­dását különböző kategóriák­ban. A díj - amely Angliában a külföldi repülőnek adható legmagasabb elismerést is jelenti - különösen megtisz­telő számára, hiszen ezt a kategóriák egybevetése után, az összes közül a legjobbnak Ítélik oda. Kérdésekre válaszolva nem vitatta, hogy nyugat-eu­rópai kollégái kétszer-há­romszor többet repülnek, mint a magyar pilóták, de úgy látszik - tette hozzá -, hogy a kevesebb repülési időt a hazaiak intenztvebben hasznosítják. Megítélése szerint, a NA­TO-csatlakozás után leg­alább száz, vagy afeletti óra­számot kell repülnie évente egy pilótának. Személy sze­rint szerencsésnek mondja magát, hiszen az idén már jegyzet Intézményes kultúra M a még nagyon messze van az enyhet hozó ősz at­tól, hogy - amiképpen Ady megénekelte egykor - beszökjön Párizsba. Ám a vers kéziratának örök érvé­nyű sorai mai is ott függnek a költőóriás kedvelt kávé­házának falán, a főhelyen. A Sorbonne magyar szako­sain kívül a legtöbb párizsinak - már legalábbis azok közül, akik megfordulnak eme presszócskában - talán pusztán ennyit jelent Ady Endre költészete. Amikor az elmúlt esztendőben Vásárhely Magyaror­szágon egyedülállóként elnyerte az Európa Tanács Eu­rópa Díjának Becsületzászlaját, a paraszt Párizs főte­rén összegyűltek a testvértelepülések népviseletbe öltö­zött küldöttei. A hollandok, németek ugyanúgy, mint az ukránok. A városháza elé vonuló menetet ringó szok­nyák és harmonikás szárú csizmák helyett botokat for­gató tétova kislányok, azaz a házigazdák mazsorettcso­portja vezette. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a magyar kultúra egyetemességét bár elismerik külföldön is, ériékeire csak kevesen figyelnek, hiszen a mi ostoba szemérmességiink miatt kevesen figyelhetnek föl. Mert ahogyan népi hagyományainkat, ügy takargatjuk a ma­gyar művészet kincseit is. Mintha szégyellnénk magun­kat egy olyan világ előtt, ahol a tömegigényeket kielégí­tő populáris kultúra mellett megőrizték rangjukat a ne­ves színházak, koncerttermek, múzeumok, oktatási in­tézmények. És mivel fölemelt fővel keltek versenyre, s nem finnyásán, vállat rándítva legyintettek a ma diva­tos művészetekre, a ma kialakuló hagyományokra, ha­nem még értékeit is elismerték, népszerűségük sem csorbult. Ő sztől már tizenhat kulturális központban szolgál­ják diplomatáink a magyar kultúra ügyét szerte a világon. De balgaság lenne azt hinni, hogy intézményes keretek között lehet hathatósan tenni a magyar kultú­ráért külföldön addig, amíg itthon önként mondunk le javainkról. loU • (Búza)szemmel verés még folytatáis • Munkatársunktól A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um tegnap közleményben tá­jékoztatta a búzatermelőket, illetve az átvételben illetéke­seket, hogy az élelmezési és közönséges búza, a durum­búza, valamint minden ta­karmányozási célú búza át­vétele a minisztériumi ren­delet és a 6383-as szabvány alapján történik. Ennek vilá­gossá tétele azért fontos, mert a gazdálkodók nem hi­szik, hogy gabonájuk olyan mértékben fertőzött fuzári­ummal, mint azt a felvásárló megítéli. Fontos megjegyez­ni, a felvásárlónak nem érde­ke a búzát visszaküldeni, hi­szen akkor ő sem kapja meg a mennyiség után járó jutalé­kát. A minisztérium továbbá kiterjeszti az intervenciós felvásárlást a rozs, az árpa és a triticalé készletekre a ter­melők jövedelemkiegészftő támogatása érdekében. Ezen takarmánynövényeket ton­nánként 10 ezer forintos áron vásárolja föl az állam. A fel­vásárlásban az a gazda vehet részt, akinél a fent emittett növények együttes vetésterü­lete nem haladja meg a 20,8 hektárt. Termelőnként egy hektárra vonatkozóan 2,4 tonna, de összesen legfeljebb 50 tonna terményt vesznek át. A felvásárlás lebonyolítá­sában a Concordia Közraktár Rt. működik közre. hatvan órát repülhetett, eb­ből negyvenötöt tett ki a mű­repülés, amelyre társával, Csurgay Istvánnal felváltva készülnek, s amelyet felvált­va hajtanak végre. Az angliai hétperces be­mutató koreográfiája csapat­munka - mondta el. A terv először elméletben született meg, majd kipróbálták és gondosan begyakorolták. Más kérdés, hogy a piló­tának a széljárástól vagy pél­dául a közönség elhelyezke­désétől függően időnként improvizálnia is kell. Vári Gyula szerint a MIG 29-es vadászgép több tekin­tetben alkalmasabb a látvá­nyos műrepülésre, mint szá­mos nyugati típus. Nagybani árak Dorozsmáról (Július 27.) Albatök 26 Ft/kg Padlizsán 150 Ft/kg Patisszon 20 Ft/kg Uborka 20 Ft/kg Paradicsom 120 Ft/kg Paprika 30-50 Ft/kg Burgonya 30 Ft/kg Káposzta 25 Ft/kg Karfiol 150-160 Ft/kg Vöröshagyma 30 Ft/kg Fokhagyma 140 Ft/kg Gyökér 100 Ft/kg Sárgarépa 35 Ft/kg Zeller 50-60 Ft/kg Csemege kukorica 7 Ft/db Görögdinnye 40 Ft/kg Sárgadinnye 70 Ft/kg őszibarack 100 Ft/kg Körte 100 Ft/kg Szilva 100 Ft/kg Nyári alma 100 Ft/kg

Next

/
Thumbnails
Contents