Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-27 / 174. szám

HÉTFŐ, 1998. JÚL. 27. BELFÖLD 3 Várszínház • Kisvárda (MTI) Hat színház művészeiből köztük Kassán, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Kolozsvárott játszó színészekből - áll az az alkalmi társulat, amely Kisvárdán a várszínházban szombaton és vasárnap bemutatta Hunyady Sándor Pusztai szél című zenés színművét Horváth Z. Gergely rendezésében. A határon túli magyar színházak fesztiválja után létrejött társulat a korábbi évekhez hasonlóan olyan előadást állít színre, amelyet a Magyar Televízió stábja is rögzít. Tetőszigetelés disznóperzselővel • Csákberény (MTI) Szakszerűtlen munkavégzés miatt súlyos égési sérüléseket szenvedett egy férfi és leégett egy szénapajta Csákberényben. Disznóperzselővel végzett tetőszigetelést egy helybéli férfi. A kátránypapíron, lévő anyag megolvadt, ráfolyt a munkát végzőre, aki ennek következtében súlyos égési sérülést szenvedett. A szerencsétlenül járt férfi ijedtében eldobta a működő disznóperzselőt, amelytől meggyulladt a 3x5 méteres szénapajta. Harc a tóért • Bánk (MTI) Évek óta harcol taváért Bánk, és a küzdelem most végkifejletéhez közeledik. A falu kellős közepén lévő, 7,5 hektáros tengerszemre fővárosi szervezet jelentette be tulajdonlási szándékát. A bánkiak világosan értésre adták: nem akaiják idegen kézben látni híres-neves tavukat, hiszen az egész település megélhetése függ tőle: A vlziszínpadon tartott falugyűlésen Bánk apraja-nagyja előtt kiderült, a probléma az 1996-os sporttörvényben gyökerezik. Aszerint ugyanis a Bánki-tó sportlétesítménynek minősül, s mint ilyet mostani kezelője, a Kincstári Vagyonigazgatóság a Magyar Országos Horgász Egyesület tulajdonába adhatjaVendéglátók • Százhalombatta (MTI) Az idén augusztus 14. és 22. között rendezik meg Százhalombattán a Summerfest Nemzetközi Néptáncfesztivált. Az eseményre tizenöt országból várnak együtteseket. A fesztiválra érkező mintegy hatszáz táncost és kísérőiket, miként a mostanit megelőző öt korábbi fesztivál idején is, családoknál látják vendégül. Újdonságnak számít viszont, hogy ebben az esztendőben először Tököllel és Ráckevével közösen rendezik meg a találkozót. Mentötörténet • Keszthely (MTI) Az egységes Országos Mentőszolgálat 50. évfordulója alkalmából mentőtörténeti eszköz- és dokumentumkiállítás nyílt Keszthelyen a Festetics kastélyban.Az augusztus 23-ig látható kiállítást Andics László, a Magyar Vöröskereszt elnöke, a budaresti mentőszervezet főorvo;a ajánlotta a látogatók figyelmébe. • Mozgalmas hét vége Nagylakon Ember- és narkócsempészek A görög busz utasai szokatlan helyen, a padló alatt utaztak. (Fotó: Karnok Csaba) Fél nap alatt két eredményes felderítést is elkönyvelhetett a Nagylaki Vámparancsnokság. Először 21,1 kilogramm, több, mint 100 millió forint értékű heroint találtak egy mikrobuszban, majd néhány óra múlva egy másik buszban 12 külföldi állampolgárra bukkantak. Szombaton Nagylaknál a késő esti órákban belépésre jelentkezett egy zágrábi rendszámú mikrobusz, amelyet egy horvát útlevéllel rendelkező férfi vezetett. A vámvizsgálat során feltűnt, hogy a Volkswagen Transporter motor- és utasterét elválasztó lemezt megduplázták. A falat megbontva, az így kialakított térben a fináncok számukra már meglehetősen ismerős csomagolású kábítószert találtak. Összesen 21,1 kilogramm heroingyanús anyagot foglaltak le a vámosok. Wentzel Ágoston őrnagytól, a nagylaki vámparancsnoktól megtudtuk, hogy ekkora mennyiségű tiszta heroin több, mint 100 millió forintot ér, azonban ha hígítják az anyagot, akkor növekszik az értékesítési ára is. A mikrobusz tüzetesebb átvizsgálása után a vámosok a tetőkárpitba rejtve okmányokat is találtak: így derült ki, hogy a sofőr, az autó, s az okmányok valójában szerb illetékességűek, az összes horvát papír pedig hamisítvány. Nagylaknál idén ez az ötödik kábítószer-leleplezés, s összesen 336 kilogramm heroint derítettek fel. Érdemes hozzátenni, s ez még inkább felértékeli a nagylakiak munkáját, hogy az egész országban idén eddig 500 kilogramm kábítószert fedezett fel a vám- és pénzügyőrség. A mostani ügyben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja a nyomozást. Még jószerével tartott a kábítószer-ügy vizsgálata, amikor egy üres, görög rendszámú autóbusz jelentkezett belépésre vasárnap a déli órákban. A két sofőr elmondása szerint Ausztriába igyekeztek utasokért. A buszt átvizsgáló vámosnak feltűnt, hogy az utastér hátsó része alatti területet nem tudja átlátni. Ezért az ülések alatt lyukat fúrt a padlózatba, majd egy endoszkóp segítségével vizsgálódott, s mozgó pulóvereket látott. Eredetileg kábítószerre gyanakodtak a fináncok, s utólag szerencsésnek is mondható, hogy nem hosszabb fúróval próbálkoztak. Megkérték a sofőrt, hogy állítsa le a buszt, a vezető azonban sehogy sem volt erre hajlandó. Mint kiderült, a járó motor biztosította a szellőzést a busz mélyén lapuló 12 külföldi állampolgárnak. Amint leállították a motort, a rejtekhelyről hangok, majd kopogás hallatszott. Végül öt kínai (közöttük két nő), hat bangladesi, és egy srí lankai állampolgár került elő Elmondásuk szerint Bukarestben szálltak buszra, s fejenként 500 amerikai dollárt fizettek az egyik sofőrnek. Az ügyet a határőrség bűnügyi felderítő szolgálata vizsgálja tovább. Arat* László Felállt a megyei kisgazda vezérkar • Munkatársunktól A Független Kisgazdapárt Csongrád megyei szervezete szombaton tartotta tisztújító választmányi ülését a MÁV Művelődési Otthonban. A 295 küldöttből - a hőség és az időszerű kerti-mezei munkák ellenére - 233-an jelentek meg. A megyei elnöki tisztségre két pályázat érkezett. Pancza Istvánt nagy fölénnyel választották újra az FKgP Csongrád megyei elnökévé, elismerve ezzel a párt parlamenti választási sikereit. Főtitkár Csanádi Jánosné, helyettese Csehák János lett. Szarka Imrét pártigazgatónak választották. Megyei pártfőügyész dr. Miklóssy Sándor, míg a fegyelmi bizottság elnöke dr. Lévay Endre lett, akit egyben a sajtóreferensi teendők ellátásával is megbíztak. A választmányi ülésen megjelent és felszólalt Molnár Róbert országos főtitkár-helyettes, országgyűlési képviselő, a parlament jegyzője, aki a pártegység fontosságát hangoztatta és a küszöbön álló önkormányzati választások előkészületeire hívta fel a tagságot és az újonnan megválasztott megyei vezetőséget. Zenei fesztivál • Nyírbátor (MTI) Idén 32. alkalommal adott otthont Nyírbátor a nemzetközi zenei napoknak. A programot vasárnap a nemzetközi ifjúsági zenei tábor filharmonikus zenekarának díszhangversenye zárta, A záró nagyzenekari koncert műsorát - amelynek szólistája Kovács Dénes hegedűművész, karmestere Kovács László volt - pénteken a romániai Csanálos, szombaton Vállaj római katolikus templomában hallhatták az érdeklődők. Kiszabadultak a magyar túszok • Budapest (MTI) A Külügyminisztérium megerősíti, hogy szombat hajnalban Budapestre érkezett Dunajszky Gábor és Oláh István, akik több mint 9 hónap után szabadultak ki csecsenföldi rabságukból közölte az MTI-vel Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője. „Honfitársaink a körülményekhez képest jól vannak, és épségben érkezhettek haza Magyarországra. Kiszabadulásukban és hazatérésükben meghatározó szerepet játszottak azok az erőfeszítések. amelyeket a Külügyminisztérium és a KüM koordinálása mellett a kiszabadításuk és hazatérésük érdekében tevékenykedő más illetékes szervek, valamint komoly mértékben a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat fejtett ki foglyul ejtésüktől kezdve" - mondta Horváth Gábor. „Abban, hogy a szombat hajnali órákban hazatérhettek, fontos szerepet játszott az orosz és csecsen hatóságokkal, valamint számos más ország hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel megvalósított széles körű együttműködés. Meggyőződésem, hogy Dunajszky Gábor és Oláh István számára most a legfontosabb, hogy családjuk, szeretteik körében az elmúlt több mint 9 hónap viszontagságaival szemben, otthonuk nyugalmában pihenhessenek, és feledkezhessenek meg viszontagságaikról" - folytatta a szóvivő. „Mindazok, akik kiszabadulásukon és hazatérésükön dolgoztak, 9 hónapja és két napja ezt a napot várták. A Külügyminisztérium osztozik családjuk örömében" fejezte be az MTI-nek adott nyilatkozatát Horváth Gábor. • Budapest (MTI) Az első orvosi vizsgálatok nem mutattak ki súlyos betegséget Dunajszky Gábornál és Oláh Istvánnál, a Csecsenföldről hazatért kiszabadított túszoknál mondta Lehel László, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat lelkész-igazgatója az MTI érdeklődésére szombaton. Hozzátette: nyilvánvalóan végeznek még további vizsgálatokat az elkövetkező hetek során. Elmondta azt is: Dunajszky Gábor és Oláh István sokat veszített testsúlyából a fogvatartás alatt, ugyanis - mint fogalmazott - nagyon kegyetlen körülmények között tartották őket. Lehel László megerősítette: sem a magyar állam, sem a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgála nem fizetett váltságdíjat, és nem tud arról sem, hogy más, külföldi székhelyű szervezet fizetett volna. Az MTI kérdésére Lehel László úgy vélekedett: nem feltételezi, hogy idehaza veszélyben lennének a kiszabadított túszok. múlt IUTM1I Búxabusongó J

ános nem ideges fajta. Még a géemkás világban vágott bele első vállalkozásába, kis cégének élén megtapasztalhatta, hogyan gyakorlatozik rajta a társadalombiztosítás, évente új adórenddel kísérletező Pénzügyminisztérium, látta, hány cég ment csődbe szomszédságában, s hány percemberke gazdagodott meg nagy pecásként, a privatizáció zavaros vizében halászva. János mégis inkább mosolyog, mintsem a politikát szapulná. Elmúlt hetünkön mégis kiderült: hiába edzette vállalkozói életét annyi csapás, egyszer nála is betelik a pohár, s az a bizonyos utolsó csöpp is képes arra, hogy kicsorduljon. Pedig vizet nem is látott. Annál inkább gabonát, búzát, rozsot, tritikálét, amikből ugyebár akkora már a fölösleg, hogy a szolgáltató ipar útvesztői között kószáló János mérsékelt vérét is fölhevítette. S bár János az elmúlt évtizedekben annyi aratnivalót sem látott, amennyire egy szempillantást érdemes vesztegetni, most garantált árról beszél, integrációs fölvásárlásról, hektárokról és 13 ezer forintról. No, meg Torgyán doktorról, aki most - ismeretlenül, bicskanyitogatós ellentétek nélkül is - nagy haragosává vált. Mert gazdálkodókat támogat, túltermelési válságot vezényel le, mások zsebéből cibálván ki a pénzt. Miközben ebben az országban a kutyát sem érdekelte, hány gyár, feldolgozó üzem ment tönkre az elmúlt évek során talán éppen azért, mert áruját nem tudta kereskedők nyakába sózni. Most akkor van piacgazdaság, vagy nincs? - hevül János, az után faggatózván, vajh neki mekkora állami pénzlapot különítenek majd el, ha kiderül: esztergán termelt értékeiből éppen annyi van már raktáron, hogy az övét jobb lesz egyenesen a szeméttelepre görgetni. Yjamis az összevetés? Alighanem e váddal illeti Jálí nos szavait mindaz okit a nagy munkamegosztásban a földek környékére terelt a sorsa. Mégis tudomásul kell venni, hogy mindaz, amit búzaválságnak kereszteltek el legfrissebb agrárbotrányunk kirobbanása idején, alaposan megosztotta elmúlt hetünkre az ország közvéleményét. S bár az lenne a legegyszerűbb, ha újfentfalu és város ellentétéről beszélnénk, ez a sommás vélekedés igencsak elkanyarodna az igazságtól. Ugyanis a napok múltával kiderült, a Torgyán féle agrártámogatási renddel szembe fordult már az agrárszakemberek népes csapata is. Van közöttük olyan, aki improvizációnak nevezte a földművelésügyi miniszter vezérelte akciót, van olyan, aki a nagygazdaságok ellen elkövetett merényletnek minősítette, de vélhetően nem is igazán a most kifizetett milliárdok miatt olyan nagy a keserűség. Sokkal inkább azért fészkelődik a düh, mert újfent kiderült: a magyar mezőgazdaság egyetlen biztos pontja a bizonytalanság. Ugyanis hiába esküdözött égre, földre, ígérgetett kampánytól a választási győzelemig annyi politikus az elmúlt években, a magyar agrárium legfájóbb sebeire nem talált (s talán nem is keresett igazán..?) gyógyírt senki. A dolgok mai állása szerint ugyanis nem csak arról nincs pontos képünk, mekkora is idei túltermelés, s mekkora ebből a válság, de még arra sem kapni tényekkel alátámasztott választ: mennyi gabonát termel pontosan ez az ország. A mezőgazdaság teljesítményét fóltérképező statisztikai rendszer enyhén szólva is hézagosnak mondható, a földnyilvántartást nem csak a bosszúsabb szakértők nyilvánítják kaotikusnak. Egyes becslések szerint az agrártermékek feketekereskedelme - köszönhetően annak is, hogy a mezőgazdasági kistermelőknek másfél millió forintos termelési érték alatt még véletlenül sem kell beszámolnia arról, miből, mennyiért és mennyit termelt - több tízmilliárd forintra rúg. Ami pedig a földek tulajdonjogát illeti: mindenre elszánt magánnyomozók sem vállalnák annak kiderítését, vajon ki is a gazda, a bérlő, s ki rejtegeti a külföldi kezére átjátszott földről szóló zsebszerződést. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a magyar mezőgazdaságban roppant nagy hagyománya van a rossz válságkezelő döntésének (emlékezzünk csak az almafák kivágására, s olyan időkre, amikor azért kapott pénzt a gazda, ha több tehenet tartott, majd azért, ha leölte állatait...) már ki csodálkozna az egymásnak feszülő indulatokon. A

szakértők nem is csodálkoznak. Inkább azt kérdik: ha van is pénz a gabonaválság levezénylésére, miből csinál forintokat Torgyán doktor a várható kukoricatúltermelési válság idején? Netán újabb finanszírozási csatornák nyílnak meg, miközben Magyarországon már most is átláthatatlan az agrártámogatások rendszere? Vagy találtatik akkora merészség, hogy kimondja valaki (de ki is...?): emberek, nem kell ennyi búza, árpa, rozs. S ha a magyar ipar be tudta bizonyítani, túléli a termékszerkezet váltását, ha a suszter kaptafa püfólése helyett számítógépen billentyűzget, a pedagógus meg biztosítási ügynökként keresi a bruttóját, most nektek, gazdálkodóknak is meg kell tanulnotok mást vetni, s másként aratni? S marad-e pénz a mindent átformáló reformokra, vagy rettegünk tovább úttorlaszoktól, s elköltjük milliárdjainkat az egymás sarkát taposó válságokra? Kérdi mindezt János. S nincs egyedül...