Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-21 / 169. szám

6 UNIVERSITAS KEDD, 1998. JÚL. 21. forrás Szabad­egyetem • Budapest (MTI) Idén július 20-25. között rendezik meg a IX. Bálvá­nyosi Nyári Szabadegyete­met a romániai Tusnádfür­dőn. A szabadegyetemen többségében magyar és ro­mán politikusok, tudósok és közéleti személyiségek tarta­nak előadásokat. A tervek szerint az eseményen többek között részt vesz Adrián Se­verin volt román külügymi­niszter, Smaranda Enache neves emberi jogi aktivista. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Németh Zsolt, a Külügymi­nisztérium politikai államtit­kára, Pálinkás József, az Ok­tatási Minisztérium politikai államtitkára és Varga Mi­hály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az előadásokon várhatóan szó lesz a magyar-román kap­csolatokról, az euroatlanti integrációról, valamint gaz­dasági, kulturális és ifjúsági kérdésekről. Diáktalálkozó • Keszthely (MTI) Közös kelet-európai hall­gatói szervezet létrehozását indítványozta Skultéty Ta­más, a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konfe­renciájának (HÖOK) elnöke a Keszthelyen 17 ország képviselőinek részvételével megrendezett kelet-kelet di­áktalálkozón. Az önkor­mányzati konferencia elnöke a továbbiakban, a hazai helyzetről szólva rámutatott, hogy Magyarországon nagy­jából már kikristályosodott és megfelelően működik a felsőoktatási hallgatók ér­dekképviseleti rendszere, a 190 önkormányzat működési feltételei azonban még na­gyon eltérőek - hangsúlyoz­ta. A HÖOK elnöke törvényi garanciákat sürgetett a mű­ködési feltételek különböző­ségének megszüntetésére, majd azt hangsúlyozta, hogy felsőoktatásunk ma még fe­lesleges idő- és pénztöbble­tet igénylő struktúráját mie­lőbb össze kell hangolni a munkaerőpiaci igényekkel. Szerinte az ezzel kapcsolatos felmérést rövid időn belül el kell végezni, s ki kell dol­gozni a felsőoktatás átjárha­tóságát, továbbá az egymás diplomáinak „beszámítását" biztosító kreditrendszert is. Európai bizonyítvány • Budapest (MTI) Az Európai Unió tagálla­maiban is elismert, kétnyelvű bizonyítványt kapnak az Eu­rópa 2000 Alapítvány kezelé­sében lévő Budapesti Köz­gazdasági és Műszaki Szak­képző Iskolát elvégző diá­kok. Az iskolát 1992-ben a nagyvállalatok felszámolásá­val megszűnő szakmai kép­zés biztosítására hozták létre. Az 1-4 évig terjedő tanulmá­nyaik során a diákok aszta­los, illetve közgazdasági­pénzügyi területen szerezhet­nek szakképesítést, és a ma már nélkülözhetetlen számí­tógépes ismereteket elsajátít­va, angol szakmai nyelvvizs­ga birtokában fejezhetik be tanulmáúyaikat. A hallgatók a hagyományos vizsgarend­szertől eltérően nem vizsgáz­nak, munkájukat a teljesített modulokkal, vagyis szakmai alapegységekkel mérik. • Ha egy magyar lány elindul... A jelszó: kalandra fel! Pászka Orsolya: A kanadai egyetemi élet jó, csak drága. (Fotó: Mohos Angéla) Temesvár, Torontó, Welland, Hamilton. Pászka Orsolya életé­nek eddigi állomásai. S a lány - aki csupa báj, s kinek hangja vígan muzsikál - még csak húszesztendős. Orso­lya négy éve él család­jával Kanadában. Ott fejezte be a gimnáziu­mot, s ott kezdte el az egyetemet. Ha nagy lesz, tanárként szeretne dolgozni valahol a vi­lágban, mert imádja a gyermekeket. • Hogyan kerül ki egy tizenhat esztendős gye­reklány a messzi Kana­dába?' - Éde sanyám férje mér­nök. A családunk már 1993 előtt szeretett volna valame­lyik nyugati országban lete­lepedni, ám Németország, Ausztria és Franciaország nem fogadott bennünket. Kanada viszont, mivel szüksége van műszaki szak­emberekre, megadta a lete­lepedési engedélyt. Kalan­dos családunk 1993 őszén indult el Temesvárról To­rontóba. • Beszéltél angolul? - Nem. Ettől függetlenül a kiérkezésünktől számított két hétre már iskolába jár­tam. Persze az elején sok mindent nem értettem, s mindig kérdezgettem az osz­tálytársaimat, hogy „most mit mondott?". • És ők segítettek? - Igen. Aztán szép las­san belejöttem a dolgokba. Olyannyira, hogy már az el­ső évet is elvégeztem a ha­miltoni tudományegyete­men. 9 Milyen a kanadai egyetemi élet? - Jó, csak drága. Kanadá­ban, ellentétben Magyaror­szággal, nem kell felvételiz­ni a felsőoktatási intézmé­nyekbe. Ha az ember befize­ti a tandíjat, bármilyen kur­zust felvehet. Én egyébként világirodalmat és történel­met tanulok. • Mindezt mennyiért? - Évente négyezer kana­dai dollár a tandíjam. Ám, ha a kanadai állam nem adna kilencezer dolláros ösztöndí­jat, nem járhatnék egyetem­re. Ugyanis ebből az összeg­ből fedezem a tandíjamat, az albérletemet, az étkezése­met, s ebből vásárolok tan­könyveket is. A probléma csak az, hogy ezt a pénzt ­körülbelül ötvenezer dollárt - a diploma átvétele után vissza kell fizetnem. Persze, nem azonnal, hanem évek alatt. Tehát nem jótékonyko­dik az állam, csupán segít azoknak, akik rosszabb anyagi körülmények között élnek, de szeretnének tanul­ni. • Erre az ösztöndíjra a kanadaiak is pályázhat­nak? - Természetesen; és pá­lyáznak is. Ám a létszám be­határolt. Sokan egyébként csak úgy tudnak egyetemre járni, hogy fél kurzust vé­geznek, mivel az egész éves tandíjat nem bírják fizetni. Azaz: fél évig tanulnak, fél évig pedig dolgoznak. • A nyári vakáció ideje alatt nem lehet összeszed­ni a tandíjra valót? - Bármilyen furcsán hangzik is, nem. A diák ugyanis nem talál magának olyan munkát, ahol két és fél hónap alatt több ezer dollárt tudna keresni. • Találkoztál már oda­kint olyan magyarokkal, akik ötvenhatban hagy­ták el az országot? - Már szavaltam is náluk. A Wellandi Magyar Házban rendszeresen tartanak külön­böző esteket. Itt kértek meg arra, hogy mondjak el né­hány szép magyar verset. A Hamiltoni Arany János Isko­lában pedig - ahol nyolc osztály tanul magyar nyel­ven - már oktattam is az ap­róságokat. A második osztá­lyosokkal megtanultuk a ma­gyar ABC-t, énekeltünk és játszottunk. Imádom a gyer­mekeket. Az egyetem, illet­ve az egyéves tanárképző el­végzése után tanárként sze­retnék dolgozni a jövőben. • És hol? - Azt egyelőre még nem tudom. Kanadában, Japán­ban vagy Kínában. Az ázsiai országokba manapság sok fiatal megy angolt tanítani. Az is egy nagy kaland, nem? Szobő C. Szilárd • Új szak a JATE bölcsészkarán Irodalomelmélet - csak egyetemistáknak Irodalomelmélet és in­terpretáció néven új sza­kot kívánnak indítani a József Attila Tudománye­gyetem Bölcsészettudo­mányi Karán. A tervezett képzés egyedinek szá­mít, ilyen témában önál­ló szak ugyanis még egyetlen felsőoktatási intézményben sem léte­zik Magyarországon. Irodalomelméletet a JA­TE-n eddig speciális képzés formájában oktattak az iro­dalomelméleti tanszéki cso­port tanárai, illetve egyéb tanszékek meghfvott előadói. Az önálló szak alapítását a tanszéki csoport vezetője, dr. Odorics Ferenc egyetemi docens szerint az indokolja, hogy az utóbbi két-három évtizedben a nemzetközi iro­dalomtudományban az elmé­leti vizsgálódások előtérbe kerültek a történeti kutatá­sokkal szemben. A nemzet­közi változások hatással vol­tak és vannak a hazai iroda­lomtudomány helyzetére is. Az irodalom intézményei egyre több olyan szakember­re tartanak igényt, akik elmé­leti szinten is képzettek. Odorics Ferenc szerint ennek az átrendeződésnek a követ­kezményei a felsőfokú okta­tásban is megfigyelhetők. Egyre több elméleti tantárgy jelenik meg, ezek azonban csupán alapszintű tudást nyújtanak. A szakok rend­szerében pedig a változásnak alig van nyoma. Most a JA­TE bölcsészkarán úgy dön­töttek, hogy az irodalomel­mélet oktatására önálló sza­kot hoznak létre. A magyar irodalomelmé­letben a szegedi kutatók mindig az élen jártak '— mondja Odorics Ferenc. Ka­nyó Zoltánt, aki 1985 óta nem él, valamint a ma is a JATE-n oktató Bernáth Ár­pádot és Csúri Károlyt a sze­gedi irodalomelméleti iskola alapítóiként említi. Az álta­luk teremtett hagyományt vi­szik tovább a két éve műkö­dő irodalomelméleti tanszéki csoport keretében. A csoport oktatóinak tevékenysége azonban távolabbi, mintegy ötéves múltra tekint vissza. A csoport munkájában olya­nok is részt vesznek, akik más tanszéken tanítanak. Az irodalomelmélet és in­terpretáció szakot jövőre kí­vánják indítani alapképzés­ként nappali tagozaton. A négy éves oktatás végén sze­rezhető oklevélben az iroda­lomelmélet előadója megne­vezés szerepel majd. A szak­ra csupán 10-12 hallgatót vesznek fel. A feltételek sze­rint csak azok jelentkezhet­nek majd, akik más szakon két félévet tanultak az egye­temen, legalább jó minősí­téssel teljesítették a „Beveze­tés az irodalomtudományba" és a „Bevezetés az irodalo­mértelmezésbe" című tárgya­kat, és középfokú szinten be­szélnek valamely idegen nyelven. A szak megnevezé­sében az „interpretáció" szót Odorics Ferenc azzal magya­rázta, hogy olyan elméleti kérdésekkel próbálnak fog­lalkozni, amelyek az olvasás, az interpretáció során vetőd­nek fel. Ezt a munkát számí­tógép is segíti majd egy há­roméves Tempus-pályázat­nak köszönhetően. A tanszé­ki csoport vezetője szerint a számítógép alkalmazása megteremti az irodalomtudo­mány és a korszerű kommu­nikációs-informatikai rend­szerek újszerű kapcsolatát: a multimédia alkalmazását az irodalom-oktatásban. A ter­vezett szak különlegességé­nek számít az is, hogy hall­gatók a képzés során a kor­társ magyar irodalmat is megismerhetik. Az oktatás­ban törekedni fognak arra, hogy a diákok önálló munkát végezzenek, hangsúlyt he­lyeznek az interpretációs készség fejlesztésére, a tudo­mányos tevékenységre, és a publikálásra irányuló mű­helyszemináriumi foglalko­zásokra. Hegedős Szabolcs Pótfelvételi lehetőségek • Budapest (MTI) Azok számára, akik­nek nem sikerült felvé­telt nyerniük, az idei felvételik kiegészítése­képpen egyes felsőok­tatási intézmények pót­felvételit hirdetnek - tu­datta az Országos Fel­sőoktatási Felvételi Iro­da (OFFI) közleményé­ben. Csak azoknak a jelentke­zését fogadják el, akik 1998-ban nem jelentkeztek, vagy akik az 1998. évben nem nyertek felvételt egyetlen felsőoktatási in­tézménybe sem. Meghirde­tésre kerülnek az akkredi­tált iskolai rendszerű felső­fokú szakképzés program­jai, amelyek középiskolai végzettségre épülő szak­képzések, továbbá azok az egyetemi és főiskolai kép­zések, amelyeknél új vagy további felvételi lehetősé­gek vannak. A konkrét le­hetőségekről bővebb infor­máció az érintett felsőokta­tási intézmények tanulmá­nyi osztályain kapható. Ezek címe, telefonszámai a Felsőoktatási felvételi tájé­koztató 1998. című kiad­ványban található. A felvételi eljárás során csak egy intézménybe, kar­ra, szakra vagy szakpárra, tagozatra, képzési formára lehet jelentkezni az 1998. évi jelentkezési lapok - az „A" és „B" lap - ismételt beadásával - közölte az OFFI. A pótfelvételi rend­szere nem teszi lehetővé több „B" lap beadását - tet­ték hozzá. A jelentkezési lapok, amelyeknek 1998. augusz­tus 3, hétfő a beérkezési ha­táridejük, az érintett felső­oktatási intézményeknél, két budapesti könyvesbolt­ban (1053 Budapest, Kos­suth Lajos u. 4. és 1132 Budapest, Visegrádi u. 11.), illetve a nyomtatványellá­tóknál szerezhetők be. Az „A" típusú jelentkezési la­pot az ahhoz mellékelt bo­rítékban kell feladni az Or­szágos Felsőoktatási Felvé­teli Iroda címére (Budapest, 114-es Posta 1542). A „B" típusú intézményi jelentke­zési laphoz a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 1998. c. kiadványban megjelölt iratokat kell csatolni, illetve azokat a középiskolai telje­sítményeket, felvételi ered­ményeket kell igazolni, amelyeket a felsőoktatási intézmények a felvételi tá­jékoztatóban kérnek. A „B" típusú lapot közvetlenül a felsőoktatási intézményhez kell küldeni. A felsőoktatási intézmé­nyek többsége augusztus­ban nem tart új felvételi vizsgát, hanem az 1998. évi felvételi eljárás során elért eredményeket veszi figye­lembe. A minimális pontszám elérése természetesen nem jelent automatikusan felvé­telt, a jelentkezőket pont­számaik alapján rangsorol­ják - hangsúlyozta közle­ményében az OFFI. Az OFFI felhívta a je­lentkezők figyelmét, hogy a pontatlanul kitöltött, a szükséges adatokat nem tartalmazó, illetve hiányo­san felszerelt jelentkezési lapokkal a felvételi eljárás rövid határideje miatt nem tudnak foglalkozni. Az ilyen jelentkezés automati­kusan érvénytelenné válik. A felvételi eredményéről 1998. szeptemberének első napjaiban kapnak értesítést a jelentkezők. Védénöképzés • Miskolc (MTI) Szeptembertől újból meg­kezdődik a felsőfokú védő­nőképzés Miskolcon, ame­lyet három évvel ezelőtt, egy máig vitatott döntést követő­en szüntettek meg - jelentette be sajtótájékoztatóján Mang Béla, a Miskolci Egyetem fő­titkára. A Hajnal Imre Egészség­tudományi Egyetem 1995­ben számolta fel miskolci fő­iskolai tagozatát, ahol gyógy­tornászokat, védőnőket ké­peztek. A döntést tulajdon­képpen a Bokros-csomag kényszeríttette az egyetemre; megalapozottságát szakmai körökben is vitatták. Időköz­ben beigazolódott: az észak­magyarországi régióban az utánpótlás biztosítása érdeké­ben mindenféleképpen szük­ség van erre a szakképzésre. Az oktatás újraindításának feltételei most teremtődtek meg - közölte Mang Béla -, a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) kihelyezett tagozataként kezdődhet meg szeptember elsejével a Mis­kolci Egyetemen a főiskolai szintű védőnőképzés. Az er­ről szóló megállapodást a két intézmény rektora írta alá. Eszerint a Miskolci Egyetem az oktatás tárgyi feltételeit biztosítja, a DOTE az oktatói hátteret. A képzést várhatóan anyagilag is támogatja a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei és a Miskolc városi önkor­mányzat. Uniós szakfordítók • Budapest (MTI) Európai uniós szakfordító­és konferenciatolmács-képzés bevezetéséről szóló együtt­működési jegyzőkönyvet írt alá Szvák Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának dékánhelyettese a francia és az angol partnerintézmények képviselőivel Budapesten. Klaudy Kinga, az ELTE BTK fordító- cs tolmácsképző csoportjának vezetője el­mondta: a szeptemberben in­duló posztgraduális kurzuson, az országban elsőként, olyan szakfordítókat és konferencia­tolmácsokat képeznének, akik képesek két EU-nyelvről ma­gyarra és anyanyelvükről első idegen nyelvre fordítani és tolmácsolni az uniós intézmé­nyekben megkövetelt szinten. A négy féléves képzésben részt vevők a magyar (A) mint idegennyelv mellé első (B), valamint második (C) idegen nyelvként egyaránt vá­laszthatják az angolt, a franci­át vagy a németet. Képesítő vizsgát az így kialakított A-B­C nyelvi kombinációban kell majd tenniük.

Next

/
Thumbnails
Contents