Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-18 / 167. szám

• Izmos sofőrrel nem jó vitatkozni Kapunyitás előtt a nagybani? A dorozsmai nagybani zöldségpiac ügye eljutott odáig, hogy sorbaállási problémáit számítógépes szimuláció segítségével modellezzék, és ennek alapján keressenek megoldást. A Miniinform Kft. közelmúltban bemutatott programjának célja a piac ügyével kapcsolatos beruházási, fejlesztési döntések előkészítése volt. A piac kapui előtt álló sorok, a bejutási nehézségek termelők, kereskedők, vásárlók, üzemeltetők számára nem ismeretlenek, Így öröm, mikor az érintettek eldobják a „telesírt" zsebkendőket és a problémákat konkrét feladatokká szeretnék alakítani. A piaccal az égvilágon semmi baj nincs azon kívül, hogy több a kuncsaft, mint amennyi befér a „nagy placcra". így természetes, hogy a hosszú sorokban álló, dühös sofőrök türelmetlenek, hisz' ők pénz keresni jönnek Dorozsmára. Jelenleg négy megye termése cserél itt gazdát, az autópálya-díjak miatt sokan ide hozzák a portékát és nem Budapestre. Szilasi Láízló piacvezető néhány adattal szemléltette a helyzetet: „Csak a piaci belépőjegyekből 1996 májusában 4,2 millió forint, tavaly ugyanekkor 5,3 millió forint, az idén májusban pedig 9,6 millió forint folyt be a nagybani kasszáiba. Egy átlagos napon 900 autó gördül be hozzánk, de a keményebb napokon számoltunk már több mint 1300 gépkocsit is." Az üzleti racionalitás azt diktálja, hogy valamilyen módon itt kell tartani a piacozókat és ha már ide járnak, akkor ne a kapuk előtt kössenek üzletet. A szimulációs problémamegoldás - vagy nevezhetjük interaktív beszélgetésnek is - azt bizonyítja, hogy az érintettek felismerték: a zöldségkereskedőket itt marasztalni üzleti lehetőség. Katona András a Szegedi Nemzetközi Vásár és Piac Kft. igazgatója kiemelte: „Dorozsma áldás amelyet értékelni kell. Megoldást csak a beruházás, építés jelenthet, amelynek financiális alapjait a városnak, a vásárnak, és a vállalkozóknak közösen kellene megteremteniük." A szimulációs bemutató a nap legaktívabb hat óráját vizsgálta. A program a normális helyzetből indult ki, azaz odabent 20 százalékos a telítettség mellett, 650 férőhely szabad, és mindkét kapu működik. Ezután a számítógép azt imitálta, mi történne, ha az egyik kapu meghibásodna, vagy egy kamion elállná az utat. Ha 650 kereskedő bent van, félóránként pedig két kapun 200 autó megy be, a telítettség még megengedi, hogy a kapuk előtt ne legyen sor. Ha 750 autó már kerítésen belül van, a telítettség odabent értelemszerűen nő, miközben még alig használják a kijáratot, már 13 autó áll a kapuk előtt. Ha a placcon 900-an nyüzsögnek, akkor már 43 autó áll a kapu előtt, így ebbe sorba már kevesen állnak be. A végleges következtetés szerint ha a piac 1500 kereskedőt tud majd befogadni, akkor napi kétezer autós forgalommai számítva, a várakozás csúcsidőben sem lesz több öt-tíz percnél. Ehhez persze minél hamarabb fej-, leszteni, bővíteni kell Dorozsmán. A cél mindenki számára az, hogy a Szegedi Vásárszervező és Piac Kft. nyereségesen és gondok nélkül üzemeltesse a városi vagyont. O. K. Dorozsmai kelepce: nem minden megy menetrend szerint. Sokszor a busz sem. (Fotó: Miskolczi Róbert) Adócsaló benzinkút? • Tompa (MTI) Adócsalás bűntettének alapos gyanújával a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Hivatala eljárást indított a tompái C. Kft. ellen, mivei a társaság tompái benzinkútjánál rejtett tartályokban kőolajszármazékokat, az egyik ingatlanban pedig vegyi anyagokat és lőfegyvert is találtak - tudatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága pénteken. Az ellenőrök olyan kútoszlopot találtak, amely rejtett föld alatti tartályokkal volt összekötve. A tartályok mérőcsöveit pedig lehegesztették, így a műszerek a korábbi ellenőrzésekor mindig ürest jeleztek. A vizsgálatnál kiderült: rejtett tartályokban 8000 liter gázolaj és 2000 liter kenőolajnak tűnő anyag van. Az ellenőrzés alatt az ingatlan udvarán találtak négy tartályt és egy tartálykocsit 55 ezer liter ásványolajjal. Az állomáshoz tartozó házban pedig 6 tonna, feltehetőleg kalcium-oxidot, hét zsák aktív szenet és 50 kilogramm eddig ismeretlen fehér port találtak. A vámhivatal nyomozó irodája az anyagokat és a töltőállomás közelében talált tartálykocsit lefoglalta. A házkutatás során az irodában egy Mk 38 Magnum4R típusú maroklőfegyvert, a hozzávaló 14 darab lőszert és 5 darab sörétes lőszert is lefoglaltak. Ugyancsak lefoglaltak egy jelzés nélküli Mercedes tehergépkocsit, amelyről a kútkezelő azt mondta: egy jugoszláv férfi hagyta ott, mert nem tudta átvinni a határon. A vizsgálat folyamatban van. ama • A Háry János a Dóm téren Igazabb a valóságnál Kaszás Attila (Háry János) és Sáfár Mónika (Örzse). (Fotó: Karnok Csaba) „Ez a Háry csodát tett: zenés színpadi világából túl minden parádés külsőségen, színpadi cicomán olyan hamisítatlan költőiség áradt, hogy abban még az újonc közönség is ráismert saját jobbik, mélyebb énjére" - írta épp hatvan esztendővel ezelőtt Kodály daljátékának első Dóm téri bemutatkozásakor Tóth Aladár. Másfél évtizedes mellőzés után szezonnyitó produkcióként most ismét műsorra tűzte a szabadtéri a nagyotmondó obsitos történetét, s kiderült, a falanszterikus ezredvégen is keletje van a népi gyökerekből táplálkozó zenének és a naivan tiszta mesének. _ A Háry Jánost színpadra álmodó Szikora János szakított az eddigi előadási hagyományokkal, úgy rendezte meg a daljátékot, mintha sohasem látta volna korábban színpadon. Már a szereplők kiválasztásával jelezte, a szöveg, a mese különösen fontos, s nem csupán apropót szolgáltat a muzsikához. A világos elő- és utójáték jól keretbe foglalja a négy kalandot, ezáltal jól elválik a realitás a képzelet furcsa és kedvesen naiv álomvilágától. Szikora bízik Paulini Béla és Harsányi Zsolt egyszerre népies és modernül groteszk humorú szövegkönyvében, s ahogy Kodály mondta - a valóságnál igazabb mese erejében. Csikós Attila díszletei a rendezői koncepcióhoz igazodnak: a Dóm hatalmas tornyai tövében liliputinak tetsző nagyabonyi templom már első pillantásra népmesei hangulatot kölcsönöz a színpadképnek. Kacagtató Ferenc császárék burgbéli lakosztálya: mintha egy paraszti tisztaszobát és egy sparhertes konyhát egyesítettek volna. Túlzásai révén meseszerűek Csík György remek jelmezei: például Mária Lujza udvarhölgyeinek fejdíszei valóságos virágkötészeti mestermunkák, Háry óriási huszárkalapja rögtön „megbolondítja" a figurát, a „tyúkok" fátyolszerű ruhájukban Örzse nagyon is földi A Háry-elöadásokról írta a Délmagyarország. ••• A közreműködő művészek tulajdonképpen mindannyian helyesen és magas művészi fokon tolmácsolták szerepük mondanivalóit. Legszemléletesebben talán a címszereplő Szabady István játékában éreztük ezt, aki nemcsak eddigi Háry-alakításai, hanem talán összes szerepei közöl az egyik legjobbat nyújtotta ezen a forró hangulatú estén, és teljesen megérdemelten aratta élete egyik legnagyobb sikerét. (1962. július 24.) Az előadás egyik sarkpontja mindig a Háryt alakító művész. Most a már több énekes szerepben látott-hallott Bessenyei Ferenc engedett a „hajmeresztő ötletnek", s vállalta Háry megformálását. Aggálya nem volt alaptalan, az énekesi feladatok minden igyekezete ellenére meghaladták képességeit. Örzse központi figuráját a kezdeti bizonytalanságok után az előadásban legmagasabb színvonalon, hatásosan és színészileg is kimunkáltan oldotta meg Házy Erzsébet. (1975. augusztus 12.) Melis György Háryjára nincs találóbb kifejezés: tökéletes. Olyannyira belülről fakad, valamennyi rezdülésében olyannyira megélt. Szerepazonosulása ezeken a deszkákon már is az a legendárium, mint Simándy Bánkja: hasonlíthatatlanul egyéni. Operista partnerei közül a föladat mértékében és a megvalósítás tisztaságában Mészöly Katalin Örzséje legközelebbi hozzá. (1982. július 25.) parasztossága mellett szinte égi tüneményekké válnak. Nem titok: rendező és karmester között kemény vita támadt a címszereplő kiválasztásakor. Pál Tamás a produkció perfekt zenei megvalósítása érdekében egy kiváló operaénekest szemelt ki a feladatra, Szikora János pedig Kaszás Attilát, a Vígszínház sztárját kérte fel. A produkciót látva mindkettőjük álláspontja védhető. Kaszás valóban nem illik a tradicionális Háry-képbe, hiszen nincs őserejű, zengő baritonja nem tud ellenpontja lenni a férfikarnak, éneklése sokszor rockoperás és olykor kissé elbizonytalanodik. Ugyanakkor olyan nagyszerűen játszik, hogy hiányosságai szinte erénnyé válnak, s egy lehetséges új és modern Háry-értelmezés jelenik meg vele a színpadon: egyszerre a plautusi hetvenkedő katona, Svejk és Münchhausen báró - miközben sajátosan magyar marad. Jól mutatja meg a figura népies játékosságát, humorát, ugyanakkor őszinteségét, naivitását, tragikusan mély fájdalmát is. Kaszás érzi, hogy hangja nem olyan fajsúlyos, mint amilyet a dalok megkívánnának, ezért énekléskor a szövegek értelmezésére, a drámai kifejezőerőre helyez nagyobb hangsúlyt, ami különösen a „Felszántom a császár udvarát" kezdetű dalában és a „Tiszán innen. Dunán túl" nemes pátoszú kettősében sikerül. Örzse szerepét hiteles természetességgel Sáfár Mónika alakítja, akit lassan már inkább operaénekesként tartanak számon. ő a produkció egyik legbiztosabb szereplője, színészi játéka és éneklése egyformán magas minőséget képvisel, nem túlzás bravúrnak nevezni, ahogyan például a roppant nehéz „Hej, két tikom tavalyi" kezdetű dalt előadja. A Mária Lujzát olykor kissé alpárinak, közönségesnek láttató Csarnóv Zsuzsának alaposan meg kell küzdenie a szólamával, ez különösen a császárnéval közös duettjében válik nyilvánvalóvá, amikor a fenséges mamát parádésan alakító Vajda Júlia könnyedén leénekli. Kátay Endre három szerepben is - muszka silbak. bíró, Ferenc császár - újra bizonyítja a szegedi közönségnek, hogy még mindig kiváló karakterszínész. Ugyanezt a Marci kocsist játszó operista Gyimesi Kálmánról is el lehet mondani, aki az „Ó, mely sok hal..." kezdetű nótát is mintaszerűen elfújja. Tökéletes választás volt Balázs Péterre bízni Ebelasztin lovag szerepét: minden megszólalása, megmozdulása tanítandó mestergyákorlat, színészi példatár komikusjelölteknek. Napóleonként Rácz Tibor néhány percbe sűrítve pazar színészi eszköztárral rajzol jellegzetes karaktert. A többi kisebb szerepet megformáló szegedi színészek is hozzájárulnak egy-egy felvillanással az előadás sikeréhez. A produkció fontos tartópillére a Pál Tamás zeneigazgató impulzív vezénylésével perfektül játszó, kibővített színházi zenekar. A dirigens a zenekari szövet csillogó humorát, szellemes ötleteit, groteszkségét. éppúgy nagyszerűen meg tudta mutatni, mint az őszinte líráját és drámai feszültségeit. Kissé bátortalan, de szép fuvolaszólót, kitűnő színpadi hegedűjátékot és hatásos-látványos trombitatercettet hallhattunk. A Gyüdi Sándor karigazgató vezette Szegedi Fesztiválkórus odaadóan énekelt, különösen a Toborzó szólalt meg nagyszerűen. Ezúttal valóban közös, „összművészeti" produkciót tudott kiállítani a Szegedi Nemzeti Színház három tagozata. A Szegedi Kortárs Balett és a színházi tánckar számára Juronics Tamás készített sajátos, látványos koreográfiát. Szikora János produkciója lényegesen eltér a kanonizált Háry-felfogástól, így biztosan sokan vitatják majd értékeit. Arra a kérdésre azonban egyértelmű választ ad, hogy Kodály daljátékának ma is helye van a szegedi szabadtéri repertoárján. Hollós! Zsolt • Hamis letéti igazolás a Konzumbanktól Makóról is „vásároltak" • Veszprém (MTI) Különösen nagy kárt okozá, társtettesként elkövetett csalás alapos gyanúja miatt folytat eljárást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság S. József, a Konzumbank Rt. veszprémi fiókjának volt vezetője ellen. A bíróság elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását - közölte pénteken Juhász Géza, a nyomozást felügyelő csoportvezető ügyész. S. József a Konzumbank Rt. nevében az év elején több millió dollárról szóló hamis letéti igazolást adott ki aláírásával a Brachel Kft. két vezetőjének. A hamis igazolással a kecskeméti V. Béla és a veszprémi Cs. Béla márciusban egy makói szövetkezettől hetvenmillió forintért, áprilisban pedig egy mezőberényi szövetkezettől negyvenmillió forint értékben vásárolt gabonát. A vevők nem alkudtak, hanem az általánosan kialakult árnál magasabb összegért vásároltak. Feltehetően ez is felkeltette az eladók gyanúját, mert telefonon is felhívták a Konzumbankot, és érdeklődtek az igazolás iránt. A kérdésre a bank veszprémi fiókja megerősítette a letéti igazolás hitelességét. A csalással megszerzett nagy mennyiségű gabona birtokában, azt fedezetül használva, V. Béla és Cs. Béla ezután 65 millió forint hitelt vett fel a Konzumbanktól. A hitelt nem törlesztették és a gabonaárát sem fizették ki, ezért a két szövetkezet és a Konzumbank feljelentést tett. Várhatóan a két szövetkezet vesztesége kisebb lesz, mint a banké, hiszen a gabonát mindmáig a közraktárban tárolják, az új tulajdonos onnan nem szállította el, csak a tulajdonra vonatkozó dokumentumot szerezte meg. így a hatóság lefoglalhatta a teljes mennyiséget. Az ügyészség rövidesen rendelkezik, hogy a gabona ismét viszszakerüljön a két szövetkezet birtokába. A csalás fő vesztese minden bizonnyal a Komzumbank Rt. lesz a maga 65 millió forintos kinnlevőségével. Alapos a gyanú arra, hogy ezt a veszteséget éppen a bankfiók vezetője okozta, hiszen ő indította el a csalássorozatot a hamis letétijegy kiadásával. A nyomozás arra is kiterjed, miként tehették érdekelté a bankfiók vezetőjét a csalásban. A csoportvezető ügyész közölte, hogy előzetes letartóztatásban van V. Béla, a Brachel Kft. egyik vezetője is, társa, Cs. Béla ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. FIGYELEM! AZ APRÓÉI HIRDETÉS OLDAL m TALÁLT f ROVATÁBAN ' INGYEN JELENTETJÜK MEG A HIRDETÉSEKET!