Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-16 / 165. szám

6 SZABADTÉRI JÁTÉKOK CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚL. 16. • Ebelasztin lovag: Balázs Péter „A vígjátéki vonalat erősítem" Balázs Péter alakítja Ebelasztin lovag szerepét a Háry János ma induló Dóm téri előadásain. A népszerű színésszel - akit a közönség elsősorban fergeteges humora és pa­rádés karakterformáló képessége miatt szeret ­a daljáték próbái közben beszélgettünk. 0 Ebelasztin lovag pará­dés szerep, hogyan fogad­ta a felkérést? - Könnyű szívvel mond­tam igent, mert ezekben a he­tekben épp nem volt más munkám, s a darabot is szere­tem, a belőle készült rajzfilm­ben Krueifix figurájának köl­csönöztem a hangom. Ebe­lasztin alapvetően prózai fel­adat, bár tudom, annak idején Maleczky Oszkár, a kiváló operaénekes alakította nagy­szerűen. Úgy hiszem, ebben a produkcióban a vígjátéki vo­nalat vagyok hivatott erősíte­ni. Szívesen jöttem Szegedre, 1984-ben az István, a király emlékezetes Dóm téri bemu­tatójának is közreműködője voltam. 0 Népszerűségét többek között kiváló humorérzé­kének köszönheti. Kitől örökölte? - Édesapám, Balázs János szellemes, jó humorú színész volt. Később a rádió rendező­jeként fejezte be a pályafutá­sát. Annak idején nagyon népszerű volt a Falurádióból indult Gergely bácsi - Mari néni „parasztpáros" Gergely bácsijaként. Előbb Völcsey Rózsi, majd Orsolya Erzsi volt a partnere. Ezzel a pro­dukcióval nemcsak a rádióban léptek fel, hanem nagy siker­rel járták az egész országot. A humorérzékemet valószínűleg tőle örököltem, bár édes­anyám sem volt komor termé­szetű. Szeretném tisztázni, hogy a színpadot és a magán­életemet igyekszem szétvá­lasztani; nem biztos, hogy ugyanolyan optimista és vlg­• Munkatársunktól Kodály Zoltán Háry János című daljátékát az 1926-os ősbemutató után tizenkét év­vel a Szegedi Szabadtéri Játé­kok is műsorra tűzte. 1938­ban még sokan kételkedtek a nyári fesztivál életképességé­ben, de épp a Háry-produk­ció bizonyult meggyőző érv­nek. Palló Imre főszereplésé­vel a korszak legnagyobb ha­tású magyar operarendezője, Nádasdy Kálmán vitte színre a darabot, amelynek bemuta­tóján természetesen ott volt a szerző is. A nagy sikert látva a szabadtéri előadásokkal szemben egyébként gyanakvó Tóth Aladár is elismerte, hogy megtört a Dóm téren az ünnepi játékok mesterkéltsé­gének, erőltetettségének go­nosz varázsa. „A magyar gé­kedélyű vagyok civilben is, mint a színpadon, ahol szere­tem a szerepeimet kicsit a fo­nákjukról nézve megformálni. Megkeresem azokat az embe­ri gyengeségeket, azokat a szituációkat, amelyek nevet­ségessé tesznek egy-egy meg­rögzött tulajdonságot. Ezeket a jellemvonásokat kicsit erő­sebb színekkel mutatom fel, de arra mindig ügyelek, hogy a realista játékstílustól ne tá­volodjak el a végletekig. 0 Ebelasztinként harsá­nyabb színeket is felmutat­hat... - Lubickolok a szerepben! A Háry János képzeletében játszódó történet egy csodála­tos mese. Háry a paraszti gon­dolkodásán átszűrve láttatja ezeket a különös figurákat, így a bolondozásban akár szélsőségeket is megengedhe­tünk magunknak. 0 Gyakran kölcsönzi hangját rajzfilmfigurák­niusz végre utat talált a sza­bad levegőre, az élet szabad terére." Átfutva a Háry ké­sőbbi szereposztásait, látható, hogy a szegedi szabadtérinek sohasem kellett szégyenkez­nie, mindig rangos együttes nak és neves külföldi film­színészeknek... - Sok olyan rajzfilm van, amit nagyon szívesen csinál­tam. Az egyik kedvencem Mekk Elek, az ezermester, a másik a Nagy Ho-ho-hor­gász volt. Nagyon szerettem a Poirot-sorozatot, mert Dá­vid Suchet kiváló színész, s nagyon igényesen készítet­ték el ezeket a filmeket. Saj­nos meg kellett válnom a szinkronstúdiótól, mert elké­pesztő állapotok uralkodtak, s nem tudtam ilyen körülmé­nyek között tovább dolgozni velük. Louis de Funes ma­gyar hangjának is szinte mindig engem hívtak, rop­pant népszerűek voltak a filmjei, ezért boldogan vál­laltam. 0 Rendezéssel hogyan kezdett foglalkozni? . - Fiatal színészként na­gyon szerettem volna elját­szani a Hajnalban, délben, állt össze. A legnagyobb ér­deklődés akkor kísérte az előadásokat, amikor - a mos­tanihoz hasonlóan - nem egy operaénekes, hanem a kor­szak vezető hősszínésze, Bessenyei Ferenc mutatko­telt ház előtt zajlanak, s minden esély megvan arra, hogy a szabadtéri hatalmas nézőtere is megteljen au­gusztus 15-én. Annál is in­kább, mert a Szegedixie '98 gálaműsorán fellépő művé­szek sora pazar. A házigazda tisztét betöl­tő Storyville mellett az or­szág legismertebb jazz­este című darab főszerepét, de nem adatott meg, kifutot­tam az időből. Később talál­tam két olyan fiatal kollégát, akiknek jó színészi gyakorlat volt a darab, én pedig rende­zőként is kipróbálhattam magam. Már a Vígszínház­ban kiderült, hogy színész­ként jó problémamegoldó képességgel rendelkezem, belülről jól átlátom színpa­dot, mindig figyelem a töb­biek munkáját is, ezért a kol­légák bíztattak, próbálkoz­zam meg a rendezéssel. A Hajnalban, délben, este volt az első kísérlet, ami jól sült el, s ezután jött a többi fel­adat. Ezt a darabot már má­sodik változatban megren­deztem, idén augusztusban is látható majd a Budai Sza­badtéri Színpadon Kovács Adél és Stohl András fősze­replésével. Szegedről majd Miskolctapolcára megyek, ahol Tahi Tóth Lászlóval zott be a címszerepben. Nem tudni, neki vagy a nagyszerű Házy Erzsébetnek volt kö­szönhető, de tény, hogy láto­gatottsági rekordok dőltek meg akkor. A névsor másik érdekessége, hogy pályája hangja, Berki Tamás konfe­rál az esten, melyen Louis Armstrong Szegeden jól is­mert, és kedvelt utolsó klari­nétosa, a magyar származá­sú Joe bácsi, azaz Joe Murá­nyi, a méltán világhírű Keith Smith, a francia-ame­rikai Sac Á Pulses együttes, és a rövid pályafutása alatt is hihetetlen népszerűségre csinálunk egy kabarét, amit én állítottam össze. Szep­temberben az Operettszín­házban rendezem Fényes Szabolcs Maya című darab­ját, majd Bíró Lajos Sárga liliom című a századelőn született remekművét állí­tom színpadra. Színészi fel­adataim is akadnak, Görgey Gábor Mikszáth szerelmei című darabjának főszerepére kértek fel, amit a Komédi­umban mutatunk majd be. Közben játszom tovább ko­rábbi szerepeimet is. 0 Hol pihen a nyáron? - Otthon! Nagy nehézsé­gek után végre nagyjából el­készült a házunk, s ennek annyira örülök, hogy leülök majd a fal tövében, és ott fo­gok szuszogni. Próbálom teljesen befejezni, ami való­színűleg nem fog sikerülni, mert úgy tűnik, egy házépí­tésnek soha sincs vége. Hollösi Zsolt elején Mária Lujza szerepé­ben Marton Éva is fellépett, akit később - miután a világ összes nagy operaházában ünnepelt sztárrá vált - már nem sikerült Szegedre csábí­tani. szert tett magyar formáció, a Cotton Club Singers is fel­lép. A New Orleans hangu­latát idéző gálaműsor rende­zője Iglódi István, díszletter­vezője Csikós Attila, kore­ográfusa Bóbis László. Min­dezekről a szervezők teg­nap, kora délután tájékoztat­ták a sajtó képviselőit a Ro­yal Szálló különtermében. A Háry olyan egysze­rű dolgokról szól, mint a hazaszeretet és a szere­lem - mondja Sáfár Mó­nika, aki már hetedik éve lép fel a szabadtéri előadásain, s ma este Kodály daljátékában Örzse szerepében mu­tatkozik be. 0 A Háryt láthattuk már számtalan feldolgozás­ban: operában, rajzfil­men. Miben különbözik ez a produkció a többi­től? - A Háryt valóban többfé­le felfogásban hallhattuk már operaénekesek előadá­sában. A mi feladatunk most az, hogy mesterségünk sze­rint színészi alakítással is színesebbé tegyük az elő­adást. A rendező, Szikora János ennek megfelelően a prózára helyezte a hang­súlyt. 0 Milyen lesz Örzse az ön alakításában? - Igyekszem jól énekelni és jól is játszani. Nagyon tet­szenek a jelmezek. Kicsit olyanok, mintha Jankovics Marcell rajzfilmjéből léptek volna elő. Minden kissé el­rajzolt, bűbájos, mint maga Háry János. 0 Milyen közönségre számít? - Mivel ez egy mese, a mesét pedig mindenki szere­ti, ezért az előadás kétéves kortól, nyolcvanéves korig bárkinek ajánlható. 0 Kellemes nyáresti szó­rakozáson kívül mit nyújt a darab? - Egyszerű dolgokról szó­lunk, mint a szerelem, a haza és a hazaszeretet, mindezt úgy megjelenítve, hogy a né­ző ne émelyegjen a csöpögő cukortól. A legnehezebb fel­adat mindennapi dolgokról úgy beszélni, hogy az ne le­gyen közhelyes. 0 Ez az első közös mun­kája Szikora Jánossal. Mennyiben enged szabad kezet a színészeknek? - A színházi produkció csapatmunka. Mivel a rende­ző nincs a színpadon, van amit nem láthat, ezért szíve­sen fogadja a mi javaslatain­kat. A tegnapi próbán példá­ul nagyon bosszantott a hosszú hajfonatom, mely ál­landóan a nyakamra tekere­dett, ezért mérgemben olyan lendületesen ráztam meg a fejem, hogy a fonat többször megfordult a fejem körül. Jánosnak megtetszett a moz­dulat, úgyhogy maradt. 0 Szeptembertől leszer­ződött a Szegedi Nemzeti Színházhoz. Miben lát­hatjuk? - A Toscát már tanulom. A jövőben szeretnék inkább operaénekléssel foglalkozni. Az operett- és musicalszere­peket háttérbe szorítom, de persze, ha érdekes felkérést kapok, természetesen válla­lom. Polgár Emese Címszerepben a dixie, a Dóm téren • Munkatársunktól Először játszik főszerepet az idén a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán a dixieland. A Storyville Jazz Band által életre hívott - és lapunk által is támoga­tott - rendezvény beleillik abba a koncertsorozatba, mely során az utóbbi, közel fél évtizedben a dixieland legjelesebb honi és külföldi előadói vendégeskedtek a városban. így a Tisza part­ján - Budapest és Kecske­mét mellett - az ország egyik dixie-fellegvára jött létre, legalábbis a muzsiku­sok szerint. Az állítás he­lyességét jól példázza, hogy az immáron hagyományossá lett karácsonyi dixie-gálák Balázs Péter: „Igyekszem a szerepeimet kicsit a fonákjukról nézve megformálni." (Fotó: Nagy László) A Háry a szegedi szabadtérin u A szereposztás • • M a u 1998. július 16., 17., 18., Kodály Zoltán: ^^^ HÁRY JÁNOS Daljáték két részben Szövegét Paulini Béla és Harsányi Zsolt írta Díszlet: Csikós Attila Jelmez: Csík György Karigazgató: Gyüdi Sándor Koreográfus: Juronics Tamás Vezényel: Pál Tamás Rendezte: Szikora János Háry János: Kaszás Attila Örzse, a múzsája: Sáfár Mónika Mária Lujza: Csarnóy Zsuzsa Császárné: Vajda Júlia Ferenc császár, Bíró, Muszka silbak: Kátay Endre Napóleon: Rácz Tibor Marci kocsis: Gyimesi Kálmán Ebelasztin lovag: Balázs Péter Melusina grófné: Müller Júlia Estrella báróné: Fekete Gizi Krueifix generális: Jakab Tamás Dufla generális, első paraszt: Galkó Bence Magyar silbak, második paraszt: Király Levente Strázsamester: Borovics Tamás Kocsmáros: Herczeg Zsolt Első huszár: Harsányi Attila Diák: Gömöri Krisztián Közreműködik a Szegedi Fesztiválkórus, a Szegedi Nemzeti Színház Zenekara és a Szegedi Kortárs Balett. • Elisabeth után Örzse szerepében: Sáfár Mónika „A mesét mindenki szereti" Sáfár Mónika: „A Háry aktuális tartalommal bír, csak íe kell róla törölni a port." (Fotó: Mohos Angéla) MARIA LUJZA LATOGATOTTSAG Budanovits Mária nincs adat Palánkay Klára 81,6% ÉV RENDEZŐ KARMESTER HÁRY ÖRZSE 1938 Nádasdy Kálmán Rubányi Vilmos Palló Imre Nagy Izabella 1962 Békés András Kóródi András Szabady István Mátyás Mária 1966 Szinetár Miklós Lukács Miklós Melis György Komlóssy Erzsébet Szónyi Olga 96,8% 1969 Szinetár Miklós Lukács Miklós Melis György Moldován Stefánia Marton Éva 88,8% 1970 Szinetár Miklós Lukács Miklós Melis György Moldován Stefánia Marton Éva 82,6% 1975 Giricz Mátyás Szalatsy István Bessenyei Ferenc Házy Erzsébet Berdál Valéria 106,0% 1982 Békés András Káródi András Melis György Mészöly Katalin Kovács Erzsébet 91,1% 1983 Békés András Káródi András Melis György Mészöly Katalin Kovács Erzsébet 87,0%

Next

/
Thumbnails
Contents