Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-15 / 164. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1998. JÚL. 15. Nem fogadják el Koszovó függetlenségét • Washington (MTI) A nemzetközi közösség soha nem fogadja el Koszovó függetlenségét, amelyet erő­szakos úton szereznek meg, sem pedig a tartomány Albá­niához történő csatolását ­szögezte le hétfő esti állás­foglalásában az amerikai kül­ügyminisztérium. Amennyi­ben (a szeparatista albánok) azt hiszik, hogy képesek ki­vívni függetlenségüket, sú­lyosan tévednek. Tudomásul kell venniük, hogy céljukat nem érhetik el - hangoztatta James Rubin külügyi szó­vivő. Washington Koszovó autonómiájának helyreállítá­sát támogatja. Török ajándék • Washington (MTI) Törökország Macedóniá­nak ajándékoz húsz amerikai gyártmányú F-5-ös vadászre­pülőgépet - jelentette a De­fence News cfmú washingto­ni hetilap. A török védelmi miniszté­rium egyik, nevének elhall­gatását kérő képviselője el­mondta a lapnak, hogy a tervvel hosszabb ideje foglal­koztak, s most megkapták hozzá az Egyesült Államok engedélyét. Amennyiben a macedón kormány elfogadja az ajándékot, a gépeket saját költségén kell modernizálnia, s ezt egy erre specilizált tö­rök üzem vállalja. • Kirijenko szerint Nem gond a törlesztés • Tokió (MTI) Szergej Kirijenko orosz miniszterelnök szerint nem okoz gondot a nemzetközi hi­telek, köztük a legújabb, 800 millió dolláros japán hitel törlesztése, hiszen - mind mondta - Oroszország adós­sága a GDP-nek mindössze 44 százaléka. Kétnapos toki­ói látogatása végén az orosz kormányfő azt is elmondta, hogy nagyon fontos a Nem­zetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, Japán és más köl­csönzők hétfőn Moszkvában nyilvánosságra hozott, jövő év végéig szóló 22,6 milliárd dolláros stabilizációs hiteltá­mogatása Oroszországnak, de ennek jelentőségét nem szabad túlbecsülni. - Orosz­ország igazi problémája a nem megfelelő költekezés. A bevételek és kiadások lelkiis­meretes felhasználása leg­alább annyira fontos, (mint a hitel). Az országnak meg kell tanulnia a lehetőségeihez mérten élni - mondta Kiri­jenko, és kifejezte meggyő­ződését, hogy szerdán kezdő­dő ülésszakán az Állami Du­ma jóvá fogja hagyni a kor­mány gazdaságszanálási ja­vaslatait, ami a nemzetközi hitel feltétele. Közölte, hogy az IMF új, 12,5 milliárd dol­láros hozzájárulását közvetle­nül a központi bank tartalé­kának megerősítésére hasz­nálják fel az idén. • Az orosz hitel után Fogyóban az IMF pénze • Washington (MTI) A legutóbbi orosz köl­csönzés nyomán a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) tarta­lékai a nyolcvanas évek ele­je óta nem látott alacsony szintre süllyednek, igazság szerint már az Oroszország­nak hétfőn megígért új összeg egy részéért - 8,4 milliárd dollárért - is a rend­kívüli tartalékba, vagyis az Általános Kölcsönszerző­désbe (GAB) kell belenyúl­ni. E tartalékot 1977 óta nem használta az IMF - mondta a nemzetközi pénzintézet ve­zérigazgató-helyettese, Stan­ley Fischer Washingtonban. (A GAB-ot 1962-ben hozta létre az IMF huszonkét leg­gazdagabb tagja.) Fischer elmondta, hogy ebben a pillanatban az IMF rendelkezésére álló, azonnal felhasználható forrás 31 mil­liárd dollár. Ez a közvetlen kötelezettségeinek a 44,7 százaléka. Az Oroszország­nak hétfőn megígért 11,2 milliárd dollár új hitel telje­sítésével - amihez hozzá kell számítani az 1996 óta futó hároméves orosz hitel­keretből a második félévre még járó 1,3 milliárd dollárt is - a forrás körülbelül 17 milliárd dollárra, a kötele­zettségek 19,4 százalékára csökkenne, ha nem venné­nek ki a GAB-ból is. 2002 - nem kizárt? riurópai Unió - mézes madzag, vagy keserű pohár? Régóla műsoron a jelenet, egyik szereplője Ma­gyarország, amelynek képviselői különböző csomago­lásban, de lényegében folyamatosan arról beszélnek, hogy szeretnénk eljutni oda, ahová egyébként is már ezer éve tartozunk. Az óhaj és állítás ellentmondása ar­ról beszél, hogy odatartozásunk a másik szereplő, az EU számára azért nem annyira egyértelmű, s az EU-köz­pontokban fontosnak tartják ezt a nemet. Az elmúlt években a 2002-es dátum viszonylag stabil volt. Mi tette bizonytalanná? A magyarországi hatalom­váltás? Ezt nem lehetett kizárni azelőtt se, tehát a dátu­mot e lehetőség figyelembe vételével kellett kalkulálni. Új szempontok merültek fel az EU agytrösztjeiben? Va­jon mik? Vagy egyszerűen az ismeretlentől, a volt szoci­alista országoktól való félelem a bizonytalankodás oka? Hiszen ha egymás mellé tennénk az eddig megjelölt dá­tumokat, a mellettük és ellenük szóló magas rangú nyu­gat-európai politikusok felelős érveit, akkor egy tartal­mas kabaréműsorra elegendő anyagot kapnánk. Nem csoda, hogy ennyi a kétség. Ki mondhatná meg előre, hogy a szétzúzott gazdasági, társadalmi szerkezetű „posztkommunisták" milyen váratlan problémákat fog­nak okozni? Arról pedig nagyon keveset tudunk, hogy az NSZK-val egyesült NDK gondjai, mint speciális „posztkommunista" gondok, hogyan jelennek meg ­igaz, az újraegyesült Németország szűrőjén keresztül ­az EU-n belül? Vizsgálják-e ezt megfelelő intézmények? Ha nem, miért nem? Ha igen, miért nem férünk hozzá a vizsgálati eredményekhez? Ugyanis egyelőre a meg­szüntetve megőrzött volt NDK az egyetlen posztkommu­nista ország, amely az EU tagja lett. A többiekkel folyik a számháború, de ami a legna­gyobb baj, nem tudni, hogy az érvek és ellenérvek mögött mi van: a gazdaság és társadalom valódi ismere­te, vagy a különféle nyugat-európai politikai küzdel­mekhez kellünk, egyszer pozitív, máskor negatív szerep­ben? • Francia nemzeti ünnep Chirac józan tanácsai • Párizs (MTI) Franciaország vb-győzel­me hatotta át kedden a nem­zeti ünnep alkalmából tartott rendezvényeket, s még a lát­ványos díszszemlét is sokan a Zidane, vagy a többi fran­cia játékos nevét hirdető tri­kóban és tréfás vb-fejfedőket viselve nézték végig. Jacques Chirac elnök is a világbajnok francia csapat méltatását he­lyezte a TF 1 televíziónak és a francia rádiónak adott nyi­latkozatának középpontjába. Az elnök az Elysée-palota lépcsőjén együtt jelent meg a francia válogatott tagjaival és Aimé Jacquet szövetségi ka­pitánnyal. Vele együtt emelte magasba a világkupát, s ez­után elvegyült az ünneplő tö­megben. Nyilatkozatában Chirac hangsúlyozta, hogy a francia győzelem a szolidaritás és összeforrottság jelképe. A válogatott „a trikolor és a multikolor csapata volt" ­mondta az elnök, utalva arra, hogy a francia tizenegynek különféle származású és bőrszínű játékosai vannak. A belpolitikával kapcsolatban kiemelte, hogy lehetséges és szükséges is a békés együtt­élés a szocialista Lionel Jos­pin miniszterelnökkel, s á na­gyobb válságoktól eltekintve nem kellene súrlódásnak len­nie közöttük. A társadalom­biztosítási reformmal kapcso­latban azonban máris bírálta Jospint, aki szerinte túl ke­ményen lépett fel elődjének reformjával szemben. Harckocsizók vonultak a Champs Elysée-n. A katonai parádé elmaradhatatlan a nemzeti ünnepen. (MTI Telefotó) • Osztrák tanulmánykötet az EU-bövítésröl Minél hamarabb, annál • MTI Panoráma „Az EU-bóvítés előes­téjén" cimmel tanul­mánykötet jelent meg Ausztriában az Európai Unióba belépni kívánko­zó közép- és kelet-euró­pai országok gazdasági felkészültségéről, politi­kai-kulturális attitűd­jéről, és a szerzők - gaz­dasági szakemberek ­inkább az optimista poli­tikusok véleményét oszt­ják az első körbe sorolt országok belépésének idejéről. Bár reálisabb­nak tartják 2003-at vagy 2004-et, azért a 2002-es belépést sem zárják ki. A Signum kiadónál meg­jelent kötet egyik szerzője, Fritz Plasser az innsbrucki egyetemről, úgy véli, hogy a bebocsátásra várók politikai­lag már most felkészültek a nagy lépés megtételére: messzemenően konszolidáló­dott demokráciákról van sző, amelyekben a jelenlegi ál­lamforma melletti elkötele­zettség körülbelül annyira erős, mint amilyen volt Né­metországban és Ausztriában az ötvenes években. Rosszabb a helyzet a gaz­dasági mutatóknál. Bár a munkanélküliségi ráta közel áll az EU-átlaghoz, az ársta­bilitás még mindig problé­ma, és a bérek messze az uniós szint alatt maradnak. Az egy főre jutó GDP úgy­szintén: ez utóbbi az EU át­lagának 23-57 százalékát éri el, a 23 százaléknál Észtor­szágot említik, az 57-nél Szlovéniát és Csehországot. Jan Stankovsky, a kötet egy másik szerzője. Közép­és Kelet-Európával foglalko­zó kutató azonban úgy véli: mindez nem jelenti, hogy ezeknek az országoknak először meg kell gazdagod­niuk, és csak azután belépni­ük. Szerinte az EU „nem a gazdagok klubja". Tíz kö­zép- és kelet-európai ország kopogtat a jelképes brüsszeli ajtón, de ez az ajtó először csak Magyarország, Len­gyelország, Csehország, Szlovénia és Észtország előtt nyílik majd meg. A második körhöz tartozik Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettor­szág és Litvánia. Stankovsky szerint Szlovákia már most teljesíti a gazdasági kritériu­mokat, de Bulgáriában és Romániában hét évet elvesz­tegettek, a lemaradást most kell pótolni. A második cso­port öt-hét évvel később kö­vetné az elsőt. A szerzők számításokra alapozott becs­lése szerint a korábbi bővíté­sekhez - és egyes mostani komor jóslatokhoz - képest az újabb bővítés nem lesz drága. Kiszámították, hogy az előkészületi szakaszban, az első belépési hullámig, a tíz ország lakosonként 29 eu­ró értékű EU-támogatásban részesül évente (1 euro=l ECU) Az első belépési hullá­olcsóbb mot követően a további öt várományos minden egyes lakosára 73 euró jut majd. Az új tagok az első évben nettó 48 eurót kapnak fejen­ként. Az osztrák szakembe­rek olcsónak találják még azt is, hogy a központi költség­vetésből a bruttó támogatá­sok 2006-ig 208 euróra, a nettó kifizetések pedig 167 euróra emelkednek fejen­ként, az új tagországok szá­mára. 1995-ben, az eddigi utolsó bővítésekor, amikor Ausztria, Svédország és Finnország lett tag, az EU nettó kifizetései - egy lakos­ra számítva - Írországnak 617 ECU-t, Görögországnak 374 ECU-t, Portugáliának 281 ECU-t, Spanyolország­nak 152 ECU-t tettek ki. 1999-ben a tíz, belépésre várakozó országnak teljesí­tésként 1,3 milliárd eurót szánnak. Az összegnek az úgynevezett előkészületi sza­kaszban, azaz a 2000-ben 2001-ben 3,1 milliárdra kel­lene emelkednie, ennek több mint a felét a Phare-program keretében juttatnák, félmilli­árd jönne az agrárköltségve­tésből, egymilliárd pedig a strukturális alapokból. A feltételezett belépési évben, 2002-ben a váromá­nyosoknak szánt teljesftések ugrásszerűen megnőnének ­9,6 milliárd euróra, ebből az új tagok 6,5 milliárdot kap­nának. 2006-ig a teljesítések elérnék a 19,9 milliárd eurót, ebből az öt később csatlako­zó 3,1 milliárdot kapna, az új tagok 16,8 milliárdot. S. Kovács Ferenc Cári temetés e Szentpétervár (MTI) Szergej Kirijenko orosz miniszterelnök nem lesz je­len a cári család pénteki új­ratemetésén. Alekszej Vo­lin, Kirijenko szóvivője személyes véleményeként megjegyezte: túl sok tenni­való van az élőkkel is, s ők elsőbbséget élveznek a ha­lottakkal szemben. A cári család újratemetésén nem vesz részt Borisz Jelcin el­nök sem és távol marad sok más orosz hivatalos személy is. Nagy­Jeruzsálem e New York (MTI) A Biztonsági Tanács keddre virradóra felszólítot­ta Izraelt, hogy mondjon le a Nagy-Jeruzsálem megvaló­sítását célzó tervéről. Az ez­zel kapcsolatos BT-elnöki nyilatkozatot a testület egy­hangúlag elfogadta. Elnöki jogkörök e Pozsony (MTI) A szlovák parlament mó­dosította a köztársasági el­nök jogköreit szabályozó törvényt. Ezzel elhárult a március eleje óta fenye­gető alkotmányos válság ve­szélye, mert a jövőben a parlament elnöke hívhatja vissza, vagy nevezheti ki a kormány tagjait. A volt ál­lamfő, Michal Kovác tá­vozása óta az elnöki jog­körök egy részét ellátó Vla­dimír Meciar ezekkel a jogkörökkel nem rendelke­zett. Fegyverüzlet • Peking (MTI) Szergej Kirijenko orosz kormányfő Pekingben egy­napos hivatalos látogatásán Csu Zsung-csi kfnai minisz­terelnökkel és Csiang Cö­min államelnökkel tárgyalt. Kirijenko és Csu Zsung-csi találkozóján elsősorban ka­tonai kérdésekről esett szó, amelyek a felek szerint „a normális államközi kapcso­latok fontos összetevőjét" képezik. Az orosz Roszvoo­ruzsenyije fegyvergyártó egyesülés képviselője is részt vett a tárgyaláson, amelyen megállapodás szü­letett arról, hogy Kína két torpedórombolót és négy „Kilo" osztályú tengeralatt­járót vásárol Oroszországtól. Peking korszerű repülőgé­pek vásárlása iránt is ér­deklődött. Cukorvám • Moszkva (MTI) Oroszország július 25­étől legalább január 1-jéig 45 százalékos vámot vet ki a fehércukor importjára, és 75 százalékos vámot a nyerscukor behozatalára. Ja­nuár l-jén felülvizsgálják a helyzetet és utána in­kább szezonálisan vetnek ki vámot, körülbelül 30 százalékos és 15 százalé­kos mértékben. Az egy­millió tonnás tartalék és az idei cukortermés együtt bőven elegendő a hazai la­kossági és ipari ellátásra, legalább három-négy hónap­ra. Az idei szezonban 1,5 millió tonna új cukrot vár­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents