Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-14 / 163. szám

KEDD, 1998. JÚL. 14. UNIVERSITAS 9 Az „alsó osztály kilátásai if • Salgótarján (MTI) Minduntalan újrater­melődik a magyar társa­dalom esélytelen, ér­vényesülni képtelen, ugyanakkor meglehető­sen népes ifjúsági cso­portja, mely a társadal­mi beilleszkedés súlyos zavaraival küzd - hall­hatták a salgótarjáni if­júsági nyári egyetem nyitó napján Gazsó Fe­renc szociológustól. A Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem taná­ra az ifjúság társadalmi integ­rációját a makrotársadalmi összefüggések felől megvilá­gítva mondta el az egyhetes kurzus félszáz hazai és kül­földi hallgatója előtt, hogy az új generációnak akár 40 szá­zalékára is tehető réteg pró­bál az érvényesüléshez szük­séges szellemi és anyagi tőke teljes hiányában helyet talál­ni a munkaerőpiacon. A ma­gyar társadalomnak együttvé­ve alig egyharmadát kitevő szúk felső, illetve csekély kö­zéprétege mellett a kéthar­madnyi részt olyan csoportok sokasága teszi ki, melyek hí­ján vannak a versenyképessé­get biztosító szellemi és anyagi javaknak. Egy részük pedig - köztük a felnövekvő nemzedék egyötödére tehető „funkcio­nális analfabétákkal" - azt az úgynevezett új alsó osztályt jelenti, amely integráción kí­vüli társadalmi osztályként definiálható. Gazsó Ferenc szerint súlyosbítja a problé­mát, hogy a hároméves szak­munkásképző iskolákból ki­kerülők fele sem képes a munkahelyeken bévül kerül­ni. A gondok hátterében ­hívta fel rá a figyelmet - töb­bi közt az a hazai oktatási rendszer áll, amely „a társa­dalmi polarizáció szolgálatá­ban drágán méri a versenyké­pességet javító tudást". A te­hetős családok gyereke hoz­zájut az exkluzív oktatáshoz, a többi számára pedig aféle parkoló intézmény az iskola, hiszen nem kap tőle társadal­mi pozícióra váltható tudást. Az igazán kurrens ismerete­ket nyújtó felsőoktatási intéz­ményekből pedig még a felső középosztály is kiszorul. Az igazi veszély - véleke­dett Gazsó Ferenc -, hogy az egyéni törekvések előbb utóbb összecsúsznak a társa­dalmi lehetőségekkel, ma­gyarán az alulra szorultak be­letörődnek helyzetükbe. Ma­gyarországon a kívül rekedt­ség még nem rögzült, még nem épültek le a jóra való tö­rekvések, hiszen például fel­mérések szerint a legszegé­nyebb családok egyötöde is különórák árán próbálja többre juttatni gyerekét. Min­dez esély a kimozdulásra, amihez viszont olyan oktatá­si-képzési rendszer szüksé­ges, amely kifejezetten az ér­vényesüléshez szükséges erőforrásokhoz juttatná az ezekkel nem rendelkezőket. Magyarországon ez idő sze­rint efféle felzárkóztató in­tézmények nem működnek, s ha komolyan vesszük például az IMF legutóbbi jelentését, miszerint még mindig túl so­kat költünk szociális célokra, akkor egyhamar nem is lesz­nek - hangoztatta a szocioló­gus professzor. Pátjelentkezés • Budapest (MTI) A Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium július 20-án teszi közzé pótjelentkezési felhívását a hazai felsőoktatási in­tézményekbe - közölte Bakos Károly, a szaktár­ca főtanácsosa. Meghirdetnek olyan sza­kokat is, amelyek a Felvételi tájékoztatóban még nem sze­repelhettek, mert indításukra csak a kiadvány megjelenése után kaptak engedélyt az érintett intézmények. Emel­lett azokra a szakokra is lehet újra jelentkezni, ahol valami­lyen okból nem töltötték fel a létszámot - mondta Bakos Károly. Indul egy új képzési forma, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakkép­zés. A képzés itt kétéves, és az érintett felsőoktatási intéz­mények vállalják, hogy ha az itt végzettek tanulmányaikat ugyanezen felsőoktatási in­tézményben folytatják, akkor annak eredményét legalább 30 százalékban beszámítják főiskolai vagy egyetemi ta­nulmányaikba. Az akkreditált rendszerű képzésben tíz új, a piaci igényekhez igazodó ­például menedzserképző ­szakot indítanak. Július 8-ig zömmel befejeződtek a szó­beli vizsgák. Ezt követően, a jogszabály szerint július 20­ig dönteniük kell az intézmé­nyeknek a felvételi pontha­tárokat illetően. Minthogy a pontszámát minden jelentkező ismeri, jú­lius 20-án már azt is megtud­hatja, hogy eredménye ele­gendő volt-e ahhoz, hogy főiskolai, egyetemi polgárrá váljon. Bakos Károly emlé­keztetett: az 1998/99-es ta­névben nappali tagozatos alapképzésre mintegy 80 ez­ren adtak be jelentkezési la­pot. Egymilliárd forintból ••• • Budapest (MTI) Az idén egymilliárd fo­rinttal gazdálkodhat a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány - tájékoztatott Juhász Gábor kuratórium elnöke. Az össze­get a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből kapta az alapítvány. Céljaik elérése érdekében különféle pályázatokat írtak ki. Ennek eredményeként 58 sikeres pályázó - iskolák és más in­tézmények - összességében 461 millió forint támogatás­hoz juthat. A pénzből szak­képzési programokat indíta­nak, több mint 26 ezer sze­mélyt vonnak be a korszerű, a távoktatást is felhasználó, a munkaidőhöz igazodó kép­zésbe, átképzésbe. A pályá­zók vállalták a kor igényei­hez igazodó tananyagok fej­lesztését is. A napokban ír ki az alapítvány újabb pályáza­tot, ennek keretében 90 mil­lió forint támogatás használ­ható majd fel. A keretből se­gítséget kaphatnak a saját képzést is fenntartó munka­adói képviseletek, ha tan­anyagfejlesztéseiket átadják széleskörű hasznosításra. Egyenként 3 millió forintos támogatáshoz juthatnak a pá­lyázók, ha 50 százalékos sa­ját hozzájárulást is vállalnak. • Beszélgetés Papp Gyula akadémikussal Életfogytiglani halhatatlanság „Szent-Györgyi Albert azt mondta: aki ül a babérain, rossz helyen hordja azokat. Én nem ültem a babéraimon." (Fotó: Miskolczi Róbert) Ma Magyarországon minden ötödik ember szívbetegségben, minden nyolcadik pedig agyi ér­katasztrófa következté­ben hal meg. E beteg­ségcsoport nemcsak ha­zánkban, de a fejlettebb országokban is a halál leggyakoribb oka. Dr. Papp Gyula orvospro­fesszor hosszú évtizedek óta kutatja a szívinfark­tus, a szívelégtelenség és a szívritmuszavar kiala­kulásának mechanizmu­sát és gyógyszeres befo­lyásolásuk útjait. A SZO­TE Farmakológiai és Far­makoterápiai Intézeté­nek vezetőjével, akit a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben választott rendes tagjá­vá, kutatásairól és éle­téről beszélgettünk. • Mit jelent az önnek, hogy az MTA a közel­múltban rendes tagjává választotta? - Elsősorban azt, hogy az elmúlt öt évben szerteágazó feladataim, számos hazai és nemzetközi tisztségem mel­lett is sikerült hozzájárulnom új tudományos eredmények eléréséhez. Megőriztem a ku­tatás iránti lelkesedésemet, a tudományba vetett hitemet, amit egyébként oly' könnyű elveszíteni manapság. Szent­Györgyi Albert azt mondta: „aki ül a babérain, rossz he­lyen hordja azokat". Én nem ültem a babéraimon. Bár nagy tisztesség az Akadémia rendes tagjának lenni, az nem jelent halhatatlanságot, leg­feljebb azt, hogy az ember­nek egy ideig fennmarad a neve. Csak a Francia Akadé­mia tagjait nevezik megbe­csülésből „halhatatlanok­nak". Az, amit egy akadémi­kus a legjobb esetben is rend­szerint elér, alig több, mint az életfogytiglani halhatat­lanság. • Professzor úr! Milyen tudományos problémák foglalkoztatták az elmúlt öt évben? - Főként a szív- és érrend­szer megbetegedései, gyógy­szeres befolyásolásuk újabb lehetőségei érdekeltek. A már fejlett és az úgynevezett átmeneti gazdaságban élő or­szágokban - így Magyaror­szágon is - ez a betegségcso­port a halál leggyakoribb oka. Előfordulása megelőzi a daganatos, rákos betegsége­két és az erőszakos halálne­Papp Gyula 1937-ben született Szigetváron 1961-ben „Sub auspiciis" minősítéssel szerzett orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1961-67-ig a POTE, 1968-tól a SZOTE Gyógyszerta­ni/Farmakológiai Intézetének munkatársa 1968-69-ig, 1971- és 1981-ben az Oxfordi Egyetem vendégoktatója 1987-től a SZOTE Tudományos Bizottságának elnö­ke 1991-től a SZOTE tudományos rektorhelyettese 1992-95-ig a Magyar Kardiológiai Társaság elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke 1992-94-ig az Európai Kardiológiai Társaság alelnöke 1993-tól az MTA levelező, 1998-tól rendes tagja 1998-tól a Kardiológus Világszövetség főtitkára mekét. Hazánkban minden ötödik ember szívbetegség­ben, minden nyolcadik ember pedig agyi ér-katasztrófa kö­vetkeztében hal meg. Jelenle­gi kutatási témáink között szerepel a szívinfarktus, a szív saját ereinek elzáródása következtében létrejövő szfv­izomelhalás, továbbá a szív­elégtelenség, a szívizom ere­jének különböző károsodások miatt létrejövő csökkenése, ezen felül a szív ritmusának zavarai, az aritmiák és je­lentős részben az agy vérellá­tásának rendellenességei. Hosszú évek óta vizsgáljuk ezek kialakulásának mecha­nizmusát és gyógyszeres be­folyásolásuk új útjait. • Milyen jelentősebb eredményre vezettek ezek a kutatások? - Rövidesen befejeződik ­és most már biztosan tudjuk, hogy sikerrel - egy olyan, a szívizom erejét növelő új tí­pusú, úgynevezett kalcium­érzékenyítő gyógyszer klini­kai kipróbálása, amelyet kü­lönböző vegyületek hatása és kémiai szerkezete közötti összefüggések rendszeres ku­tatása során finn gyógyszer­vegyészekkel együtt fejlesz­tettünk ki. Két további, a szív ritmuszavarainak megelőzé­sében és megszüntetésében klinikailag is hatékony gyógyszerjelölt hatásmódját is sikerült feltárnunk. Meg­állapítottuk továbbá azt is, hogy a szív ereinek elzáródá­sakor, vagy tartós szívelégte­lenségben a szervezet maga is védekezik olyan belső ke­letkezésű, endogén anyagok termelésével, amelyek segítik a túlélést a szívinfarktusban vagy szívelégtelenségben. Ezen anyagok szervezeten belüli lebomlását késleltető, tehát felhalmozódásukat elősegítő gyógyszerek védő­hatásúak. Német és francia kutatócsoportokkal együtt­működve ezen a téren is új gyógyszerjelölteket tudtunk kifejleszteni. Az agy vérke­ringésével foglalkozó labora­tóriumunkban pedig a közel­múltban állapítottuk meg, hogy egy új vérnyomás-csök­kentő szer nemcsak az agy­vérzés esélyét csökkenti, de egyúttal nagymértékben nö­veli is a rossz vérellátású agyterületek vérkeringését. • Bizonyára ezek a kuta­tások nagyon költségesek. Hogyan biztosítják a meg­felelő anyagi fedezetet? - Főként nemzetközi és hazai kutatási pályázatokból, de szerződéses kutatások ré­vén is. A hazai kutatóbázis jelentős leépítése és a műkö­dési költségek fedezetének drasztikus csökkentése nehéz helyzetet teremtett. Az egye­temi kutatóhelyeken a nor­matív kutatástámogatás ele­nyészően csekély. Marad a hármas jelszó követése: „Pá­lyázni, pályázni, pályázni!" Éz a túlélés útja. Szerencsére, sikeres nemzetközi tudomá­nyos együttműködéseink anyagilag is kellően megala­pozottak, s egyelőre még le­hetővé teszik, hogy világ­színvonalon végezzük a műszer- és költségigényes kutatásainkat. • A nemzetközi együtt­működéseik tehát le­hetővé teszik a hatékony kutatást. Mennyire nehéz innen, Szegedről, egy ma­gyar vidéki városból fenn­tartani és ápolni ezeket a kapcsolatokat? - Egyáltalán nem nehéz. Tudományterületünkön ugyanis a modern kutatás több centrumú és nemzetkö­zi. Az informatika robbanás­szerű fejlődése, a Szegeden is világszínvonalú számítógé­pes információs hálózat rend­kívül gyors. Ez napra, sőt, órára kész tájékozódást, kap­csolatteremtést biztosít a kül­földi laboratóriumokban dol­gozó kollégákkal. Egyébként a tudomány világhírű felleg­várai, Oxford, Cambridge, Heidelberg vagy Göttingen mind kisvárosok. Saját tudo­mányterületemmel, az expe­rimentális kardiológiával és kardiofarmakológiával össze­függésben elmondhatom, hogy Szegedet, némi túlzás­sal, „kardiológiai nagyhata­lomként" emlegetik itthon és mérvadó külföldi szakmai körökben egyaránt. Hozzáte­szem: nem véletlenül! A SZOTE tudományos rektor­helyetteseként örömmel mondhatom, hogy egyete­münkön a kísérletes és klini­kai kardiológia úgyszólván valamennyi fontosabb terüle­tén nemzetközi szintű munka folyik. Egyetemünk nem pro­vinciális orvosi iskola, ha­nem olyan felsőoktatási és kutatási intézmény, amely­nek neve és helye van a tudo­mány világában itthon és kül­földön egyaránt, s teljesítmé­nyeinkre és hírnevünkre Sze­ged városa is joggal lehet büszke. • Professzor úr! Ön vég­telenül nyugodtnak és ki­egyensúlyozottnak tűnik. Van olyan, amin bosszan­kodik, ami kihozza a sod­rából? - Nem szeretem az osto­baságot, a modortalanságot, a közönségességet és a lustasá­got, valamint az értekezlete­ken a hosszú és tartalmatlan beszédeket. De hát ki szereti ezeket? Voltaire azt mondta: aki öt percnél hosszabb idő alatt mond el valamit, az egyéb galádságokra is ké­pes... • Elégedett az életével? - Lényegében igen. Több­nyire azzal foglalkozhattam, ami érdekelt, aminek a tudo­mányos és gyakorlati haszna nyilvánvaló. A munkámat egyaránt megbecsülték és megbecsülik itthon és külföl­dön. Szép családom van. Kü­lönösen sokat köszönhetek kutatóorvos feleségemnek, de klinikus-orvos lányaimnak is. Az egyetemen közvetlen munkatársaim nagyon se­gítőkészek, sok terhet levesz­nek a vállamról. Az idő per­sze nekem sem a barátom. Szabó C. Szilárd forrás Konferenciák • Munkatársunktól Tegnap kezdődött és pén­tekig tart a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán a Ma­gyartanárok nyári akadémiá­ja, illetve A tanár és a tan­könyvi szöveg elnevezésű konferencia. Az előbbi ren­dezvényen különböző műal­kotások - mint például Vö­rösmarty Mihály: Fóti dal, Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, Kányádi Sándor: Vannak vidékek -, utóbbin pedig négy tantárgy - törté­nelem-művészettörténet, fizi­ka, biológia és magyar nyelv - tankönyvi anyagának szö­vegtani kérdéseit vizsgálják a résztvevők. Mindemellett az érdeklődők megismerkednek a modern információhordo­zókkal, és kreatív szöveggya­korlatokat is végeznek. Ösztöndíj • Munkatársunktól A Cambridge Overseas Trust ösztöndíjlehetőséget biztosít 1999 októberétől el­sősorban közgazdász, illetve jogász hallgatók számára posztgraduális képzésre. Az ösztöndíj időtartama egy év. A jelentkezéseket szeptember 21-éig kell beküldeni. Jelent­kezési lapok a József Attila Tudományegyetem rektori hivatalának külügyi osztá­lyán kaphatók. További in­formációval szolgál a JATE Hallgatói Külügyi Bizottsá­ga­Erdélyi körutazás • Munkatársunktól A József Attila Tudomá­nyegyetem Hallgatói Külügyi Bizottsága erdélyi körutazást szervez jatés diákoknak jutá­nyos áron az őszi félév során. Az öt napos buszkirándulás félpanziós ellátással előrelát­hatólag legfeljebb tízezer fo­rintba kerül. A hallgatók a nyári szünet ideje alatt és a beiratkozás során jelentkez­hetnek a Hallgatói Önkor­mányzat irodájában Szekeres Zsuzsa külügyi referensnél vagy Csutak Zsolt szervező­nél. Nyilvános vita • DM-információ •A József Attila Tudo­mányegyetem doktorandusz hallgatója, Szilágyi Ágnes „Nemzetépítés és kultúrpoli­tika Braziljában az Estado Nóvo idején" című PhD-érte­kezésének nyilvános vitáját július 3-án 12 órakor tartották a JATE Bölcsészettudományi Karán, a Hispanisztika tan­szék könyvtárában. Az oppo­nensek dr. Horváth Gyula, a történelemtudomány kandi­dátusa és dr. Eördögh István, a JATE docense voltak. Szakmenedzser • Keszthely (MTI) Az európai besorolási rendszernek megfelelő, felső­fokú vendéglátó szakmene­dzserképzést indítanak az ősztől Keszthelyen, a Keres­kedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, va­lamint a hasonló profilú helyi szakképző iskola együttmű­ködésével. A négy évig tartó, akkreditált nappali oktatás keretében a vendéglátó, szál­lodai, és az ezekkel összefüg­gő szolgáltatási szféra kis- és középvállalkozási vezetőit, illetve a nagyobb hotel- és üzletláncok szakreferenseit képezik ki. A jelentkezőket augusztus közepéig várják.

Next

/
Thumbnails
Contents