Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-14 / 163. szám
KEDD, 1998. JÚL. 14. UNIVERSITAS 9 Az „alsó osztály kilátásai if • Salgótarján (MTI) Minduntalan újratermelődik a magyar társadalom esélytelen, érvényesülni képtelen, ugyanakkor meglehetősen népes ifjúsági csoportja, mely a társadalmi beilleszkedés súlyos zavaraival küzd - hallhatták a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem nyitó napján Gazsó Ferenc szociológustól. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára az ifjúság társadalmi integrációját a makrotársadalmi összefüggések felől megvilágítva mondta el az egyhetes kurzus félszáz hazai és külföldi hallgatója előtt, hogy az új generációnak akár 40 százalékára is tehető réteg próbál az érvényesüléshez szükséges szellemi és anyagi tőke teljes hiányában helyet találni a munkaerőpiacon. A magyar társadalomnak együttvéve alig egyharmadát kitevő szúk felső, illetve csekély középrétege mellett a kétharmadnyi részt olyan csoportok sokasága teszi ki, melyek híján vannak a versenyképességet biztosító szellemi és anyagi javaknak. Egy részük pedig - köztük a felnövekvő nemzedék egyötödére tehető „funkcionális analfabétákkal" - azt az úgynevezett új alsó osztályt jelenti, amely integráción kívüli társadalmi osztályként definiálható. Gazsó Ferenc szerint súlyosbítja a problémát, hogy a hároméves szakmunkásképző iskolákból kikerülők fele sem képes a munkahelyeken bévül kerülni. A gondok hátterében hívta fel rá a figyelmet - többi közt az a hazai oktatási rendszer áll, amely „a társadalmi polarizáció szolgálatában drágán méri a versenyképességet javító tudást". A tehetős családok gyereke hozzájut az exkluzív oktatáshoz, a többi számára pedig aféle parkoló intézmény az iskola, hiszen nem kap tőle társadalmi pozícióra váltható tudást. Az igazán kurrens ismereteket nyújtó felsőoktatási intézményekből pedig még a felső középosztály is kiszorul. Az igazi veszély - vélekedett Gazsó Ferenc -, hogy az egyéni törekvések előbb utóbb összecsúsznak a társadalmi lehetőségekkel, magyarán az alulra szorultak beletörődnek helyzetükbe. Magyarországon a kívül rekedtség még nem rögzült, még nem épültek le a jóra való törekvések, hiszen például felmérések szerint a legszegényebb családok egyötöde is különórák árán próbálja többre juttatni gyerekét. Mindez esély a kimozdulásra, amihez viszont olyan oktatási-képzési rendszer szükséges, amely kifejezetten az érvényesüléshez szükséges erőforrásokhoz juttatná az ezekkel nem rendelkezőket. Magyarországon ez idő szerint efféle felzárkóztató intézmények nem működnek, s ha komolyan vesszük például az IMF legutóbbi jelentését, miszerint még mindig túl sokat költünk szociális célokra, akkor egyhamar nem is lesznek - hangoztatta a szociológus professzor. Pátjelentkezés • Budapest (MTI) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium július 20-án teszi közzé pótjelentkezési felhívását a hazai felsőoktatási intézményekbe - közölte Bakos Károly, a szaktárca főtanácsosa. Meghirdetnek olyan szakokat is, amelyek a Felvételi tájékoztatóban még nem szerepelhettek, mert indításukra csak a kiadvány megjelenése után kaptak engedélyt az érintett intézmények. Emellett azokra a szakokra is lehet újra jelentkezni, ahol valamilyen okból nem töltötték fel a létszámot - mondta Bakos Károly. Indul egy új képzési forma, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés. A képzés itt kétéves, és az érintett felsőoktatási intézmények vállalják, hogy ha az itt végzettek tanulmányaikat ugyanezen felsőoktatási intézményben folytatják, akkor annak eredményét legalább 30 százalékban beszámítják főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikba. Az akkreditált rendszerű képzésben tíz új, a piaci igényekhez igazodó például menedzserképző szakot indítanak. Július 8-ig zömmel befejeződtek a szóbeli vizsgák. Ezt követően, a jogszabály szerint július 20ig dönteniük kell az intézményeknek a felvételi ponthatárokat illetően. Minthogy a pontszámát minden jelentkező ismeri, július 20-án már azt is megtudhatja, hogy eredménye elegendő volt-e ahhoz, hogy főiskolai, egyetemi polgárrá váljon. Bakos Károly emlékeztetett: az 1998/99-es tanévben nappali tagozatos alapképzésre mintegy 80 ezren adtak be jelentkezési lapot. Egymilliárd forintból ••• • Budapest (MTI) Az idén egymilliárd forinttal gazdálkodhat a Nyitott Szakképzésért Közalapítvány - tájékoztatott Juhász Gábor kuratórium elnöke. Az összeget a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből kapta az alapítvány. Céljaik elérése érdekében különféle pályázatokat írtak ki. Ennek eredményeként 58 sikeres pályázó - iskolák és más intézmények - összességében 461 millió forint támogatáshoz juthat. A pénzből szakképzési programokat indítanak, több mint 26 ezer személyt vonnak be a korszerű, a távoktatást is felhasználó, a munkaidőhöz igazodó képzésbe, átképzésbe. A pályázók vállalták a kor igényeihez igazodó tananyagok fejlesztését is. A napokban ír ki az alapítvány újabb pályázatot, ennek keretében 90 millió forint támogatás használható majd fel. A keretből segítséget kaphatnak a saját képzést is fenntartó munkaadói képviseletek, ha tananyagfejlesztéseiket átadják széleskörű hasznosításra. Egyenként 3 millió forintos támogatáshoz juthatnak a pályázók, ha 50 százalékos saját hozzájárulást is vállalnak. • Beszélgetés Papp Gyula akadémikussal Életfogytiglani halhatatlanság „Szent-Györgyi Albert azt mondta: aki ül a babérain, rossz helyen hordja azokat. Én nem ültem a babéraimon." (Fotó: Miskolczi Róbert) Ma Magyarországon minden ötödik ember szívbetegségben, minden nyolcadik pedig agyi érkatasztrófa következtében hal meg. E betegségcsoport nemcsak hazánkban, de a fejlettebb országokban is a halál leggyakoribb oka. Dr. Papp Gyula orvosprofesszor hosszú évtizedek óta kutatja a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a szívritmuszavar kialakulásának mechanizmusát és gyógyszeres befolyásolásuk útjait. A SZOTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének vezetőjével, akit a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben választott rendes tagjává, kutatásairól és életéről beszélgettünk. • Mit jelent az önnek, hogy az MTA a közelmúltban rendes tagjává választotta? - Elsősorban azt, hogy az elmúlt öt évben szerteágazó feladataim, számos hazai és nemzetközi tisztségem mellett is sikerült hozzájárulnom új tudományos eredmények eléréséhez. Megőriztem a kutatás iránti lelkesedésemet, a tudományba vetett hitemet, amit egyébként oly' könnyű elveszíteni manapság. SzentGyörgyi Albert azt mondta: „aki ül a babérain, rossz helyen hordja azokat". Én nem ültem a babéraimon. Bár nagy tisztesség az Akadémia rendes tagjának lenni, az nem jelent halhatatlanságot, legfeljebb azt, hogy az embernek egy ideig fennmarad a neve. Csak a Francia Akadémia tagjait nevezik megbecsülésből „halhatatlanoknak". Az, amit egy akadémikus a legjobb esetben is rendszerint elér, alig több, mint az életfogytiglani halhatatlanság. • Professzor úr! Milyen tudományos problémák foglalkoztatták az elmúlt öt évben? - Főként a szív- és érrendszer megbetegedései, gyógyszeres befolyásolásuk újabb lehetőségei érdekeltek. A már fejlett és az úgynevezett átmeneti gazdaságban élő országokban - így Magyarországon is - ez a betegségcsoport a halál leggyakoribb oka. Előfordulása megelőzi a daganatos, rákos betegségekét és az erőszakos halálnePapp Gyula 1937-ben született Szigetváron 1961-ben „Sub auspiciis" minősítéssel szerzett orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1961-67-ig a POTE, 1968-tól a SZOTE Gyógyszertani/Farmakológiai Intézetének munkatársa 1968-69-ig, 1971- és 1981-ben az Oxfordi Egyetem vendégoktatója 1987-től a SZOTE Tudományos Bizottságának elnöke 1991-től a SZOTE tudományos rektorhelyettese 1992-95-ig a Magyar Kardiológiai Társaság elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke 1992-94-ig az Európai Kardiológiai Társaság alelnöke 1993-tól az MTA levelező, 1998-tól rendes tagja 1998-tól a Kardiológus Világszövetség főtitkára mekét. Hazánkban minden ötödik ember szívbetegségben, minden nyolcadik ember pedig agyi ér-katasztrófa következtében hal meg. Jelenlegi kutatási témáink között szerepel a szívinfarktus, a szív saját ereinek elzáródása következtében létrejövő szfvizomelhalás, továbbá a szívelégtelenség, a szívizom erejének különböző károsodások miatt létrejövő csökkenése, ezen felül a szív ritmusának zavarai, az aritmiák és jelentős részben az agy vérellátásának rendellenességei. Hosszú évek óta vizsgáljuk ezek kialakulásának mechanizmusát és gyógyszeres befolyásolásuk új útjait. • Milyen jelentősebb eredményre vezettek ezek a kutatások? - Rövidesen befejeződik és most már biztosan tudjuk, hogy sikerrel - egy olyan, a szívizom erejét növelő új típusú, úgynevezett kalciumérzékenyítő gyógyszer klinikai kipróbálása, amelyet különböző vegyületek hatása és kémiai szerkezete közötti összefüggések rendszeres kutatása során finn gyógyszervegyészekkel együtt fejlesztettünk ki. Két további, a szív ritmuszavarainak megelőzésében és megszüntetésében klinikailag is hatékony gyógyszerjelölt hatásmódját is sikerült feltárnunk. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy a szív ereinek elzáródásakor, vagy tartós szívelégtelenségben a szervezet maga is védekezik olyan belső keletkezésű, endogén anyagok termelésével, amelyek segítik a túlélést a szívinfarktusban vagy szívelégtelenségben. Ezen anyagok szervezeten belüli lebomlását késleltető, tehát felhalmozódásukat elősegítő gyógyszerek védőhatásúak. Német és francia kutatócsoportokkal együttműködve ezen a téren is új gyógyszerjelölteket tudtunk kifejleszteni. Az agy vérkeringésével foglalkozó laboratóriumunkban pedig a közelmúltban állapítottuk meg, hogy egy új vérnyomás-csökkentő szer nemcsak az agyvérzés esélyét csökkenti, de egyúttal nagymértékben növeli is a rossz vérellátású agyterületek vérkeringését. • Bizonyára ezek a kutatások nagyon költségesek. Hogyan biztosítják a megfelelő anyagi fedezetet? - Főként nemzetközi és hazai kutatási pályázatokból, de szerződéses kutatások révén is. A hazai kutatóbázis jelentős leépítése és a működési költségek fedezetének drasztikus csökkentése nehéz helyzetet teremtett. Az egyetemi kutatóhelyeken a normatív kutatástámogatás elenyészően csekély. Marad a hármas jelszó követése: „Pályázni, pályázni, pályázni!" Éz a túlélés útja. Szerencsére, sikeres nemzetközi tudományos együttműködéseink anyagilag is kellően megalapozottak, s egyelőre még lehetővé teszik, hogy világszínvonalon végezzük a műszer- és költségigényes kutatásainkat. • A nemzetközi együttműködéseik tehát lehetővé teszik a hatékony kutatást. Mennyire nehéz innen, Szegedről, egy magyar vidéki városból fenntartani és ápolni ezeket a kapcsolatokat? - Egyáltalán nem nehéz. Tudományterületünkön ugyanis a modern kutatás több centrumú és nemzetközi. Az informatika robbanásszerű fejlődése, a Szegeden is világszínvonalú számítógépes információs hálózat rendkívül gyors. Ez napra, sőt, órára kész tájékozódást, kapcsolatteremtést biztosít a külföldi laboratóriumokban dolgozó kollégákkal. Egyébként a tudomány világhírű fellegvárai, Oxford, Cambridge, Heidelberg vagy Göttingen mind kisvárosok. Saját tudományterületemmel, az experimentális kardiológiával és kardiofarmakológiával összefüggésben elmondhatom, hogy Szegedet, némi túlzással, „kardiológiai nagyhatalomként" emlegetik itthon és mérvadó külföldi szakmai körökben egyaránt. Hozzáteszem: nem véletlenül! A SZOTE tudományos rektorhelyetteseként örömmel mondhatom, hogy egyetemünkön a kísérletes és klinikai kardiológia úgyszólván valamennyi fontosabb területén nemzetközi szintű munka folyik. Egyetemünk nem provinciális orvosi iskola, hanem olyan felsőoktatási és kutatási intézmény, amelynek neve és helye van a tudomány világában itthon és külföldön egyaránt, s teljesítményeinkre és hírnevünkre Szeged városa is joggal lehet büszke. • Professzor úr! Ön végtelenül nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak tűnik. Van olyan, amin bosszankodik, ami kihozza a sodrából? - Nem szeretem az ostobaságot, a modortalanságot, a közönségességet és a lustaságot, valamint az értekezleteken a hosszú és tartalmatlan beszédeket. De hát ki szereti ezeket? Voltaire azt mondta: aki öt percnél hosszabb idő alatt mond el valamit, az egyéb galádságokra is képes... • Elégedett az életével? - Lényegében igen. Többnyire azzal foglalkozhattam, ami érdekelt, aminek a tudományos és gyakorlati haszna nyilvánvaló. A munkámat egyaránt megbecsülték és megbecsülik itthon és külföldön. Szép családom van. Különösen sokat köszönhetek kutatóorvos feleségemnek, de klinikus-orvos lányaimnak is. Az egyetemen közvetlen munkatársaim nagyon segítőkészek, sok terhet levesznek a vállamról. Az idő persze nekem sem a barátom. Szabó C. Szilárd forrás Konferenciák • Munkatársunktól Tegnap kezdődött és péntekig tart a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a Magyartanárok nyári akadémiája, illetve A tanár és a tankönyvi szöveg elnevezésű konferencia. Az előbbi rendezvényen különböző műalkotások - mint például Vörösmarty Mihály: Fóti dal, Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, Kányádi Sándor: Vannak vidékek -, utóbbin pedig négy tantárgy - történelem-művészettörténet, fizika, biológia és magyar nyelv - tankönyvi anyagának szövegtani kérdéseit vizsgálják a résztvevők. Mindemellett az érdeklődők megismerkednek a modern információhordozókkal, és kreatív szöveggyakorlatokat is végeznek. Ösztöndíj • Munkatársunktól A Cambridge Overseas Trust ösztöndíjlehetőséget biztosít 1999 októberétől elsősorban közgazdász, illetve jogász hallgatók számára posztgraduális képzésre. Az ösztöndíj időtartama egy év. A jelentkezéseket szeptember 21-éig kell beküldeni. Jelentkezési lapok a József Attila Tudományegyetem rektori hivatalának külügyi osztályán kaphatók. További információval szolgál a JATE Hallgatói Külügyi BizottságaErdélyi körutazás • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetem Hallgatói Külügyi Bizottsága erdélyi körutazást szervez jatés diákoknak jutányos áron az őszi félév során. Az öt napos buszkirándulás félpanziós ellátással előreláthatólag legfeljebb tízezer forintba kerül. A hallgatók a nyári szünet ideje alatt és a beiratkozás során jelentkezhetnek a Hallgatói Önkormányzat irodájában Szekeres Zsuzsa külügyi referensnél vagy Csutak Zsolt szervezőnél. Nyilvános vita • DM-információ •A József Attila Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, Szilágyi Ágnes „Nemzetépítés és kultúrpolitika Braziljában az Estado Nóvo idején" című PhD-értekezésének nyilvános vitáját július 3-án 12 órakor tartották a JATE Bölcsészettudományi Karán, a Hispanisztika tanszék könyvtárában. Az opponensek dr. Horváth Gyula, a történelemtudomány kandidátusa és dr. Eördögh István, a JATE docense voltak. Szakmenedzser • Keszthely (MTI) Az európai besorolási rendszernek megfelelő, felsőfokú vendéglátó szakmenedzserképzést indítanak az ősztől Keszthelyen, a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, valamint a hasonló profilú helyi szakképző iskola együttműködésével. A négy évig tartó, akkreditált nappali oktatás keretében a vendéglátó, szállodai, és az ezekkel összefüggő szolgáltatási szféra kis- és középvállalkozási vezetőit, illetve a nagyobb hotel- és üzletláncok szakreferenseit képezik ki. A jelentkezőket augusztus közepéig várják.