Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-13 / 162. szám

GÉTFŐ, 1998. JÚL. 13. SORSOK 15 Egy magyar életút Rozgonyi Ferenc életét a magyar történelem­könyvekben lehetne taní­tani, sorsfordulatai úgy egyeznek a huszadik szá­:adi Magyarországéval. A béresélet, a katonásko­dj, a hadifogság, a szö­vetkezetesítés, a kádári rendszer s végül a rend­sierváltozás egy tisztes­ségesen leélt magyar élet egy-egy stádiumaként pereg végig Rozgonyi Fe­renc életútján. Rozgonyi Ferenc 1919-ben született és hároméves volt, amikor családja a derekegy­házi Weiss Manfréd-urada­lomra költözött. A szülők cse­lédként találtak munkát a zsi­dó származású, később katoli­kussá keresztelkedett, többek között a csepeli vasgyárat és a kecskeméti konzervgyárat is birtokló magyar iparmágnás családi birtokán. Az uradalomban Rozgonyi Ferenc 1926-ban ment iskolába. Az uradalom mindhárom majoijában állami iskola működött, amelyekben hat osztályt lehetett végezni. Az iskolai szünetben harma­dikos korától maga is dolgo­zott. A lovat vezette az eke előtt, egy másik évben a bir­kákat kísérte, majd a major­ságnál segédkezett. Arra az életre készült, amelyet szülei is éltek, a birtokon végzett kétkezi munkára. Hat osztály után dolgozni ment. A tizen­két éves gyerek egy helybéli gazdatiszt lovászának sze­gődött. Az lett a munkája, hogy vitéz nemes Homolya Istvánt kétkerekű bricskáján szállítsa a pusztában vagy ép­pen szórakozni Hódmezővá­sárhelyre, Szentesre. A gazda­tisztnek ekkor már autómobil­ja is volt, amelyen, tán úri passzióból, szívesen vitte a lo­vászfiút. Egy napon a szép növésű lovászfiún megakadt a méltó­ságos asszony, Mauckner Alf­rédné szeme. Weiss Manfréd lánya az intézővel másnap már a kastélyba is hívatta Rozgonyi Ferencet. 1940-ig szolgált itt szobainasként. A béresélethez képest mindene megvolt. Sőt a szép ruhákból még több is a kelleténél, mint­hogy naponta kétszer át kel­lett öltözni. Fehér kesztyűben szolgált fel, mint az úri pincé­rek. Szokatlan volt, persze, de a munka: munka. Nem lehe­tett válogatni. Olyan világ volt az, meséli Rozgonyi Fe­renc, hogy a béresek nyolcvan fillér napszámért kaszáltak lá­tástól vakulásig, míg a kas­télyban gyakorta vendéges­kedő likőrgyáros Zwack Já­nostól a személyzet minden látogatásakor fejenként öt pengőt kapott borravalónak. A kastélyban ekkoriban amo­lyan kelet-magyarországi lu­xusélet folyt. Ahogy Rozgo­nyi Ferenc elmondja, a szov­jeten kívül talán nem ís volt szerzet, amely ne járt volna ott. Még a már Nobel-díjas Szent-Györgyi Alberttel is ta­lálkozott. Az élete úgy fordult, aho­gyan az országé is. 1940. de­cember 2-án Csongrádra vo­nult be katonának; Magyaror­szágon ekkor még béke volt. Csapatával a Délvidékre ve­zényelték, amelyet akkor fog­laltak vissza a magyar egysé­gek. Bácstopolyáig hatoltak, majd Szabadkán állomásoz­tak. A reguláris katonaság ek­koriban két év volt: Rozgonyi Ferenc 1943-ban szerelt le. Megélhetést keresve vissza­tért egykori munkaadóihoz. A háborús helyzet miatt a Weiss-Mauckner család Bu­dapestre költözött, Rozgonyi Ferenc pedig követte őket. A szovjet bevonulás elől nyu­gatra menekülő birtokosok később útjára eresztették a személyzetet. Rozgonyi Fe­renc is hazaindult tölgyfajel­vényes, paszományos munka­ruhájában. Egy orosz járőr egyenruhának nézte. így esett hat évig tartó fog­ságba. És ez az eset még csak égbekiáltó balszerencsének sem számított, hiszen Rozgo­nyi Ferenc a szovjet gyűjtőtá­borokban olyanokkal is talál­kozott, akiket a színházi előadásról kijövet szedtek össze. Rozgonyi Ferencet egy háromszázas csoporttal Ceg­lédre kísérték. Szökésre lett volna alkalma, de nem tette, mert akit elfogtak, mindjárt agyonlőtték. Ceglédről végül Brassóban kötöttek ki. Még Magyarországon jártak, ami­kor egy papírlapot címzett meg szüleinek, értesítve őket, hogy fogságba esett és isme­retlen hely felé viszik. Üzenet A hír eljutott Derekegyhá­zára, de évekig ez volt az utolsó üzenet tőle. Brassóból Focsani következett, ahol az idősebbek, akik az első világ­háborúban egy fogságot már megjártak, abban reményked­tek, hogy a tengerparti Jalta lesz az úticél. Ezzel szemben egy végtelen síkság közepén vagonírozták ki a megviselt társaságot, amelyen nem volt egyéb, mint hatalmas szén­fejtő halmok. Donyeck me­dence, Sztalino 6-os láger. A jobb állapotban lévőket szén­bányába, a többieket a kőbá­nyába szortírozták. A százki­lencven magas férfi szűk föld­alatti járatokban dolgozott, a bánya mennyezetéről csorgó víz alatt. Weiss-féle munkaru­hája volt egyetlen öltözéke, takarót, szalmazsákot is csak a háború befejeztével kapott. A láger lakói semmi jóra nem számítottak. Karácsonytól húsvétig, aratástól a szüretig reménykedtek, de a scora do­mojból nem lett semmi. Csak a napi korpaleves vagy borscsleves, benne káposzta, marharépa, cékla. Esetleg bú­riskása. Akinek nem volt meg a procentje, még a kenyeret sem kapta meg. Rozgonyi Fe­renc egy alkalommal negyven kilósra fogyott le, annyira, hogy ,javítólágerbe" kellett vinni. Répalevelet, éretlen pa­radicsomot, búzakorpát ke­vertek neki, ez volt a javító­menü. Bányaomlás Egy másik évben, húsvét napján berobbant a bánya, ahol dolgozott. Számos ma­gyar társa összeégve végezte a föld alatt. Őt is a sztalinói kórházba vitték, gázmérge­zéssel. Telente a halottakat a hatalmas hóba temették, göd­röt nem lehetett ásni, annyira fagyott volt a föld. 1950. no­vember 29-én tért vissza. A Nyíregyháza melletti Sóstón tette le a szerelvény, a magyar hatóság már várta. Igazol­ványt, ingyen vonatjegyet és 20 forintot kapott. Odahaza aztán a szülői földön dolgo­zott, míg nem szövetkezetesí­tettek. Egy évig hetente két­szer kellett jelentkeznie a 12 kilométerre lévő Szegváron. Mint a „gyárosok szekértoló­ját" figyelték. Ezután a dere­kegyházi állami gazdaságba került, kitanulta az ács szak­mát, s ezt végezte nyugdíjazá­sáig. Hitvesével még a fogság előtt ismerték egymást, de csak a hazatérés után esküd­tek meg. A családban nem szívesen mesélt a fogságról. A Weiss-Mauckner család derekegyházi kastélyában ma szociális otthon van. A kas­tély egykori tulajdonosai kö­zül egy Svájcban élő unoka 200 hektár földet igényelt vissza Derekegyház környé­kén, a hasznot pedig a helybé­li nyugdíjasoknak ajánlotta fel. Ebből a pénzből az idősek jutányos áron kapnak ebédet. A földet egy tagban a szövet­kezetre bízta, s ezzel munka­helyet is teremtett. Rozgonyi Ferenc a rend­szerváltozás után 715 ezer fo­rint értékű kárpótlási jegyet kapott a fogság miatt. Az évek során többször is nyílt volna alkalma, hogy üdülni menjen a Szovjetunióba. Ő azonban visszautasította. Panek Sándor A nettó 1S 7BO (bruttó 15 0001 forintos előfizetési díj mellé bruttó IS SOO forint értékű beszélgetési lehetőség jár! fv/lastantól Ön akár nettó SS,80 forintos percdíjért* (bruttó 3S Ftl is besrélhet­L J 0 '* » L .. ti.... . Az alapcsomagban található két Praktikum­kártyával Ön akár 180 napig elérhető leheti A2. alapcsomag mellé kedvező áron készülékeket is vásárolhat. Az újratöltéshez 3 Praktikum-kártya közül választhat: 3 BOG forintos, 7 HQO forintos vagy 14 4CJG forintos. A Pannon Praktikum szolgáltatás használatával Önnek nem kell havi előfizetési díjat fizetnie és részletes szerződést kötnie, nincs telefonszámla és nincsenek váratlan kiadások sem. Az újratölthető Praktikum­kártyával telefonhívásainak költségét előre tervezheti, és Ön mostantól akár nettó 28,80 (bruttó 36) forin­tos percdíjért* is beszélhet. Az alapcsomagban található 2 db 7 200 forintos Praktikum-kártyával bruttó 16 200 forint értékű beszélgetési lehetőség jár, és Ön akár 180 napig elérhető lehet**, A PANNON Praktikum aiap­ís kezdőcsomagok megvásárolhatók területi képviseletünkön (Szeged, Széchenyi tér 2/a„ tel.: 06 62 468 416), vagy hivatalos viszonteladóinknál. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 200 200-as telefonszámon! * A nettó 28,80 (bruttó 36) forintos percdíj a ked­vezményes időszakra - hétköznap 22.00 órától 06.00 óráig, valamint minden munkaszüneti nap 00,00-24.00 óráig - vonatkozik. "Amennyiben a 2 db 7 200 forintos Praktikum-kártyát Ön egymás után 00 naponként tölti fel. A ******* Pannon Praktikum szolgáltatás keretében megvásárolható készülékek csak Pannon GSM ^JGnU^I^HBI^ÜÉI (j S ^V^ SÍM kártyával használhatók! Késziilékajánlalunk június 22-tól a készlet erejéig tart! WVT• Az élvonal. ' ff Kábelújság ff Rozgonyi Ferenc hitvesével, szegedi otthonukban. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól Műsorelőzetes címmel új, ingyenes havilapot ad ki a Szegedi Kábeltelevízió Rt. - ezt a színes A5-ös formátumú füzetet mutat­ták be az elmúlt héten a vásárban az újságíróknak és a nagyközönségnek. Összesen 34 földi és műholdas csatornát láthat­nak a hálózat előfizetői, s ezek közül bizony több olyan is akad, melyek nem szerepelnek mai tévéújsá­gokban. Ezért gondolt arra a Ká­beltévé Rt. hogy az extra csomagra előfizetőknek ingyenes műsorfüzettel kedveskedik, melyet a la­kók minden hónapban pos­tán kapnak meg - a többi­ek pedig az ügyfélszolgála­ti irodában szerezhetik be a füzetet. A júliusi próba­számban az MCM köny­nyűzenei, a Muzik ko­molyzenei és a Eurosport sportcsatorna részletes műsorát találják meg a nézők, valamint ízelítőt olvashatnak a Cartoon Network és a TNT prog­ramjából. Tegyük hozzá gyorsan, eredeti nyelven, vagyis franciául és angolul szere­pel a 24 oldalas füzetben a program. Remélik, hogy ez nem okoz gondot az extra csomagot választó, igénye­sebb közönségnek - mond­ták a Kábeltelevízió Rt. munkatársai. A jövőben egyébként hasznos tanácsokkal és friss hírekkel is szeretné­nek szolgálni a Műso­relőzetes hasábjain. Rendörsztori • Lajosmizse (MTI) További két lajosmizsei rendőrt vettek őrizetbe ­egészítette ki egy gépkocsi­lopással kapcsolatos tájé­koztatóját Ferenczi László alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitány­ság szóvivője. A járőröző rendőrök egy Lajosmizse-Kecskemét kö­zötti kamionparkolóban két személygépkocsit találtak, amelyekről kiderült, hogy Budapesten lopták el azo­kat. Mint azt az MTI pénte­ken hírül adta: a nyomozás során időközben bebizonyo­sodott, az egyik gépkocsit H. József, a lajosmizsei rendőrőrs kötelékébe tarto­zó törzsőrmester Dabason vásárolta meg, annak ellen­ére, hogy tudta, a jármű bűncselekményből szárma­zik. H. Józsefet azonnali hatállyal elbocsátották ál­lásából, és őrizetbe is vet­ték. A nyomozás azonban fel­tárta azt is, hogy az autópá­lya rendőrségnek P. István rendőr törzsőrmester még az ellenőrzés éjszakáján 100 márkát ajánlott fel, hogy te­kintsenek el a rendszám azonosításától, illetve az in­tézkedéstől. Kiderült az is, hogy a kecskeméti rendőrségi te­lephelyre beszállított jár­művet P. János lajosmizsei főtörzsőrmester a tulajdonos kérésére megkísérelte ellop­ni, ez azonban nem sikerült neki. Mindhárom rendőrt elbo­csátották állásából, és vala­mennyiüket őrizetbe vették.

Next

/
Thumbnails
Contents