Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-09 / 159. szám

Megalakult az új magyar kormány (3. oldal) ^V * ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚL. 9., 88/159. ARA: 38 FT Védjük vagy eladjuk a Belvárost? A közgyűlés négy esz­tendeje ugyan védettnek nyilvánította Szeged Bel­városát, ám ennek nem sok eredményét láthat­tuk. Nóvák István főépí­tész szeretné, ha o bel­városi ingatlanok eladá­si tilalma még jó ideig érvényben maradna, hi­szen csak így garantál­ható, hogy a város szí­vében egységes arcula­tú, felújított épületek fo­gadják a közeljövőben a turistákat és a polgá­rokat. Többen megállapították már, hogy a Belváros csak egyetlen esetben veheti fel a versenyt a kereskedelmi központokkal: ha azok zö­mében funkcionális, inger­szegény és sematikus kör­nyezete helyett hangulatos bevásárlási és szórakozási lehetőségeket kínál. Jó példa erre a szemléletre a Kárász utcai Átrium üzletház, me­lyet rövidesen újabbak kö­vetnek, többek között a Köl­csey utcában néhány napja megnyílt élelmiszerbolt emelete fog „átriumosodni". - A közgyűlés 1994-ben védetté nyilvánította a Bel­várost, ám ez lényegében semmiféle következménnyel nem járt, hiszen jó pár házat eladtak - panaszolja Nóvák István főépítész. - Nem az a gond, hogy eladják, hanem hogy fgy nincs biztosítva a felújítás, illetve egységes üz­leti terv alapján a hasznosí­tás lehetősége. Ha valaki a lakását is csak részletre tudja megvenni, nem gondolhat ­például - födémcserére. Mérges géz Olasz lapjelentések szerint iszlám terrorcsapatok laboratóriumokat tartanak fenn. (2. oldal) TISZA GYÖNGYE DISCO vSzórakozz ^ a régi módon% DJ: BENE GÁBOR Vendég: PRT együttes Újabb bank költözik a korzóra: mikor lesz itt valódi, hangulatos sétálóutca? (Fotó: Gyenes Kálmán) Márpedig így hiába ké­szülnek bármilyen gyönyö­rűséges részletes rendezési tervek, hangulatos utcákat és élettel teli korzókat ígérő ta­nulmányok, mert előfordul­hat, hogy felújítanak a főut­cán három épületet, köztük pedig randa bibircsókként éktelenkedik a „szegény­ház". Márpedig tervek léteznek: gyalogos Belvárost álmod­nak a tervezők a századelő „palotákvárosát" idéző ár­nyékolókkal. Részletes szín­dinamikai terv is készült, e szerint zajlottak már a közel­múltban is a felújítások a Klauzál téren. Jövő őszre ígérik a Kárász utca díszbur­kolatát, megszűnik az út és a gyalogjárda szintkülönbsé­ge, egységes sétálóutca len­ne, kandeláberekkel, padok­kal, virágtartókkal, két oldalt kirakatokkal, középen tera­szokkal. - Elkezdődött a főutca há­zainak felújítása, a Széche­nyi és a Klauzál téri szakasz pedig jövő áprilisra el is ké­szül. Biztos, hogy nem lesz könnyű, de azt szeretném, ha a felújítások után felülvizs­gálnánk a bérleti szerződése­ket, s valóban a Belvároshoz illeszkedő üzletek kerülje­nek a főutcára. Egy csempe­boltnak nem biztos, hogy a sétálóutcán a helye - ígér újabb harcot a főépítész, majd keserűen jegyzi meg, hogy hiába tiltakozott, a Klauzál tér sarkára újabb bank költözik. Márpedig az épületben, ahol jelenleg a csemegeüzlet várja a vásár­lókat, 1848 óta mindig bolt volt, most pedig jön az a pénzintézet, mellyel néhány napja írt alá félmilliárdos hi­telszerződést a város. Akadnak azért jó hírek is: a méltatlanul elfeledett Hild­kaput is rehabilitálni szeret­nék, ha akad vállalkozó, ak­kor cukrászdát lehetne itt építeni. Az viszont biztos, hogy hangulatos terasz nyí­lik a Dugonics téri műem­lékház udvarában, a Z. Nagy név pedig garancia a minő­ségre. A Kiss Dávid ház ügyében is sikerült meg­egyezni a Belügyminisztéri­ummal, így az egykori Sze­ged étterem helyén nemso­kára söröző, gyorsétterem és borozó várhatja a vendége­ket. Takács Viktor Katonák Katona ellen Szeged város polgármestere, szocialista országgyűlési képviselője el akarja mozdítani Katona András vásár­igazgatót, vagyis kiásta a csatabárdot. Lévén matemati­kus, kikalkulálta, hogy ha október közepén lesznek helyhatósági választások, akkor - a hatvannapos aján­lócédula-gyűjtési határidővel számolva - augusztus ele­jére föl kell állnia az új városvezetésnek. A régi - az a bizonyos tehetetlen nagy koalíció, amely négy éven át semmivel sem vitte előre a várost -, tegnap egyenként szólíttatott be a városházára a polgármester­hez és a jegyzőhöz, pártállástól függetlenül. Katonák Katona ellen. Jobb emlékezetű megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a májusi országgyűlési választásokon a jobboldal győzött s a bal veszített. Szeged mindig külön áll, most is. Itt a bal csóválja a jobbot. Kíváncsian várjuk a mai városházi fejleményeket. (Az üggyel kapcsolatban feltett kérdéseinkre kapott polgármesteri válaszokat az 5. oldalon olvashatják.) Thuram döntött • Munkatársunktól Franciaország­Horvátország 2-1(0—0) A keddi, brazil-holland találkozó után tegnap este rendezték meg a franciaor­szági labdarúgó-világbaj­nokság másik elődöntőjét. A szünet utáni első perc két gólt is hozott; előbb Suker szerzett vezetést a horvátok­nak, majd Thuram egyenlí­tett, sőt a 70. percben ugyanő volt eredményes. Azaz min­denről egy gólképes védő döntött... Vasárnap Brazí­lia-Franciaország meccs lesz az aranyért, szombaton a bronzért Hollandia játszik Horvátországgal. Ítélet a tiszakécskei sortűz ügyében Tegnap a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa két, úgynevezett '56-os ügyben is kihir­dette végzését. A tisza­kécskei, repülőgépről le­adott sortűznek 17 áldo­zata volt, Kecskeméten pedig két felkelőt végez­tek ki ugyanazon a na­pon, 1956. október 27­én. A két-két vádlott el­len a biróság megszün­tette az eljárást, mivel ügyük elévült. Az ügyész fellebbezett az ítéletek ellen, így azok nem jog­erősek. Nem könnyű felidézni, fő­leg pedig bizonyítani, hogy mi és hogyan történt 42 esz­tendővel ezelőtt, 1956. októ­ber 27-én. Egyrészt azért ke­mény dió, mert a szereplők jelentős része már nem él, másrészt: aki vádlottként érintett az ügyben annak nem feltétlenül érdeke, hogy kide­rüljön a teljes igazság. Joga is van hozzá, hogy saját ma­gára terhelő vallomást ne te­gyen, avagy egy árva szót se szóljon. A tiszakécskei események '56 októberének krónikájába véres betűkkel íródtak be. Október 27-én tüntetés zaj­lott a településen. Kecske­métre - légvonalban talán 30 kilométerre lehet - úgy ért el a hír, hogy a párttitkárnak és a tanácselnöknek megácsol­ták az akasztófát, hamarosan felhúzzák őket. Rutintalan­nak számító vadászpilótát küldtek oda, hogy nézzen széjjel, mi is történik Kécs­kén. Az illető a levegőből lá­tott valami rudat - egy zász­lórúd volt egyébként -, ami körül állt a tömeg. Rádión je­lentette főnökeinek. A had­test parancsnoka, Gyurkó La­jos tábornok kiadta az utasí­tást a tömegbe lövetésre a 66. vadászrepülő hadosztály pa­rancsnokának, Török Lajos alezredesnek (elsőrendű vád­lott), aki azt továbbította Korbély István százados ez­redparancsnoknak (másod­rendű vádlott), ő pedig a pi­lótának, Takács Gézának. Háromszor sorozta meg a kécskei embereket. A szomo­rú eredmény: tizenhét halott, száznégy sebesült. Gyurkó tábornok már nem él, miként a MIG 17-tel re­pült pilóta sem. A parancso­kat továbbító személyeket ül­tették a vádlottak padjára. Ők szépíteni igyekeztek saját szerepüket - miként az kide­rült az időnként ellentmondá­sos vallomásaikból, illetve a tanúk szavaiból -, ám az is tény, hogy abban az időszak­ban statárium volt érvényben, aki nem engedelmeskedett, azzal nem sokat teketóriáz­tak. Az ügyész emberiség el­leni bűncselekmény elköve­tésével vádolta meg a két, egykori parancsnokot. A bí­róság azonban - a széles kö­rű tájékozódást, a szakértők meghallgatását követően ­több emberen elkövetett em­berölés bűntettét állatpftotta meg. A cselekmény idején érvényben lévő törvény sze­rint az utóbbi cselekmény elévülési ideje 15 év. V. Fekete Sándor Gyorshajtóvadászat A traffipax beméri a gyorshajtót, aztán esetleg az autót vonják ki a forgalomból. (Fotó: Mohos Angéla) Január elsejétől hatá­lyos az a belügyminiszté­riumi rendelet, amely többek között azt állapít­ja meg, hogy a gépkocsi veszélyes üzem. Ebből kiindulva a jogsza­bály lehetővé teszi azt, hogy gyorshajtás esetén, ha a sofőr személye nem derül ki egyér­telműen, akkor az autót bün­tetik, s kitiltják a forgalom­ból. Ettől az évtől alkalmazzák azt a tavaly meghozott mi­niszteri rendeletet, amely az eddig megszokott, személye­ket sújtó büntetésekhez ké­pest újat hozott a büntetőjog szankciórendszerébe. Ezen jogszabály révén ugyanis már tárgyakat is lehet „bün­tetni". A rendelet értelmében ugyanis, ha a gyorshajtó kilé­tét nem tudják egyértelműen megállapítani, akkor a „gyor­san hajtott" gépkocsit egy hónaptól egy évig terjedő időtartamra ki lehet tiltani a forgalomból. Természetesen ez az üzemben tartót, vagy tulajdonost sújtja, akinek azonban tudnia kell arról, hogy mikor, ki vezette a gép­kocsiját, s a hatóság kérésére meg is kell nevezni ezt a sze­mélyt. Kovács Mihály őr­nagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Közle­kedési Osztályának vezetője elmondta, hogy ezt a rendel­kezést akkor alkalmazzák, amikor a traffipaxos sebes­ségmérést követően a gyors­hajtót nem állítják meg, ha­nem a felvétel alapján intéz­kednek és büntetnek. Az eljá­rás szerint a gépkocsi tulaj­donosát felszólítják arra, hogy nyilatkozzon: a kérdé­ses időpontban ki használta az autót. Amennyiben nem érkezik felelet, vagy a cím­zett azt válaszolja, hogy „nem tudom", akkor az akta átkerül a szabálysértési osz­tályra, ahol már kiszabják a büntetést, vagyis kitiltják a forgalomból a járművet. A. L.

Next

/
Thumbnails
Contents