Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-08 / 158. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1998. JÚL. 8. kommentár Sólyomszem jjirlelen az öreg indián jutott az eszembe, amikor Ki. a Scotland Yard zárt láncú kamerahálózatáról szóló tudósítást olvastam. Egyedül őt tudnám elképzelni egy nagyváros központjában, hang­zatosan a Cityben, amint ül egy kávéház teraszán, éles szemeivel pásztázza a környéket és figyeli, hogy mikor jelenik meg az első bankrabló. Akiről neki már „előismeretei" vannak... Hagyjuk azonban a lehetetlen képzettársításokat, zuhanjunk vissza a valóságba. Az pedig, legalábbis a mi szempontunkból nézve, csöppet sem rózsás. Tudniillik a Scotland Yard vállalkozása tőlünk fényévnyire van. Egyelőre. Egy ilyen rendszernek a telepítése ugyanis millió(k)ha kerül, fontokban is. Kemény forintban pedig... Szóval, messze vagyunk még attól, hogy ilyen korszerű zártláncú rendszert építsünk fel. Pedig nagyon kellene. Erdekesmód, a videokamerákat azért szerelték fel a londoni belvárosban, mert ezzel akarták kivédeni a robbantásos merényleteket az IRA részéről. A berendezések azonban eredeti funkciójukon kívül mást is „elvégeztek": a hétköznapi bűnözés megfigyelésében elévülhetetlen érdemeket szereztek. Ami bármelyik milliós város esetében megfon­tolandó szempont. Nem tudom, vajon a magyar fővárosban történt eddigi robbantásos merényleteket, különösképpen ezt a legutóbbit, amely a szűkebb „Cityben" volt, megakadályozta volna-e az ilyen összekötött és riasztó feladatot is ellátó kamerarendszer. Az azonban bizonyos, hogy a belvárost alaposan megszűrte volna azoktól az elemektől, amelyek a budapesti bűnözést irányítják. Sőt valószínűleg a vidékit is. A Z emberi jogi szervezetek aggályaiknak adnak hangot. Én is tisztelem az emberi jogokat. Akkor is, amikor a családommal végig sétálok az egyik belvárosi utcán és gyanútlanul nézem a kirakatokat. Aztán váratlanul és hirtelen „csor­bulnak" a jogaim: levegőbe röpítenek a gyilkos bombák! Azt hiszem kitalálták, én az Elektromos Só­lyomszem híve vagyok. • Tüntettek a horvát nyugdíjasok Üzentek a minisztereknek • A Scotland Yard szerint Teljes siker a rendőrségi kamera A horvát nyugdíjasok üzenete, a tábla szerint: „Figyelem, miniszterek! A ti béretek nekünk, a mi nyugdíjunk nektek!" (MTI Telefotó) • London (MTI) A Scotland Yard sze­rint Fényes sikert hozott annak a zárt láncú ka­merahálózatnak a mű­ködése, amelyet egy éve szereltek fel a City­ben, a brit főváros pénz­ügyi negyedében a ko­rábban elkövetett rob­bantásos merényletek után. A rendszer első évének tapasztalatait összegző, ked­den kiadott rendőrségi jelen­tés szerint a kamerák segít­ségével több száz bűnözőt értek tetten, lopott gépkocsik százainak nyomára bukkan­tak, s az utcai bűnözés is gyakorlatilag megszűnt a jól látható kamerák „vevőköré­ben". Az elektronikus kémeket eredetileg a városrészt fe­nyegetó robbantásos táma­dások kivédésre telepítették, miután a legnagyobb északír katolikus terrorszervezet, az IRA egymás után kétszer is súlyos merényletet hajtott végre a Cityben az azóta ki­hirdetett tűzszünet előtt. A tavaly felszerelt kamerák azonban a jelentés szerint (felül)múlhatatlan érdemeket szereztek a hétköznapi bűnö­zés ellen vívott harcban is, oly annyira, hogy már meg is születtek a tervek hasonló rendszerek kiépítésére a nemzetközi kompkikötők környékén, valamint a nagy autópálya-hálózatok találko­zási pontjainál. A Cityben működő video­kamerák - az emberi jogi szervezetek folyamatosan hangoztatott, a Scotland Yard által pedig folyamato­san figyelmen kívül hagyott aggályai ellenére - rendkívül kifinomult technológiával rögzítik a City határain átha­ladó minden egyes gépjármű rendszámát, amelyet a köz­ponti számítógépbe továbbí­tanak. A rendszer agya a rendszám alapján azonnal jelzi, ha olyan jármű került a kamerák látószögébe, amely valamely okból szerepel a nyilvántartásban, s a figyelő helyiség monitorjára kiírja azt is, hogy mi az oka az adott kocsi rendőrségi „elő­történetének". A nagy fel­bontású kamerák emellett rögzítik és tárolják a London szívébe behajtó járművek el­ső ülésein ülő utasok arcké­pét is. A rendszer segítségével a felszerelés óta eltelt egy év­ben 359 lopott kocsit sike­rült megtalálni, a rendőrök 340 körözött bűnözőnek akadtak a nyomára, köztük egy fegyveres bankrablónak is, akinek kilenc évébe ke­rült az a hiba, hogy első ­még sikeres - citybeli akció­jához saját kocsiját használ­ta. A második rabláshoz csaknem egyszerre érkezett a rendőrökkel... Kortész Róbert • Zágráb (MTI) Háromezer nyugdíjas tüntetett Zágrábban az alkotmánybíróság által is jogosnak ítélt nyug­díjemelés elmaradása miatt. A nyugdíjasok három érdekvédelmi szervezetének rendezé­sében tartott tüntetésen bejelentették: Franjo Tudjman elnök támoga­tását fogják kérni ah­hoz, hogy a kormány hajtsa végre az alkot­mánybíróság döntését. Horvátországban a dél­szláv háború idején befa­gyasztották a nyugdíjalapo­• Bécs (MTI) Tágul a szakadék az úgynevezett gyors és lassú közép- és kelet-eu­rópai országok között. Miközben Lengyelor­szágban, Magyarorszá­gon, Szlovákiában és Szlovéniában tart az erős gazdasági növeke­dés, Bulgária, Oroszor­szág és Ukrajna stagnál. Ez derül ki a nemzetközi gazdasági összehasonlí­tó tanulmányokkal fog­lalkozó bécsi intézet leg­újabb kutatásaiból, amelyek eredményeit az intézet vezetője, Peter Havlik kedden ismertet­te az osztrák főváros­ban. Oroszország fizet! • Magadan (MTI) Oroszország mindenkép­pen törleszti államadósságát, nem számít, mibe kerül ­mondta Borisz Nvemcov mi­niszterelnök-helyettes ked­den. A távol-keleti Magadán­ban tartott sajtóértekezletén Nyemcov a jelenlegi teljes ál­lamadósságot 200 milliárd dollára becsülte, és hozzátet­te, hogy minden harmadik költségvetési rubel adósság­szolgálatra megy el. A kor­mánynak hetente 1-1,5 milli­árd dollárba kerül a lejáró kincstárjegyek visszaváltása, miközben a várt szövetségi bevétel egész évre 70 milli­árd dollárnak felel meg, nem számítva az új kölcsönöket. kat, majd a béke megterem­tése után nem kompenzálták teljes mértékben a nyugdíja­sokat. A nyugdíjalapok pén­zét a háború idején a hadiki­adásokra és az államgépezet működtetésére fordították, valamint befektetéseket haj­tottak végre. A nyugdíjasok kompenzációs kérelmeinek kezelésére törvényt fogad­tak el a nyugdíjak összhang­ba hozásáról, azaz egysége­sítéséről. Ennek alapján azonban nem tudták - a nyugdíjasok szerint nem is akarták - biztosítani, hogy a nyugdíjak a mindenkori át­lagfizetés 85 százalékával legyenek egyenlőek. A Az első helyen említett országcsoport megszilárdí­totta a pénzügyi stabilitást és hasznot húz a strukturális re­formokból. 1998 első negye­dében a gazdasági növeke­dés 5-6,5 százalék volt, Hor­vátországban 3,5 százalékos növekedést regisztráltak. A feldolgozó ipar egyes ágazataiban Magyarorszá­gon, Lengyelországban és Szlovéniában mérhető ko­moly növekedés. Az infláció a megszorító pénzpolitika következtében a legtöbb országban csökke­nő tendenciájú. A munkanél­küliségi ráta azonban a gaz­dasági növekedés ellenére is viszonylag magas: átlagosan tíz százalék. Csak Magyar­nyugdíjasok szerint a kor­mány legalább 50 havi nyugdíjjal egyenlő összeg­től fosztotta meg őket. Az alkotmánybíróság már má­jusban alkotmányellenesnek nyilvánította a nyugdíjak egységesítéséről hozott tör­vényt. Megállapította azt is, hogy a nyugdíjak emelkedé­se 1993-tól csak a felét tette ki az átlagbér növekedésé­nek, így tavaly az átlag­nyugdíj csak az átlagfizetés felével volt egyenlő a tör­vényben rögzített 85 száza­lékos arány helyett. A nyugdíjasok bejelentet­ték, hogy nem mondanak le országon és Lengyelország­ban könyveltek el kisebb csökkenést. Az export növekedésének köszönhetően a legtöbb kö­zép-európai országban javu­lás állt be - vagy legalábbis romlás nem - a kereskedel­mi mérlegben és a folyó té­telek fizetési mérlegében. Oroszországban mindkét mutató romlott. A második helyen emlí­tett országcsoportot a vonta­tott reformok és az ingatag belpolitikai helyzet jellemzi. Főleg Oroszországban, Uk­rajnában és Bulgáriában hát­ráltatják a felzárkózási fo­lyamatot a következetlen gazdaságpolitikai reformok. Mint Havlik fogalmazott, jogos követeléseik teljesíté­séről, és elvárják, hogy a nyugdíjbiztosítók minden nyugdíjas esetében külön határozatban rögzítsék tar­tozásaik visszafizetésének módját és mértékét. A 4,7 milliós Horvátor­szágban 1,479 millió a nyugdíjbiztosítottak száma, jelenleg 851 ezren kapnak nyugdíjat. Három nyugdíjalap mű­ködik, a munkásoké, az ön­álló foglalkozásúaké, vala­mint a mezőgazdasági dol­gozóké. A három alap ta­valy 425 millió kuna (1 ku­na=30 forint) veszteséget halmozott fel. az egykori éltanuló, Csehor­szág problémákkal szembe­sül, ami kifejezésre jut ab­ban is, hogy a bruttó hazai termék 1998 első negyedé­ben 1 százalékkal csökkent. Ugyanúgy, mint a bolgár gazdaság, a cseh gazdaság is stagnálhat 1998-ban. Romá­niában a bécsi intézet továb­bi visszaeséssel számol. Az élen haladó reformor­szágok rövid távú kilátásai örvendetesek: a növekedés az elkövetkezendő két évben valószínűleg tovább tart, a a folyó fizetési mérleg stabil marad, vagy még javulhat is. Mindennek előfeltétele, hogy az úgynevezett konzer­vatív makroökonómiai poli­tika folytatódjon. IS Rakéta a víz alól • Murmanszk (MTI) Egyedülálló kísérletet haj­tott végre egy orosz atom­tengeralattjáró: az orosz Északi Flottához tartozó, s a Barents-tengeren cirkáló ha­jó fedélzetéről egy balliszti­kus rakétát lőttek fel, amely egy német tudományos mű­holdat helyezett Föld körüli pályára. A kísérlet jelentősé­gét csak növeli, hogy a raké­tát merülésből, azaz víz alat­ti helyzetből indították. Eljárás Berisha ellen? • Tirana (MTI) Bashkim Fino albán mi­niszterelnök-helyettes peres eljárás megindítását szorgal­mazta Sali Berisha volt ál­lamfő ellen. Fino gyújtoga­tónak nevezte Berishát, és azzal vádolta, hogy ő szer­vezte meg az Albániában 1997 tavaszán kitört láza­dást. A szocialista párti Fi­no, aki az egész országra ki­terjedt lázadás idején a mi­niszterelnöki posztot töltötte be, a parlament ülésén szó­lalt fel. Az ülésen azt a je­lentést vitatták meg, amelyet egy parlamenti bizottság ké­szített a több mint kétezer halálos áldozatot követelő és az állami intézmények szét­esését eredményező tavaszi lázadásról. Francia készültség • Tel-Aviv (MTI) Franciaország arra készül, hogy rögtön elismeri a pa­lesztin államot, amint kiki­áltja azt a palesztin autonóm hatóság - írta keddi számá­ban a Háárec. Az izraeli lap magas rangú párizsi forrásra hivatkozva jelentette, hogy Jacques Chirac elnök, Lionel Jospin kormányfő és Hubert Védrine külügyminiszter kö­zösen hozta meg az erről szóló titkos határozatot. Jasszer Arafat palesztin ve­zető többször leszögezte, hogy a palesztin autonómiá­ra megszabott átmeneti idő­szak végén - 1999 májusá­ban - kikiáltják a palesztin államot. Vasile a pápánál • Vatikánváros (MTI) Radu Vasile román kor­mányfőt Vatikánvárosban fogadta II. János Pál pápa. Vasile a szentatyának át­nyújtotta Emil Constantines­cu államfő meghívóját. A tervek szerint a katolikus egyházfő jövő év májusában látogat el Romániába. Radu Vasile a pápával folytatott megbeszélését követően An­gelo Sodano bíborossal, a Vatikán „miniszterelnöké­vel" is találkozott. A román államfő hivatalos meghívá­sával együtt átnyújtották a katolikus egyházfőnek Teoc­tist pátriárka meghívóleve­lét. Kudarc • New York (MTI) Az ENSZ BT felszólította Ciprus görög és török veze­tését, hogy minél előbb kezdjék újra a megosztott szigetország egyesítését cél­zó közvetlen tárgyalásokat. Az ENSZ-főtitkár ciprusi különmegbízottja, Diego Cordovez tájékoztatta a BT tagjait a szigetországban nemrégiben tett útjáról. Cor­dovez missziója sikertelenül végződött. Európa és a világ ifjú vezetői # MTI Panoráma Orbán Viktor 35 évesen miniszter­elnök lett, s ez alkalomból az AFP hír­ügynökség budapesti keltezéssel kis összeállítást készített azokról a politi­kusokról, akiket a világ más országai­ban fiatalon választottak meg a kor­mány vagy az állam élére. Mario Frick, a liechtensteini kor­mány feje 1993 októberében, 28 éve­sen került posztjára. Branko Crven­kovszki 1992 szeptemberében, 29 esz­tendős korában lett Macedónia mi­niszterelnöke. Gediminas Vagnorius litván kormányfő 33 éves volt, amikor 1991 januárjában hivatalába lépett. Az orosz Szergej Kirijenko - Orbán­hoz hasonlóan - 35 évesen került ez év március 27-én a kormány élére. Azok közül, akik 40 éves koruk előtt lettek miniszterelnökök, de már nem töltik be e tisztséget, a francia hírügynökség kettőt emlit: Benazir Bhutto pakisztá­ni kormányfőt, akit 35 évesen válasz­tottak meg 1988 novemberében, és Laurent Fabiust, aki 1984 júliusában, 37 esztendősen lett a francia kormány vezetője. Három politikus lett államfő 40. életévének betöltése előtt: Alan Gar­cía, Peru volt elnöke 36 éves korában (1985. április), Jean-Bertrand Aristide haiti exelnök 37 évesen (1990. decem­ber) és Jósé Maria Figueres Olsen, Costa Rica korábbi államfője 39 esz­tendősen (1994. február). Tágul a szakadék a reformországok közölt

Next

/
Thumbnails
Contents