Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-25 / 147. szám

8 RIPORT CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚN. 25. • Verseny és városmarketing Hőlégballonnal Tiszaújvárosban Vigyázat, nem fotómontázs: a székesfehérvári hőlégballon az udvarban landolt! (A szerző felvétele) Egy város névjegye • Munkatársunktól Alighanem hazánk bármelyik polgár­mestere szívesen cserélne Farkas Zoltán­nal, Tiszaújváros első emberével. De leg­alábbis elfogadná a TVK-t, mint helyi adót fizető ipari üzemet. A legnagyobb hazai vegyipari vállalat adózás után ered­ménye ugyanis 7,69 milliárd forint (42,27 millió dollár) volt. A pénz önmagában ke­vés lenne az üdvösséghez, ám úgy tűnik, bölcsen gazdálkodnak vele. Nem lehet vé­letlen, hogy egy 1996-os felmérés szerint 14 vizsgált városból a tiszaújvárosiak vol­tak a legelégedettebbek a településükkel. A polgárok úgy érzik, hogy a város ve­zetői odafigyelnek a véleményükre és az igényeikre. Az önkormányzatot dicsérve (!) az emberek a városi dísztó rendbetéte­lét, a bőkezű szociális támogatási rend­szert, a városfejlesztési és -szépítési törek­véseket említették. Országosan egyedülál­lá módon a városlakók bizalmi rangsorá­ban a polgármester megelőzte a televíziót és a helyi sajtót is! Nem úsztam meg ezúttal. Szerencsére. A Tiszaújvárosban meg­rendezett hőlégballon­versenyen nem kívülál­ló tudósítóként, hanem a Dégáz csapatának tagjaként vehettem részt. Igy e riport is rendhagyó, hiszen nem jegyzetfüzettel és mag­nóval készült, hanem erdőn, mezőn járva, né­ha sárban cuppogva, esetleg ballon kosará­ban állva, térképet bön­gészve, koordinátákat keresve. Hiábu keresztelték át né­hány esztendeje Tiszaújvá­rosra, sokan még Leninvá­rosként emlegetik a 18 ezres kelet-magyarországi kisvá­rost. Rejtezhet ebben csepp­nyi cinizmus, no hiszen, ez is csak egy olyan település, amit a korábbi rendszer esz­telen iparfejlesztési politiká­ja hozott létre, építészeti ér­tékek területén csupán a szocreál betonbarakkokat .tudja felmutatni. Márpedig Tiszaújváros köszöni szé­pen jól van, sőt, nagyon jól, ugyanis a területén működik három ipari óriás, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Tiszai Hőerőmű és a MOL olajfi­nomítója. S bár a belvárosa is koc­kaházakból épült - azonban folyamatosan zajlik ezek fe­lújítása az ide tévedő ide­genek irigykedhetnek a gon­dozott és tiszta, nagy zöld­felületek láttán. Csak a szép zöld gyep - emlegethetné minden nap Poldi bácsi, az Égigérő fű nyugalmazott parkőre, a fűre ugyanis vi­gyáznak, rendszeresen feltűnnek a helyi köztiszta­sági üzem dolgozói, akik nem csak sepernek, hanem hatalmas csipeszekkel meg­búvó szemetet is zsákjaikba szedik. Mindössze egyetlen is­merős dologra akadtam. Szúnyogból itt is több ter­mett a sokévi átlagnál. Úgy látszik, a csípős veszedelem hovatovább nemzeti sajátos­sággá válik. De nemcsak a városnéző turisták, a sportolók is csak ámultak a június elején megrendezett Tisza Kupa Nemzetközi Hőlégballon­Csapda a pénz­szállítónak • Mecseknádasd (MTI) Pénzszállító autó elleni rablási kísérlet történt szer­dán a hajnali órákban Me­cseknádasd közelében. Jakab János ezeredes, a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője az MTI tudósítójá­nak elmondta, hogy a pénz­szállítót a hatos számú főút 174-es kilométerkövénél két személygépkocsival próbál­ták megállítani. Miközben a pénzszállító egy vészvillogót használó Suzukit került, egy Volkswagen megkísérelte le­szorítani az út szélére. A biz­tonsági furgon sofőrjének azonbau sikerült ezt megaka­dályoznia: a két személy­autóval történt ütközés árán kibújt a csapdából, elhagyta a helyszínt, s az előírásoknak megfelelően a telephelyre hajtott. Közben éresítették a biztonsági cég központját, amely a rendőrségnek is je­lentette az esetet. A hely­színtől két kilométerre, egy erdős területen a rendőrök megtalálták a Suzukit és a Volkswagent, az akkorra már kiégett személygépkocsikon föllelhetők a pénzszállítóval való ütközés nyomai. verseny megnyitóján. Azt már tudni lehetett előre, hogy különleges viadal lesz, hazánkban még nem rendeztek ugyanis olyan ku­pát, ahol az első helyezett félmilliót vághatott zsebre, s még a tizedik helyezett­nek is jutott a pénzdíjból. Ám a megnyitón kiderült, példás az összefogás, tucat­nyi helybéli szponzor, szí­nes és szélesvásznú műsor­füzet, a résztvevőknek má­sodpercek számítógéppel készüld igazolványok, még a brüsszeli NATO-központ­ban sincs ilyen, az pedig csak természetes, hogy a fővédnök, Farkas Bertalan űrhajós személyesen tisztel­te meg az eseményt. A főtá­mogató gigavállalat, a TVK mellett pedig ott állt a váro­si önkormányzat, s épp az állófogadáson Irta alá a pol­gármester a helyi repülő­klubbal az ötéves (!) támo­gatási szerződést. Nem vé­letlen, hogy a klub legna­gyobb ballonján is ott virít a város címere és a nagyvál­lalat lógója, s viszi hírét az összefogásnak itthon és kül­földön. Lám, így is lehet csinálni! A verseny is méltó a körítéshez, japán főbíró ­később kiderül, imádja a magyar konyhát -, német, szlovén és cseh megfigyelő bírók, a 26 induló között pedig itt vannak a legered­ményesebb magyar pilóták. Nagyon erős a mezőny. Többen hivatásukként űzik a hőlégballonozást, meg is látszik a felszerelésükön. Végh Sándor, négyszeres magyar bajnok kosarában ott a csúcstechnika, a ­GPS műholdas helymegha­tározó szerkentyű - össze­kötve egy laptoppal, így repülés közben elő sem kell venni a térképet. Meg is jegyzi valaki, hogy neki az egész ballonja kerül annyiba, mint „Savanya" egyik gázpalackja. Szegedet két csapat is képviseli, a Dégáz Hőlég­ballon Klub ugyanis mind­két ballonjával indul. A na­gyobbik 3000 köbméteres lufi kapitánya Kovács Já­nos, csapatában Horváth Antal, Kovács István, Ko­vács Istvánná segíti a ver­senyzésben. A kisebbik, 2200 köbméteres ballon pi­lótája Kiss József, csapatá­ban Rózsi Gábor, Tóth Mi­hály és jómagam. A ver­senyzés ugyanis csapatmun­ka, bár a pilóta dönt, tervez és irányítja a hőlégballont, a többiek folyamatosan segí­tenek neki. Kicsomagolják és felfúj­ják a ballont, követik re­pülőket az utánfutós autó­val, ha kell a földön, ha kell a kosárban segítenek, navi­gálnak, rádióznak, gázpa­lackot cserélnek. Maga a hőlégballonozás rettentő egyszerű dolog. A pilótának mindössze a 2000 lóerős gázégőt kell kezelni, így tud emelkedni és süly­lyedni. Az irányítást pedig elvégzik a szelek, melyek különböző magasságokban más és más irányba fújnak. Ugye, milyen szimplán hangzik? Hát, reggel fél hét­kor, Tiszaújvárostól kilenc kilométerre, egy tarlón áll­va, kézben a tájolóval, a gyorsan emelkedő próbalég­gömböt nézve, a szélirányt saccolva már nem tűnt az egész olyan egyszerűnek. A feladat ugyanis „csu­pán" annyi volt: a várostól távol felszállni és berepülni a lakótelep fölé, s az ott el­helyezett célkeresztre mar­kert dobni - ez egy súlyo­zott célszalag. A versenyen egyébként az összes feladat hasonló koreogáfia szerint zajlik: a célt kell minél job­ban megközelíteni. Van amikor a versenybizottság jelöli ki a repülési irányt, de a pilóta is meghatározhatja, hogy hová akar érkezni fél­egy óra múlva. Aztán persze jönnek a magassági szelek, s előfordulhat, hogy a leg­pontosabb dobás is egy ki­lométerre esik a célkereszt­től... Korán kelő és későn fekvő emberek a ballono­sok, az égi mamutok ugyan­is nem szeretik a nappali hőséget. A felszálló meleg légáramlatok, szaknyelven szólva termikek csak a vi­torlázó repülőgépeknek jók. Ráadásul az erős szél sem kedvez, hisz leszállás köz­ben a harmincméteres, re­pülő „tízemeletesek" vé­gigszántanák - a kosárban kucorgó utasokkal együtt ­a mezőket. Korán reggel és késő délután azonban nincs se szél, se termik - szeren­csés esetben - így a verse­nyen a reggeli eligazítás 6.30-kor (!), az esti pedig fél hétkor kezdődött. A nap­pali melegben pedig a gáz­töltés után újra fel lehetett fedezni a terepet, s ámulni azon, hogy nem véletlenül • Miskolc (MTI) Befejeződött a kilence­dik tanév az egyetlen kórházi iskolában, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén (ne­gyei Kórház Gyermek­egészségügyi Központjá­ban (GYEK). A miskolci Petőfi Sándor Altalános Iskola tantestülete egy évtizeddel ezelőtt vállalta a nehéz feladatot: kihe­lyezett tagozatot nyit a gyermekkórházban, és a betegágyak mellett tanít­ja a gyerekeket. A dr. Peja Márta kandidá­tusnak, a GYEK Rehabilitá­ciós Osztálya vezető főorvo­sának ötlete nyomán megva­lósult kórházi iskolának kö­szönhetően mind kevesebb gyerek szorul betegsége mi­att évismétlésre, magánisko­lái képzésre, és azok a súlyo­san sérült gyerekek is szocia­lizálódnak, akik azelőtt kere­kesszékhez, vagy csak egy székhez kötötten, társak nél­kül töltötték kiskorukat csa­ládjuk körében, rosszabb esetben tanintézetben. Közel ezer gyerek töltött el több-kevesebb időt a „kór­áll a nemzeti sportváros cím Tiszaújváros tábláján. A TVK mellett minden igényt kielégítő pazar szabadidő­központ fogadja a vendége­ket, télen-nyáron lehet kor­csolyázni a fedetlen műjég­pályán - hiába, ammónia bőséggel akad a vegyi kom­binátban -, a hatalmas vízi csúszdát pedig gatyaszaka­dásig használhattuk, termé­szetesen külön díj nélkül. S nem elég, hogy két minden igényt kielégítő uszodája van Tiszaújváros­nak - a másikat a hőerőmű építette -, most épül a ter­málfürdő, a Makovecz ne­vével fémjelzett organikus építészet jegyeit mutató főépületet és a készülő újabb csúszdákat látva az ember úgy érzi, mintha nem Magyarországon járna, ha­nem egy spanyolországi üdülőparadicsomba tévedt volna. Bár többször elhangzott a ballonos bölcsesség - „ha a nap bíborban áldozik, az időjárás marad, vagy válto­zik..." - szerencsére a szponzorok közé feliratko­zott az időjárás is, minden nap lehetett repülni. A város apraja és nagyja ott sorako­zott közös felszállások ide­jén az ideiglenes reptérnek kinevezett kaszálón, majd siettek vissza, hogy lássák a célpontra repüléseket. Béké­sen tűrték a környékbeli fal­vakban, ha éppen a disznóól tetejére esett a marker, s ab­ból sem lett ricsaj, amikor Németh Zoltán hőlégballon­jával egy családi ház udva­rába ereszkedett le. Megállt a szél, nem volt más válasz­tása... Végül kilenc felszállás és 20 feladat után rendkívül szoros versenyben alakult ki a végeredmény. A fődíjat Molnár Csaba, a „Cameron Ballons Hungary" klub piló­tája vitte el. A szegediek közül Ko­vács János kilencedik, Kiss József pedig tizenkette­dik lett. Elégedettek is vol­tak a helyezésekkel, hi­szen mindketten munka mellett, hobbiból repülnek, s az erős mezőnyben több tapasztalt és öreg pilótát legyőztek. Takács Viktor házi iskolában". Olyanok, akiket különféle belgyógyá­szati problémáik - asztma, szívműködési rendellenesség, magas vérnyomás, cukorbe­tegség, kóros túlsúly - miatt hetekig, hónapokig kezelni kell, továbbá az idegrendsze­ri károsultak és mozgásszervi betegek, akiknek rehabilitáci­ója ennél is tovább tart. A szakorvosi kezelés mellett pszichés, társadalmi és szo­cializáló rehabilitáció is tör­ténik. ez a kerekes kocsikkal való közlekedéstől a pályavá­lasztási tanácsadásig kiterjed. Módszerüket segíti Tolnai Gyuláné tankönyvíró, Szela­kovszky Magdi kerami­kusművész és a miskolci Eg­ressy Béni Zeneiskola. A számítástechnika, a szövés, a nyelvtanulás, a kerámiakészí­tés, a zenetanulás mellett a hitoktatás igen jó hatással van a gyerekek lelki fejlődé­sére. Az idegrendszeri és mozgásszervi sérültek több­sége varrónőnek, bőrdíszmű­vesnek, kertésznek, könyv­kötőnek, finommechanikai műszerésznek tanul tovább a kórházi iskola befejezése után. júniustól októberig az ország különböző pontjain K| VATBE ŐR SH0' fanta5zt;<us nve DANUBIUS HELYSZÍN ÉS IDŐPONT: SZEúKD, Széchenyi tér, június FELLÉPŐK: SKYúYS, Carpe Diem, Charlie az esemény tám03atói: •AAAAAAA PANNON GSM «'" Ax élvonal. Tanévzáró a kárházi iskolában

Next

/
Thumbnails
Contents