Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-08 / 132. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1998. JÚN. 8. kommentár Gyújtópont rfizakodva utazott Belgrádba Wolfgang Schüssel, ÉJ immár nem osztrák alkancellárként, hanem EUkülügyminiszterként. Csomagjában egy kompromisszumos lehetőség lapult: Jugoszlávia visszatérhet az EBESZ-be, cserébe mindössze a nemzetközi szervezet ellenőreit kell beengednie Koszovóba. Márpedig ez az, amire Jugoszlávia nem hajlandó. Nyugat-Koszovó karanténban, légmentesen lezárva, vöröskeresztesek, külföldi diplomaták és újságírók nemkívánatos személyek errefelé. Magyarázat nincs, ez Jugoszlávia belügye, az intézkedésekkel pedig a külföldiek biztonságára vigyáznak, hangzik az oly ismert, szerb észjárást tükröző, cinikus érvelés. Márpedig a tényekkel nehéz vitatkozni: erőteljes etnikai tisztogatás folyik a 90 százalékban albánok lakta területen. A szerb erők legalább 40 embert lőttek le a múlt héten, valamint falvakat gyújtottak fel gránátokkal és gázolajjal. De nemcsak a szerb rendőrség, a hadsereg is aktív, harci gépekkel bombázták az egyik koszovói falut. Becslések szerint legalább 20, de az is lehet, hogy 40 ezer koszovói albánt üldöztek el a lakóhelyéről. Hogy béke itt nem lesz, azt bizonyttja a Koszovói Felszabadítási Hadsereg felhívása is. A gerillacsapat toborzót hirdetett, fegyverbe hívja Koszovó albán nemzetiségű lakosait, csatlakozzanak a tartomány felszabadításáért indított harchoz. Ragadjanak fegyvert, ássanak lövészárkokat, küzdjenek. A

szerbek megtorlásra készülnek, a koszovói albánok gerillaháborúra. A nemzetközi közösségek hezitálnak, jelen pillanatban ez még Jugoszlávia belügye. Kérdés az, meddig kell még várni. A puskaporos hordó körül épp elegen rohangálnak a gyufával Nem lehet már válságról beszélni, a szomszédunkban ismét polgárháború dúL • Az EU soros elnöke Koszovóról Az alkancellár vérfürdőtől tart Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszter (a képen balról) Belgrádban találkozott Slobodan Milosevics szerb elnökkel. (MTI Telefotó) • Biztonsági Tanács Elítélték Indiát és Pakisztánt • New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton egyhangúlag elfogadott határozatban (télte el Indiát és Pakisztánt kísérleti atomrobbantásaik miatt, és felszólította a két országot: hozzanak konkrét intézkedéseket az újabb fegyverkezési hajsza megakadályozására. A 1172. számú határozat, amelyet a BT mind a tizenöt tagja elfogadott, felszólítja a két országot: vessenek véget atomkísérleteiknek, íiják alá az atomfegyverek elteijedésének megakadályozásáról szóló egyezményt (az atom• MTI Panoráma Pontosan ötven évvel azután, hogy Dél-Dakota amerikai államban megkezdték Crazy Horse sziú indián főnök óriási méretű emlékművének munkálatait, ünnepélyes külsőségek közt leleplezték a harcos fejét. Crazy Horse arca egyedül 27 méter magas és 18 méter széles - nagyobb, mint a közeli Mount Rushmore oldalából kifaragott négy amerikai elnök feje együttesen. Ha elkészül, az emlékmű lóháton ábrázolja majd Crazy Horse-t, amint kaijával az indiánok szent helye, a Black Hilis felé mutat. A tervek szerint a 172x195 méter nagyságú emlékmű csaknem kétszer akkora lesz, mint a New York-i Szabadságszobor. sorompó-egyezményt) és az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról szóló egyezményt (az atomcsend-egyezményt). A BT önmérsékletre szólította fel Indiát és Pakisztánt. Szorgalmazta továbbá, hogy kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a helyi biztonsági problémák megoldásáról, nevezetesen a kasmíri kérdésről. A szöveg nem helyez kilátásba szankciókat, és a BT öt állandó tagállama külügyminisztereinek múlt csütörtökön Genfben elfogadott álláspontját tükrözi. Az objektum tervezője, Korczak Ziolkowski szobrászművész eredetileg úgy vélte, hogy harminc év alatt elkészítheti az emlékművet. Már 34 éve dolgozott rajta, amikor 1982-ben 74 éves korában elhunyt. Munkáját családjának tagjai folytatták. Az objektum finanszírozására kizárólag adományok és belépőjegyek szolgálnak. Crazy Horse vezette az indián harcosokat George Armstrong Custer tábornok 7. lovasdandára ellen 1876ban a Little Big Hornnál vívott csatában, amelyben az amerikai csapatok megsemmisítő vereséget szenvedtek. Crazy Horse 1877-ben megadta magát az amerikai hadseregnek és néhány hónappal később egy katona leszúrta őt. • Göttweig (MTI) Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszter vérfürdőtől tart Koszovóban. Erről az osztrák politikus vasárnap beszélt az alsóausztriai göttweigi apátságban az Európa-fórum alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Az Ausztria három hét múlva kezdődő európai uniós soros elnökségének szentelt nemzetközi konferencián elmondott előadásában Schüssel közölte: pénteki és szombati belgrádi és pristinai láto• Pristina, Belgrád (MTI) A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) arra szólította fel Koszovó minden 18 és 55 év közötti albán nemzetiségű lakosát, hogy csatlakozzon a tartomány felszabadításáért indított harchoz. Az albán fegyveres szervezet felhívását a Koha Ditore cfmű lap ismertette. A dokumentumban felszólították a koszovóiakat, ragadjanak fegyvert, hogy feltartóztassák a szerb gyalogságot, ássanak lövészárkokat védekezésül a szerb rendőrség, valamint a jugoszláv hadsereg tüzérsége és páncélosai ellen. Az UCK egyben arra kérte az Albániába menekült koszovóiakat, hogy téijenek vissza és támogassák a tartomány felszabadítási harcát. Négy jugoszláv harci gép pénteken bombázta • Varsó (MTI) A lengyel parlament félnapos szavazássorozat után a hét végén elfogadta a közigazgatási reformról szóló törvényt, amely egyebek között az eddigi 49 helyett 12 megyére osztja fel az országot. Az első szavazáskor megbukott a kormány által támogatott koncepció, ám mivel a további változatok sem kaptak többséget, végül újra az gatása után nagyon pesszimista a várható koszovói fejleményeket illetőleg. A koszovói konfliktust az osztrák EU-elnökség „valószínűleg a legkeményebb biztonságpolitikai fenyegetésének" nevezte. Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a puskaporos hordó Európa és az Amerikai Egyesült Államok közös erőfeszítései révén mégis hatástalanítható. Schüssel azt is hangsúlyozta, hogy a konfliktus elmérgesedése esetén a NATO bevonása elengedhetetlennek tűnik. Megállapította, hogy Koa Koszovó nyugati részén fekvő Prilep települést. A támadásnak számos áldozata volt - közölte Tiranában a Koszovói Tájékoztatási Központ. Szombat hajnalban újabb lövöldözés tört ki a Koszovóban, a tartomány délnyugati részén lévő Dragas körzetében. Szerb jelentések szerint egy albán fegyveres csoport Macedónia felől megkísérelt behatolni Jugoszlávia területére. A jugoszláv hadsereg közleménye szerint az albánok tüzet nyitottak a határőrökre, akik visszalőttek, s megöltek két behatolót. A csoport többi tagja visszameeredeti javaslatról kellett szavazni. Ez a azután minimális többséggel átment. A honatyák könnyen megkímélhették volna a hosszas szavazási procedúrától, ha a kormányzó Szolidaritás Választási Akció (AWS) képviselői betartják a frakciófegyelmet: 38-an azonban következetesen saját kormányuk javaslata ellen szavaztak. Mindannyian megrovásban részesültek, sőt két, korábban már figyelmeztetett tagot, köztük az szovóban 20 ezren voltak kénytelenek elmenekülni lakóhelyükről, és „a hadsereg és a nehézfegyverzet támogatásával hideg fejjel kiszámított hadművelet zajlik". Schüssel szerint az államok közössége nem engedheti meg, hogy Milosevics jugoszláv elnök belekényszerítse a másodhegedűs szerepébe, hanem Európának aktív szerepet kell játszania, és a koszovói helyzet megoldására stratégiai csomagtervet kell kidolgoznia. Szükségesnek nevezte a nemzetközi szervezetek, például az Európai Biztonsági és Együttműködénekült Macedónia területére. A jugoszláv hadsereg arról is beszámolt, hogy péntek délután Albánia felől kíséreltek meg behatolni Jugoszláviába albán fegyveresek. A határőrök - áll a közleményben - visszaverték a támadást, s menekülésre kényszerítették az albánokat. A pénteki és szombati incidensekben egy jugoszláv katona sem vesztette életét. • Vuk Draskovics, az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnöke szombaton támogatásáról biztosította Slobodan Milosevics jugoszláv elnök politikai ellenfelének, Milo GyukanoAWS egyik elnökhelyettesét kizárták a frakcióból. A keresztény-nemzeti szárnyhoz tartozó Jan Lopuszanskit és Adam Slomkát további hat képviselő önként követte, s valószínű, hogy a napokban még legalább egy tucat honatya lép ki a legnagyobb parlamenti frakcióból. A lengyel napilapok egyértelműen a kormánykoalíció gyengeségének könyvelték el a szavazási huzavonát. A liberális Gazeta Wyborcza szerint az ellensi Szervezet (EBESZ) megfigyelői tevékenységét, valamint a katonai jelenlétet. Schüssel hétfőn Luxemburgban tájékoztatja belgrádi és pristinai tapasztalatairól az Európai Unió külügyminiszteri tanácsát, majd pénteken a Nemzetközi Összekötő Csoportot. Az osztrák politikus már beszélt Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszterrel, az EBESZ soros elnökével. Ezenkívül úgy tudja, hogy az EU soros elnökséget betöltő britek is hozzá hasonló módon ítélik meg a koszovói helyzetet. vics montenegrói államfőnek a reformprogramját, s úgy vélekedett, hogy a Gyukanovicsot támogató „Éijünk jobban" montenegrói pártkoalíció május végi választási győzelmét szövetségi szinten is tiszteletben kell tartani. „Teljes mértékben támogatom Gyukanovics programját, s amennyiben kitart amellett, amit nekem mondott, akkor semmi ok sincs arra, hogy Montenegró és Szerbia érdekében ne legyünk politikai partnerek" ->• közölte Draskovics a Danas című belgrádi független napilapnak adott nyilatkozatában. A politikus kijelentésével gyakorlatilag támogatásáról biztosította azt a podgoricai követelést, hogy a Gyukanoviccsal szövetséges montenegrói politikai erők jelöltjével váltsák fel Momir Bulatovics jelenlegi jugoszláv kormányfőt. zék, sőt a koalíció egy részének magatartása egyfajta bizalmatlansági indítványt jelentett a kormánnyal szemben. Igaz, hogy a koalíció félnapos szavazássorozat után keresztülvitte akaratát, ám ennek a a kormánytöbbség megfogyatkozása volt az ára. A jobboldali Zycie szerint ez nem minden, mivel a közigazgatási reform körüli teljesen elhibázott kormányzati taktika tényleges következményei majd csak később jelentkeznek. Irak nem segélyt akar • Bagdad (MTI) Irak nem további segélyeket vár az adományozó országoktól, hanem azt, hogy szüntessék meg a szankciókat. Ezért felszólftja barátait: kezdjenek erőteljes kampányt a szankciók feloldása érdekében - hangsúlyozza a nyilatkozat, amelyet azt követőn hozták nyilvánosságra, hogy a bagdadi kormány szombaton folyamán Szaddám Húszéin államfő elnökletével ülést tartott. A kormány köszönetet mondott mindazoknak, akik a segítséget nyújtottak az országnak. Iraknak azonban nem pénzre van szüksége, hanem az érvényben lévő nemzetközi szankciók megszünetésére. Az ország népe nem lusta, nem másoktól akar segítséget olvasható a nyilatkozatban. Közel a béke? • Miami (MTI) Avigdor Kahalani izraeli belbiztonsági miniszter szerint közel a béke a palesztinokkal. A miniszter konkrétumot nem mondqitt, csak nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ez „saját érzése". Az izraeli kormány tagja Floridában pénteken részt vett az Izrael fennállásának 50. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeken. Utalt az izraeliek és palesztinok között régóta meglévő munkakapcsolatokra, nevezetesen arra, hogy palesztinok ezrei járnak izraeli munkahelyekre. Ezzel együtt úgy vélekedett: a két népnek jobb külön élnie. A palesztinok szabadságot, saját területet akarnak, saját maguk szeretnék irányítani saját gazdaságukat, s ebben ő nem lát semmi olyat, ami konfliktusra adhatna okot. Kramplová lemond? • Pozsony (MTI) A pozsonyi Pravda szlovák külügyi forrásokból származó értesülése szerint lemondásra készül Zdenka Kramplová, a jelenlegi szlovák kormánynak a sorban immár harmadik külügyminisztere. A lap szerint Kramplová valószínűleg Szlovákia kanadai nagykövete lesz. Kramplová lemondása a Pravda szerint legkésőbb augusztusban, a parlamenti választások kampányának kezdete előtt várható. Életfogytiglani ítéletek • Kigali (MTI) Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy ruandai bíróság 39 embert: az illetőket azzal vádolták, hogy részt vettek a négy évvel ezelőtti mészárlásokban. 1994-ben ugyanis három hónap leforgása alatt több mint ötszázezer ember halt meg az afrikai országban: a tömeggyilkosságokat az egyik néptörzs, a hutuk legszélsőségesebb képviselőiből álló kormány szervezte, s az áldozatok főként a kisebbségi etnikum, a tuszik soraiból kerültek ki. A mostani perben összesen 51 ember ült a vádlottak padján, s közülük kilenc kapott felmentést. A bíróság szerint az életfogytiglani büntetésre ítéltek részt vettek a mészárlásokban, de nem ezek megszervezésében: valószínűleg ez magyarázza, hogy elkerülték a halálbüntetést. Leleplezték Crazy Horse fejét • Lengyelország: kizárások a Szolidaritás frakcióból Mindössze tizenkét megye Feszült hétvége Kis-Jugoszláviéban