Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-05 / 130. szám

PÉNTEK, 1998. JÚN. 5. KITEKINTŐ 7 NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHATJA A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks, Fő út 88. Tel.: 62/269-397. Battsty*, Felszabadulás u. 10. Tel.: 62/278-330. Csengele. Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Ópusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/275-188. Pusztaszer, Köztársaság tér l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Űllés, Fogarasl u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány, Felszabadulás u. IS/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, Uj u. I. Tel.: 62/287-156. Öttőmős, Rúzsai u. 1. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhln u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, Fő u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 2S-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva. Alkotmány körút 2 l/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó, Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504. Kedves Környékbéliek! G

ondolkodtak már rajta: miért szép, ami szép? Olyannak teremtette az Isten? Olyanná formálta az ember? Mindkettőben lakozik igazság. A környezetünk alakítható, udvarainkat kerítjük, házainkat tatarozzuk, földjeinket gondozzuk. Gazolunk, meszelünk, söprünk. Nagyot nem válthatunk vele a világunkon, de apró szépségeiben széppé lesz mind. Virágos az utca, zöldellő a park, s velük a rendben tartott, a viruló falu képe. A test is hasonlókat kíván. Ahhoz hogy leplezetlenül mutathassa magát, igencsak meg kell dolgoztatnia viselőjét. Ahhoz hogy adhassunk magunkra, legtöbbször időt, fáradságot nem kímélve munkálkodunk. Kocogunk, tornázunk. Kondíciót megtartani hivatott termek, izmot erősítő gépek vesznek körül bennünket. Merthogy szoktuk mondani: szebb a szebb! Látványa nyugtató. Megelégedettséget árasztó. Ami szép, azon fog a szem. Szóljanak, ha nem így lenne! Volna egy ide illő kérdésem: a fitness-világbajnokság második helyezettjéről, a képen látható sportolóról eszükbe jut-e, hogy tényleg szép, ami szép. Ha az Isten teremtette, ha szalon formálta ilyenné, akkor is. A szalonképesség reményében köszön el Önöktől: fltAjerps tC&trT • Imre bácsi citera ja mintha mondaná, amit gondolok" Kapatörténet Nyílt levélben, Kistelekről kélte „Egy rotációs kapa vásárlásának kalandja" címmel írt észrevételének közlését G. János nyugdíjas, lapunk rendszeres olvasója. „Mások kárán is lehet tanulni" indoklással. Mivel teljes nevének mellőzését szabta a megjelenés feltételéül, úgy gondoltuk, akkor lesz karakán a történet, ha a hírbe hozott szegedi bolt (és annak eladói) nevét se tárjuk a nyilvánosság elé. Ime az „r" kapa vásárlás rövidített változata: „Szegeden jártam két napon keresztül, hogy vásároljak egy olyan rotációs kapát, ami súlyban is könnyű és főleg lxl, 2x2, 3x3-as kapával működjön. Főleg az lxl-es kapára van szükségem. Betévedtem a boltba. Ez történt május 11-én 11-12 óra között. Az áruház vezetője mondta, hogy van 1 darab ,/' kapa, nézzem meg. Én előre is jeleztem, hogy csak abban az esetben vásárolom meg a kapát, ha lxl-es kapával is működtethető. A válasz az volt, hogy igen, úgy is működik, mert neki is ilyen van. Hazaszállítottam Kistelekre. Itten, a megnyugtatásomra egy hozzáértő szakemberrel megnézettettem és kisült, hogy a vásárolt „r" kapa lxl-es kapával nem működik. Azonnal visszavittem Kistelekről Szegedre, a boltba és kértem az r. kapa kicserélését, vagy hogy adjanak hozzá lxl-es kapát, aminek az árát természetesen kifizetem. Se kicserélni, se lxl-es kapát adni nem tudtak. Akkor kértem az „r" kapa árának, a 63 ezer 800 forintnak a visszaadását. Ezt határozottan megtagadta a bolt vezetője. Ekkor a panaszomat a vásárlók könyvébe bejegyeztem. Elküldtek a „Szevafém" Kátai u. 23-alá, hogy ott kapok, mert ezt az „r" kapát ott készítik. Itt a vásárolt gépet megnézték, és közölték velem, hogy ez a kapa lxl-es kapával nem működik, és aki ezt mondta, nem ért hozzá, becsaptak alaposan. Nekem ennek a becsapásnak, félrevezetésnek utazási költsége Kistelek-Szeged között 3000 forintos veszteséget okozott. Ehhez az érintett illetékesek ugyan mit szólnak? Ilyen áruház is van a mostani kereskedelemben, sajnos, de remélem, nem sok. G. J. nyugdíjas, Kistelek (Teljes név és cím a szerkesztőségben) esküvőjén el nem játszott egy-két nótát. Néhány nappal később belépett a kisteleki Önkéntes Tűzoltó Egylet Citerazenekarába. „Egy sövényházi, vagy ahogy mi mondjuk, kutyanyaki ember, akit addig nem ismertem, megkérdezte, tudok-e citerázni? Mondtam neki, hogy láttam már olyat. Aztán játszottam nekik, és egyből fölvettek." Három hónappal később már Imre bácsi vezette a zenekart, amelyet egykoron Süli János alakított. Ennek immáron huszonöt esztendeje. A közelmúltban citerás barátaikat is meghívták a kistelekiek arra a találkozóra, melyen az elmúlt szép időkre emlékeztek. Amikor a paraszt búzát vet a földbe, a jövőre gondol. Márpedig Rácz Imre igazi parasztember, és mindig előre tekint. Neveli az ifjú citerásokat, hogy valamikor átvegyék tőle a legszebben zengő hangszert. „Sokat kell csicseregni a gyerekeknek, hogy jöjjenek citerázni, de ha megtanulják, hogyan kell szép dallamokat játszani, már el sem tudnak szakadni tőle" - mondja Imre bácsi, s szavai igazára tanúság, hogy most is öt gyerek - közöttük egyik unokája citerázik az együttesben. „Nekem a legszebb hangszer a citera. Amikor megszólaltatom, olyan, mintha mondaná amit gondolok. A cimbalom, és a hegedű is szépen szólal meg értő kezekben. Parasztember vagyok, nem is csoda, hogy ezeket hallgatom szívesen" mondja Imre bácsi, s mielőtt megcirógatná a húrokat, fehér inget és tiszta nadrágot húz, nemcsak a fotó kedvéért, de a hangszer tiszteletére is. Mert amikor a citera megszólal, ünnep van. A déli forróságban pedig a hőségtől remegve kúszik az almafák alá a régi dallam: „Beterelték a ménest a karámba..." Kéri Barnabás Falunap lesz Sándorfalván A hét végén - szombaton és vasárnap - rendezik meg Sándorfalván az V. falunapot. Az önkormányzat által szervezett, szines és látványos eseményekkel tarkított program sokak számára ígér jó szórakozást. Szombat, 9 óra: „Falunapi kupa" (edzőpálya) 10 óra: sakkverseny, blueskocsma (Platán söröző) a strandröplabdaverseny (strand) - általános iskolások tornabemutatója (sportpálya) - motorkerékpáros és autós ügyességi verseny (Dr. Bod Árpád utca) 11 óra: a sándorfalvi női kézilabdások bemutatójátéka (sportpálya) 13 óra: aszfaltrajzverseny (strand) - papírsárkány-készítés és -eregetés (sportpálya) 14 óra: Insipid együttes (Platán söröző) - homokvárépítőverseny (sportpálya) 14 óra 30 perc: kerékpáros ügyességi verseny felnőtteknek és gyermekeknek (strand és környéke) - Alexander, a bűvész (sportpálya) 15 óra: kutyaiskola bemutatója, kutyaszépségverseny (sportpálya) 15 óra 30 perc: Kőkorsó trió műsora (Platán söröző) 16 óra: aerobikbemutató és sportos ügyességi versenyek gyermekeknek, felnőtteknek (sportpálya) 17 óra: Mudfdd együttes (Platán söröző) - a pusztamérgesi ált. isk. akrobatikus ugrókötél- csoportjának bemutatója (sportpálya) 18 óra: Ufo együttes (sportpálya) 19 óra: Mudfdd együttes (sportpálya parkolója) 20 óra: műsoros falubál (Glóbusz söröző) 21 óra: lampionos utcabál (sportpályái parkoló) 22 óra: diszkóműsor (Street) Vasárnap, 8 óra: beatmise (katolikus templom) 9 óra: ünnepélyes testületi ülés (Művelődési Ház) 9 óra 30 perc: helytörténeti kiállítás és veterán autók felvonulása (Művelődési Ház) 10 óra: mazsorettfelvonulás a sportpályáig (Műv. Ház) - hőlégballon (edzőpálya) - veterán autók kiállítása (sportpályánál) 10 óra 30 perc: majorettbemutató (sportpálya) 11 óra: ünnepélyes megnyitó és légiparádé (sportpálya) 11 óra 30 perc: a Sándorfalvi Művészeti Iskola előadása (sportpálya) 13 óra: Csizmás Kandúr, meseelőadás (sportpálya) 14 óra: zenés gyermekés felnőttjóga (strand) - falunapi játszóház és Tiszaalpári Nyugdíjasklub előadása (sportpálya) 14 óra 30 perc: a Szegedi Nemzeti Sztnház előadása, operett világa (sportpálya) 15 óra: Stefánia dixielandegyüttes (sportpálya parkolója) - polgárvédelmi és tűzoltóbemutató (sportpálya) - szentesi vízipólósok bemutatójátéka (strand) 15 óra 30 perc: divatbemutató (sportpálya) 16 óra: a romániai Ójszentesi Néptáncegyüttes előadása (sportpálya) 17 óra: Konyhashow-kabaré (sportpálya) 18 óra: Bizö-boys (sportpálya) 19 óra: Irigy Hónaljmirigy (sportpálya) 20 óra: nosztalgiakoncert Balázs Palival (sportpálya) 22 óra: tűzijáték (IV. sz. óvoda előtti tér). •# l*j • i • i n • Kalifornia bajnaknoje Kisteleken! Test, forma, eró, szépség - kell ennél több?! Kállai Ildikó ma Kisteleken is megmutatja magát. (DM-fotó) • Munkatársunktól Akik már látták a kis, zöld szórólapot, olvasták a megállóban a plakátot, azok tudják: Kalifornia fittnessbajnoka Kisteleken tart showműsort. Ma, pénteken, öt órakor a Petőfi úti iskolában Kállai Ildikó nemcsak bemutatja, el is árulja, hogy mitől egészséges, formás a női test. A bemutató nemcsak nőknek szól, hanem mindazoknak, akik az egészséges életmódot szeretnék megismerni - szól. Aki elmegy és még részt is vesz a közös játékban, táncban, megtudhatja hogyan él, gondolkodik a fitness bajnoka, aki Béres Alexandra mögött a második lett a szép formák, jő alakok világbajnokságán. Beterelték a ménest a karámba..." (Fotó: Miskolczi Róbert) Fönnállásának negyedszázados jubileumát ünnepelte a közelmúltban a Kisteleki Citerabarátok Egyesülete. Huszonöt esztendős munkára tekinthet viszsza az egykor tüzoltóegyleti citerazenekarként megalakult együttes vezetője, Rácz Imre is, aki méltán a leghíresebb kisteleki citerás. Akárcsak a jóféle citera húrjai, úgy feszülnek Rácz Imre kisteleki portáján a zsenge kukoricasorok. A gazda éppencsak, hogy letette kezéből a kapát megérkezésünk előtt, és még a verejtékcseppek sem száradtak fel a nap cserzette homlokon, ám amikor a citeráról kerül szó, a hetvenéves parasztember mintha feledné az elmúlt órák fáradságát. Rácz Imre a földből élt mindig, kérges tenyere az ásónyélhez, az ekeszarvhoz szokott. De ezek a nehéz, kemény parasztkezek a citera húrjaiból ősi, sohasem lassúdó tempóval csalogatják elő a régi, elfeledett dallamokat. Mintha szerszámnak vélnék a citerát is, olyannak, amely nélkül nem múlhat el élet, mert nem érdemes elmúlnia. Az öreg citerás nemcsak hangszereit és a kertjét, de a gondolatait is rendben tartja. Az árnyas verandán csak említeni kell a citerát ahhoz, hogy a kese bajusz megmozduljon, és gazdája a régi időkről kezdjen mesélni. Rácz Imre először '38-ban fogott a kezébe citerát, amelyet a bátyja csinált fűzfából. Kanászként jutott ideje arra, hogy megismerje a hangszert. Amikor az iskolából kimaradt - így mondja - egy „hermonikát" is szerzett, és hol egyik, hol másik zeneszerszámot forgatta. A háború persze jött, akkor talán kevesebbet játszott, bár az oroszok bevonulása után a „kurtabálakon" gyakran előkerült a citera, s hangjához a ritmust a sublót szélén verték a mámoros mulatozók. A hatvanas években Rácz Imre nem vette a kezébe a citerát, egészen addig, míg a csikójárási gulyás lányának