Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-04 / 129. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚN. 4. UNIVERSITAS III. Szegedi ösztöndíjasok Díszdoktorrá fogadom • Beszélgetés Farkas Tibor akadémikussal Az ország elhanyagolt vagyona „Ezek az emberek nem jönnek haza." (Fotó: Miskolczi Róbert) Farkas Tibor 1929-ben született Budapesten. 1955-ben szerzett biológus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1955-től 1971-ig az MTA Tihanyi Biológiai Kutatóintézetében dolgozott. 1971-től az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozik; jelenleg a Biokémiai Intézet tudományos tanácsadója, a membránlipid-kutatás témavezetője. 1989 óta az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának tagja. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagjává választják. 1992 óta a Tudományos Minősítő Bizottság, 1993 óta pedig a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja. • Munkatársunktól A Széchenyi Professzori Ösztöndíj kuratóriuma döntött a tavasszal kiírt harmadik forduló ötszáz nyertes pályázatáról. Az alábbiakban közöljük a harmadik forduló szegedi nyerteseinek neveit. JATE Állam- és Jogtudományi Kar: Kovács László Imre. Bölcsészettudományi Kar: Balázs Mihály, Bassola Péter, Eördögh István, Forgács Tamás, H. Tóth Imre, Karsai László, Kristó Gyula, Mikola Tibor, Nagy József, Róna-Tas András, Szabó József, Szilasi László. Természettudományi Kar: Benedict Mihály, Fehér László, Gyémánt Iván Károly, Imreh Balázs, Kevei Ferencné, Leindler László, Mészáros Rezső, Mink Mátyás, Molnár Béla, Móricz Ferenc, Nánai László, Notheisz Ferenc, Pálinkó István, Schneider Gyula, Szederkényi Tibor, Szente Magdolna. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: Békési Imre, Galambos Gábor, Az elmúlt hét végén a József Attila Tudományegyetemen ünnepélyes keretek között avatták díszdoktorrá Jochen Frowein professzort, a Max Planck Társaság Összehasonlító Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatóját. A professzort eddig két európai egyetem - a sevillai és a leuveni - avatta díszdoktorrá. A berlini születésű Jochen Frowein egyetemi tanulmányait a kiéli, a berlini és a bonni egyetemek állam- és jogtudományi karain végezte. 1958-ban az University of Michigan Law School-on (USA) megszerezte a „Master of Comparative Law" fokozatot. 1962-66 között a Max Planck Intézetben tudományos munkatársként dolgozott, majd a bonni egyetem közjogi intézetének lett az oktatója. Ezt követően a bochumi, illetve a bielefeldi egyetem államjogi és nemzetközi jogi tanszékén dolgozott. 1981 óta a Max Planck Intézet Összehasonlító Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatója. Oktató-tudományos pályafutásának eredményeképpen számos tudományos, illetve szakmai szervezet tagjává választották. így például Jochen Frowein professzor húsz évig volt az Emberi Jogok Európai Bizottságának tagja, amely szervezetben nyolc évig az alelnöki posztot is betöltötte. Mindemellett tagja volt a Német Államjogászok Egyesületének, és a nemSeres László. Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar: Balogh Sándor, Fenyvessy József. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Altalános Orvostudományi Kar: Bari Ferenc, Csanády Miklós, Husz János, Jánossy Tamás, Kása Péter, Knyihár Erzsébet, Kocsis Jánosné Nagy Erzsébet, Kovács László, Krenács Tibor, Lázár György, Resch Béla, Takács Tamás. Gyógyszerésztudományi Kar: Bemáth Gábor, Stájer Géza. Más intézmények alkalmazásában álló, de egyetemeken, főiskolákon oktató kutatók: MTA Regionális Kutatások Központja: Rácz Lajos (JATE BTK), MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet: Kiss Ibolya (JATE TTK), Tóth Géza (JATE TTK), Udvardy Andor (JATE TTK), Venetianer Pál (JATE TTK). MTA SZBK Genetikai Intézet: Erdélyi Miklós (JATE TTK), Raskó István (SZOTE ÁOK). MTA SZBK Növénybiológiai Intézet: Nagy Ferenc (JATE TTK). zetközi jogászok egyik legtekintélyesebb tudományos társaságának, a Nemzetközi Jogi Intézetnek. A professzor eddig tizennégy könyvet publikált. Szakmai és tudományos teljesítményét eddig két európai egyetem - a sevillai és a leuveni - honorálta díszdoktori cím adományozásával. Jochen Frowein professzor tíz esztendeje áll kapcsolatban magyarországi egyetemekkel, kutatóintézetekkel és más szakmai körökkel, így a József Attila Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán is számos előadást tartott. A magyarországi szakmai közreműködése köréből említést érdemel, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény tudományos koncepcióját kidolgozó bizottság exkluzív meghívottjaként tevékenyen részt vett a koncepció kidolgozásában. Jochen Frowein a JATE ÁJTK Nemzetközi Jogi Tanszékével több mint egy évtizede áll szoros kapcsolatban. Ez idő alatt a jogi kar, illetve a Max Planck Intézet munkatársai kölcsönös látogatásokat tettek egymás intézményeiben. 1993-ban például a jogi kar két oktatója is közreműködött a Max Planck Intézet által szervezett kisebbségi konferenciára készített magyar vonatkozású referátum elkészítésében. Frowein professzor mindenkor segítséget nyújtott különböző ösztöndíjak elnyeréséhez a fiatalabb magyar nemzetközi jogászok és alkotmányjogászok számára németországi kutatómunkára. Sx. C. Sx. Farkas Tibor lipidkémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének professzora előbb lett az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának a tagja, mint a Magyar Tudományos Akadémiáé. Ez az apró mozzanat hűen tükrözi, mennyire becsülik meg külföldön és itthon a tudósainkat. Farkas Tiborral a hazai tudományos élet társadalmi elismertségéről és a kutatásfinanszírozás jelenlegi helyzetéről beszélgettünk. • Jól kezdődött az éve: márciusban Széchenyi-díjat kapott, májusban pedig rendes taggá választották a Magyar Tudományos Akadémián. - Nem számítottam arra, hogy Széchenyi-díjas leszek és rendes taggá választanak, hiszen annyi fórumon megy keresztül a dolog, s annyi helyen lehet megbukni. • Magyarország nem kerülheti el a technológiai rabszolgaságot, ha a kutatásfejlesztésben nem történik alapvető változás - olvasható abban a pártokhoz intézett felhívásban, amelyet nemrégiben szegedi Széchenyi-díjas akadémikusok szignáltak. Ön is aláírta a felhívást. Tényleg ennyire súlyos a helyzet? - Igen. Nézze, ennek az országnak egyetlen komoly vagyona van, amit pénzzé lehet tenni: a magyar emberek szürkeállománya. Ezt a vagyont viszont legjobb lenne itthon pénzzé tenni, ám ehhez szükség lenne támogatásra, mert anélkül nem megy a dolog. Katasztrofálisnak tartom, hogy míg a fejlett országokban a GDP 2,5-3, addig Magyarországon a nemzeti összterméknek mindössze 0,6-0,7 százalékát fordítják kutatásfejlesztés• Brüsszel (MTI) Az idén 1627 egyetem, 200 ezer hallgató és 35 ezer tanár részesül az Európai Unió felsőoktatási programjának, az Erasmusnak az előnyeiből. A programban, idén első ízben közép- és kelet-európai országok - köztük Magyarország is részt vesznek. Az Erasmu? összesen 24 országra terjed ki - áll az Eure. Finnországban - amely ugyanott kezdte a második világháború után, mint Magyarország, azaz területvesztéssel és éhezéssel - ma a GDP közel 4 százalékát fordítják kutatásra. Az északi országban jelenleg tízszer annyi pénz jut egy kutatóra, mint Magyarországon. Hazánkban még most is kitűnő szakembereket képeznek az egyetemeken, akik aztán itthon nem jutnak egyről a kettőre, de amint külföldre mennek, javarészük befut. Ezek az emberek nyugaton a mi versenytársaink lesznek, s nem jönnek haza. Miért is jönnének, amikor kinn többszörösét keresik annak, amit itthon, s nincs gondjuk arra, hogyan tartsák el a családjukat. Nekünk itthon naponta be kell bizonyítanunk, hogy jogunk van a fizetéshez. Szóval rengeteget küszködünk, és mást sem csinálunk, mint talpalunk a pénzforrások után. 9 Talán megoldást jelentene, ha lenne kormányzati felelőse a kutatásfejlesztésnek, ami, ugye, jelen pillanatban nincs. - Néhány évvel ezelőtt az SZBK elhatározta: szervez egy ankétot a kutatásfejlesztésről. Erre meghívta a pártok képviselőit. Mit gondol hányan jötrópai Bizottság összegzésében. Magyarország 1107 hallgatót küldhet külföldre, 1010et fogadhat EU-támogatással, s 557 tanár cseréjére keríthet sort.Az EU a programmal kapcsolatban egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti újabb államok bevonását - jelentette tek el? Megmondom, senki. A pártoknak egyszerűen nincs kutatásfejlesztési koncepciójuk. Annak a 0,6 százaléknak, amit ránk költenek, a többszörösét pocsékolják el mindenféle ostobaságra, anélkül, hogy fájna a szívük, de amikor mi kérünk pénzt, azt mondják: várjuk meg, amíg a gazdaság teljesítőképessége növekszik. Szerintem a bankkonszolidációra fordított pénz kis hányadából konszolidálni lehetne a tudományt és a felsőoktatást. 0 A választási kampány során felmerült egy politikaifórumon, hogy szükség lenne Kutatási és Fejlesztési Minisztériumra, mivel nincs egy olyan agyközpont, amely megmondaná, merre tartson az ország. Önnek erről mi a véleménye? - Az agyközpont gondolata korábban is felmerült, de aztán elvetették. A tudományt ugyanis nem lehet úgy szervezni, mint egy gyárat. Itt olyan emberek dolgoznak, akik bogarasak, s szeretik azt csinálni, ami az eszükbe jut, és nem szeretik azt, amikor megmondják nekik, hogy mi jusson az eszükbe. A tudományban csak a szabad gondolkodás és a szabad gondolatcsere ki Edith Cresson témafelelős. Az Erasmusnak ezzel párhuzamosan növekedett a költségvetése is, tavaly óta 18,8 százalékkal, 116,25 millió ECU-ra (128 millió dollárra). Az ősszel kezdődő új tanévtől kezdve Ciprus, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovászintjén lehet mozogni. A másik probléma, hogy Magyarországon a tudományban nincs kockázati tőke. Ma, ha valakinek eszébe jut valami, ahhoz, hogy pénzt szerezzen, ír egy pályázatot, amit vagy elfogadnak, vagy nem. Ha nyer, egy vagy két év is eltelik, mire a pályázatból pénzt lát. Ez idő alatt, még ha le is írta, okafogyottá válik a dolog. Nyugaton mindez másképpen megy. • Ott összekapcsolják a tudományos kutatást, az innovációt és a kereskedelmet. Mi a helyzet ezzel nálunk? - Magyarországon ez sem működik. A jó gondolatok és a gyakorlati megvalósítás között hatalmas szakadék tátong. Ennek az a magyarázata, hogy Magyarországon nincsenek olyan kereskedő tudósok vagy menedzser típusú diplomás emberek, akik egyrészt jó kapcsolatban állnak a kutatókkal, másrészt jól ismerik a potenciális felhasználó helyeket. • Professzor úr, van-e ma a biokémiának olyan területe, amely a nyilvánosság számára is közérthető és izgalmas? - Ezt nem tudom megmondani, mert én a biokémiának csak egy vékony szeletével foglalkozom. Úgy látom, hogy a molekuláris biológia, annak is a gyakorlati része az - mint például a génmanipuláció -, amely néhány évvel ezelőtt elkezdett felfutni, s mára az érdeklődés középpontjába került. • Megmondom őszintén, én a busára gondoltam, amivel korábban ön is foglalkozott. - Látja, abból se lett semmi, pedig a busa - a halolaj minőségben - vetekszik a lazaccal. Amikor ez a téma szerepelt az újságokban és a tévében, a halászok eladtak egy csomó busát, de nem akadt olyan vállalkozó, aki az egészet vitte volna gyakorlati szinten. Sxabó C. Szilárd kia és Magyarország felsőoktatási intézményei is bekapcsolódnak a programba. Ok összesen 5500 diák és 2900 tanár cseréjével, illetve 205 intenzív részprogramba való bekapcsolódással vesznek részi az Erasmusban. A magyar részesedés a cserékből a tanárok kivételével nem éri el az 1 százalékot, a tanárok esetében pontosan 2 százalékos. Jochen Frowein professzornak Mészáros Rezső rektor gratulál. (Fotó: Miskolczi Róbert) Terjeszkedik az Erasmus . , ü & I yo „* *** • " EÜW Magyar-dán iskola • Zalaegerszeg (MTI) Nemcsak életképesnek, hanem országosan elterjesztendő és fokozott támogatásra érdemes intézménytípusnak bizonyult az Első Magyar-Dán Termelőiskola, amely három évvel ezelőtt kezdte meg működését Zalaegerszegen - állapították meg az iskolát bemutató országos tanácskozáson. A zalaegerszegi alapítványi intézmény vezetője, Molnár Máté elmondta: a 16-26 éves alulképzett, munkanélküli és többszörösen hátrányos helyzetű fiatalok köréből kétszázhúszan vettekvesznek részt az alapképzést, személyiségfejlesztést, hatféle szakmát nyújtó termelő iskola munkájában. Mindössze öt százalékos a lemorzsolódás, ugyanakkor az egy-három év alatt innen kikerülők kétharmada álláshoz jutott a szakmai gyakorlat terepéül szolgáló vállalkozásoknál. Az elhelyezkedni nem tudók sem kerülnek utcára: termelő alkalmazottként az iskola megtartja őket, a minimálbérnél valamivel magasabb fizetéssel. Ezt a formát bővíteni akaiják. Az intézményt munkaügyi és célpályázatokból, a hallgatói és oktatói termelő bérmunka bevételeiből, valamint támogatásokból tartják fenn. Vállalkozókat képeznek • Zalaegerszeg (MTI) A hollandiai Fontys Egyetemmel közösen kidolgozott képzési program alapján, a számviteli szakon belül vállalkozásszervezői szakirányú képzést indit ősztől a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalaegerszegi intézete. Ennek rendszeréről és lehetőségeiről rendeztek holland-magyar konferenciát a zalai megyeszékhelyen, vállalkozók jelenlétében. Tóth József igazgató elmondta: a magyar gazdasági fejlődés igényei hívták életre a leendő kis- és középvállalkozók számára indítandó, hét féléves főiskolai képzést, amely iránt máris nagy az érdeklődés. A tervezett egy csoport helyett hárommal kell kezdeniük az ősszel, összesen hatvan nappali tagozatos hallgatóval. Az igazgató, majd Theo Merks, a partneregyetem programmenedzsere is hangsúlyozta: az így szerzett univerzális ismeretek birtokában elkerülhető a vállalkozásindítások legtöbb buktatója, növelhető a kis- és középcégek működési, vagy az e képzettséggel rendelkezők foglalkoztatási biztonsága. Az oktatás hét féléves lesz, ebből kettőben többek között kis- és középvállalkozói gazdaságelemzést, piaci, finanszírozási és adótakarékos működési ismereteket, nemzetközi kapcsolatteremtési módszereket és üzleti tárgyalási technikákat tanulnak a hallgatók. A hetedik félév a szakmai gyakorlaté: a dunántúli megyék vállalkozásfejlesztési alapítványai közreműködésével jól működő kis- és középcégeknél tényleges munkafeladatokat látnak el a diplomázásra készülő diákok. Amennyiben igény lesz rá, levelező tagozaton és posztgraduális formában is indítanak vállalkozásszervezői kurzusokat.