Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-29 / 150. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1998. JÚN. 29. kommentár Non'NATO A NATO bővítésével kapcsolatban csend honol, hi­szen minden megy a maga útján. A nyugati álla­mok törvényhozása sorra ratifikálja a kiválasztottak­kal kötött szerződéseket, bár néhány fővárosban, így Rómában, belpolitikai csatározások témájává vált az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozás. Egy angol szakértő Bukarestben sajátos magyará­zatát adta annak, hogy miért nem vették fel Romániát és Szlovéniát a NATO-ba az első körben. Christopher Cocker szerint e két ország soha nem lehet a védelmi szövetség tagja, mert az európaiság fontos ismérvei közé tartozik a katolicizmushoz való tartozás és a né­met nyelv ismerete, vagyis a német kultúrkörhöz való tartozás. Nos, Magyarországon a lakosság 64,1 száza­léka vallja magát katolikusnak, míg Szlovéniában ugyanez az arány eléri a 90 százalékot. (Ugyanakkor Szlovéniának például egy darab harci helikoptere sincs. Katonai szakértők szerint háborúban ez fonto­sabb a katolicizmusnál.) A három befutó közül mind Lengyelországban, mind Csehországban a második vi­lágháborúig visszanyúló az ellenszenv Németország iránt, bár a gazdasági kapcsolatokban ez nem látszik. Mindkét országnak a nyugati szomszéd az elsőrangú partner. Akár igaza van Cocker-nek, akár nem, Romániá­ban nagy a támogatottsága az Észak-atlanti Szövet­ségnek, hiszen Oroszország a Fekete-tengert saját ér­dekszférájának tekinti. rí zért meglepő Radu Vasile, román miniszterelnök Uj „non-NATO stratégiája", melyről a hírügynök­ség részleteket egyelőre nem közölt. 1 otA- AM^L • Amerikai-kínai csúcstalálkozó Nyilvános vita - egyenesben Csiang Cö-min kínai elnök „marokra fogta" a karmesterpálcát, miközben néhány taktust vezényelt a katonazenekarnak... Clinton elnök és neje, Hillary mosolyogva szemlélte a pekingi díszvacsora utáni jelenetet. (MTI Telefotó) Csatlakozás a jövő évezredben? hírek BT-határozat • Bukarest (MTI) A jelenlegi gazdasági feltételek között nem lehet szó arról, hogy 1999 ápri­lisában Romániát befogad­ják a NATO-ba - jelentet­te ki a román kormányfő. Radu Vasile szombaton a kormányon levő Keresz­ténydemokrata Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szer­vezetének tanácskozásán mondott beszédében han­goztatta: Romániának ki kell dolgoznia egy NATO nélküli, ahogy ő fogalma­zott: „non-NATO-stratégi­át" is. • Crans-Montana (MTI) Alekszandr Lukasen­ko fehérorosz államfő a crans-montana-i (Svájc) fórumon felszó­lalva a hét végén éle­sen bírálta a NATO ke­leti irányba történd ki­bővítését. A fehérorosz elnök hangsúlyozta, hogy országa valamennyi katonai tömb felszámolásában érdekelt, miután - akárcsak a máso­dik világháború küszöbén — ma is választóvonalon ta­lálható: ezúttal Oroszor­szág és a NATO-tömb kö­zött. - Hazám a második világháborúban hárommil­lió embert veszített, s mi nem akarunk többet harcol­ni - hangoztatta Lukasen­ko. A fehérorosz elnök em­lékeztetett: a Szovjetunió fennállása idején az egész nyugat-európai világ és az Egyesült Államok a Varsói Szerződés háborús fenye­getésnek minősttett létével igazolta a NATO létét. ­Most, amikor már nincs Varsói Szerződés, miért lé­tezik továbbra is a NATO, Megítélése szerint ugyanis Romániát csak körülbelül 2002-2003-ban fogadhatnák be a NATO­ba, ami - mint mondotta ­„helyes döntés lenne". Közben Christopher Coc­ker angol politikai elemző, a politikai és gazdasági tu­dományok tanára egy ro­mániai tudományos ta­nácskozáson szombaton úgy vélekedett, hogy ha az elkövetkező öt évben Ro­mániát és Szlovéniát nem veszik fel a NATO-ba, e két ország sohasem lehet a védelmi szövetség tagja. miért nem alakult át leg­alább katonai-politikai szervezetből védelmi szer­vezetté? - idézte Lukasen­ko szavait az orosz hírügy­nökség. Minszk szerint az európai együttélés elveit maguknak az európaiaknak kell megszabniuk, még ak­kor is, „ha ez nem tetszik a mai világ tengerentúli irá­nyítóinak". Lukasenko em­lékeztetett, hogy Minszk már több mint két éve java­solta Közép-Európa atom­fegyvermentes övezetté alakítását. A fehérorosz államfő felszólalásában követelte az összes atomfegyver azonnali megsemmisítését, és a hagyományos fegyve­rek számának jelentős csökkentését. Fehérorosz­ország előzetes feltételek nélkül átadta Oroszország­nak a területén lévő összes atomfegyvert, s a Nyugat, bár ezzel kapcsolatban sok ígéretet tett Minszknek, ezeket nem tartotta be - je­lentette ki Lukasenko, de nem részletezte, hogy pon­tosan mely ígéretek meg­szegését sérelmezi. • Peking (MTI) Nem történt áttörés szombaton az amerikai­kínai viszonyban Bili Clinton amerikai és Csi­ang Cö-min kínai elnök pekingi találkozóján, de számos egyezség jött lét­re; ezeket 47 pontban összegezte a két államfő tárgyalásáról kiadott közös nyilatkozat. Első helyen említik a hír­ügynökségek, hogy a két ha­talom ezentúl nem irányozza hadászati rakétáit a másik or­szágban lévő célpontokra. Rögtön hozzáfűzik azonban szakértőkre hivatkozva, hogy ennek katonai jelentősége csekély, hiszen percek kérdé­se a korábbi állapot visszaál­lítása. Ám jelentős bizalome­rősítő gesztusról van szó, nem is szólva arról az előny­ről, hogy a célra irányzás megszüntetése kizárja a vé­• Okucsani (MTI) Ünnepélyes keretek között magas rangú ka­tonai vezetők elótt került sor az SFOR csapatok kö­telékébe tartozó magyar műszaki kontingensnél az állományváltásra va­sárnap a horvátországi Okucsaniban. - Ha Magyarország NA­TO-tagország lesz, a béke­partnerségi programot már a másik oldalról kell tekinteni ­hangsúlyozta Végh Ferenc al­tábornagy, a Magyar Honvéd­ség parancsnoka, vezérkari főnök. Ünnepi beszédében el­mondta, hogy a magyar mű­szaki kontingens a megújuló magyar hadsereg szerves ré­• Prága (MTI) A Szabadság Uniója (US) elnevezésű cseh párt hét végén tartott országos tanácskozása úgy döntött: kész részt venni egy közép­jobb koalícióban, ha a Vác­lav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) másképp nem tud kor­mányzáshoz szükséges letlen rakétaindítás lehetősé­gét. A két államfő közös saj­tóértekezleten számolt be ta­lálkozójának eredményeiről, és nyilvános vitát is folyta­tott egymással számos kér­désben, például az emberi jo­gokról vagy az 1989-es Tie­nanmen téri események érté­keléséről. Kínában ez párat­lan esemény, hiszen a kelet­ázsiai állam vezetői koráb­ban nem tartottak közös saj­tóértekezleteket külföldi vendégeikkel, nem vállalták a nyilvános vitát. Az még in­kább példátlan, hogy a kínai lakosság egyenes tévéközve­títésben nézhette ezt a közös sajtóértekezletet, s így szű­retlenül, a kínai szerkesztők beavatkozása nélkül, egye­nesben jutott el hozzájuk a nyugati álláspont. Hallhat­ták, amint Clinton hangsú­lyozta: hiba volt erőszakot alkalmazni a Tienanmen téri tüntetők ellen 1989 június 4­sze. Az 1994 óta itt dolgozó magyar kontingens tökéletes munkát végez és magas szín­vonalon oldja meg feladatait. Hogy ezt a jó kondíciót és fe­gyelmet megőrizzék, a jövő­ben csak hat hónapra kötnek szerződést a katonákkal, és utána mindenkinek haza kell menni - mondta el a vezérkari főnök. A 310 Okucsaniban állo­másozó magyar katona mint­egy harmadát cserélték le most, 95 főt. Ők hétfőn érkez­nek majd haza - közölte Mé­száros Géza alezredes. Az ünnepélyen részt vett Szalai István vezérőrnagy, a többséget szerezni a parla­mentben. - Egy ilyen, az ODS, a kereszténydemok­rata párt (KDU-CSL) és az US között létrejövő koalí­ció 102 fős többségre tá­maszkodhatna a 200 tagú képviselőházban, és egyik párt sem rendelkezne több­séggel a kormányon belül ­jelentette ki Jan Rumi, az én. Csiang válasza szerint Kína nem élvezhetné mai stabilitását és gyors gazdasá­gi gyarapodását, ha a kínai állam nem lépett volna fel akkor határozottan a felfor­gatók ellen. Az államfők megegyeztek, hogy a két or­szág folytatja négy éve szü­netelő párbeszédét emberi jogi kérdésekről. Az év má­sodik felében találkozót szer­veznek amerikai és kínai em­beri jogi szakértők és emberi jogi szervezetek számára. Csiang indokoltnak állította be, hogy Kínában fogva tar­tanak ellenzékieket. Mint mondta, természetes, hogy a kínai hatóságok fellépnek a törvényellenes cselekedetek és elkövetőik ellen, s megvé­delmezik a társadalom biz­tonságát. Az amerikai ven­dég felszólította Pekinget, hogy folytasson párbeszédet Tibet jövőjéről a dalai lámá­val. hadműveleti főcsoportfőnök­ség főcsoporfőnöke, Dobó Péter vezérőrnagy, a logiszti­kai csoportfőnökség főcso­portfőnöke, valamint John W. Dawson ezredes, az SFOR­parancsnokság műszaki főnö­ke. A mostani állományváltás­sal egy időben új parancsnok kerül a magyar műszaki kon­tingens élére: az egyéves kül­földi vezérlésének befejezté­vel hazatérő Létai Attila ezre­des helyett Vájj János ezre­des veszi át a parancsnoksá­got, aki az IFOR-SFOR ma­gyar erőinek a negyedik pa­rancsnoka. Őt a vezérkari fő­US elnöke. - Ha ebben nem tudnánk megegyezni, akkor az ellenzékbe vonu­lás a reálisabb megoldás a Szabadság Szövetsége szá­mára - fűzte hozzá. Kije­lentésével Jan Rumi kizárta minden lehetőségét annak, hogy pártja támogassa a választásokon győztes, Mi­los Zeman vezette szociál­„Ha a dalai láma elismeri, hogy Tibet Kína része, akkor nyitva áll az út a párbeszéd előtt" - hangzott a kínai ál­lamfő válasza. Csiang hozzá­tette: Peking több csatornán keresztül érintkezik a dalai lámával, és reméli, hogy a himalájai terület vallási ve­zetője kedvezően fog reagál­ni kezdeményezéseire. (A dalai láma szóvivője azon melegében cáfolta az indiai Dharamszalában, a tibeti emigráns kormány székhe­lyén, hogy lennének érintke­zési csatornák a lámaista val­lási vezető és Peking között.) Egyetértés született arról is, hogy a két ország együtt­működik a regionális béke és stabilitás erősítéséért Dél­Ázsiában, a Koreai-félszige­ten és a Közel-Keleten. Kü­lönösen szorosan együttmű­ködnek a dél-ázsiai nukleáris fegyverkezési verseny meg­akadályozásáért. nök július 1-jei hatállyal ne­vezte ki. A misszió összesen 25 katonai hidat épített fel 1700 méter hosszúságban, 27 kilométer utat és 65 kilométer vasútvonalat épített, illetve ál­lított helyre. A sajtó képviselőinek be­mutatták az Okucsani közelé­ben lévő Sztara Gradiska vá­rosnál a Száva folyó felett át­ívelő, Horvátországot Bosz­nia-Hercegovinával összekötő újjáépített hidat. Ezt a magyar műszaki kontingens állította helyre. A híd 85,5 méter hosszú, 4,2 méter széles és 60 tonna teherbírású. A magyar műszaki kontingens 16 hidat tart fenn, azaz ellenőriz rend­szeresen, ezek közül tíz fém-, hat pedig faszerkezetű. demokraták (CSSD) kor­mányalakítását. A szociáldemokrata Ze­man, miután lényegében eredménytelenül zárta koa­líciós tárgyalásainak első hetét, bejelentette, hogy szüksége lesz egy harma­dik tárgyalási fordulóra is, amelyre július 6. után kerít sort. • New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa a hét végén felszólí­totta Etiópiát és Eritreát, hogy törekedjen határvitá­juk békés rendezésére. Az ENSZ-grémium egyhangú­lag elfogadott határozata el­ítélte a két ország között ki­tört, legutóbbi összecsapá­sokat és figyelmeztette az addisz-abebai és aszmarai vezetést: kerüljön minden provokációt, amely a fe­szültségek további kiszéle­sedését okozhatja. A Biz­tonsági Tanács felszólította a szembenálló feleket, hogy működjenek együtt az Afri­kai Egységszervezettel, és a szervezet támogatásával ál­lítsák helyre a két szomszé­dos ország közötti kölcsö­nös bizalmat. A görög elnök hajthatatlan • Nicosia (MTI) Sem Görögország, sem a ciprusi görög vezetés nem tesz további engedményeket a huszonnégy éve húzódó ciprusi válság megoldása ér­dekében - jelentette ki szombaton Kosztisz Sztefa­nopulosz görög államfő. A ciprusi látogatáson tartózko­dó görög elnök a földközi­tengeri sziget nyugati részén fekvő Paphos üdülőhelyen mondott beszédében hang­súlyozta: az athéni és nico­siai kormány már minden lehetséges engedményt megtett, hogy megkönnyítse a megosztott sziget újra­egyesítését. Horvátországi menekültek • Zágráb (MTI) A horvát parlament a hét végén nagy többséggel elfo­gadta a menekültek vissza­térésére vonatkozó utolsó kormányprogramot. Zágrábi hivatalos források szerint a program feltételek nélküli visszatérést biztosít vala­mennyi horvát állampolgár számára. Az Egyesült Álla­mok és az Európai Unió nemrégiben szankciókkal fenyegette meg a horvátor­szági vezetést, ha nem biz­tosítják az 1991-es szerb-horvát háború, illetve a szerbek által megszállt horvátországi területek 1995-ben történt visszafog­lalása során elmenekült sze­mélyek visszatérését. Az ENSZ adatai szerint 350 ezer horvátországi szerb menekült él a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság il­letve a boszniai Szerb Köz­társaság területén. Elhalasztott élelemsegély • Szöul (MTI) A dél-koreai kormányzat szombaton bejelentette, hogy a tengeralattjáró-ügy miatt határozatlan időre el­napolja az Észak-Koreának szánt élelmiszersegély so­ron következő tételének szállítását. Szöul a segély folytatása előtt magyaráza­tot követel a behatolás oká­ra a legmagasabb szintű phenjani katonai vezetéstől. Észak-Korea egyébként szombaton Szöult tette fele­lőssé megfeneklett tenger­alattjárója legénységének haláláért, mondván: a dél­koreai hatóságok nem tettek semmit azért, hogy időben megmentsék a tengeralattjá­ró legénységét. Lukasenko a bővítés ellen A cseh középjobb esélyei Váltás Okucsaniban

Next

/
Thumbnails
Contents