Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-26 / 148. szám

6 SZOLGÁLTATÁS PÉNTEK, 1998. JÚN. 26. Gyermekorvosok tanácskozása • Munkatársunktól Az ország különböző részéről közel 600 gyermekgyógyász érkezett szerdán Szegedre, hogy részt vegyen a Magyar Gyermekorvosok Társasága nagygyűlésén, amit a megyei önkormányzat székházában rendeznek meg. A szerdai megnyitót követő ünnepi tudományos ülésen nyújtották át a társaság által adományozott Schöpf-Merey Emlékérmet dr. Altorjay Istvánnak, a SZOTE Gyermekklinikája nyugalmazott professzorának és dr. Kontor Elemérnek, a SOTE II. számú Gyermekklinikája profeszszorának. A Bókay János Emlékérmet az idén dr. Béke fi Dezső, a tatabányai kórház főorvosa kapta meg. A négy napon át tartó tanácskozáson 200 előadás hangzik el a gyermekgyógyászat számos területéről. Kiemelt helyen szerepel az újszülöttek és a koraszülöttek ellátása, s szó lesz többek között a hormonális zavarokkal küszködő gyermekek kezeléséről, a gyermekszívsebészet aktuális kérdéseiről, a gyermekkori daganatos betegségekről, a gyerekek ideg-elmegyógyászati problémáiról, a vese, a gyomor, a bélrendszer betegségeinek gyógyításáról, a gyermekkori tüdőbetegségekről, a gyakori fertőzőbetegségekről, valamint a gyermekorvosi körzetek gondjairól. A Magyar Gyermekorvosok Társasága nagygyűlésén a határon túlról érkező kollégák is részt vesznek. SUZUKI. Ezt megnézheti! > Sejben Lajos, a díjazott A művész a vizet sem hagyta otthon Sejben Lajos: „A keleti jang-jin motívumot ismertem föl a kompresszorlábszelep lenyomatában." (Fotó: Gyenes Kálmán) A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete díját nyerte el formabontó müvével a XVI. országos akvarellbiennálén Sejben Lajos szegedi festőművész. A kísérletező kedvéről ismert művésszel ennek apropóján beszélgettünk. Sejben Lajos műterme csak éppen teremnek nem nevezhető: a szűk teret határoló falak szabálytalan szögekben találkoznak a sarkokban. Ez a helyhiány azonban csöppet sem zavarja a művészt munkájában, azaz vendégeskedésünk idején éppen abban, hogy a rá jellemző szabadossággal egy kompresszor lábszelepének lenyomatából alkossa meg a szabad Tibet zászlaját. Sejben Lajos, aki többek között a Nemzetközi Papírművészek Társaságának is tagja, egy rendhagyó alkotásával, száznegyven művészt megelőzve nyerte el Egerben a XVI. országos akvarellbiennále egyik legrangosabb díját. • Rendhagyó alkotásával lett az akvarellbiennále díjazottja. Mit kell tudni a műről? - Az akvarellt minden képzőművész kedveli, hiszen a műfaj könnyű, éterikus volta, az alkotás gyorsan kezelhető frissessége, tünékenysége, líraisága mindenkit megihlet. Amikor meghívtak a kiállításra, úgy gondoltam, valamiféle formabontást teszek a műfajban. A kínai mondás vezérelt: az embert az állattól az különbözteti meg, hogy az értelmetlen dolgoknak is megpróbál értelmet keresni. Bár az agyamban mocorgott a gondolat, hogy valahogyan új értelmezésben mutassam be az akvarellt, ám az ötlet nem jött. De amikor arról az oldalról közelítettem meg a kérdést, hogy vajon miből is áll az akvarell, el tudtam indulni. Arra gondoltam, miért hagynám itthon a papír és a festék mellett a harmadik alkotóelemet, a vizet. Az arányok sehol sincsenek lefektetve, ezért én különös hangsúlyt fektettem a vízre. Kilenc nejlonzacskóba öntöttem a papírmasszából és vízből összeállított matériát, és a zacskókat - akár a háziasszonyok - fóliahegesztővel lezártam. A kilenc zacskót legfőképpen ablakokhoz találtam hasonlatosnak, ahogyan a zacskó falán belül csorgott a pára. A víz és a papírmassza mellett egészen érdekes dolgok, például kukoricabajusz is került a zacskókba, melyeket egymás mellé erősítettem, hogy úgy hassanak, mint egy ablak szemei. Mindegyik más színű és állagú volt, de együtt úgy festett az egész, mintha az az üvegen olvadó jég mögül néznénk a színes világra. A munka címe az lett: Télből tavaszba. Akkor döntöttem csak el, hogy beküldőm a biennáléra, mikor a kész művet itthon összeállítottam, s ekkor úgy éreztem, nekem valóban ezt jelenti az akvarell. Miért ne renitenskedhetnék egy kicsit, miért ne tágíthatnám ily módon a műfaj határait? Nem akartam reprodukálni semmit, egy kicsit tovább szerettem volna lépni, s ez talán sikerült is. • A befogadó számára is ilyen egyértelműen fogalmazza meg a művész gondolatait az alkotás? - Ha egy dolgot a hagyományostól eltérő módon lehet megalkotni, egészen biztosán ezt az utat választom. Persze, szó sincs arról, hogy ne tartanám fontosnak a művészetben a közérthetőséget. De reménykedem abban, ha egy dologról nekem a formabontó megoldással készült alkotás többet mond, mint a konvencionális, akkor talán másokat is megérint. A műveim bizonyos fokú értetlenséget idézhetnek elő a nézőben, ezt belátom. De a lehetőségek, melyekkel mi, képzőművészek élhetünk, adottak. Ezekkel kell sáfárkodnunk, és a legtöbbet kihozni belőlük. Én egyfelől elköteleztem magam, hiszen tudom, hogy mennyire akarok, mennyire tudok elvonatkoztatni a valóságtól, ugyanakkor az eszközeimben szabad akarok maradni. • Vajon az új kifejezési módok, technikák nem szűkítik a művész lehetőségeit? Azaz: ecsettel talán könnyebben fejezi ki gondolatait egy festő, mint nejlonzacskókkal. - Ez is egy lehetőség. Egy bizonyos idő után, megfelelő tapasztalattal a hátam mögött pontosan tudom, mi lesz a munkám végeredménye. Az igazi többletet számomra a biennáléra elküldött alkotásomban az adja, hogy megőrizhettem azt a tünékeny csillogást, amelyet a hagyományos technikákkal csak mesterségesen leképezhettem, utánozhattam volna. Akkor pedig korántsem lett volna olyan hiteles a mű. Inkább a téma megközelítésekor kell egy kicsit máshogyan eljárni. Gondolkodni kell. Előbb ki kell találnom, mit akarok, és azután ehhez kell megtalálnom a megfelelő eszközt. A gondolathoz kell párosítanom a megjelenési formát. A hagyományos technikáknál mások a lehetőségek, hiszen nagyon behatárolt a fölhasználható eszközök köre. Az általam művelt műfajok közül ez persze nemcsak a festészetre, a szobrászatra is igaz. • A festészetben a papír alárendelt szerepet tölt be: hordozza az alkotást. A papírművészetben ezzel szemben minden más másodlagos, csak a papír számít igazán. - Ha egy háromdimenziós dolgot két dimenzióba zsugorítva festek le, akkor egy dimenziót eltitkolok. Ezért izgat a papír, amelyet a síkból kiemelve a térben tudok formálni, s a mai eljárásoknak megfelelően gyakorlatilag örök időkre tartóssá lehet tenni. Ezért számomra nemcsak eszköz egy alkotáshoz a papír, hanem maga az anyag a mű, amelyen csak formálnom, alakítanom kell. 9 A formabontás, a kísérletezés mellett jut ideje hagyományos módon, azaz ecsettel a kézben alkotni? - Mindig várom, hogy a festőállvány elé állhassak, mert ízig-vérig csak festés közben tudom összekenni magam. És ez nagyon fontos. Kéri Barnabás A nyár slágere a Cherry A nyár örömei. Napsütés, kikapcsolódás, szabadság. Fagylalthegyek és tengernyi gyümölcs. A Suzuki legfrissebb gyümölcse a bordó Cherry. A Cherry az egyébként is keresett 1.0 GL és 1.3 GC modellek egyedi színű változata, színre fújt alsó-felső lökhárítóval és egyedi kárpitozással, bámulatosan jó áron. Kellemes, nyári ráadás a rádiómagnó és az a kiváltság, hogy ebből a gyümölcsből csak valamivel több mint nyolcszáz darab terem. Kellemes nyaralást, jóízű szemezgetést! A Cherry vei és a Cherryből. SUZUKI Swift Cherry 1.3 CC