Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-24 / 146. szám

SZERDA, 1998. JÚN. 24. RIPORT 7 Miért ne szeretkeznék pénzért...?" Telefonos kurtixánok „Hát, egy férj csak akad valamikor...?" (Fotónk illusztráció) Hogy Szegeden mégis hány kurtizán űzi az ipart? Dr. Márton István, a váro­si rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályvezetője szerint számuk több százra tehető, de pontos adatokkal aligha tudna valaki is szolgálni. Egy biztos: a szexipar tor­tájából mind nagyobb sze­letel kihasító telefonos kéj­hölgyekkel túl sok gondja nincs a bűnvadászoknak ­mondta el Márton alezre­des. Ezek a lányok legin­kább magányosan, netán barátnőjükkel tartják fönn a lakást, az útszéli prostik­hoz képest higiénikus kör­nyezetben fogadják a ven­dégeket, s igyekeznek távol Kéjhalál tartani magukat a szexal­világtól. Amíg az országúti legyezgetős játék eredmé­nyeként már nem egy kun­csaft fordult panasszal a rendőrséghez, addig a tele­fonos konzumlányok miatt még senki nem tett felje­lentést. Köszönhető ez an­nak is - véli a bűnügyi osztály vezetője -, hogy e szépen gyarapodó csapat­ban több az intelligens le­ányzó, nemegyszer egye­temista és főiskolás höl­gyek kínálgatják magukat, így egészítvén ki ösztöndí­jukat. - Egy haláleset viszont már előfordult a szobáz­tatós szex során. Ám ki­vonuló rendőreink bűn­cselekménynek még nyo­mát sem találták. Mind­össze arról volt szó, hogy a kedves vendég túlságo­san fölhevült az alkalmi boldogságtól, s ezt az örömöt már nem bírta ki szíve - mesélte el dr. Márton István, aki több­ször is hangsúlyozta: üz­letszerű kéjelgés címszó alatt bűncselekmény nem található a Btk.-ban, így aztán az erkölcsök meg­javítását ne is várja senki a rendőrségtől... B. Z. Kurváknál jártam. Tu­dom, a most következő riportban szereplő höl­gyek foglalkozását körül is írhatnám, hiszen egy magára valamit adó szá­mítógépes program is legalább 17 szinonimáját ismeri ennek a szónak. A magyar nyelv tehát nem fukarkodik, ha a leg­ősibb mesterséget kell megneveznie, ám forgat­hatjuk bármerre is fejün­ket nagy zavarunkban, a hetérák, kéjnök, éjjeli pil­langók és kurtizánok a nagy elszámoltatáskor mégiscsak ezzel a minősí­téssel szembesülnek. így aztán aligha sértődnek meg, ha az életükről, ősi, de véletlenül sem hétköz­napi mesterségükről szó­ló írásban első szabály­ként az őszinteséget fo­galmazzuk meg. Ami pe­dig a 18 éven aluliakat il­leti? Nos, kedves szülők, ha tehetik, ne ezt az újsá­goldalt ajánlják elsőként strandról hazatérő ka­maszleányuknak... Bizony, egykoron éltünk mi olyan világban is, amikor az újságok hirdetési rovatai­ban legfeljebb fél házhelyet, alig használt kismotort, vagy éppenséggel hatszemélyes kempingsátrat kínáltak. Aztán kimondatott: az üzletszerű ké­jelgés márpedig nem bűncse­lekmény többé, s mire tilta­kozhatott volna szemérmetes­ségünk, megjelentek a pikáns­nak már csak elnéző szimpá­tiával nevezhető felhívások. A társkereső rovatokban al­kalmi kapcsolatok címszó alatt ajánlgatják szolgáltatá­saikat, dús kebleiket, forró testüket, hosszú combjaikat a leányzók. Homoszexuális fi­úk, leszbikus hölgyek pedig azt remélik, hogy ezúton megértő társra lelnek. S az sem ritkaság, ha tisztességben egymásra unó házaspárok ku­tatnak szexuális életüket föl­hevítő barátokat. Amikor pe­dig a kíváncsi hirdetésolvasó fölhív egy-egy újságból kiles­hető számot, egy pillanat alatt rádöbbenhet - igazán fölösle­ges volt izgulnia, s elpirulnia, a lányok őszinték, s nem csak tűsarkakon, de bizony üzleti alapokon is állnak. Kinek a szaxi, kinek a komplett - Uram, szexuális szolgál­tatásról van szó, a barátnőm­mel dolgozunk, és teljes a diszkréció - közli határozott hangon mindegyikük, s már következnek az árak is. Egy orális szex (vagy ahogy ma szólítják: szaxi...) a legtöbb telefonos tájékoztatás szerint úgy 3-5 ezer forint között mozog, egy közösülés lehet 4 ezer. de lehet 8 ezer is. Míg a komplett szolgáltatás van, akinél már 5 darab ezresért igénybe vehető, s van, aki ezért legalább egy tízezrest elkér. No persze, lehet ezt fi­zetni kisebb címletekben is... Igen ám. de mi van akkor, ha az információkra éhes új­ságíró közli, momentán ki­egyensúlyozott a házasélete, s nem is igazán gondolt arra, hogy a konyhapénzből el­csenjen pár ezrest testi örö­meit gyarapítandó, viszont szívesen meghallgatná, mi­ként is üzemel a telefonos szexbiznisz. Nos, ilyenkor az őszinteség csapját leginkább elzárják, s hol udvarias (ezt azért nem...), hol keményebb (elmész te a francba!) elutasí­tásban részesül a derék zsur­naliszta. Mfgnem egyszer csak ráköszön Jolán (hívjuk talán így a hölgyet...), s beje­lenti: jöjjön bátran, miért is ne beszélnék a munkámról. Meg aztán itt a barátnőm is, ketten majdcsak összehozunk valamit. Minek is tagadnám, némi­leg erősebb izgalom dobog­tatta meg szívemet a hetéra­riportra indulván, mint ami­kor pályakezdő újságíróként játszótéri hintákat festegető szocialista brigádot kellett meglátogatnom. De Szeged paneltelepi panelházának pa­nellakásában három csinos hölgy gyorsan félresöpörte aggodalmamat. Jolán (ki nem Jolán, hadd hangsúlyozzam még egyszer...) kedves volt és hellyel kínált, barátnője, Babi (aki szintén kitalált név­vel szerepel a riportban) egy heverőn üldögélve várta, ugyan, mit is akarhatok? S bemutattak egy középkorú hölgyet, akiről megtudhat­tam: ő a szomszédasszony, de előtte aztán titok egy szál se. Merthogy nagy a barátság, meg aztán Juli (legyen ez az ő kitalált neve) szakmabeli. Ma ugyan tisztes házasság­ban él, de pár évvel ezelőtt még szorgosan űzte az ipart. S mint aki máris bizonyítani szeretné, nem tapasztalatlan szexpiaci ügyekben, rövid el­mélkedésbe kezdett a lányok elzüllésének okairól. - Tudja, a kurválkodást azok választják, akiknek va­lami súlyos csalódás zavarta meg az életét. Vagy a nagy szerelmük hagyta ott, vagy annyira közel kerültek a nyo­morhoz, hogy nem találtak más kiutat - jegyeztem föl a szomszédasszony vélemé­nyét, ám a lányok gyorsan félresöpörték ezeket az indo­kokat. Első kuncsaft> 10 ezresért - Én egy nagy cégnél dol­goztam évekig titkárnőként. El se tudja képzelni, hány pa­sassal feküdtem le, csak úgy, ingyen, mert jólesett. Aztán amikor a legutolsó munkahe­lyemen egészen hitvány pén­zért akartak reggeltől vakulá­sig dolgoztatni, azt mondtam: de hát nem vagyok én hülye, miért ne szeretkezhetnék a férfiakkal pénzért, ha már olyan nagy a kereslet a csa­jokra. Felhívtam egy partner­közvetítő irodát, merthogy a kilencvenes évek elején ezek­ből hirtelen lett több tucat is Szegeden, és este már mel­lém is bújt az első kuncsaft. Mivel maradt reggelig, azon­nal levettem róla 10 ezer fo­rintot. Több volt ez, mint a cégnél egyhavi nettóm, és a melóba se kellett belerokkan­ni - idézte fel a hősi kezdete­ket Jolán. Babi életében pe­dig egy diszkóbeli beszélge­tés érlelte meg a nagy elhatá­rozást. - Ott ismerkedtem meg egy kurvával, akiről lerítt, na, ennek a csajnak van pénze dögivei, mindig új cuccokban járt, márkás piákat vedelt. Én meg a varrónői fizetésemből már hónap közepén is inkább csak nyomorogtam. Hát nem sokkal jobb neki? - agyaltam az ügyön, aztán belevágtam. Három éve történt, s ma már csak bánom, hogy ilyen ké­sőn kezdtem. S hogy mi a ké­ső kurtizánéknál? Nos, Jolán már elmúlt harminc, Babi pe­dig 26 éves - tudtam meg, kényelmes fotelből szemlélve a nem túl díszes, de tiszta la­kótelepi szobát. Aztán arról is fölvilágosítottak a hölgyek, hogy ebben a szakmában nem hátrány ugyan a fiatalság, de sokkal többet nyom a latba, hogy valaki jól ismerje mes­tersége fortélyait. Különösen ma nagy a kihívás, hiszen a hirdetési újságokban egymást érik a szexpiaci kínálgatások, kezd nagyon felhígulni a szakma. - Amikor még én kezd­tem, az volt a baj. hogy na­gyon kevesen ismerték a tele­fonos szexet. Most meg az a gond, hogy mindenféle bunkó csaj bedobta magát, sötétek, mint a föld, de arra van eszük, hogy lenyúlják a régi kuncsaftokat - panaszolta Jo­lán. Akiről gyorsan elárulta a szomszédasszony, hogy tulaj­donképpen úttörő szerepet vállalt magára a szegedi szex­piacon. ugyanis elsőként ön­állósította magát a közvetí­tőktől, s vezette be „A hívjon telefonon, s már jöhet is!" tí­pusú boldogságkisüzemet. - Régen volt - komorodott el egy pillanatra Jolán. ­Most meg... Mintha a kurvák­nak találták volna ki ezeket a mobiltelefon-akciókat. Elég egy-két fuvar, aztán már be is lehet fizetni az első részletet. • Meg persze egy lakást is fönn kell tartaniuk ­igyekeztem illedelmesen a szexipar pénzügyi lehető­ségeire terelni a szót. - Mi igazán olcsó árfek­véssel dolgozunk, de azért így sincs okunk a panaszra. Ha összejön a napi húszezer tisztán, mert adót, naná, hogy nem fizetünk, akkor már pén­zünknél vagyunk. Persze hó­nap elején ennél nagyobb is lehet a forgalom - tájékoztat­tak a hölgyek. Jolán például azt is elárulta, óránkénti vál­tásokkal földi örömökben ré­szesített ő már 7 ügyfelet is, mintha normára melózott volna. S hogy ennyi ügyfél közül őt hány tette boldoggá? - A tizenkettedik. Az talán jó lett volna. De hát ő meg nem jött - nevettek a höl­gyek. - Persze ez nem jelenti azt, hogy ne kéne jól vizsgáz­nunk színészkedésből. Ha ugyanis a kuncsaft észreve­szi, nem ő volt a legkemé­nyebb bika az életünkben, könnyen megsértődik, aztán már néz is új lányok után. Nullák a szexben • S mennyit fizetnek ki a szépségiparnak azért, hogy ez ne fordulhasson elő? - Ha arra gondol, mit köl­tünk kozmetikusra meg fin­nesre, hát ki kell ábrándíta­nom. Nehogy már ezekre a csórókra francia parfümöt pa­zaroljunk - tört ki hirtelen az őszinteség a lányokból. - El tudja képzelni, milyen álla­potban van egy magyar férfi, amikor elmegy a kurvához? Örülünk, ha első szóra be tudjuk tuszkolni a fürdőszo­bába. mert hát a tisztaság az nálunk alapvető követel­mény. Egyébként pedig... • Vagyis miközben úgy érzi, hogy maguk jól vizs­gáznak az ágyban, a férfi­akról ez nem igazán mondható el? - Hát éppenséggel így is minősíthetném a magyar fér­fitársadalmat. De fogalmaz­hatok úgy is, hogy a fickók kilencven százaléka egy nagy nulla a szexben. Csak rádől a nőre, liheg egy kicsit, aztán már készen is van. Gondo­lom, ha nálunk ennyire képes, otthon se lehetnek valami nagy lepedőakrobaták - talál­kozott a hölgyek véleménye. S mivel a tisztes vállalkozóvá szelídült szomszédasszony is sűrűn bólogatott, vélhetően nem új keletű probléma ez már kurtizánkörökben. - Tudja, én kipróbáltam már minden nációt. A magyar igencsak a sor végén kullog. A németek viszont rendkívül figyelmesek, ápoltak, és igye­keznek a legjobb formájukat előadni az ágyban. A kínaiak­kal sincs különösebb problé­ma, sőt, még örülhetünk is, ha ők kopogtatnak be hoz­zánk, mert túl sok időt nem rabolnak, hamar elszállnak a boldogság irányába. A szer­bek viszont piszok erőszako­sak, már az első pillanattól uralkodni akarnak a partnerü­kön, és az se ritka, hogy lila meg kék foltokkal ajándékoz­nak meg egy menet alatt. Az angol? Hát elmegy az is - is­mertem meg egy röpke perc alatt, melyik náció milyen magasságokig jutott a szex­piaci toplistán. - De hát nekünk leginkább a magyar férfiakból jut. Azokból aztán mindenféle. A legfiatalabb vendégem még alig volt tizennyolc éves, a legöregebb viszont már 78 is elmúlt - idézte föl hat év ta­pasztalatainak emlékeit Jolán. És sorolta a szakmákat is. Ezek szerint vállalkozó épp­úgy keresi szolgáltatásaikat, mint szakmunkás, nyugdíjas vagy éppenséggel iskolapad­ból elszökő diák. - A forgalom már reggel beindul, s délig nincs is meg­állás. Aztán ebédidőben in­kább csak a telefon csörög, majd kettőtől hatig megint telt ház van az ágyban - árul­ták el a hölgyek, összenevet­ve. S hogy mit lehet ezen olyan jót derülni? - Hát csak azt, hogy a férfi uraságokat igencsak kemé­nyen fogják az asszonyok. Ezért aztán leginkább munka­időben intézik el szexügyei­ket. Persze az is gyakran elő­fordul, hogy apuci éjjel ránéz a horkoló anyucira, aztán úgy dönt: egy órás kimaradást mégiscsak megengedhet ma­gának. Vagyis nálunk nincs fix munkaidő, ebben az üzlet­ben mindig talpon kell lenni. Hogy talp alatt a hölgy há­tat értett-e, nem volt időm ki­deríteni. Hiszen már a sze­xuális perverzió felé terelő­dött a szó. - Különleges kívánság? No, abból is akad néhány, de gyorsan megszokja a kurva, hogy semmin ne lepődjön meg. Ha a kuncsaft szex előtt beöntést kér. hát hadd kérje. Ha meg azt szeretné, hogy kiabáljunk vele, mert csak akkor tud élvezni, ha rabszol­gának érezheti magát, hát kiabálunk derekasan. De ha arra gondol, hogy olyan iga­zán elfajzott perverzzel volt-e már bajunk, elmondhatom: szerencsére az. ilyenek elke­rültek még. Az más kérdés, hogy ha egy jóképű srácról vetkőzés közben kiderül, ő bizony csak piros csipkés női bugyiban érzi jól magát, meghökkenünk egy kicsit. De mint mondtam: csak sem­mi meglepődést, hiszen kur­vák vagyunk, nem igaz? - Egyébként az is nagyon jó dolog, hogy nem azonnal szembesülünk az ügyféllel, hanem először csak a hangját halljuk - szakította meg az ismét feltörő nevetést Jolán. - Ugyanis már az első szavak után ki tudjuk szűrni, most valami hótbunkó akar ide be­terpeszkedni, netán valami gyanús figura szeretne min­ket meglátogatni. Akinek egyébként extra kívánsága van, mondjuk kettőnket együtt szeretne használni, leginkább már az első hívás­kor be is mondja a telefonba. Segített a rendőr • És csak a vendégek csörögnek ide? Netán az is előfordult már, hogy a szexipar konkurensei tá­madtak magukra? Mert ha jól vettem ki a szavaik­ból, mára igencsak erőssé vált a konkurenciaharc. - Prostiháború Szegeden eddig még nem robbant ki. Persze ez nem jelenti azt, hogy egy-két strici ne szere­tett volna már beletenyerelni az üzletünkbe. Tudja, mi tel­jesen független magyar kur­vák vagyunk, akik egy fillért sem hajlandóak mindenféle rosszarcú dakotának kifizet­ni. Ez persze néhány ke­ményfiúnak nem tetszik, az­tán jönnek fenyegetőzni. Olyan is előfordult, hogy rendőr segítségét kértem. De erre kár is több szót veszte­getni, mert közel sem olyan veszedelmes ipar ez, mint ahogy egyesek szeretnék be­állítani. • Nemcsak egyesek. Szinte mást sem hallani prostitúció ügyben, mint azt, milyen szoros a kap­csolat az alvilág és a kur­tizánüzlet között. - Van ilyen is, persze. De erről inkább a striciket kér­dezze... - Én sokkal veszélyesebb­nek látom a nemibetegsége­ket - kért szót a szomszéd­asszony. - Mert ezekért a lá­nyokért én tűzbe tenném a kezem, olyan tiszták és ápol­tak. De hát az vitathatatlan, hogy sok kurva terjeszti mi­felénk a kórt. Ezért is mon­dom: vissza kéne állítani a kuplerájokat, mert akkor el­lenőrizhetnék a prostikat, és biztosított lenne az orvosi felügyelet. A lányok arcáról nem volt nehéz leolvasni, ők annyira nem lelkesednek a nagyüze­mi szexért. És magáért a sze­xért? - Nagyon sok kurva lesz­bikus lesz pár évi meló után. Nem a férfiakból ábrándul ki, hanem abból lesz elege, hogy azt is elfelejti, milyen élvezni a párkapcsolatot. De minket ez a veszély nem fenyeget ­hallhattam ismét nevetésüket. • Az öregedés annál in­kább... Hölgyeim, egyszer le kell húzni a rolót, par­don: ki kell kapcsolni a telefont. És aztán mi lesz? • - Hát egy férj csak akad valamikor. Még az útszéli csa­jok is férjhez mennek, aztán szülik rogyásig a gyerekeket. Miért ne lehetne nekünk is szerencsénk? - rajzolták föl a nem túl biztos jövőképet. Majd Babi intett: halkabban beszélgessünk, mert csörög a telefon. És már csöndben hall­gathattuk szavait: - Uram, ez egy szexuális szolgáltatás, persze pénzért. Egy szaxi 3 ezer, egy szex négyezer, a komplett pedig hatezer. Mondjam a címet...? Bátyi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents