Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-23 / 145. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1998. JÚN. 23. Nehéz kérdés M

ármint, hogy ki nevezhető agresszornak. Tudniillik, az elmúlt évtizedekben igencsak elkoptattuk ezt a kifejezést, azért, mert elsősorban ideológiai töltetet adtunk neki. A keleti blokk (értsd: Varsói Szerződés) előszeretettel emlegette a nyugati blokk (értsd: NATO) minden olyan megmozdulását, amely szerintük agresszív jellegű volt. A nyugatiak ugyanezt tették a keletiekkel. A híradókban ugyan sokszor elhangzott ez a kifejezés, azt is tudta az adófizető polgár, hogy ez rossz, sőt, ha sűrűn emlegették, akkor már valami sátáni dologra gondolt, de valójában nem is tudta, hogy mit takar. Aztán, amikor jött a nagy olvadás, egypólusúvá vált a világ, egyre kevesebb alkalommal használták ezt a fogalmat. Csak egy-egy kisebb afrikai vagy ázsiai csetepaté során, vagy amikor olajban gazdag országok ásták ki a csatabárdot, ellenfeleik pedig szintén olajban gazdag országok voltak. Mindig a támadó volt az agresszor. Jól gondoltuk. De mi a helyzet mostanság? Ma is beszélünk agresszióról, agresszorról is, de - úgy tűnik - a fogalom már nem felel meg igazán annak, amit mondunk. Tudniillik olyan furcsa helyzet is adódik, amikor egy ország hadserege saját határain belül agressziót követ el saját állampolgárai ellen! Ez pedig semmilyen konvencióban, ENSZ-határozatban sem szerepel. Igy azután komolyan főhet a feje annak, aki mondjuk a koszovói konfliktusban résztvevő egyik vagy másik felet „nevén" akarja nevezni! Szóval, nem könnyű feladat, nyilván a nemzetközi jogászok feladata lesz, hogy pontosan megfogalmazzák, a különféle nemzetközi testületeké pedig, hogy elfogadják a definíciót. w~i zzel azonban még nem oldódott meg semmi. A sokat szenvedett embereken, lett légyen az Koszovóban, Eritreában, Ruandában, Bisseau-Guineában, Nigériában vagy a Csecsenfóldön, nem a definíciók, hanem csak a józan ész segtthet(ne). e ^eMM-c^ . fa ajándék 3 alkalomra feladott lakossági apróhirdetése INGYEN még egyszer megjelenik! Érd«lcl6djön hird»fé»Mv«Mli irodainkbanl • Jelcin: az orosz fasizmus veszélye Megbolondított fiatalok Az egykori Szovjetunió elleni hitleri támadás 57. évfordulóján Borisz Jelcin orosz elnök és (takarásban) Szergej Kirijenko miniszterelnök az Ismeretlen katona sírjánál koszorúzott. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) Az orosz elnök a fasizmus újjáéledésének veszélyére figyelmeztetett a Szovjetunió elleni német támadás 57. évfordulóján, amely a haza védelmezőinek gyásznapja. Borisz Jelcin rádióbeszédében arra intette a polgárokat, hogy soha ne felejtsék el, minek az érdekében és ki ellen harcoltak a második világháborúban. Figyelmeztetett arra, hogy ma már éppen Oroszországban „veti fel a fejét a fasizmus, megbolondítva az ifjúságot". A katonai jelképek által elvarázsolt tizenévesek fekete egyenruhát próbálgatnak magukra. Ismét a kemény kéz és a botfegyelem szükségességét szorgalmazó felhívások hangzanak el, s akadnak olyanok, akik szerint ez lenne a legjobb kiút a jelenlegi bonyolult helyzetből. Oroszország és a nemzeti szellem újjászületésének magasztos szavaival takarózva ismét ellenséget keresnek, hogy embereket alázzanak meg, vessenek börtönökbe és végezzenek ki. Azoknak, akik félrebeszélnek a nemzeti felsőbbség és az antiszemitizmus céljainak lázában égve, fel kell tenniük saját maguknak a kérdést: felfogják-e, hogy valójában mit is cselekednek? Oroszország lakói megengedik-e, hogy az emberiség eddigi legszörnyűbb ideológiája gyökeret eresszen földjükön? - tette fel a kérdést. Jelcint az nyugtalanítja, hogy a szélsőséges nézetek veszélyeinek realitását nem mindenki érzékeli, noha az valóban „létezik, és rendkívüli fenyegetéseket hordoz magában a társadalom számára". Koszovó: ki az agresszor? • MTI Panoráma Amikor az ENSZközgyülés 1951-ben határozatban kimondta, hogy „a nemzetközi büntetőjog kifejlesztése érdekében lehetséges és kívánatos az agresszió meghatározása", bátor megállapítást tett. Korábban ugyanis, amikor a Nemzetek Szövetsége („Népszövetség") 1923ban először vállalkozott egy kölcsönös segítségnyújtási szerződés tervezetén munkálkodva az agresszió meghatározására, kudarcát a következőképpen ismerte be: „A modern hadviselés jelenlegi körülményei között még elméletben is lehetetlennek látszik annak meghatározása, hogy mi képez agressziós cselekményt". A második világháború előtt általános volt a vélemény, hogy az agresszió nemzetközi bűncselekmény és tilos, de a fogalom meghatározására nem került sor. Az 1928-as Kellogg-Briand paktum, amelynek aláírói lemondtak a háborúról, mint a nemzeti politika eszközéről, nem is említette az agresszió fogalmát. Az ENSZ létejöttével a Biztonsági Tanács lett hivatott a háborús veszély és az agresszió megállapítására, annak meghatározására, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében. A Biztonsági Tanácsnak tehát szüksége lett az agresszió fogalmi definíciójára és több nekifutással, különbizottságok működtetésével el is érte a fogalom - igaz, leegyszerűsített és kompromisszumos - tisztázását. A szovjet diplomácia már 1933 óta igen aktív volt ebben a témában: szerette volna elérni, hogy ne csak a fegyveres agresszió, hanem a közvetett, a gazdasági és az ideológiai agresszió fogalma is meghatározásra kerüljön. A szovjet tervezetek agresszornak minősítették egyebek közt azt az államot, amely „támogatást nyújt olyan, saját területén alakult fegyveres bandáknak, amelyek behatolnak más állam területére, vagy nem hajlandó megtenni a támadásnak áldozatul esett állam követelése ellenére saját területén minden tőle függő rendszabályt annak érdekében, hogy az említett bandákat minden segélytől vagy támogatástól megfossza". Az ENSZ-Közgyűlés 1974. december 15-én egyhangúlag fogadta el az agresszió nemzetközi jogi érvényű meghatározását. A határozat bevezetőjében emlékeztet az államoknak arra a kötelezettségére, hogy ne használják fegyveres erőiket népeknek önrendelkezési joguktól, szabadságuktól és függetlentségüktől való megfosztására, és ne sértsék meg más államok területi épségét katonai megszállással vagy egyéb, az ENSZ Alapokmánya által tiltott erőszakos cselekménnyel. Az ENSZ-határozat szerint az agresszió „fegyveres erő alkalmazása valamely állam részéről egy másik állam szuverenitása, területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, vagy az ENSZ Alapokmányával összeegyeztethetetlen bármely más módon". A definícióhoz két pontosítás tartozik: az „állam" kifejezés használata független az ENSZ-tagságtól, illetve a nemzetközi elismertségtől, másfelől „állam" alatt értelemszerűen „államok csoportja" értendő amennyiben ez a megfelelő. Az 1974-es meghatározás nem foglalkozik a „közvetett" agresszióval, de egyebek között agressziónak minősíti, ha egy állam kikötőit vagy partvidékét egy másik állam fegyveres erői blokád alá veszik; ha egy állam megengedi, hogy területét, melyet egy másik állam rendelkezésére bocsátott, a másik állam agressziós cselekmény elkövetésére használja fel egy harmadik állam ellen; ha egy állam fegyveres bandákat, csoportokat, önkénteseket vagy zsoldosokat küld - vagy a nevében ilyeneket küldenek - egy ntásik ellen fegyveres cselekmények végrehajtására. Az ENSZ-határozat a Biztonsági Tanácson ktvül nem nevez meg más testületet, amely eldönthetné, fennáll-e a békét fenyegető veszély, a béke megbontása vagy agressziós cselekedet, illetve amelynek javaslatot kellene tennie vagy el kellene döntenie, milyen lépések foganatosttandók az ENSZ Alapokmány 41. és 42. cikkével összhangban a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében. A közgyűlési határozat 5. cikkében viszont nyomatékosttja, hogy „semmiféle politikai, gazdasági, katonai vagy egyéb megfontolás nem szolgálhat agreszszió igazolásául". Pirityi Sándor Nyerjen ötszörösen a kötelezőn címmel a Hungária Biztosító Rt. 1997 novemberében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei között nyereményakciót hirdetett meg. A fődíj két darab VW Golf IV. 1.6 Comfortline személygépkocsi volt, amelyeket közjegyző jelenlétében 1998. május 22-én sorsoltak ki. A Hungária Biztosító számára rendkívül fontos a közlekedésbiztonság, a baleset-megelőzés. Ezért a fődíjak mellett felelősségbiztosítással rendelkező partnereink között tíz darab, 18000 Ft értékű egynapos közlekedésbiztonsági és vezetéstechnikai oktatást sorsoltunk ki. A díjak átadására ünnepélyes keretek között 1998. június 20-án került sor a HUNGARORINGEN. A nyerteseknek gratulálunk, további balesetmentes közlekedést és jó egészséget kívánunk. ZJHUNGÁRIA PSBIZTOSÍTÓ RT az Allianz Csoport tagja Ügyfeleink közül a szerencsés nyertes Perjéssy Barnabásné, aki a 084372536-os szerződósszámú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nyerte meg az ötajtós VW Golf IV. 1.6 Comfortline személygépkocsit. Kedves ügyfelünk elmondta, hogy bár 13-án született, és jelenleg is 13. szám alatt lakik, még soha nem nyert értékes Alándékot, és nagyon örül élete első nagy nyereményének. Másik szerencsés nyertesünk Bafcné Kiricsi Ágnes, akinek kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződósszáma 102555043. Szerencsés nyertesünk elmondta, hogy azért a Hungária Biztosítót választotta, mert családtagjai régóta a Hungária Biztosítónál kötötték a biztosításaikat, és mindig elégedettek voltak a Hungária Biztosító szolgáltatásaival. mm Távozott hat nagykövet O Minszk (MTI) Hétfőn elhagyta a fehérorosz fővárost az Európai Unió öt tagállamának és az Amerikai Egyesült Államoknak a nagykövete; a fehérorosz külügyminisztérium tiltakozott a minszki álláspont szerint műszaki problémát jelentő rezidenciaügy „politikai síkra terelése" miatt. Az említett országok korábban bejelentették, hogy visszarendelik nagyköveteiket tiltakozásul az ellen, hogy a fehérorosz hatóságok ki akarják lakoltatni őket hivatalos rezidenciájukból. Pastrana győzött e Bogotá (MTI) A negyvennégy éves Andres Pastrana, a konzervatív ellenzék jelöltje győzött a kolumbiai elnökválasztás második fordulóján - jelentette az AFP a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása után közzétett hivatalos eredményt ismertetve. Pastrana több mint 4 százalékkal kapott több szavazatot, mint ellenfele, a liberális Horacio Serpa. „A változás győzött" - jelentette ki Pastrana, aki feladatai között elsőként említette a szociális problémák megoldását. Németh Zsolt vezet • Strasbourg (MTI) A 40 országot tömörítő Európa Tanács strasbourgi székhelyén hétfőn megkezdődött az ET parlamenti közgyűlésének egyhetes ülésszaka, melyen a honatyák a földrész számos problémáját áttekintik. Az ET munkájában immár új, a májusi választások eredményét tükröző összeállításban vesz részt a 14 tagú magyar küldöttség, melyet Németh Zsolt, a Fidesz képviselője vezet. Orosz érdek • Kaszpijszk (MTI) A Dagesztánban állomásozó orosz határőregységek ellen egyre szaporodó támadások nyomán a határőrség parancsnoksága hétfőn nyilatkozatot adott ki, melyben arra figyelmeztetett, hogy „minden rendelkezésére álló erővel és eszközzel megvédelmezi Oroszország államérdekeit a Kaukázusban". A nyilatkozat előzménye, hogy ismeretlen fegyveresek hétfőre virradóra aknavetős támadást intéztek a dagesztáni főváros, Mahacskala mellett, Kaszpijszkban állomásozó repülőszázad ellen, amely a határőrség kötelékéhez tartozik. Az incidensek nyomán fokozott harckészültségbe helyezték a dagesztáni határőregységeket. Török szerep • Ankara (MTI) Szükség van Törökország hozzájárulására a balkáni stabilitás helyreállításához szögezte le hétfőn Ankarában Ejup Ganics, a boszniai muszlim-horvát föderáció elnöke. Bulent Ecevit török miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalásai után Ganics újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a balkáni stabilitás helyreállítása Törökország részvétele nélkül nem lehetséges.