Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-22 / 144. szám

Huszonegy a barátság nyerőszáma! Technikás brusztolás L

ehet vitatkozni rajta, de szerintem a Németország-Jugoszlávia mérkőzés volt eddig a labdarúgó-világbajnokság legszínvonalasabb találkozója. Gyorsan hozzáteszem, köszönhető mindez az utolsó félórára feltámadó germánoknak. Aki kicsit is jártas a futballvilágban, eleve úgy készült az F csoport rangadójára, hogy a technika méri össze tudását a bruszJttal; az egyik oldalon a labdarúgás (na, azért nem brazil mércével mérve) művészei, a másikon pedig kiváló napszámosai. A meccs az eredményen túl pontosan ezt volt hivatott eldönteni: vajon melyik „kellék" a fontosabb ahhoz, hogy az egyik vagy másik csapat az ellenfele fölé kerekedjen? Nos, mivel az izgalmas „csörte" döntetlenül végződött, a kérdés megválaszolása egyelőre elmaradt. Vagy mégsem? Az a gárda, amely a vébén helyet szeretne szorítani magának a dobogón, nem létezhet a fentebb említett egyik tulajdonság nélkül sem. M

agyar futballisták, tanuljatok! Hiába bántok ügyesen a labdával (akinek nem inge, ne vegye magára...), ha ezzel kifújt a tudományotok. Erő, harcosság is kell a felzárkózáshoz! Az '50-es, '60-as, '70es évek már rég elmúltak... Szélpál László ff Csendes11 tatabányai siker Lele Ambrus, a torna legjobb mezőnyjátékosának és csaposának bizonyult... (Fotó: Gyenes Kálmán) súlyemelés Immár 21 éve találkozik és mérkőzik meg egymással Brandenburg (négy egyesületből toborozva) és Csongrád megye (a Lelkesedés SK-val egyenértékű) súlyemelő-válogatottja. A nem mindennapi élettartamú sportbarátság kiállta az idő és a politika próbáját is. Az idén Szegeden „birkóztak" a kilókkal, s az Etelka sori munkacsarnokban a németek diadalmaskodtak, így a két évtized mérlege már 14:7 Brandenburg javára. De nem ez a legfontosabb... A német küldöttség vezetőit faggattuk a ritkaságszámba menő sportkapcsolatról: - A kezdetekről nem tudok nyilatkozni - mondta mosolyogva Roland Taubert, a delegáció vezetője hisz az összes „súlyos" randevún csak Ördögh István barátom vett részt. Jómagam '88 óta vagyok aktív részese a versenyeknek. Abban az időben jelentős forradalmon ment át a politika, a mi viszonyunkban azonban semmi sem változott. A magyarok, a szegediek figyelmesek, kedvesek. - A legfontosabb ezeken a viadalokon a barátság kapcsolódott a diskurzusba Mike Höffter nemzetközi bíró rengeteg szép élménnyel gazdagodunk mindig, s ezeket már senki sem veheti el tőlünk. Persze az sem mindegy ki győz! - A fordulat előtt - kanyarodott vissza kicsit a politikához is Rolf Sennewald nemzetközi bíró - az NDK-ban nagyobb jelentősége volt, szinte kötelezőnek számított a siker. Manapság ehhez már nem ragaszkodunk görcsösen, a lényeg, hogy minden évben találkozunk, s a spfirt valóban összekovácsolt minket. Szóval, csak a rendszerek változnak, az emberek nem, s ezt most jó értelemben gondolom... Arra a kérdésre, hogy milyen jövője van a csong: rádi és a brandenburgi súlyemelők párviadalának, egységesen azt válaszolták: remélik, még az unokáik is ápolják ezt a kapcsolatot, és büszkék lesznek arra, amit az „öregeik" életrehívtak. S minden átmenet nélkül már az 50., jubileumi derbi terveiről kezdtek beszélni... Nem légvárakat építenek, hisz ne feledjük: az idén már a hölgyek is dobogóra állhattak, korábban pedig olyan nagyságok szerepeltek, mint Balázsfi Zoltán és Ronny Weller világbajnokok, utóbbi olimpiát is nyert. Egy csúcs is megdöntésre vár még: Gajda Péter versenyzőként nyolc évig volt csatasorban. A viadalt a következők támogatták: Calendula Kft., Botond étterem, Doppel Adler osztrák-magyar étterem, ISV, Széchenyi János épületbádogos, Csongrád Megyei Sportigazgatóság, Ó. V. E. Kft. kertészeti áruház, Szecolor papírdiszkont, Zenta-Acél Bt., Sing-Sing, Pick Rt., Virág cukrászda, Valta Valmet Agrotechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Csongrád. I. P. kézilabda Évente egyszer - Bárok István főszervezőnek köszönhetően - a kézilabda nosztalgia-fellegvára Szegeden a Csonka szakközépiskola tornacsarnoka, ahol „nem túl fiatal" urak játszanak a maguk és az érdeklődők őszinte örömére. A Tatabánya megvédte tavalyi elsőségét, ismét megkaparintotta a kupát a riválisok orra elöl. Több ezer válogatottság koptatta a parkettet. A két, egykori klasszisokkal felálló égyüttes,((Szegedi Volán, Tatabányai Bányász) közül idén (is") a „vájárok" (Kontra, dr. Hoffmann, Bíró, Pál, Bábos, Debre) nyerték meg a VIII. „Jó a csend"-kupát. De nem a győztes „személye" volt a fontos, hanem az, hogy ismét találkozhattak, zrikálhatták egymást, s ifjonti hévvel szidhatták az labdarúgás • Munkatársunktól A női labdarúgó NB Iben jelenleg még tartanak a rájátszás küzdelmei. Ebben sajnos nem érdekelt a Szegedi Boszorkányok csapata. Dr. Péczely György, az utánpótlásgárda edzője a következőképpen értékelte a hányatott sorsú együttes helyzetét: - A megye labdarúgásának egyetlen NB l-es csapata, a Szegedi Boszorkányok FC a bajnokság befejezése után is folytatta a munkát. Az elmúlt másfél évtizedben a gárda a világ számos országát - Eu„örök ellenséget", a fekete ruhás sípmestereket. A hangulatról árulkodjanak a nyilatkozatok! Buday Ferenc: - Ilyenkor megfiatalodunk, a szép emlékek életre kelnek, varázslatos perceket, órákat élünk át újra. Farkas József (Cinga): Idén nem sikerült jól fiatalítanunk... Szabó László (Sonka): Mi is igazoltuk Murphy egyik törvényét: a dicsőség múlandó, a középszerűség állandó, vagyis örök. Tamás Sándor: - Az önbizalmunk a régi! A következő szlogennel köszöntjük a meccs után egymást: én k... jó voltam, és te? Kontra Zsolt: - Mindig nagy szeretettel és hálával emlékszünk a szegedi szponzorokra és szervezőkre, akiknek köszönhető ez a nagyszerű torna. S már az is eredmény, ha nem sérül meg senki... Dr. Hoffmann László: Huszonöt éve dédelgetett álmom vált valóra azzal, hogy rópában és azon kívül is megjárta, és sikerrel szerepelt. A lányok a válogatottban szintén eredményesen képviselték a várost, az egyesületet, hiszen Márki Andrea, Szabó Tünde és Fodor Erzsébet Európa- és világbajnoki selejtezőkön lépett pályára a nemzeti csapatban. A klub szakvezetőjét, Molnár Ferencet pedig egy külföldi út alkalmával Martinique díszpolgárává avatták. A múlt eredményeire tehát büszkék lehetnek a szakosztálynál, de hogy mit hoz majd a jövő? A Tisza-parti városból mindig került ki tehetséges utánpótlás-labdarúgó. Elekes Vera és Németh Tünde, a két szigorú hátvéd most is tagja a válogatottnak, Szolga Judit és most a mezőnyben játszhattam. Több ilyen öregfiúkbulira lenne szükség, mert ez remek! Bíró Imre: - Jó volt a régiek ellen védeni, újra átéltem az egykori bajnokik hangulatát. A titkunk? Nagyon szeretjük ezt a játékot! Skaliczki László (szurkolóként): - Fantasztikus kezdeményezés! Összejönnek az egykori sztárok, s bizonyítják: még él bennük a kézilabda iránti alázat. Példaképek lehetnek a fiatalok számára. Eredmények: Szeged-Békéscsaba 10-10, Magyarkanizsa (jugoszláv)-Szolnok 21-16, Szeged-Kiskunhalas 22-11, Magyarkanizsa-Tatabánya 10-14, Békéscsaba-Kiskunhalas 21-7, Szolnok-Tatabánya 14-19. Helyosztók, az 5. helyért: Kiskunhalas-Szolnok 12-13, a 3. helyért: Szeged-Magyarkanizsa 17-12, a döntőben: Békéscsaba-Tatabánya 16-20. Végeredmény: 1. Tatabányai Bányász, 2. BékésVadászi Barbara, a csatárduónk pedig hamarosan odakerülhet. A fiatalok tehát gyorsan fejlődnek, szorgalmasak, ügyesek. A városi stadiont ingyen használhatják a focisták, a sportvezetés kisebb mértékű anyagi segítsége is rendszeresen jön, de mit ér ez, ha egyszer a források elapadtak. Mi lesz akkor, ha az edző, Molnár Ferenc megelégeli a kopottas szerelésben való, bizonytalan elutazásokból álló, tapasztalt és rutinos játékosok igazolása nélküli szélmalomharcot? Bizonytalan az együttes jövője és veszélyben a következő bajnokságban az indulása. Szeged és a megye pedig könnyen bekerülhet a hazai női labdarúgás emlékkönyvécsabai Vízmű, 3. Szegedi Volán, 4. Magyarkanizsa, 5. Szolnoki Olajbányász, 6. Kiskunhalas. Különdíjasok, legjobb kapus: Bíró Imre (Tatabánya), gólkirály: Libor Imre (Szolnok) 18 találattal, legjobb mezőnyjátékos: Lele Ambrus (Szeged), legszemtelenebb játékos: dr. Hoffmann László (Tatabánya), legvehemensebb (vagy: legnagyobb „pofájú") résztvevő': Benkő Árpád (Békéscsaba). S akik nélkül az asszonytól való igazolt távollét, vagyis a „Jó a csend"-kupa nem jöhetett volna létre: Jó a csend Kft., Hűmmel Sportshop (újszegedi Sportcsarnok), Délmagyarország Kft., Dél igyarországi Kézilabda . .etség, Tisza Volán Rt., Tisza Volán SC, Pick Rt., Pepsi Cola, Szeged Városi Sportigazgatóság, Dreher Sörgyárak Rt., Hatos Kocsma (Makó), Autó-Hórusz Kft. Imre Péter be. A játékosok inkább elmennek, elszipkázzák őket a fővárosba, mert nem tudjuk, nem tudtuk őket itt tartani. A szegedi lányok mintha Charles Dickens regényeinek szegényházából érkeztek volna. Pályára lépnek, hajtanak, veszekszenek, sírnak és örülnek. A tehetség és az akarat viszi előre őket, mást nem tudnak tenni. A lányok szeretnék folytatni. Hisznek a sport „másságában", a tisztességes és kemény munkában, a teljesítményben, abban, hogy a jóért jó jár. Hiszik, hogy létezik az egyenjogúság a sportban éppúgy, mint az életben. Ha ezt az álmot hagyjuk meghalni, mi is kevesebbek leszünk. A brandenburgi és a Csongrád megyei válogatott örömmel állt össze egy közös felvételre. (Fotó: DM-archív) A lányok folytatják (?) Bírái értekezlet labdarúgás • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség elnöksége kedden, 17 órától az IKV Dáni utcai tanácstermében a megye összes, vizsgával rendelkező játékvezetőjének értekezlet tart. A testület várja az összes bírót, hiszen a hazai labdarúgás javításáért ők is sokat tehetnek. Ködiszkupo labdarúgás • Munkatársunktól Június 27-én és 28-án lesz Szegeden, az UTC Kertész utcai pályáján a IX. Ködisz-kupa kispályás labdarúgótorna. Nevezni június 23-án (kedd), 17 óráig lehet Gidai Sándornál és Illés Jánosnál a rendezvény helyszínén, vagy a 62/43519l-es telefonszámon. A kupáért két korosztály csapatai versenghetnek, a felnőttek és az öregfiúk (35 év felettiek). Tudni kell még az eseményről, hogy füves pályán rendezik meg és nem pénzdíjas. Minibronz röplabda • Munkatársunktól Szép sikert ért el a szegedi Felsővárosi Általános Iskola nini fiú röplabdacsapata a Debrecenben megrendezett országos döntőn. Titkos Lajos tanítványai Kecskemét és Kaposvár mögött a harmadik helyet szerezték meg. A bronzérmes együttes tagjai: Ézsaiás Roland, Mondovics András, Fülöp Tibor (ő meghívást kapott jó teljesítménye alapján a korosztályos válogatottba), Király Krisztián, Petrovics Máté, Körösi Csaba, Tapolcsányi Zoltán, Szálkai Gábor. . Rendörfutás Hollandiában • Munkatársunktól A Szegedi Rendőr Testedző Egylet sportolói a hollandiai Appeldornban nemzetközi, 24 órás futóversenyen szerepeltek. A szegedi versenyzők először álltak rajthoz ilyen megmérettetésen, s az 54 gárda között a 21. helyezést szerezték meg. Igaz, a mezőnyben rajtuk kívül csak egy csapat volt vegyes összetételű. Az 1700 méter hosszú pályán, minden kör után cserélniük kellett a futóknak, így a pihenésre nagyon kevés lehetőségük maradt. A kis hollandiai városban immár tizenkilencedik alkalommal rendezték meg az eseményt, mely a profik számára egyben Európa-bajnoki futam is volt. A rendőrgárda az atlétikai klubok között vette fel a küzdelmet, a Matkócsik Anett, Mózes Dóra, Kocsis István, Murányi Andrea, Gion János, Bertáné K. Tímea és Farkas istváír összetételben. Az együttes 306,582 métert teljesített, s ezzel nagyon elégedettek voltak az atléták, sikeren felbuzdulva, októberben Győrben indulnak hasonló eseményen.