Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-03 / 128. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1998. JÚN. 3. • Első a biztonság! Állami garancia • „Minden második kenyér szegedi" A super elittől a kisgazdáig i. Kalászos fajtabemutató. A gazda szeme is érleli. (Fotó: Tésik Attila) Június 4-én és 5-én a Délvidéki Aero Club repülőterén agrárszakemberek, gazdálkodók, kereskedők és génmérnökök találkoznak majd, remélve, hogy a megyei gabona még mindig kiváló. A kalászos fajtabemutatóra mindenkit várnak, aki egyetért azzal: növénynemesítéssel foglalkozni annyit tesz, mint hinni a jövőben. Az alföldi gazdának olyan a gabona, mint hegyvidéki embernek a bor, vagy szegedinek a halászlé. Ok a büszkeségre, késztetés a munkára. így gondolják a szegedi Gabonatermesztési Kutató szakemberei is. A jó vetőmag minden mezőgazdasági terv alapja mondja Matuz János búzanemesítő. A szegedi gabona itthon és külföldön egyaránt megbecsült termék, tavaly innovációs nagydíjat nyert el az intézet. Az ország termőföldjein elvetett búza fele innen származik, tulajdonképpen minden második kenyér szegedi. A nemesítéssel foglalkozó szakemberek által létrehozott jó magon múlik, hogy a növény mennyire lesz alkalmazkodóképes, magas terméshozamú és beltartalmi értékű, valamint betegségekkel szemben ellenálló. Európában azok között vagyunk, akik ezt a legjobban csinálják. E fáradságos és kitartást igénylő munka eredménye a super elit vetőmag, amely e formában még bizony igen messze, általában négy évnyi távolságra áll a gazdától és a fekete földtől. A gabonakutató intézet többek között kalászos bemutatókkal segít abban, hogy a gazdálkodók megismerjék az új fajtákat. A vetőmag tulajdonképpen találmány, amelyért a felhasználó jogdíjat, a termelői ár tíz százalékát fizeti az intézetnek. Hogy ez az összeg valóban a gabonakutatókhoz jut, azt a kereskedelmi hálózat szigorú ellenőrzése garantálja. Matuz János véleménye szerint már kialakult az a bizalom, amelyen a vetőmag adás-vétel sikere múlik. Ami egyenlőre fejtörést okoz, az a gazdaember meggyőzése. Bár vannak eredmények, mégis jellemző az a rossz politika, miszerint friss földbe régi búzát vetnek a földművelők, modván, túl drága az új mag. Hazánkban a vetőmag-felújítás, mindössze 35 százalékos, azaz az új lehetőségek felét sem használjuk itthon. Csütörtökön és pénteken 40 gabonafajtát bocsátanak közszemlére, a gazdák az őszi és tavaszi kalászosokat mustrálhatják. E mellett tájékoztatót hallhatnak a termesztési kutatások eredményeiről, sokak számára pedig hasznos gyakorlati információt jelenthet a vetőmagellátás jelenlegi helyzetének ismertetése. • . A gabonakutató tavaly szeptemberben alakult közhasznú társasággá, ez a változás új lehetőségeket nyitott. A kincstári vagyonból kikerült cég száz százalékban állami tulajdonban van, az „atyától" jelképes, évi egymilliárdos működési költségeinek mindössze 6-8 százalékát kitevő támogatást kap. A fennmaradó összeget ki kell gazdálkodniuk. Az intézet legfőbb bevétele a licencdíjakból származik, amely az új fajták, a találmányok után megilleti. E mellett jelentős az az összeg, amelyet pályázatok útján nyerhetnek el. A társaság feladata a növényfajták nemesítésében és ezek agrotechnikai eljárásainak kifejlesztésében merül ki. A szegedi gabonakutatónak, mint gazdálkodó egységnek minden esélye megvan arra, hogy forrásait biztosítsa. A magyar vetőmag exportképes, s komoly igény van rá a külföldi piacokon. Katkó Krisztina A pénzüket befektetni vágyók úton-útfélen találkoznak az állami garancia kifejezéssel. Sokuk azonban nincs tisztóban azzal, hogy mely értékpapírokra vonatkozik. Ezért érdemes áttekinteni röviden az állami garanciával rendelkező befektetések körét. Állami garanciával különböző típusú értékpapírokat találunk a piacon. Az állami garanciával rendelkező papírok közül a legjellemzőbbek az állam kötelezettségét megtestesítő állampapírok: ilyen a Diszkont Kincstárjegy, a különféle államkötvények, a Kamatozó Kincstárjegy, a Kincstári Takarékjegy és ilyen az új Kincstári Takarékkötvény is. Ezeket az állampapírokat a Magyar Államkincstár fiókhálózatában, az elsődleges forgalmazóknál, és a Kincstári Takarékjegy esetében pedig a Postán lehet megvásárolni. Mindegyikük jellemzője, hogy az abban foglalt kötelezettségek teljesítését az állam szavatolja. Az állami garancia fogalom azt jelenti, hogy az állampapírok névértékének lejáratkori visszafizetéséért és kamatainak esedékességkor történő kifizetéséért maga a kibocsátó, az állam vállal kötelezettséget. Tehát a gyakorlatban ez a garancia úgy értelmezhető, hogy az állami garanciával rendelkező befektetések mögött a pénzügyi piacok legnagyobb és legbiztosabb szereplője, az állam áll. Az állam nem mehet csődbe és nem szűnhet meg, és a kormányváltások sem befolyásolják a kötelezettségek kifizetését. Minden kormány köteles az elődei által, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettségek teljesítésére. Az adósság visszafizetésének megtagadása, vagy késedelmes teljesítése magával vonná az állam által igénybe vehető források megdrágulását, mert ilyenkor a befektetők nagyobb hozamot várnának befektetésük után attól az államtól, amelynek pénzüket adják. A nemzetközi piacon államok és papíijaik között is különbséget tesznek a befektetők. Ezt jól mutatják a nagy hitelminősítő cégek időről időre közölt besorolásai. Magyarországot például nemrégiben ismét egy osztállyal feljebb sorolta az egyik legrangosabb amerikai hitelminősítő, a Moody's, és befektetésre ajánlotta. Az állampapírok szerte a világon a legbiztosabb befektetésnek bizonyulnak. Különösen megnő az állampapírok értéke, amikor például a tőzsdén bizonytalanság tapasztalható, vagy amikor pénzügyi közvetítő cégek mennek csődbe. Léteznek ugyan biztosítások, mint például a Befektetővédelmi Alap vagy az Országos Betétbiztosítási Alap, de ezek csak bizonyos értékhatárig, jelenleg 1 millió forintig vállalják a befagyott követelések visszafizetését. Ezzel szemben az állampapírok biztos kifizetést garantálnak a teljes befektetett összegre. A fejlett pénzügyi piacokon bizonytalanság esetén a befektetések az állampapírokba áramlanak ál. Wermeser Zsolt FELHÍVÁS a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Programbán való részvételre A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) által indított program fő célja a Dél-alföldi régióban olyan jelentősebb projektek felkutatása, kidolgozása és terjesztése, melyek külföldi befektetői érdeklődésre tarthatnak számot. A megcélzott területek, melyekről projekteket várunk: • feldolgozóipar, ezen belül élelmiszeripar • ipari parkok, logisztikai központok, technológiai parkok • önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása, idegenforgalom • kereskedelem • kutatás-fejlesztés • Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódó beruházások Az ITDH és az Altus Consulting Kft. által kiválasztott és részletesen megvizsgált projektekből összeállított rövid ismertetőket tartalmazó gyűjteményt az ITDH 33 külföldi irodáján keresztül, valamint konferenciáin és más szakmai programjain terjeszti. A programban való részvétel ingyenes. Jelentkezési határidő: 1998. június 20. Várjuk azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, önkormányzatoknak a jelentkezését, amelyek fejlesztési elképzeléseikhez külföldi befektetőket kívánnak bevonni. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, a jelentkezéshez szükséges adatlapért, valamint további információért kérjük, keresse a szervezők munkatársait az alábbi telefonszámokon: Altus Consulting Kft. Császár Katalin, Nagy Péter telefon: 06-1-353-2143 (cím: 1055 Budapest, Szalay u. 4.) ITD Hungary Békés Megyei Kirendeltség, Szatmári János telefon: 06-66-441-621 /ins" (cím: 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 11-17.) ALTUS CONSULTING Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Kft.; 1055 Budapest, Szalay u. 4. telefon: 353-2143, 353-2443, fax: 332-3750; E-mail: consul ti ng@altuscon.hu Elkészült Csongrád megye területrendezési terve. A VATI, valamint a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. által felvázolt tanulmányt a kamarák is elemzik. A kereskedelmi és iparkamara nevében Rácz Zoltán, a Providencia Rt. területi igazgatója mondott véleményt. A területrendezési terv hiányosságaival kapcsolatban Rácz Zoltán elmondta: az oktatásról szóló fejezet nem foglalkozik azzal, hogy szükRepülőtér Marosleiénél? ség lenne mezőgazdasági szakmunkásképzésre. Egyrészt a termelés ma már nem nélkülözheti az alapfokú számítástechnikai ismereteket, s az olyan tudást, amely például a zöldség- és gyümölcstermesztéshez, a kertészethez, az állattartáshoz szükséges. A megyei felsőoktatásból pedig leginkább az agrár- és a vegyipari mérnökképzés hiányzik. A régió pénzügyi világával kapcsolatban a szakember kiemelte, addig nem lehet előrehaladás, amíg nincs regionális tőkeösszefogás. Szerinte mindhárom megyei önkormányzat vétett, amikor nem hoztak létre saját nyugdíjpénztárt. A hasonlók ma már 700 ezer taggal rendelkeznek, vagyis elképzelhető, hogy a megyében 70 ezer tag belépett volna. Olyan kockázati tőketársaságok is segíthetnék a fejlődést, mint amilyen a már működő Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. A területrendezési tanulmány a közlekedésnek is külön fejezetet szentel. Rácz Zoltán egyetért az M5-ös mielőbbi megépítésével. A tanulmányban fölvázolt BajaMakó gyorsforgalmi utat azonban nem tartja indokoltnak, a kamara szerint annak nyomvonalát inkább a déli autópályáéval kellene összehangolni. Csak érdekességképpen: a tanulmány repülőteret jelöl ki Maroslele közelében. A kamara szerint elhibázott lenne, ha ott építenék meg a térség légikikötőjét. F. K. • Hírek a Budapesti Árutőzsdéről Tizenkilencezer forint Továbbra is az árcsökkenó tendencia uralta a Budapesti Árutőzsde határidós gabonapiacának elmúlt hetét. Egyelőre árkorrekció nélkül zuhantak a határidós malmi búza jegyzések, köszönhetően a piacra rátelepedett, termelói oldalról támogatott eladói nyomásnak. Felfokozott intenzitással törtek be a parkettre több ezer tonna mennyiségű eladandó búzatétellel azok a gazdák, akik felismerték, hogy az idei búzatermésüket egyelőre máshol nem tudják értékesíteni, mint a BÁT-on, mivel a vásárlói kereslet passzivitása aggodalmakra adhat okot. A tizennyolezer forintos állami intervenció még mindig a biztos árlefedezést jelenti a termelőknek, de nem szabad elfelejteni, hogy az állami értékesítés során az ellenérték késleltetett kifizetése lényeges kamatkiesést jelent, ami 700-800 forintban fejezhető ki tonnánként. Az EUban is a jelentős mennyiségű eladatlan készletek értékesítésével küszködnek és megnehezítheti a helyzetet az a hír, hogy a GATT exportszubvenció csökkentésére szeretné rávezetni a tagállamokat. A BÁT áresésének következtében a malmi búza augusztusi jegyzése 18 880, a szeptemberi 18 860 és az októberi 19 390 forintos záró áron fejezte be az elmúlt hetet. Az euró búza piacát tekintve stabilabbak a jegyzések és egyre inkább igazolást nyer az a piacelemzői előrejelzés, hogy a malmi és az euró búza ára közel egy szinten fogják megérni az aratást. Ez mindenesetre rámutat arra, hogy a malomipar nem érdekelt egyelőre a drágább, de jobb minőségű búza megvásárlásában. Kovács Imre MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 351,55 Ausztrál dollár 131,76 Belga frank(lOO) 584,78 Cseh korona 6,48 Dán korona 31,66 Finn márka 39,68 Francia frank 35,97 Holland forint 107,00 Japán yen(100) 154,35 Kanadai dollár 147,23 Lengyel zloty 61,31 Német márka 120,61 Norvég korona 28,54 Olasz Mra(lOOO) 122,37 Osztrák schilling 17,14 Portugál escudo(100) 117,76 Spanyol peseta(100) 142,01 Svájci frank 145,40 Svéd korona 27,50 Szlovák korona 6,21 USA-dollár 214,66 ECU 237,691 AZ 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS