Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-03 / 128. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1998. JÚN. 3. • Tienanmen tér> 1989. június Hivatalosan: ellenforradalom Katonák lepték el a Tienanmen teret. Peking nem Hongkong. (MTI Telefotó) • Peking (MTI) A kínai vezetés kedden is­mételten leszögezte, hogy nem szándékozik módosítani a Tienanmen téren kilenc éve történt véres események hivatalos értékelésén. „A Kí­nai Kommunista Párt és a kormány helyesen vonta le a következtetésekel az 1989-es politikai zavargásokból. Nem szükséges felülvizsgálni a kérdést" - hangoztatta saj­tóértekezletén a kínai kül­ügyi szóvivő. Az 1989. június 4-ére vir­radó éjszaka Peking közpon­ti terén történt eseményeket, a diákfelkelés több száz ha­lálos áldozatot követelő le­verését hivatalosan ma is el­lenforradalmi puccskísérlet­nek tekintik. A szóvivő nem tulajdonított nagy jelentősé­get annak, hogy Hongkong­ban vasárnap közel 3000 ember emlékezett meg békés tüntetésen a Tienanmen téri vérengzés évfordulójáról. A brit gyarmat Kínához történt visszakerülése - 1997. július 1-je - óta ez volt az első ilyen megemlékezés, ame­lyen a részvevők a történtek hivatalos átértékelését köve­telték. „Nem hiszem, hogy az ilyen események érintenék a hongkongi helyzetet, vagy a hongkongi egyéb történé­seket" - vélte a szóvivő. reneszánsz A későromantika korának liberális szlávjai százöt­ven évvel ezelőtt Prágában tartottak kong­resszust, amelyen a Habsburg Birodalmon belüli nemzeti egyenjogúságért szálltak síkra. Közben kitört a forradalom a cseh városban, ahol majdnem minden­ki németül beszélt. Windischgratz ezt leverte, a kong­resszust ,feloszlatta". A pánszláv kifejezés a cári Oroszországnak köszön­hetően egyre kirekesztőbb fogalommá változott. 1. Miklós kormányzata sajátította ki a szlovák Jan Kol­lár eszméjét, amely szerint egy korona alatt kellene él­nie minden szldvnak. Az eltérő nemzeti érdekeken túl akadt más probléma is: például a többmilliós magyar etnikum. Az első világháborút követő béketárgyaláso­kon születtek áthidaló javaslatok: Kösse össze egy kor­ridor a Dunántúlon a két fiatal, többségében szláv ál­lamot: Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Ki­rályságot vagy éljenek a magyarok rezervátumban és mutogassák őket azoknak, akik kíváncsiak rájuk. így előbb-utóbb bejön Herder jóslala, mely szerint a szláv tengerbe belevész a magyar nemzet - remélték. Utoljára 1946-ban tartottak pánszláv kongresszust Belgrádban. Ezt követően már nem volt értelme az eszme népszerűsítésének, hiszen Sztálin, majd Hrus­csov, Brezsnyev és a két perc-pártfőtitkár, Andropov, valamint Csernyenko vezetésével egy vörös csillag alatt élt minden szláv, no és román, magyar. (Igaz, Belgrádot nem tudta „beragyogni" a moszkvai csillag fénye.) T obb lett volna, ha a prágai kongresszus százötvene­J dik évfordulójáról hűvös konferenciatermekben halk szavú történészek emlékeznek meg, nem pedig kétes hírű politikusok. Például a fehérorosz Lukasen­ko, aki szívesen egyesítené újra államát Oroszország­gal és többi elvbarátja Varsótól Belgrádig. Jellemző, hogy az eseményt csak két cseh politikai erő üdvözölte Prágában: a szélsőjobboldali, idegenellenes jelszava­kat hangoztató republikánusok (lám, a név mégsem kötelez) és a kommunisták. Legalább van, amiben egyetértenek. Pánszláv Kongresszus Prágában • Prága (MTI) Elsősorban a szláv kölcsönösség gondola­tát kívánja erősíteni és népszerűsíteni az újabb pánszláv kongresszus, amely kedden délelőtt nyílt meg Prágában. A négynapos tanácskozá­son, amely polgári szer­vezetek kezdeményezé­sére jött létre, 12 szláv ország mintegy 500 küldötte vesz részt. Míg Oroszország, Len­gyelország, Szlovákia, Fe­héroroszország és Szerbia fontos személyiségekkel képviselteti magát, addig a hivatalos cseh szervek elha­tárolták magukat a rendez­vénytől. A cseh külügymi­nisztérium nyilatkozatában leszögezte: a kongresszuson részt vevő személyek néze­teinek ismeretei alapján fé­lő, hogy a tanácskozás olyan politikai nyilatkozatot fogad el, amely ellentétes lesz a cseh külpolitikai alap­vető irányával. Hasonló mó­don határolódott el a pánsz­láv akciótól az államelnöki iroda is. A politikai pártok közül a kommunisták és a republikánusok támogatá­sukról biztosították a ren­dezvényt. A rendezők szerint a kongresszusra Alekszandr Lukasenko fehérorosz ál­lamfő is ellátogat, s beszé­det mond. Fehéroroszország prágai nagykövetsége ezt az információt nem cáfolta, de nem is erősítette meg. „Semmi biztosat nem tu­dunk erről, mert nem kap­tunk ilyen tájékoztatást a központtól" - nyilatkozta a Lidové Noviny című prágai jobboldali lapnak Dmitrij Belobrodszkij, a követség titkára. A kongresszus résztvevői tárgyalni fognak a szláv or­szágok gazdasági és politi­kai együttműködéséről, a demokratikus társadalmak perspektíváiról a 21. szá­zadban, valamint a fiatal nemzedékek aktuális gond­jairól. A tanácskozás végén a kongresszus Európa nemze­teinek címzett kiáltványt akar elfogadni. Lech Walesa a nemzedékváltásról • Varsó (MTI) Magyarországon a parla­menti választások utáni si­keres kormányzás kulcsa a jobboldali egység megóvá­sa, valamint hogy olyan emberek jussanak pozíciók­ba, akiket nem terhelnek a múlt bűnei - nyilatkozta Lech Walesa volt lengyel államfő. A politikus szavai szerint „Magyarországnak további reformokra van szüksége, amelyeket annak a nemzedéknek kell vég­hezvinnie, amely képes volt leváltani a posztkommunis­tákat". Feljelentették a mohi „illetékeseket" • Pozsony (MTI) A Greenpeace szlovákiai irodájának vezetője, Lubica Trubíniová kedden bűnvádi feljelentést tett a nyitrai és pozsonyi ügyészségen né­hány, a honi atomerőmű ügyében illetékes gazdasági és műszaki vezető ellen. Trubíniová azzal vádolja az érintetteket, hogy bűncse­lekmény előkészítésében vesznek rész, és ez a bűncse­lekmény nem más, mint a mohi atomerőmű várható be­indítása. A Greenpeace po­zsonyi vezetője név szerint Tibor Mikust, a mohi erőmű­vet üzemeltetni hivatott Szlovák Villamosművek (SE) Rt. vezérigazgatóját és Miroslav Lipárt, a Szlovák Atomenergetikai Felügyelő­ség elnökét gyanúsítja azzal, hogy bűncselekményt készí­tenek elő, amikor nem haj­landóak leállítani az atom­erőmű fűtőelemeinek aktivá­lását előkészítő munkálato­kat, s ezzel - mint írja - az emberek tömegeinek halálos fenyegetettségét idézik elő. • Afganisztán Tálib veszteségek • Kabul (MTI) Az Afganisztánban hatal­mon lévő tálibok hétfőn el­ismerték, hogy az ország északi részén területeket vesztettek az ellenzéki erők­kel szemben. Amir Hán Mu­taki tájékoztatási miniszter szerint a táliboknak súlyos harcok után vissza kellett vonulnia Badghis tarto­mányban. Az ellenzéki erők szom­baton, a pusztító erejű föld­rengés után indítottak offen­zívát a kormányerők ellen. A miniszter kijelentette, hogy nem állnak rendelke­zésére részletes információk a harcokról, de úgy tudja, hogy a táliboknak nem vol­tak áldozataik. Mutaki el­ítélte az ellenzéki erőket, amiért éppen a földrengés után indították támadásukat, s kijelentette: az ellenzék minden támadását vissza­verték. Abdul Rasid Dosztum tá­bornok, az ellenzék vezére ugyanakkor a brit hírügy­nökség szerint azt nyilatkoz­ta, hogy egységei péntek óta támadásban vannak. • Kirabolták a Dacia Express utasait Van-e „hun változat"? • Bukarest (MTI) Az Evenimentul Zilei cí­mű bukaresti lap keddi jelentése szerint hétfőn Magyarország területén ismeretlen tettesek elal­tatták és kirabolták a Dacia Express nevű nem­zetközi szerelvény háló­kocsijának utasait. A lap „A borzalom vonata hun változatban" felcímmel számol be az ügyről, alcímé­ben pedig azt írja, hogy „az utasok a szomszédos baráti ország vámosait" vádolják. A lap tudósítása szerint a vámo­sok „a szokottnál különöseb­ben" viselkedtek Kürtösnél, mivel minden utast kikérdez­tek, milyen és mennyi valutá­val, illetve értéktárggyal ren­delkezik, jóllehet a nemzet­közi gyors csak áthalad Ma­## gyarországon és így elég lett volna azt kérdezniök, van-e elvámolni valójuk. Amint a vonat mozgásba lendült, a hálókocsi utasai és kalauza azonnal elaludtak és csak reggel 5,45-kor ébredtek, mégpedig arra, hogy rosszul vannak, hánytak és émelyeg­tek, továbbá azt tapasztalták, hogy a vagon ajtaját ismeret­lenek felfeszítették és min­den utast kiraboltak. Ugyan­így kifosztották a másodosz­tályú hálókocsi utasait is. A lap beszámolója szerint a kalauz Budapesten jelentet­te (volna) a történteket a ma­gyar rendőrségnek, de nem álltak vele szóba, amikor pe­dig kilátásba helyezte, hogy induláskor meghúzza a vész­féket, arra figyelmeztették, hogy ez esetben a vasúti for­galom akadályozásáért bün­tetésre számíthat. Az osztrák határon is hiába jelentették az esetet, az osztrák vámosok beérték azzal a megjegyzés­sel, hogy az ilyesfajta esetek gyakoriak a magyar terüle­ten. A kárvallott utasok nyi­latkozatot készítettek a tör­téntekről, ezt valamennyien aláírták és kedden benyújtják a bécsi román nagykövetsé­gen. A bécsi pályaudvaron tudták meg a többi utasoktól, hogy Kürtös után a szerel­vény egy ideig a nyflt pályán állt. Kürtösön egyébként az 1. osztályú hálókocsit a sze­relvény végére kapcsolták át. Az áldozatok között vannak svájci állampolgárságú romá­nok is, akik látogatásról tér­tek haza. A lap szerint vizs­gálatnak kell kiderítenie, hogy a hétfői rablásban a ma­gyar vámosok is „benne vol­tak-e", vagy csak „közönsé­ges dél-európai csirkefogók műve volt" a dolog. A Dacia Expressz nemzet­közi gyorsvonat egyetlen uta­sa sem kívánt bejelentést ten­ni Budapesten, a Keleti pá­lyaudvaron a rendőröknek amiatt, hogy Kürtös és Buda­pest között kirabolták őket, és a kalauz sem kereste meg emiatt a rendőrséget - nyilat­kozta a BRFK sajtóosztályá­nak vezetője. A BRFK illeté­kese leszögezte: ilyen pa­naszt a rendőrségnek senki sem tett. Hozzáfűzte: egyéb­ként is „logikátlan" lenne, hogy a rendőrök ne vegyenek fel egy ilyen bejelentést. Ha­sonló érvekkel utasította vissza a vádakat a magyar vám- és pénzügyőrség képvi­selője is. Tony Blairt meghívták • Dublin (MTI) Tony Blair brit miniszter­elnök meghívást kapott Dub­linba, hogy beszédet mondjon az ír parlamentben. A meghí­vást Bertie Ahern tr kormány­fő erősttette meg, amikor ta­lálkozott a brit miniszterel­nökkel Dublinban. Blair az első brit kormányfő, aki ilyen meghívást kapott, amióta Ír­ország 1921-ben elnyerte függetlenségét. A brit minisz­terelnök kijelentette: kitünte­tésnek veszi, ha felszólalhat az ír parlamentben. Mély aggodalom • Washington (MTI) Az Egyesült Államokat mély aggodalommal tölti el a Koszovóben egyre szélesedő konfliktus. Éppen ezért fel­szólítja a koszovói vezetőket és Szlobodan Milosevics ju­goszláv elnököt, hogy kezdje­nek tárgyalásokat a konflik­tus lezárása érdekében - je­lentette ki James Rubin kül­ügyminisztériumi szóvivő. Úgy véljük, hogy a problémát tárgyalóasztalnál és nem a harcmezőn kell megoldani ­hangsúlyozta. Rubin elmon­dotta: az USA arra törekszik, hogy megállapítsa az áldoza­tok és menekültek pontos számát. Albán éhaj • Belgrád (MTI) A NATO csapatainak Ko­szovóba vezénylését kérték Ibrahim Rugova koszovói al­bán vezető tanácsadói a belg­rádi norvég nagykövettel folytatott megbeszélésen. Xhemail Mustafa és Alush Gashi szerint az észak-atlanti szövetség jelenléte megte­remtené a többségében albá­nok lakta, Szerbiához tartozó tartomány nemzetközi pro­tektorátus alá helyezéséhez szükséges feltételeket, és ez­zel megalapozná a koszovói válság tartós megoldását. A koszovói albán pártok június 4-ére újabb tüntetést szervez­nek Pristinába, Koszovó fő­városába, és a megmozdulás résztvevői a NATO beavat­kozását követelik majd. Derűs jóslat • Vilnius (MTI) Öt-hét éven belül NATO­tag lesz Litvánia - jósolja a balti köztársaság elnöke, Val­das Adamkus. Az amerikai köztisztviselőből lett államfő szerint az észak-atlanti szö­vetség az európai együttmű­ködés szorosabb formája. Lit­vánia Európa része, és a kon­tinens valamennyi szerkezeti egységében jelen kíván lenni, így a NATO-ban és az Euró­pai Unióban is - hangoztatta a 71 éves elnök. Adamkus a Newsweek című nemzetközi hírmagazin legfrissebb szá­mának nyilatkozott Vilnius­ban. Kijelentette, hogy az eu­rópai egységhez is szorosan kapcsolódó NATO-tagság megszerzése külpolitikájának egyik központi eleme. Szír amnesztia • Bejrút (MTI) Szíriában harminc politi­kai foglyot engedtek szaba­don az elmúlt napokban. A hírt az Amnesty International jelentette be hétfőn. Az Am­nesty International szerint még mindig százakat tartanak fogva politikai okokból a kö­zel-keleti országban.

Next

/
Thumbnails
Contents