Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

KEDD, 1998. JÚN. 2. BELFÖLD 3 "1 röviden Lemondott Szabó Iván • Budapest (MTI) Bejelentette lemondását Szabó Iván és a Magyar Demokrata Néppárt elnöksége a párt szombati országos küldöttgyűlésén. Szabó Iván délután, sajtótájékoztatón elmondta: a vita nem zárult még le arról, hogy az MDNP a jövőben milyen módon folytassa a politizálást. Az már mindenképpen világossá vált, hogy valamilyen szövetségben képzelik el a küldöttek az MDNP jövőjét. Szabó Iván a maga részéről a Sutján László vezette Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel való uniót támogatná. A küldöttek egy másik csoportja a Fidesszel való szorosabb együttműködést szorgalmazza. Rákóczi Szövetség • Köröm (MTI) A felvidéki és a kárpátaljai magyarok sokoldalú támogatására 1989-ben alakult Rákóczi Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Ónod-Köröm közötti réten, a 292 évvel ezelőtti első ónodi országgyűlés színhelyén tartotta első nemzetközi találkozóját. A népünnepély jelleggel megtartott találkozót az 1200 lelkes Köröm község kezdeményezte azzal, hogy a településen két éve alakult meg a tömörülés tagszervezete, amikor is emlékművet állítottak Rákóczi fejedelemnek. Azóta pedig intenzív és eredményes együttműködést alakítottak ki a felvidéki tagcsoportokkal, különösen Rákóczi szülőhelye, Borsi szervezetével. Orbán-napi hegyünnep • Velence (MTI) Orbánt - a szőlő és a szőlőtermesztők védőszentjét - ünnepelték szombaton a velencei Bence-hegyen. A szentet nagy becsben tartják a környékbeliek, amit jelez, hogy néhány éve szobrot is állítottak neki, és névnapján minden évben látványos rendezvénysorozattal köszöntik. A hagyományos ünnepséget az idén új helyen tartották, az Orbánszobor környéke ugyanis már szűknek bizonyult a több ezer ünneplő befogadására. A velenceiek ezért úgy határoztak, hogy új, tágasabb környezetbe helyezik át, s ismét felavatják a szentet formázó alkotást. Az avatóünnepség keretében egyúttal „ítéletet is hirdettek" a jó terméskilátásokért jutalmul borral locsolták meg a védőszent szobrát. A németek 300 óve • Mór (MTI) A Magyarországra telepített nemzetiségek - köztük a nálunk három évszázada otthonra lelt németek - máig maradandó értékekkel gyarapították a magyar kultúrát, s szakértelmet, tudást, szorgalmat hoztak magukkal. Ezt Kaltenbach Jenő, az Országgyűlés nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok biztosa hangsúlyozta szombaton Móron. Az ombudsman a németek hagyományos pünkösdi ünnepe alkalmából rendezett Fejér megyei nemzetiségi nap keretében a német nemzetiségűek betelepítésének 300. és kitelepítésük fél évszázados évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen beszélt erről. • Az elvek maradnak, a párt változik Péda Jenő a Fideszbe ment Péntek óta Póda Jenő nem a Magyar Demokrata Fórum, hanem a Fidesz-Magyar Polgári Párt tagja. A politikus úgy véli, lezárult életében egy korszak, s váltania kell. Megítélése szerint azonban a pártok politizálásának is jelentős szerepe van abban, hogy Póda Jenő már a Fidesz elképzeléseit érzi közelebb magához. A rendszerváltozás körüli években Póda Jenő az MDF egyik meghatározó szegedi képviselője volt. Egy évtized elteltével azonban a politikus pártot változtatott, s átlépett a Fideszbe. Póda Jenőt döntésének hátteréről kérdeztük. - Úgy érzem, lezárult egy korszak az én életemben és az MDF történetében is. Én nyolc év után búcsúzok a parlamenttől, az MDF pedig teljesítette küldetését, hiszen a demokrata fórum hathatós közreműködésével sikerült elérni, hogy a rendszerváltás döntő szakasza véget ért. Büszke vagyok az elért eredményekre, s az MDF-ben eltöltött tíz évre. Magam részéről korrekten lezártam ezt az időszakot, s úgy gondolom, hogy most lehet és kell váltani. Jelentkeztem a Fideszbe, ahová fel is vettek. 9 Hogy fogadta ezt a döntés az MDF vezetése? - Először meglepődtek, utána azonban elfogadták a döntést. Én soha nem foglalkoztam az MDF-en belüli vitákkal, nem merültem el a személyeskedésben. Nem problémás MDF-es politikusként voltam nyilván tartva, s amikor felsoroltam az indokaimat, akkor különösebb ellenvélemény nélkül elfogadták azt, hogy kilépek az Lezárult egy korszak, az emdéefes politikusból fideszes lett. Lépéskényszer? (Fotó: Nagy László) MDF-ből. Soha nem fogom a Magyar Demokrata Fórumot megtagadni, hiszen életem legfontosabb szakasza volt ez a tíz év. 9 S hogyan számol el a választóinak? - A mandátumomat becsülettel kitöltöttem az MDF padsoraiban. Ami az átlépést illeti, a szavazatok megoszlása is azt támasztja alá, hogy ezt a döntést meg kellett hozni. A választóim közül körülbelül ezren szavaztak rám egyéniben, s listán az MDFre. Viszont több, mint ezerötszázán voltak azok, akik engem és a Fideszt választották. Más összefüggésben: majdnem háromszor annyi szavazatot kaptam, mint amennyit az MDÉ kapott. Ez egyértelmű üzenet számomra, amely megerősítette döntésemet, vagyis választóim szívesebben látnának a Fideszben. 9 Új pártjában kell az elvein változtatnia? - Nem, és ezt nagyon szerencsés helyzetnek tartom. Az utóbbi időszakban azt vettem észre, hogy az elmúlt 810 évben egyformán gondolkodtam a különböző problémákról... 9 Bár az MDF-kormányt erőteljesen támadta annak idején a Fidesz... - Ez igaz, de én nem voltam a kormány tagja, s ezekben a vitákban soha nem vettem részt, vagyis köztem és fideszes politikus között nem volt igazi szópárbaj. Az első időszakban az MDF nézetrendszere változott sokat, majd amikor ez kezdett stabilizálódni, akkor a Fidesz a korábbi pozíciójából a jobbközép felé indult. Mára minden különösebb fenntartás nélkül a Fidesz gondolatkörébe tartozónak vallom magam. Nagy lelki könnyebbség számomra, hogy nem kell semmit sem megtagadnom abból, amit az elmúlt 8-10 évben vallottam, s éppen ez ad erőt ahhoz, hogy továbbra is vál-' laljam, illetve vállalhassam a közéleti szereplést. Annak idején a Körgát Klub és a szegedi ellenzéki kerekasztal jelentette számomra azt a gondolatvilágot, amit azóta is vallok. Tulajdonképpen ebből a körből nőtt ki később az MDF, az SZDSZ és a Fidesz. Korábban az MDF töltötte be a polgári erők gyűjtőpártjának szerepét, ma ezt a feladatot egyértelműen a Fidesz látja el. 9 Felvetődik a kérdés, hogy háttérben az húzódhat meg, hogy valamilyen posztot felajánlottak önnek az átlépésért cserében. Történt ilyen felkínálás? - Nem, bár való igaz, hogy általában erre gondol az ember. Az én helyzetem annyiban más, hogy én nem hozok mandátumot a Fidesz számára. Én csak és kizárólag magamat, informális csatornáimat, munkabírásomat, politikai tapasztalataimat tudom felajánlani, s természetesen ezért nem is támaszthatok különösebb feltételeket. Nincs tehát alkupozíció, de az nem titok, hogy szívesen maradnék politikai pályán. A. L • Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya következő, június 20-ra tervezett ülésén dönt a párt tisztújító kongresszusának összehívásáról - mondta Baja Ferenc, a testület szombati ülését követő budapesti sajtótájékoztatón. A választmányi elnök ehhez hozzátette: még nincs egyetértés a párton belül arról, hogy az őszi önkormányzati választások előtt, vagy után lenne-e célszerű megtar9 MSZP-választmány Elnapolt döntések tani az MSZP tisztikarát megújító kongresszusi ülést. A kérdésről az elnökség a közeljövőben alakítja ki álláspontját. Baja Ferenc tájékoztatása szerint a választmány hozzálátott a választási eredmények értékeléséhez és a kibontakozás útját a konstruktív ellenzéki magatartásban jelölte meg .Utalt arra, hogy a legtöbb szavazatot kapott, de mégis ellenzéki szerepre kényszerült MSZP több mint egyharmados mandátumaránnyal rendelkezik az Országgyűlésben, így alkalma lesz arra, hogy beleszóljon az ország sorsát érintő legfontosabb kérdésekbe. Hangsúlyozta, hogy a szocialisták támogatni fognak minden olyan kormányzati törekvést, amely az ország jövőjét szolgálja. - A felesleges oppozíció nem növelné az MSZP tekintélyét tette hozzá a politikus, aki szerint az egyik legfontosabb cél a fenntartható gazdasági növekedés megőrzése. Baja Ferenc - a Fidesz választmányi ülése kapcsán - úgy ítélte meg, hogy a Fidesz megkezdte a visszalépést eredeti választási ígéreteitől. • Martonyi János a magyar külpolitikáról Nemzeti konszenzus a cél • Budapest (MTI) A magyar külpolitika az elmúlt négy évben annyiban volt igazán sikeres, amennyiben folytatta az 1990-ben megindított politikát, ez volt európai és euroatlanti politikája sikerének záloga - mondta Martonyi János, az alakulóban lévő kormány külügyi tárcájának várományosa a Kossuth Rádió Világóra című műsorában. A magyar külpolitika alapvető célkitűzései e szempontból tehát nyolc éve változatlanok, igazán sikeres azonban 1990 és 1993 között volt, amikor nemzeti konszenzus állt fenn. Ez azonban az említett időszak után részletkérdésekben megingott - tette hozzá. „Határozott véleményem, hogy a következő időkben ezt a nemzeti külpolitikai konszenzust ismét meg lehet teremteni, illetve amennyiben úgy látjuk, hogy ez fennáll, akkor ezt tovább lehet erősíteni" - hangsúlyozta Martonyi János. A külpolitika stratégiai kérdéseit folyamatosan parlamenti ellenőrzés alatt kell tartani, és a parlamenti bizottságokkal együtt folyamatosan részt kell venni azok kimunkálásában. „Éppen az a nemzeti konszenzus gyakorlati megvalósításának a lényege, hogy semmit sem titkolunk el, semmit sem rejtünk el. Nem úgy akarjuk a sikereinket prezentálni, hogy az hirtelen, meglepetésként étje a másik felet, vagy akár a magyar közvéleményt, hanem az eredmények kimunkálásában is igényeljük az egész ország, ezen belül a majdani ellenzék hozzájárulását is" mondta Martonyi János. A szomszédpolitikában annyi változás várható, hogy a környező országokkal minden körülmények között intenzívebbé kell tenni a kapcsolatokat - szögezte le Martonyi János. A Fidesz programja szerint minőségileg magasabb szintre kell emelni a regionális, azaz a közép-európai együttműködést. A külügyminiszteri poszt várományosa személy szerint továbbra is hisz a Visegrádi-országokban, illetve abban, hogy van egy középeurópai hagyomány, önazonosság, amelyre politikai és gazdasági együttműködést is lehet, sőt kell építeni. „Félreértések voltak, és szándékos vagy félig-meddig szándékos félreértések talán lesznek a jövőben is, de ez nem változtat a lényegen. A legfontosabb az: nekünk továbbra is mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy szomszédpolitikánk sikeres legyen" hangsúlyozta. A szomszédos országokban élő kisebbségi magyarság számára a végső jó megoldást egy politikailag és gazdaságilag egységes Európa adhat úgy, hogy KözépEurópában mindenki tagja az uniónak. Ez azonban a távoli jövő, addig pedig harcolni kell az emberi, és kisebbségi jogokért, amelynek lényegi kérdéseiben az Európai Unió szövetségese Magyarországnak - mondta végül Martonyi János. Múlt időben Új balközép kerestetik jyiilönleges időszak a választások utáni egy-két hét. xY A mindent bele hangulatban elhangzott kampány-mondanivalók még ott csengenek a fiilekben, a plakátokon még ott virít a „sikeres folytatás", meg a „hogy tartsuk a jó irányt", de már ismerni a győztes kilétét. Ez az az idő, amikor gyakorlott demokráciákban azonnal lezárják a kampányt és a menesztett miniszterelnöknek kötelessége nemcsak gratulálni a győztesnek, hanem a másik fél kormányát is az ország kegyeibe ajánlani. Amiközben viszont a leendő miniszterelnöknek meg kell nyugtatnia a közvéleményt, hogy azoknak is kormányfője kíván lenni, akik nem rá szavaztak. Horn Gyula félig adós maradt, Orbán Viktor pedig egy napot késett vele. Az MSZP csúcsvezetői kifelé nem fogadták túl bölcsen a vereséget. Horn Gyula azt magyarázta, hogy tulajdonképpen övék a legnagyobb támogatottság és még újságírói kérdésre sem volt hajlandó kimondani, hogy veszített, Kósáné Kovács Magda még harmadnap is a legnagyobb pártnak titulálta magukat, Szekeres Imre pedig elővette bukott kampányfőnöki meséjét arról, hogy hét jobboldali párt tett ki egy MSZP-t. (Elfeledkezve a médiatámogatásról, az MSZOSZ-ről, a Munkáspártról és a közszolgálati tévé közvéleményformáló ,független"politológusairól, akik - egy rendes jósdából elcsapták volna őket - 160-170 mandátumos MSZP-győzelmet vártak.) E nyilatkozatok aztán a konstruktív ellenzékiség tervében megszelídültek, ám néhány napig úgy tűnt, a választási eredmény igénybe vette Hornék realitásérzékét (valamint a Corriera delta Sera olasz lap tudósítójáét is, aki azt irta, hogy Magyarországon „rettegnek a gyerekkormánytól"). A

szocialista vezetők egymás között nyilván jobban felmérték a helyzetet. Nem vállalták az SZDSZéhez hasonló intézményes katarzist, mert az MSZP eközben könnyen elveszítené gyűjtőpárti jellegét, a pártszakadás pedig számukra mindennél veszélyesebb. Egy logikusan és bő szókinccsel érvelni képes diplomatát - Kovács László külügyminisztert - tettek meg frakcióvezetőnek, de négy biztos balos helyettest rendeltek alá, akik között van kipróbált volt KISZ-es vezető és egykori szakszervezeti vezér is. így az MSZP gazdasági liberálisai lényegében kiszorultak a frakció vezetéséből, és nem nehéz megjósolni, hogy az őszi tisztújításon sem fognak túl jelentős szerepet játszani, hiszen az ellenzéki jelszó az „eredményeket megtartva vissza balra" lett. A nagy kérdés azonban: mi lesz a 66 éves Horn Gyulával? Ez nemcsak a volt miniszterelnök kritikát nehezen tűrő személye miatt érdekes, hanem mert Horn Gyula párton belüli tekintélye és kapcsolatrendszere az egyik oka annak, hogy az MSZP kilenc éve képtelen modern európai párttá válni, noha annak mondja magát. A rendszerváltozás után felnőtt, mégoly szocialista szellemiségű fiatalok előtt példaként a megalakulás óta olyan vezetés van, amely egykori MSZMP és KISZ központi bizottsági tagokból, tanácsi vezetőkből, propagandatitkárokból és állampárti klienseikből áll, akiknek régi reflexeik, szóhasználatuk, habitusuk még ha szándékuk ellenére is - megmaradt. A szocialistáknak fel kellett volna ismerniük, hogy a Fidesszel szemben szocialista Orbán Viktorokkal és Deutsch Tamásokkal lehet felvenni a versenyt. Ha körülnéznek a poraikból feltámadt angol és francia baloldali kollégáik között, ez egyáltalán nem szerepzavar. Nagy-Britanniában így győzött a New Labour Party, az Új Munkáspárt, Franciaországban pedig Európa legműveltebb szocialista államfője, Francois Mitterand mindig nagy hangsúlyt fektetett a hagyományosan baloldali fiatal francia értelmiséggel való kapcsolatra. Itthon Horn Gyula az idősödő tanácsi dolgozókat és a régi pártkádereket preferálta. És nem vitás az sem, hogy a felelős jövő nem a választási törvénysértésben elhíresült plakátharcos BIT-é lesz. Pedig a baloldali gondolkodás modernizációját az MSZP előbb-utóbb kénytelen lesz végrehajtani. Már csak azért is, mert a Parlament alaposan megfiatalodott. Ha négy év múlva győzni akarnak, ez egyszer a szocialista vezetőknek nem magukat kell majd a potenciális választó („a lakosság") képére alakítani, hanem valami áttörően új és markáns baloldali szemléletet kell a magyar politikában meghonosítaniuk. Kegyetlen elvárás, de az MSZP-nek akkor van erre esélye, ha nem alászáll a választóihoz, hanem azokat emeli fel az új politika nívójára. Az ilyesmi viszont Horn Gyulával nem megy. Sőt, ha az eddigi belső politika folytatódik, valamelyik utód Tony Blair példájára előbb-utóbb kénytelen lesz Új MSZP néven indulni a választásokon. A

Fidesz polgári eszmeisége a példa rá, hogy a magyar társadalom vevő az új irányra, csak bátorság és hiteles személyek kellenek hozzá. A Fidesz-Magyar Polgári Párt győzelme előtt a kormánypártok általában sajnálkozva hangoztatták, hogy nekik és a demokráciának is előnyére válna egy európai formátumú modern jobbközép ellenfél. Az óhaj túlságosan is valóra vált, mert most egy ugyanilyen balközép párt kerestetik.