Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-10 / 134. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 1998. JÚN. 10. Tolókocsival a világ körül MA - - * " '.. Vasile Stoica világkörüli utat tervez tolókocsival. (Fotó: Gyenes Kálmán) miről írt a DM? • 75 éve Magyarellenes tüntetés Telt ház előtt tartott ekszpozéjában Nincsics külügyminiszter kifejtette, hogy miután a legyőzöttek kivonni igyekeznek magukat a békeszerződésben meghatározott kötelezettségeik alól, a szövetségeseknek állandóan organizálni kell erőiket, hogy az új helyzetet konszolidálhassák. Jugoszlávia szom• 50 éve szédaihoz fűződő viszonya vagy máris nagyon jó, vagy az állandó javulás útján van. Sajnálattal állapítja meg, hogy az egyetlen kivétel Magyarország. A beszéd alatt a képviselők viharosan tüntettek Magyarország ellen, mire a diplomata páholyban ülő magyar ügyvivő elhagyta a termet. (1923) Marshall-segély Marshall-kölcsön helyett tehát hatalmas támogatást kaptunk: évi ötszázmillió forintot, összesen kétmilliárdot. Ennyit tesz ki az összeg, amelyet a Szovjetunió a még négy évig fizetendő jóvátétel összegéből egyetlen tollvonással nekünk ajándékozott. A Marshall-segély és a szovjet megsegítés között három nagy különbség van: a szovjet ajéndékozás visszavonhatatlan, visszafizetni sem kell, nincs politikai feltételhez kötve, és nagy barátunk semmiféle formában nem avatkozik be a vele baráti viszonyban levő országok ügyeibe. (1948) • 25 éve Mélté köntösben A szovjet irodalom hódító útját már a felszabadulás előtt megkezdte Magyarországon, de akkoriban mélyebb megismerésének történelmi akadályai voltak, a Horthy-korszak ismert kultúrpolitikai elvei. Most az Európa Kiadó megkezdte igényes külsejű sorozatban a Szovjet Irodalom Könyvtárának kiadását, melyet tizenöt kötetre tervezett. (1973) Vámos Miklós dedikál AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 10 órakor a Világ hét csodája 3-4. című filmet vetítik; 16.30-tól ingyenes jogi tanácsadást tart dr Eperjesi Ágnes. AZ IFJÚSÁGI IRODÁBAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13tól Alba óra, 16.30 és 17.30 között mobilitás (speciális külföldi csereprogramok), 17 órától Amiga klub. REICH KAROLY grafikusművész emlékkiállítását Kratochwill Mimi művészettörténész nyitja meg délután fél 5-kor a Kass Galériában. A bemutató augusztus 23-ig látható. A PRO MUSICA - a zeneiskola évzáró hangverseny délután 5 órakor lesz a Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.). AMATŐR VERSÍRÓK találkozója délután 5 órakor a Bibliotéka Könyvtárban (Kálvária sgt. 14.). SZERDA ESTI IRODALMI TEAHÁZ 19 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központ dísztermében. Vendégek: dr. Olasz Sándor, Darvasi László, Hász Róbert, Sándor Iván és Zalán Tibor. Közreműködik Kiss Máté, Ördögh Nóra, Jenei Rita versmondók és a Karinthy Irodalmi Kör. A SZOTE-KLUBBAN 22 órától nosztalgiabuli Poór Zsolttal. AZ ALKOTÓHÁZ (Árboc u. 1-3.) programja: ma, 15 órától hímző szakkör, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, lótól kosárfonás; holnap, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16 órától mézesbáb szakkör. • Munkatársunktól Hétfőn érkezett Szegedre, tegnap délelőtt fél tízkor indult tovább az a mozgáskorlátozott fiatalember, aki elhatározta, hogy sorstársainak példát mutatva, tolókocsival végigutazza a világot. A Kolozs megyében született 28 éves Vasile Stoica 1992-ben tett franciaországi útja során határozta el, hogy • Munkatársunktól Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium eredményt hirdetett az ipari park cím elnyerésére beérkezett pályázatokkal kapcsolatban. Mint ahogy arról lapunkban már beszámoltunk, Csongrád megye - fehér foltként Magyarország térképén - eddig csak egy ipari parkkal rendelkezett. Mórahalmon. Az eddigi 28 hazai ipari ottani mozgáskorlátozott sorstársaihoz hasonlóan ő is a tolószékes sportnak kötelezi el magát. Egy évvel később, 1993-ban az európai mozgáskorlátozottak konferenciájára, Siófokra tolószékkel kelt útra, s 4 nap alatt tette meg a 340 kilométeres utat. Még ebben az évben űjra elindult, s ekkor Franciaországig gurult kerepark mellé május végén újabb 47 csatlakozhatott erről tanúskodik az IKIM listája. A március 16-i határidőig beadott 52 pályázatnak tehát a döntő többségét elfogadta a minisztérium. Csongkes székében, mintegy 3 ezer 400 kilométert téve meg 40 nap alatt. A legutóbbi olimpiára, Atlantába is szeretett volna eljutni, de pénze csak a spanyol határig futotta. Mostani útján, amelynek során Magyarország több városát, köztük Szegedet is érinti, a világot akaija körbejárni azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a mozgásrád megyében ipari park címet kapott Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád. Mórahalommal együtt ezennel hat ipari parkkal dicsekedhet a megye. A korábbi 28-ból különben korlátozott társadalom problémáira. A világkörüli uta£ó egy éjszakát pihent Szegeden. Az önkormányzat nevében, a városháza előtt Majláthné Lippai Éva, a népjóléti iroda vezetője üdvözölte, s adta át neki a városunkról szóló könyvet, a város címerével díszített zászlót. A fiatalember Szegedről Szentes felé indult tovább. csak 19 működik valójában, amelyekben 300 vállalkozás 26 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A minisztérium adatai szerint az eddig létesített ipari parkok összterülete több mint 2000 hektár. Amennyiben az újonnan kinevezett ipari parkok három év múlva nem érik el az 500 fős létszámot, úgy elveszik tőlük a címet, valamint a vissza nem térítendő támogatásokat is. • Munkatársunktól Csütörtökön 16 órától a Líra és Lant Rt. Fókusz Radnóti Miklós Szakkönyv és Tankönyv Centrumában (Tisza L. krt. 34.) Vámos Miklós író dedikálja az ünnepi könyvhétre megjelent Bár című kötetét, valamint a 135 lehetetlen történet, az Anya csak egy van és a Zenga zének című könyveit. A házigazda: Tráser László. Ipari parkok a megyében Gyarapodó Bordány Nyírt, öntözött gyep, szemét sehol. Rendben tartják a közterületeket. (Fotó: Schmidt Andrea) Bordány folyamatos fejlődésének köszönheti, hogy egyre többen választják új lakóhelyül a települést. A faluban kiépült a telefonhálózat, négy tanteremmel bővült az iskola. A gazdálkodóknak zöldség- és gyümölcstermesztés ad megélhetést. Bővül a szolgáltatók köre is, a cipóüzem mintegy negyven embert foglalkoztat. A hulladék kezelése azonban néhány éven belül nagy feladat elé állítja a helybelieket. Bordányban szeretik a rendet. Ez azonnal szemébe tűnik a zajos és zaklatott nagyvárosból érkezőnek. A falu határát jelző táblánál lassítunk, megnézzük az egyik új ház előtti kútból vizet engedő kisfiút. A ház ablakai kis előkertre néznek, a virágágyásban rózsák tárják szirmaikat a kora délután forrón ömló napsugarak felé. A szomszéd porták gazdáinak sem kell szégyenkezniük: még a készülő házak előtt fölhalmozott építőanyagot is takaros kupacokba rakták. Amikor beljebb autózunk, az első benyomás már bizonyossággá erősödik bennünk: az itteniek igényesek a tisztaságra, szeretik a szépet, és tesznek is érte. A házak előtt mindenütt nyírott gyep, szétdobált szemét sehol. Ahhoz elég régen jártunk Bordányban, hogy ne találjuk meg egykönnyen a polgármesteri hivatalt. De nem bánjuk a vargabetűket: kiderül, hogy a főutcába nyfló házsorok is olyanok, mint másutt. „Faluhelyen másképp van, mint a városban: itt a rendszerető ember átszól a szomszédjának, hogy ugyan kaszálja már le a füvet a háza előtt" - mondja munkatársnőm, aki megtapasztalta mindkét életformát, hiszen lakótelepről költözött „ki", falura. • Aztán persze útba igazltnak bennünket, és már ott ülünk Balogh Ferenc polgármester irodájában. Itt nem hiányzik a klímaberendezés: a falak fölfogják a meleget. A polgármester tizennegyedik éve vezeti a falut. A tanácselnöki időkre úgy emlékszik, hogy 1984 és '86 között nehéz idők jártak, de aztán egyre nótt a mozgástér. Fiatalon került a település élére, egyenesen a gázvezeték-építési program közepébe csöppent. Akkoriban sok kitartás és jó adag leleményesség is kellett ahhoz, hogy megszerezze a fejlesztésekhez szükséges pénzeket. Ha kellett, magánszemély nevén nyitott számlán gyűjtötte a különféle forrásokból származó támogatásokat, vagy szinte naponta bejárt a „megyére", hogy rendbe hozassa az életveszélyessé vált iskolaépületet. A falu lakói azóta is bíznak polgármesterükben: különben nem választották volna újra. Mint mondja, a közterületek állapotára valóban nagyon ügyelnek. A polgármesteri hivatal csak akkor kérheti számon a rendet a falu lakóin, ha előbb a saját portája elótt söpör. Egy néni például azt mondta a polgármesterról az egyik helyi választás előtt: „Én rá szavazok, mert rendben van a háza!" • A 3 ezer 55 főt számláló Bordány lakóinak átlagéletkora 37 év. Fiatal falu. Lélekszáma évente harmincnegyven fővel gyarapszik. Főleg Szegedről költöznek ide az emberek. Balogh Ferenc azt mondja, semmivel sem csábítják ide az újonnan jötteket, az érdeklődés mégis élénk. Akad (bár ők vannak kevesebben), aki olcsó tanyát vesz. Egy két-három holdas „birtokot" már 500600 ezer forintért kapni igaz, ezekre azért költeni is kell. Jellemzőbb módja a betelepülésnek a házépítés. Többnyire a főút mentén sorakoznak az új hajlékok. S hogy mi vonzza mégis a városiakat? A tanyai, falusi életmód nyugodtabb, aki gazdálkodik, annak munkahelye és otthona ugyanott van. De egyre többen jönnek, akik nem a földművelésből, kertészkedésből, állattartásból élnek. Számukra a falu csöndje mindennél többet ér. A polgármester eddig csak két embert „csábított" Bordányba, igaz, őket is csak szép szóval: Fehér Csaba építészt (ó tervezte az óvodát, tornatermet, s a nemrég átadott új ravatalozót is), valamint Bánvölgyi László szobrászművészt, a falu fő terén álló Szent István-szobor alkotóját. • Bordány területe 3 ezer 600 hektár. Sűrűn lakott településnek számít, ahol az intenzív gazdálkodás hoz igazi gyümölcsöket. A fóliás zöldségtermesztés, a gyümölcskertészet virágzik a homokos területen. Az errefelé honos őszibarackkal főként az idősebb, illetve a középkorú generáció foglalkozik. A hidegházi fólia alatt termő zöldség, vagy a „sovány", 89 aranykorona értékű szántón termesztett krumpli és gabona is megélhetést jelent. Talán kevesen tudják, de itt áll Közép-Európa talán legkorszerűbb paradicsomfeldolgozó üzeme. Éppen új tulajdonos vette át; a helybeliek (polgármesterükkel együtt) azt remélik, hogy az űjra induló termelés munkalehetőséget jelent majd. A munkánál maradva: a bordányi cipóüzem foglalkoztatja a legtöbb embert, mintegy negyvenen dolgoznak itt. Egyre nó a faluban üzletet nyitó szolgáltatók száma, ók is foglalkoztatják a helybelieket. Balogh Ferenc azt is elmondja, hogy 3 millió forintig minden vállalkozás adómentes - ez is serkentőleg hat. De maga az önkormányzat is azon igyekszik, hogy munkát adjon azoknak, akik másutt nem jutnak lehetőséghez. A helyi munkaerő-közvetítésen kívül közhasznú munkával foglalkoztatják a rászorulókat. Így tartanak rendet a közterületeken is. • A közelmúltban 2,3 kilométer hosszú belterületi kerékpárút épült, 13 millió forintért. Azt tervezik, hogy Szeged és a Bordánnyal szomszédos Üllés között végig bicikliúton karikázhassanak a kétkerekű közlekedés hívei. Sziksósfürdőig már készen áll az út, a közeljövőben talán tovább is épül majd. Tavaly Bordány egész belterületén lefektették a telefonkábeleket. A faluban már csak annak nincsen telefonja. aki nem akarja. A nagy fejlesztés örömére még „házi készítésű" (igen igényes formában kiadott), helyi telefonkönyvet is készítettek, amellyel minden bordányit tehát nem csak a telefontulajdonosokat! - megajándékozott az önkormányzat, amely alvállalkozóként maga is részt vett a telefonhálózat kiépítésében. A külterületeken élők telefonigényét azonban nehezebb kielégíteni, mert ki kellene fizetniük a bekerülési költség felét - ez pedig igen sok pénz, mivel ritkán lakott területen drágább a kábelfektetés. A bordányiak a Homokháti Önkormányzat településeivel együtt keresik a megoldást. A vezetékárkok eltüntetése után 13 kilométernyi járdát is építettek: részben éppen abból a pénzből, amit az önkormányzat telefonos alvállalkozóként keresett. Az iskolát négy tanteremmel bővítették, s továbbfejlesztését tervezik: ehhez viszont 70 millió forint kellene. Bordányban ingyenes a szemétszállítás: a hetente egyszer, keddenként kirakott zsákokat az őrzött hulladékgyűjtő telepre viszik. Az évi egymillió forintos költséget az ingatlanonként fizetett, ezer forintos helyi adóból fedezik. De Balogh Ferenc szerint már csak két-három évig bírják saját erőből megoldani a hulladék kezelését: a jövő a regionális gyűjtótelepé, amelyet ugyancsak a homokháti településekkel közösen építhetnek föl. Nyilas Péter