Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-10 / 134. szám

isívynöX < svlöi öí iódsy.'ícf fifi I f r 2 KÜLFÖLD SZERDA, 1998. JÚN. 10. kommentár Vállveregetés M

indig gyanús nekem, ha az állam- vagy a kormányfők „kitűnő, baráti" légkörben és „teljes egyetértésben" tárgyalnak. Hogy miért? Azért, mert ilyenkor valószínűsíthetően igen komoly problémákról esik szó, azok megoldását pedig szinte soha nem sikerül elérniük. Vagy az egyetértés csak arra vonatkozik, hogy meg kell oldani őket... Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök esetében is erre lehet következtetni. A baráti légkörben folytatott eszmecsere egyik sarkalatos pontja ugyanis a pénz volt. Az egyik fél pénzt szeretne kapni, a másik csak visszafogottan akar adni. Az is egyértelmű, hogy az orosz elnöknek van most óriási szüksége a tőkeinjekcióra, hiszen belső gazdasági gondjait másként nehezen tudja megoldani. Márpedig, ha Jelcin az általa favorizált Kirijenko miniszterelnökkel - hamarosan nem mutat fel eredményeket az üveglábakon álló orosz gazdaság megszilárdításában, akkor komoly nyugtalanság jelentkezhet a belpolitikai életben. Ez pedig a szélsőségeseknek kedvez. Zsirinovszkij, Zjuganov, Lebegy és a többiek pedig ugrásra készen várják ezt a pillanatot. A németek már a csúcstalálkozó előtt értésére adták az orosz vendégnek, hogy egyoldalú támogatást nem nyújtanak neki. Tavaly ugyanis csaknem 3 milliárd dollárnyi hitelt adlak Moszkvának, de ezt a pénzt, a németek szerint, nem használták fel célszerűen, hanem a költségvetési lyukakat foltozták vele, illetve bérek kifizetésére fordították. Jelcin is tisztában van ezzel. így ő nem is óhajt pénzeszsákkal távozni Bonnból, hanem arra kéri vendéglátóját, hogy támogassa hitelkérelmüket az OECD külügyminisztereinek mostani, párizsi ülésszakán. A

„koszovói válság tüzét" pedig már politikai ráhatással nehéz lesz eloltani. Ezt is tudja mindkét fél Meg azt is, hogy az igazi megoldásról, a katonai beavatkozásról, homlokegyenest más álláspontot képviselnek. Azért a búcsúzásnál lesz kemény kézszorítás, meg egy-két vállveregetés. Az egyetértés jegyében. Elhunyt Casaroli bíboros • Vatikánváros (MTI) Elhunyt Agostino Casaroli bíboros, a Vatikán Kelet-Európa-politikájának építőmestere. 83 éves volt. A halál okát hivatalosan még nem közölték, de sajtójelentések szerint szívpanaszokkal vitték kórházba a múlt héten. A római Columbus klinikán érte utol a halál. 1979-től 1991-ig volt a Vatikán államtitkárságának vezetője, amely poszt az egyházi állam szervezetében a kormányfői tisztségnek felel meg. A hatvanas évek elején, a vatikáni külügyek irányítójának helyetteseként kezdte, majd későbbi „külügyminisztersége" és államtitkársága alatt kiteljesítette az óvatos, de eredményes kapcsolattartást a kelet-európai szocialista országokkal. Óvatos és szívós politikája sokat lendített a kelet-európai katolikus egyházak helyzetén a hidegháború időszakában. Irányítása alatt a vatikáni diplomáciának sikerült rábírnia a kommunista párt uralta rendszereket, hogy tegyenek engedményeket a katolikus egyháznak és a hívőknek. Elsőnek a Magyar Népköztársasággal kötött egyezséget 1964-ban. Döntő szerepet játszott VI. Pál pápa és Kádár János magyar pártvezető 1977-es találkozójának előkészítésében. Kétszer ellátogatott a Szovjetunióba is, előbb 1971-ben, az atomsorompó egyezmény aláírására, majd 1988-ben. Utóbbi vizitjével előkészítette az utolsó szovjet államfő, Mihail Gorbacsov vatikáni látogatását és a két állam diplomáciai kapcsolatainak felvételét. Egyes katolikus körökben bírálták, mert úgy vélték, hogy túl nagy engedményeket tett a marxistáknak. A berlini fal leomlása után Casaroli üdvözölte a kommunista rendszerek bukását, de óvott attól, hogy az összeomló rendszert a „vadkapitalizmus" váltsa fel Kelet-Európában. Hajthatatlanok • Minszk (MTI) Az Egyesült Államok megtorló intézkedésekről szóló fenyegetése ellenére Fehéroroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a korábban értesített nagykövetségek munkatársainak el kell hagyniuk a Minszk melletti Drozdiban lévő rezidenciáikat, amelyek - a hivatalos magyarázat szerint - felújításra szorulnak. „Minden nagykövetségKohl-Jelcin-randevú Kohl kancellár kézen fogva vezette Jelcin elnököt a bonni kancellária kertjében... (MTI Telefotó) • Bonn (MTI) Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök eszmét cserélt bonni találkozóján az orosz gazdasági reform folyamatáról, megvitatta a koszovói helyzetet és közösen elítélte az indiai és a pakisztáni atomrobbantásokat - közölte Bonnban Ottó Hauser német kormányszóvivő, „kitűnőnek, barátinak" minősítve a megbeszélések légkörét. Jelcin és Kohl kitért a kétoldalú kapcsolatok számos konkrét kérdésére, megbeszélte egyebek között az orosz Antonov 70esre alapozó közös teherszállító repülőgép gyártásának ügyét, de döntést nem hozott - mondta a német szóvivő. Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő szerint „szinte teljes volt az egyetértés" a felek között Koszovó kérdésében. Osztották azt a véleményt, hogy a nemzetközi közösségnek közösen kell fellépnie, el kell oltania a koszovói válság tüzét, amíg nem késő, amíg át nem terjed a kontinens más részeire. Politikai nyomást kell gyakorolni a konfliktusban részes felekre, hogy keressék a párbeszéd útját - mondta az orosz szóvivő. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter hozzátette, hogy nem tartja valószínűnek Oroszország csatlakozását a Jugoszlávia ellen elhatározott nyugati gazdasági büntető intézkedésekehez. Jelcin hétfőn érkezett kétnapos látogatásra Németországba az orosz kormány számos miniszterétől kísérten. • Tokió (MTI) A japán diplomácia az atomfegyverekkel nem rendelkező országokat szeretné szorosabb összefogásra bírni, hogy azok nyomást fejtsenek ki a nukleáris leszerelés érdekében az atomhatalmakra. Obucsi Keizo külügyminiszter ezúttal az ipari országok Nyolcak csoportján belül keresi ehhez a japán törekvéshez a partnereket. A külügyminiszter kedAtommentes értekezlet den azt javasolta, hogy Japán, Németország, Kanada és Olaszország - a Nyolcak csoportjának atomfegyverrel nem rendelkező tagországai - rendezzenek rendkívüli értekezletet. Japán ehhez a javaslathoz Nagy-Britanniának, a Nyolcak pénteki külügyminiszteri értekezletén elnöklő országnak a támogatását szeretné megnyerni. A nemrégiben felújított indiai és pakisztáni atomkísérletekre adott választ kívánnák megvitatni az értekezleten, pontosabban azt, hogy az atomhatalmak a nukleáris fegyverek leszerelésével mutassanak példát a két, atomhatalmi státusra igényt tartó ázsiai országnak. Obucsi a napokban az atomfegyverrel nem rendelkező, ám annak kifejlesztésére képes országok, köztük Kanada, Németország, a Dél-afrikai Köztársaság és Brazília részvételével rendezendő értekezlet gondolatát vetette fel. A Fed jóváhagyta a megafúziét • Washington (MTI) Elhárult az utolsó akadály is a két svájci nagybank, a Schweizerische Bankgesellschaft (UBS) és a Schweizerische Bankverein (SBC) összeolvadása elöl. Az amerikai jegybank szerepét betöltö Szövetségi Tartalékbank (Fed) hétfőn este adta áldását a fúzióra. Az amerikai jóváhagyásra azért volt szükség, mert a két pénzintézetnek az Egyesült Államokban is vannak lerakatai. így az összeolvadás UBS néven jogilag a terveknek megfelelően június utolsó hét végéjén megtörténhet. Az új pénzintézet világviszonylatban a második legnagyobb lesz. Az UBS részvényeit június 29-én vezetik be zürichi tőzsdén, és a londoni értéktőzsde automatikus kereskedési rendszerébe (SEAQ), június 30-tól pedig a tokiói börzére. Svájc nagyságra második és harmadik bankjának részvényesei február elején hagyták jóvá az egyesítést. Az UBS megabank 50-55 milliárd svájci frank saját tőkét és 10-11 milliárd svájci frank profitot remél 2002-re. Az UBS 1997-ben mintegy 3 milliárd svájci frank működési nyereséget ért el, 66 százalékkal többet, mint 1996-ban. A fúzióhoz szükséges átszervezési költségek, adók és egyéb terhek beszámítáásval 129 millió svájci frank nettó veszteség képződött. Az SBC működési profitja tavaly 2,1 milliárd svájci frank volt, az 1996-os 1,33 milliárd frank nyereség után. A különféle terhek leszámítása után 248 millió frank veszteség volt, az előző évi 1,96 milliárd frank veszteség után, ami ugyancsak főleg tartalékolás miatt keletkezett. Az amerikai Moody's nemzetközi hitelminősítő az adható legjobb osztályzatban, Aaa minősítésben részesítette az egyesített bankot, a Standard and Poor's viszont csak második legjobb osztályzatát adta, AA pluszra értékelve az óriást. Az S and P nem indokolta a stabil kilátással megadott osztályzatot. Nála csak a Rabobanknak és a Deutsche Banknak van AAA minősítének új telket és épületeket ajánlottunk fel" - hangsúlyozta a fehérorosz külügyminisztérium közleményében, amelyet a minszki közszolgálati televízióban hétfőn ismertettek. A dokumentumban a minisztérium rámutatott, hogy „Alekszandr Lukasenko elnök és Szergej Ling miniszterelnök példát mutattak, amikor kiköltöztek a Drozdiban lévő rezidenciáikról". DÉLMAQYARORSZÁQ VIT^LMÉBE? DÉLVILÁG Próba kézbesítés: 1998. június 14. Mint már korábban jeleztük, a Délmagyaror- Ezúton kérünk minden olyan előfizetőt, aki jószág Kft. július l-jétől saját kezébe veszi napilap- nius 14-én (vasárnap) valamilyen okból nem kapjainak előfizetéses terjesztését. A változtatás ja meg a Délmagyarország és Délvilág különcélja az, hogy a Délmagyarország és a számát, azonnal jelezze azt kiadónk felé Délvilág az eddigieknél korábban jusson el előfizetőinkhez. A zavartalan átállás érdekében június 14-én (vasárnap) „próbakézbesítést" tartunk: ezen a napon már saját kézbesítőink viszik házhoz a lapokat. Erre az alkalomra ugyanis a Délmagyarország Kft. különszámmal kedveskedik rendszeres olvasóinak, melyben egyrészt minden előfizető megismerkedhez jövőbeni kézbesítőjével, másrészt érdekes válogatást olvashat az elmúlt évtizedekben megjelent DM- és DV-cikkekből. MÁR CSAK KW NAP! a következő telefonszámokon: 0680/821-821 (ingyenesen hívható zöldszám) vagy a 62/481-281/300, 301 és 351-es mellékein. Ezen túlmenően valamennyi, a kézbesítéssel kapcsolatos előfizetői észrevételt ugyanezeken a számokon szívesen veszünk. Természetesen továbbra is várjuk a fenti számokon azon előfizetőink jelentkezését, akiket eddig még nem kerestek fel adatfelmérőink. DÉLMAGYARORSZÁG KFT. hírek Óvatos a dalai láma • Berlin (MTI) A dalai láma valós erőfeszítéseket sürgetett az összes atomfegyver felszámolására. Az indiai és pakisztáni kísérleti atomrobbantásokra célozva kijelentette: elérkezett a megfelelő pillanat arra, hogy a lakosságtól vagy a nemzetközi közösségtől származó nyomásra kikényszerítsék az atomfegyverek teljes felszámolását. India és Pakisztán éles elítélésétől azonban tartózkodott. Elvi döntés • Ouagadougou (MTI) Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) évi csúcstalálkozójának résztvevői elvi döntést hoztak arról, hogy közvetítést vállalnak az egymással fegyveres konfliktusba keveredett Etiópia és Eritrea között. A burkinai fővárosban, Ouagadougouban hétfőn elkezdődött konferencián a résztvevők hosszas vitát folytattak annak lehetőségéről, hogy megsokszorozzák-e vagy sem a közvetítési kísérleteket. Az elvi döntés értelmében az összesen 54 tagot számláló szervezet közvetítői bizottságot hoz létre. Új államfő • Abuja (MTI) Abdul salam Abubakar vezérőrnagy, a fegyveres erők vezérkari főnöke lett Nigéria új államfője. A tábornokot a hétfőről keddre virradó éjjel be is iktatta hivatalába a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A hatalmas afrikai állam eddigi elnöke, Sani Abacha tábornok hétfőn reggel szívroham következtében hunyt el, és a nap folyamán szülővárosában, az észak-nigériai Kanóban el is temették. Az elnöki eskü letétele után az új államfő elődje emlékére egyhetes gyászt rendelt el, s ennek megfelelően keddtől félárbocra eresztették a zászlókat valamennyi középületen. Több késszúrás • Eliszta (MTI) Az oroszországi Kalmükföld fővárosában, Elisztában több száz tüntető torlaszolta el a városközpont fóútját, tiltakozva az egyik ellenzéki lap szerkesztőjének meggyilkolása ellen, s a bűnösök mielőbbi felelősségre vonását követelve. Larisza Jugyina, a „Szovjetszkaja Kalmikia Szevodnya" című lap szerkesztője, a liberális Jabloko párt helyi szervezetének társelnöke vasárnap tűnt el. Jugyina holttestét hétfő éjszaka találták meg: az újságírónővel több késszúrással végeztek. Zendülés • Bissau (MTI) A bissau-guineai elnökhöz hű csapatok ismét megrohamozták azt a fővárosi katonai létesítményt, amelyben zendülők sáncolták el magukat. A kormánycsapatok nehézfegyvereket is bevetettek a kétkaszárnyás bissaui komplexum elleni húszperces attakban. A Bra negyedbeli létesítményben tűz ütött ki, majd hatalmas robbanás következett be, de az AFP szerint a zendülők szemlátomást tartották állásaikat a roham végeztével.