Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-08 / 107. szám

6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 1998. MÁJ. 8. • Útban Európába (4.) A fiatalok a csatlakozás hívei Hatan a hét közül - balról jobbra - Ligetfalvi Gábor, Pintácsi Katalin, Halasi István, Bácsi Zoltán, Kozma Márta és Tóth Árpád. (Fotó: Karnok Csaba) Dr. Szabó András is akadémikus • Munkatársunktól Tegnap közöltük a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia frissen megválasztott szegedi tagjainak névsorát. A felsorolásból kimaradt dr. Szabó András másodál­lású egyetemi tanár, a JA­TE Állam- és Jogtudomá­nyi Kar Büntetőjogi és Büntetőeljárásjogi Tanszé­kének oktatója, akit az aka­démia levelező tagjának választottak. Henry Ford-díj • Budapest (MTI) A Nádasdy Alapítvány lett a Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért Díj ez évi hazai pályázatának győztese, míg az európai döntőben harma­dik díjat kapott - jelentették be a Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepsé­gen. A magyar zsűri további négy különdíjjal értékelte a hazai erőfeszítéseket a kultu­rális örökség és a természeti környezet kategóriában, kö­zülük hármat egyenként fél­millió forinttal jutalmaztak, egyet pedig diplomával. • Újvári Edit gobelinkiállítása „Nem lehel áttörni az anyag korlátait" A reményeink szerint néhány éven belül bekö­vetkező EU- csatlakozás sikere alapvetően függ attól is, hogy a ma még a közép- és felsőoktatá­si intézményekben tanu­lók esélyt kapnak-e a kihívásokra való fel­készülésre. Jó tudni: Csongrád megye az elsők között próbálta ezt elősegíteni. Igy - töb­bek között - a JATE Eu­rópai Tanulmányi Köz­pontjában folyó képzés is már e célt szolgálja, a hallgatók pedig nagy érdeklődéssel vetették bele magukat az uniót érintő részletkérdések megismerésébe. Azt hiszem, ha a közvéle­mény előtt zajlott volna le az a beszélgetés, amelynek ke­retében európai uniós tanul­mányokat folytató egyetem­isták mondták el véleményü­ket hazánk integrációs esé­lyeiről, a várható gondokról, még a kétkedők is remény­kedve tekintenének e je­lentős esemény bekövetke­zése elé. Beszélgetőpartnere­im - Ligetfalvi Gábor (PhD­hallgató, Sárvár), Pintácsi Katalin (olasz szakos, Nagy­káta), Halasi István (történe­lem szakos, Kecskemét), Bá­csi Zoltán (biotechnológus, Törökszentmiklós), Kozma Márta (német szakos, Sze­ged), Tóth Árpád (filozófia szakos, Szeged) és Vékony Attila (angol szakos, Sza­badka) - ugyanis nemcsak reálisan, de céltudatos tenni­akarásuk tükrében fogalmaz­ták meg mondanivalójukat. Abban valamennyien egyetértettek, hogy néhány, az unióhoz tartozó, de erede­tileg tradicionálisan perifé­riára szorult országokhoz ha­sonlóan, nekünk is lehet esé­lyünk a felzárkózásra, ha át­gondoltan használjuk ki az EU biztosította előnyöket. Nem szabadna ugyanis a tagsággal járó kötelezettsé­gektől való félelemre alapo­zott döntéseket hozni. Hi­szen jó pályázatok írásával ­Aranyág Immáron negyedik alka­lommal jelentkezett - a szo­kásokhoz híven anyák nap­ján - az MTV csátornáin az Aranyág. A beteg gyerme­kek, illetve gyermek-egész­ségügyi intézmények támo­gatását szolgáló jótékonysá­gi műsor alatt éjjel fél egyig felajánlott adományok összege 31 millió 460 ezer 166 forint, az árverésen 8 millió 243 forint gyűlt egy­be. Az idei műsor ismét azt bizonyította, hogy főként a kispénzű emberek adakoz­tak, hiszen a legtöbb fela­jánlás 1000 és 5000 forint között mozgott. A bérből és fizetésből élők - az idén is - az összegyűlt pénz 70 szá­zalékát adták. Ezúttal is tá­volmaradtak viszont azok a multinacionális cégek, ame­lyek reklámcélokra több százmilliót is költenek, de ha karitatív adakozásról van szó, nem jelentkeznek. Az Aranyág Alapítvány az ország valamennyi posta­hivatalában elhelyezte csekkjeit, amelyeken még adakozhatnak az Aranyágon keresztül a beteg gyerme­kek javára. K. K. igaz, ezek nem nélkülözhe­tik a nyelveket beszélő, kép­zett szakemberek köz­reműködését - több pénz juthatna az országba, mint amekkora össztget tagként fizetnünk kellene. Gondot okozhat viszont az, hogy mi­lyen mértékben sikerül tőkét „csalogatni" az ország keleti részibe. E gondolatkör heves vitát váltott ki a fiatalok között. Volt, aki szerint soha nem lehet teljes egyensúlyban minden régió. „Szerencsé­sebb lenne, ha az állam nem vonná el erőszakkal a bevé­teleket, hanem egyelőre - a csatlakozás közelsége miatt - hagyná azokat az adott te­rületen tovább gyarapodni" - hangsúlyozta Gábor, azzal együtt, hogy az uniós jog­szabályok betartásához nem elég a jó szándék, hanem pénz is kell a feltételek biz­tosításához. Mások szerint éppen ezért kell segíteni a fejletlenebb régiókat. Sőt: az EU törekvése is az, hogy megakadályozza a kevésbé fejlett térségek végleges „leszakadását". Kati azt emelte ki, hogy a hátrányosabb helyzetű térsé­gek segítése nélkül olyan hi­ányosságokkal kellene szá­molni, amelyek megkérdője­lezhetnék taggá válásunkat, illetve az uniós szabályok be nem tartása kizárhatná az EU piacairól például az Al­föld feldolgozó iparának bi­zonyos termékeit. István a mezőgazdaság támogatását külön is fontosnak tartaná, hiszen a korszerű nyugat-eu­rópai gazdaságokkal nem kelhetnek versenyre lóval, ekével a magyar gazdák. Er­re már most oda kell figyel­nie a politikusoknak, vala­mint az uniós szemlélettel rendelkező szakembereknek. „Az egyik legnehezebben teljesíthető EU-elvárásról, a környezetvédelem fokozatos fejlesztéséről sem mondha­tunk le" - vette át a szót Zol­tán. Ennek fontosságát min­denkiben tudatosítani kelle­ne, ahhoz, hogy az erre vo­natkozó mentességkérés majd ne túl hosszú időre szóljon. Ehhez a gondolat­hoz társulva Márta azon vé­leményének adott hangot, hogy az emberek zöme ér­dektelenül szemléli az ese­ményeket. Sajátos, rövid távra szóló, egyéni céljaik foglalkoztatják őket. A gon­dolkodás átformálása ezért sürgős feladat lenne, hiszen enélkül nem lesz könnyű dolga a Brüsszelben tárgyaló magyaroknak, akik között alkalmanként - ha vágya tel­jesül - tolmácsként szeretne maga is jelen lenni. Miután a régiószemlélet, a határvédelem, a szomszé­dos országokkal való kap­csolat kérdése is része a fej­lett Európához tartozás gon­dolatának, a beszélgetés so­rán erre is kitértünk. A Du­na-Maros-Kőrös-Tisza eu­rorégiós együttműködés Csongrád megyei kezdemé­nyezését éppen úgy pozití­van ítélték meg a hallgatók, mint az integrációs célokat szolgáló magyar külpoliti­kát. Ugyanakkor Attila rá­mutatott arra: amíg csupán a politikusok beszélnek a regi­onalitásról és nem a minden­napi élet bizonyítja annak meglétét, aligha lehetünk elégedettek. A határon túli magyarok viszont nagyon reményked­nek abban, hogy az anyaor­szággal kialakult jó kapcso­lat további fenntartásának nem lesznek akadályai. Ár­pád szerint - térségünkben ­ebben kulcsszerepet vállal­hat Szeged, ha az eddiginél erőteljesebben törekszik a régióközponti szerep elnye­résére. Társai ehhez hozzá­tették: a város - a földrajzi adottságai mellett - az itt felhalmozódott szellemi „tőke" jobb kihasználásával, egy nagyobb méretű uniós képzési centrum kialakításá­val akár jó esélyekkel is ko­pogtathatna az EU kapuján. N. Rácz Judit Újvári Edit gobelinké­peiböl nyílt kiállítás teg­nap kora este a JATE au­lájában. A művész első, önálló tárlatát - melyen válogatott, zsűrizett alko­tásait tárta a nagyközön­ség elé - Szörényi László irodalomtörténész egye­temi tanár nyitotta meg. Eleddig egyetlen kamara­kiállításon láthatta a közönség Újvári Edit gobelinképeit. Bár a művész önmagát a kezdők közé sorolja, a tegnap, a JA­TE aulájában megnyílt tárla­tára komoly, bemutatásra me­gérett anyagot hozott. A böl­csész végzettségű Újvári Edit a közelmúltban megjelent Szimbólumtár című kötet társszerkesztője, az ikonográ­fia tudományával, és Weöres Sándor költészetével is foglal­kozik. A művésszel a gobelin sajátosságairól beszélgettünk. • A gobelin nyújtotta le­hetőségek megkötöttsége talán ahhoz hasonlatos, amikor egy festő bal kezé­be fogja az ecsetet. Miért választotta mégis ezt a ki­fejezési formát? - Valóban, a gobelin nem tud kilépni a síkszerűségből, nem lehet áttörni az anyag korlátait. De éppen ez, vagyis a kötött rendszer, illetve maga az anyag, a fonal az, ami en­gem inspirál. A kihívás érde­kel: hogyan lehet ezzel a tech­nikával, ezzel az anyaggal al­kotni. A lehetőségek valóban szűkösek, és a munka elejétől a végéig rendszerben kell gondolkodni. De a műfaj kor­látai erényekké is válhatnak. Igaz, barokk arcképet nem le­het szőni, és egy olajfestmé­nyen ábrázolt íves mozdula­tok is eldarabolódnának a go­belinen. De maga az anyag, a textil, a fonál sok mindenért kárpótol. 9 Hogyan befolyásolják a témaválasztást a műfaj adottságai? - A kiállításon egyetlen fi­gurális alkotásom szerepel, mely a Veronika kendője cí­met viseli. Már maga a téma is kötődik a gobelinhez, hiszen azt a kendőt mintáztam meg, amellyel Veronika megtörölte Jézus arcát. Krisztus arcának lenyomata ott van a kendőn, és ezt az arcképet nyugodtam szőhettem meg, anélkül, hogy abba a hibába estem volna, hogy festményimitációt csiná­lok. Hiszen az arc lenyomata is síkszerű a kendőn. Ebben a munkámban egyébként föl­használtam az ókeresztény szimbolikát, és a kopt textíliák mintázatai is megjelennek az alkotáson. Régen megfogad­tam, hogy sohasem fogok fi­gurális gobelint készítem, ép­pen a műfaji korlátok miatt. Ám ez esetben maga a téma is kötődik a gobelinhez, ezért vállalkoztam a föladatra. A többi képemen elsősorban a növényvilág szépségeit igyek­szem megörökíteni. A szövés technikája alkalmas is erre. A Mandala című alkotásom pe­dig Weöres Sándor szellemi­ségéből merít. Amikor a Szimbólumtárat szerkesztet­tem, rá kellett jönnöm arra, hogy minden szócikkhez ille­ne egy-egy Weöres idézet. Ez nem véletlen, hiszen a költő az egyetemes mítoszvilág és kul­túra minden megnyilvánulásá­hoz kapcsolódott valamilyen formában. Ezt a szellemiséget próbálom megjeleníteni az én képi világomban is. • A már emlegetett műfaji korlátok kívánnak-e több­let erőfeszítést a befogadó­tól, a nézőtől is? - Bár a gobelin is ábrázo­lásművészet, nem vethető össze a festészettel vagy a szobrászattal. Ezektől az alko­tásoktól nem várható, hogy olyan impressziókat ébressze­nek a szemlélőben, mint egy festmény vagy egy szobor. A festészetben valóban szabad, kötetlen a vonaláramlás, ám a gobelinben az anyag is meg­szólal. A textil melegsége, a színek harmóniája az, ami elsősorban hat az emberekre, semmint a figuralitás. Kéri Barnabás POLITIKAI HIRDETÉS HOGY BIZTOSAN MAGYAR KEZBEN MARADJON A TERMŐFÖLD, SZAVAZZON A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUMRA! Jelöltjeink: Póda Jenő Balogh László Dr. Bartha László Murányi László MDF HOGY BIZTOSAN NE BETONOZZANAK BE CSALÁDONKÉNT 250 EZER FORINTOT A DUNÁBA, SZAVAZZON A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUMRA! Újvári Edit: „Az anyag is megszólal a képekből." (Fotó: Nagy László)

Next

/
Thumbnails
Contents