Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-08 / 107. szám
6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 1998. MÁJ. 8. • Útban Európába (4.) A fiatalok a csatlakozás hívei Hatan a hét közül - balról jobbra - Ligetfalvi Gábor, Pintácsi Katalin, Halasi István, Bácsi Zoltán, Kozma Márta és Tóth Árpád. (Fotó: Karnok Csaba) Dr. Szabó András is akadémikus • Munkatársunktól Tegnap közöltük a Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott szegedi tagjainak névsorát. A felsorolásból kimaradt dr. Szabó András másodállású egyetemi tanár, a JATE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Büntetőeljárásjogi Tanszékének oktatója, akit az akadémia levelező tagjának választottak. Henry Ford-díj • Budapest (MTI) A Nádasdy Alapítvány lett a Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért Díj ez évi hazai pályázatának győztese, míg az európai döntőben harmadik díjat kapott - jelentették be a Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepségen. A magyar zsűri további négy különdíjjal értékelte a hazai erőfeszítéseket a kulturális örökség és a természeti környezet kategóriában, közülük hármat egyenként félmillió forinttal jutalmaztak, egyet pedig diplomával. • Újvári Edit gobelinkiállítása „Nem lehel áttörni az anyag korlátait" A reményeink szerint néhány éven belül bekövetkező EU- csatlakozás sikere alapvetően függ attól is, hogy a ma még a közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók esélyt kapnak-e a kihívásokra való felkészülésre. Jó tudni: Csongrád megye az elsők között próbálta ezt elősegíteni. Igy - többek között - a JATE Európai Tanulmányi Központjában folyó képzés is már e célt szolgálja, a hallgatók pedig nagy érdeklődéssel vetették bele magukat az uniót érintő részletkérdések megismerésébe. Azt hiszem, ha a közvélemény előtt zajlott volna le az a beszélgetés, amelynek keretében európai uniós tanulmányokat folytató egyetemisták mondták el véleményüket hazánk integrációs esélyeiről, a várható gondokról, még a kétkedők is reménykedve tekintenének e jelentős esemény bekövetkezése elé. Beszélgetőpartnereim - Ligetfalvi Gábor (PhDhallgató, Sárvár), Pintácsi Katalin (olasz szakos, Nagykáta), Halasi István (történelem szakos, Kecskemét), Bácsi Zoltán (biotechnológus, Törökszentmiklós), Kozma Márta (német szakos, Szeged), Tóth Árpád (filozófia szakos, Szeged) és Vékony Attila (angol szakos, Szabadka) - ugyanis nemcsak reálisan, de céltudatos tenniakarásuk tükrében fogalmazták meg mondanivalójukat. Abban valamennyien egyetértettek, hogy néhány, az unióhoz tartozó, de eredetileg tradicionálisan perifériára szorult országokhoz hasonlóan, nekünk is lehet esélyünk a felzárkózásra, ha átgondoltan használjuk ki az EU biztosította előnyöket. Nem szabadna ugyanis a tagsággal járó kötelezettségektől való félelemre alapozott döntéseket hozni. Hiszen jó pályázatok írásával Aranyág Immáron negyedik alkalommal jelentkezett - a szokásokhoz híven anyák napján - az MTV csátornáin az Aranyág. A beteg gyermekek, illetve gyermek-egészségügyi intézmények támogatását szolgáló jótékonysági műsor alatt éjjel fél egyig felajánlott adományok összege 31 millió 460 ezer 166 forint, az árverésen 8 millió 243 forint gyűlt egybe. Az idei műsor ismét azt bizonyította, hogy főként a kispénzű emberek adakoztak, hiszen a legtöbb felajánlás 1000 és 5000 forint között mozgott. A bérből és fizetésből élők - az idén is - az összegyűlt pénz 70 százalékát adták. Ezúttal is távolmaradtak viszont azok a multinacionális cégek, amelyek reklámcélokra több százmilliót is költenek, de ha karitatív adakozásról van szó, nem jelentkeznek. Az Aranyág Alapítvány az ország valamennyi postahivatalában elhelyezte csekkjeit, amelyeken még adakozhatnak az Aranyágon keresztül a beteg gyermekek javára. K. K. igaz, ezek nem nélkülözhetik a nyelveket beszélő, képzett szakemberek közreműködését - több pénz juthatna az országba, mint amekkora össztget tagként fizetnünk kellene. Gondot okozhat viszont az, hogy milyen mértékben sikerül tőkét „csalogatni" az ország keleti részibe. E gondolatkör heves vitát váltott ki a fiatalok között. Volt, aki szerint soha nem lehet teljes egyensúlyban minden régió. „Szerencsésebb lenne, ha az állam nem vonná el erőszakkal a bevételeket, hanem egyelőre - a csatlakozás közelsége miatt - hagyná azokat az adott területen tovább gyarapodni" - hangsúlyozta Gábor, azzal együtt, hogy az uniós jogszabályok betartásához nem elég a jó szándék, hanem pénz is kell a feltételek biztosításához. Mások szerint éppen ezért kell segíteni a fejletlenebb régiókat. Sőt: az EU törekvése is az, hogy megakadályozza a kevésbé fejlett térségek végleges „leszakadását". Kati azt emelte ki, hogy a hátrányosabb helyzetű térségek segítése nélkül olyan hiányosságokkal kellene számolni, amelyek megkérdőjelezhetnék taggá válásunkat, illetve az uniós szabályok be nem tartása kizárhatná az EU piacairól például az Alföld feldolgozó iparának bizonyos termékeit. István a mezőgazdaság támogatását külön is fontosnak tartaná, hiszen a korszerű nyugat-európai gazdaságokkal nem kelhetnek versenyre lóval, ekével a magyar gazdák. Erre már most oda kell figyelnie a politikusoknak, valamint az uniós szemlélettel rendelkező szakembereknek. „Az egyik legnehezebben teljesíthető EU-elvárásról, a környezetvédelem fokozatos fejlesztéséről sem mondhatunk le" - vette át a szót Zoltán. Ennek fontosságát mindenkiben tudatosítani kellene, ahhoz, hogy az erre vonatkozó mentességkérés majd ne túl hosszú időre szóljon. Ehhez a gondolathoz társulva Márta azon véleményének adott hangot, hogy az emberek zöme érdektelenül szemléli az eseményeket. Sajátos, rövid távra szóló, egyéni céljaik foglalkoztatják őket. A gondolkodás átformálása ezért sürgős feladat lenne, hiszen enélkül nem lesz könnyű dolga a Brüsszelben tárgyaló magyaroknak, akik között alkalmanként - ha vágya teljesül - tolmácsként szeretne maga is jelen lenni. Miután a régiószemlélet, a határvédelem, a szomszédos országokkal való kapcsolat kérdése is része a fejlett Európához tartozás gondolatának, a beszélgetés során erre is kitértünk. A Duna-Maros-Kőrös-Tisza eurorégiós együttműködés Csongrád megyei kezdeményezését éppen úgy pozitívan ítélték meg a hallgatók, mint az integrációs célokat szolgáló magyar külpolitikát. Ugyanakkor Attila rámutatott arra: amíg csupán a politikusok beszélnek a regionalitásról és nem a mindennapi élet bizonyítja annak meglétét, aligha lehetünk elégedettek. A határon túli magyarok viszont nagyon reménykednek abban, hogy az anyaországgal kialakult jó kapcsolat további fenntartásának nem lesznek akadályai. Árpád szerint - térségünkben ebben kulcsszerepet vállalhat Szeged, ha az eddiginél erőteljesebben törekszik a régióközponti szerep elnyerésére. Társai ehhez hozzátették: a város - a földrajzi adottságai mellett - az itt felhalmozódott szellemi „tőke" jobb kihasználásával, egy nagyobb méretű uniós képzési centrum kialakításával akár jó esélyekkel is kopogtathatna az EU kapuján. N. Rácz Judit Újvári Edit gobelinképeiböl nyílt kiállítás tegnap kora este a JATE aulájában. A művész első, önálló tárlatát - melyen válogatott, zsűrizett alkotásait tárta a nagyközönség elé - Szörényi László irodalomtörténész egyetemi tanár nyitotta meg. Eleddig egyetlen kamarakiállításon láthatta a közönség Újvári Edit gobelinképeit. Bár a művész önmagát a kezdők közé sorolja, a tegnap, a JATE aulájában megnyílt tárlatára komoly, bemutatásra megérett anyagot hozott. A bölcsész végzettségű Újvári Edit a közelmúltban megjelent Szimbólumtár című kötet társszerkesztője, az ikonográfia tudományával, és Weöres Sándor költészetével is foglalkozik. A művésszel a gobelin sajátosságairól beszélgettünk. • A gobelin nyújtotta lehetőségek megkötöttsége talán ahhoz hasonlatos, amikor egy festő bal kezébe fogja az ecsetet. Miért választotta mégis ezt a kifejezési formát? - Valóban, a gobelin nem tud kilépni a síkszerűségből, nem lehet áttörni az anyag korlátait. De éppen ez, vagyis a kötött rendszer, illetve maga az anyag, a fonal az, ami engem inspirál. A kihívás érdekel: hogyan lehet ezzel a technikával, ezzel az anyaggal alkotni. A lehetőségek valóban szűkösek, és a munka elejétől a végéig rendszerben kell gondolkodni. De a műfaj korlátai erényekké is válhatnak. Igaz, barokk arcképet nem lehet szőni, és egy olajfestményen ábrázolt íves mozdulatok is eldarabolódnának a gobelinen. De maga az anyag, a textil, a fonál sok mindenért kárpótol. 9 Hogyan befolyásolják a témaválasztást a műfaj adottságai? - A kiállításon egyetlen figurális alkotásom szerepel, mely a Veronika kendője címet viseli. Már maga a téma is kötődik a gobelinhez, hiszen azt a kendőt mintáztam meg, amellyel Veronika megtörölte Jézus arcát. Krisztus arcának lenyomata ott van a kendőn, és ezt az arcképet nyugodtam szőhettem meg, anélkül, hogy abba a hibába estem volna, hogy festményimitációt csinálok. Hiszen az arc lenyomata is síkszerű a kendőn. Ebben a munkámban egyébként fölhasználtam az ókeresztény szimbolikát, és a kopt textíliák mintázatai is megjelennek az alkotáson. Régen megfogadtam, hogy sohasem fogok figurális gobelint készítem, éppen a műfaji korlátok miatt. Ám ez esetben maga a téma is kötődik a gobelinhez, ezért vállalkoztam a föladatra. A többi képemen elsősorban a növényvilág szépségeit igyekszem megörökíteni. A szövés technikája alkalmas is erre. A Mandala című alkotásom pedig Weöres Sándor szellemiségéből merít. Amikor a Szimbólumtárat szerkesztettem, rá kellett jönnöm arra, hogy minden szócikkhez illene egy-egy Weöres idézet. Ez nem véletlen, hiszen a költő az egyetemes mítoszvilág és kultúra minden megnyilvánulásához kapcsolódott valamilyen formában. Ezt a szellemiséget próbálom megjeleníteni az én képi világomban is. • A már emlegetett műfaji korlátok kívánnak-e többlet erőfeszítést a befogadótól, a nézőtől is? - Bár a gobelin is ábrázolásművészet, nem vethető össze a festészettel vagy a szobrászattal. Ezektől az alkotásoktól nem várható, hogy olyan impressziókat ébresszenek a szemlélőben, mint egy festmény vagy egy szobor. A festészetben valóban szabad, kötetlen a vonaláramlás, ám a gobelinben az anyag is megszólal. A textil melegsége, a színek harmóniája az, ami elsősorban hat az emberekre, semmint a figuralitás. Kéri Barnabás POLITIKAI HIRDETÉS HOGY BIZTOSAN MAGYAR KEZBEN MARADJON A TERMŐFÖLD, SZAVAZZON A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUMRA! Jelöltjeink: Póda Jenő Balogh László Dr. Bartha László Murányi László MDF HOGY BIZTOSAN NE BETONOZZANAK BE CSALÁDONKÉNT 250 EZER FORINTOT A DUNÁBA, SZAVAZZON A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUMRA! Újvári Edit: „Az anyag is megszólal a képekből." (Fotó: Nagy László)