Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-06 / 105. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁJ. 7. A HELYZET 7 Emelkedtek a mezőgazdasági árak • Budapest (MTI) A mezőgazdasági termékek árszínvonala 2,1 százalékkal emelkedett márciusban az előző hónaphoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden Budapesten. A KSH gyorsjelentése szerint az előző év márciusához képest a mezőgazdasági termelói árak átlagosan 13,2 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Az idén márciusban a növényi termékek ára 6 százalékkal, az élő állatok és állati termékek árszintje 2,8 százalékkal emelkedett februárhoz képest. Egy év alatt a növényi termékek ára 10 százalékkal, az élő állatok és állati termékek ára 17,9 százalékkal nőtt márciusban. • Deszk és Szőreg között Kerékpórútra: millió Az országban 55 önkormányzat nyújtott be pályázatot kerékpárút-, 93 pedig járda építésére. A szakminisztérum tárcaközi bizottság 18 önkormányzat kérelmét fogadta el és összesen 205,9 millió forintot ad az idén az építésekre az útalapból. Ebből a deszkiek 35 milliót kapnak, hogy elkészülhessen a Szőreget és Deszket összekötő kerékpárút. Szegedről, a 43-as főút mentén már egészen a szőregi Hősök teréig lehet eljutni kerékpárral. Egyre többen szeretnének azonban tovább is kerekezni, de a KRESZ előírása szerint nem hajthatnak rá a főútra, ezért kénytelenek szabálytalankodni vagy az út menti földeken bukdácsolni egészen Deszkig. A deszki önkormányzat az év elején pályázatot adott be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz, hogy anyagi támogatást kérjen a közel 50 millió forintos beruházáshoz. A tárcaközi bizottság döntése alapján 35 milliót kapunk az építésre tájékoztatta lapunkat Simicz József polgármester. A hiányzó 15 millió harmadát Szegedet, a fönnmaradó összeget pedig Deszk önkormányzata állja. A-deszki szakkórházig elérő, 3,6 kilométer hosszú kerékpárutat a szeptember elején megrendezendő falunapon szeretné átadni a polgármester a nagyközönségnek. Az avatóünnepségen a deszki és a szőregi lakosok között ötven darab „bicajt" sorsolnak ki, hogy ezzel is fokozzák a kerékpározó kedvet. K. T. Játszani is engedd ••• • Munkatársunktól Szegeden közel 230 játszótér „várja" a gyerekeket. Ezek jelentős része a panelnegyedekkel egyidőben, az 1970-es években épült, mára jelentősen elavultak és tönkrementek. A játszóterek esetleges számbeli csökkentését látványos minőségi javulással szeretné ellensúlyozni a Szegedi Környezetgazdálkodási kht. Terveikben zárt, többgenerációs játszóterek szerepelnek, melyeken állandó felügyelet mellett, kulturált körülmények között tudnák eltölteni a szülők és a gyermekek a szabadidejüket. Egy ilyen elképzelt, jövőbéli játszóteret mutat be a kht. a , Játszani is engedd..." elnevezésű kiállításán. A játszószereket május 7-9. között lehet megtekinteni és kipróbálni Szegeden, a Kodály téri Altalános Iskola előtti területen. Szakmák - nagyító alatt • Munkatársunktól Azokat a középiskolás és pályakezdő fiatalok, akik érdeklődnek a közgazdasági és pénzügyi jellegű szakmák iránt, ma délután három órakor várják a Munkaügyi Központ foglalkoztatási információs tanácsadójában (Szeged, Felhő u. 17.). Hődör László közgazdász tanár vezetésével a fiatalok megismerhetik a pénzügyi- és banki ügyintéző, valamint a bróker szakma sajátosságait. A Weöres-hét eredményei • Munkatársunktól Áprilisban rendezte meg a Weöres Sándor Általános Iskola a vetélkedőkkel egybekötött Weöres-hetet, melynek keretében több városi versenyt is lebonyolítottak. Az „Illusztrációk Weöres Sándor-versekhez" verseny győztesei az alsó tagozatosok közül: 1. Cangosz Antónia (JGYTF Gyak. Ált. Isk.); 2. Balogh Enikő (Gedói Ált. Isk.); 3. Horváth Alexandra (Rókusi 1. Sz. Ált. Isk.) és Szedlacsek Emese (Gedói Ált. Isk.). Különdíjat nyert Vass Mária (Napos Úti Ált. Isk.) és Erdei Lilla (Gedói Ált. Isk.). Az 5-6. osztályosok kategóriájában: 1. Tenki Szabolcs (Gedói Ált. Isk.); 2. Gyulai Gábor (Weöres S. Ált. Isk.); 3. Börcsök Erzsébet (Napos Úti Ált. Isk.) és Szűcs Balázs (Weöres S. Ált. Isk.). A 7-8. osztályosok között csak két díjat adott a zsűri: 1. Béres Pálma (Arany J. Ált. Isk.); 2. Csanádi Eszter (Weöres S. Ált. Isk.). • Közösségi szemmel - az egyén érdekében Magyar gazdák, ne aggódjatok! A gazdáknak sok jót hozhat az EU. (Fotó: Gyenes Kálmán) Sokkal jobb a magyar mezőgazdaság helyzete, mint azt Magyarországon gondolják - mondotta Dzsingisz Gábor, a holland parlament magyar származású képviselője. A politikus szerint hazánkban földbankra és múködó területfejlesztésre lenne szükségünk, s ezzel együtt Magyarország agrárgazdasága sokat nyerhet a csatlakozással, többek között azért, mert a mi alacsony árainkon már nem kell tovább alakítani, nem úgy, mint az uniós tagországokban. A mezőgazdaság reformja éppen ezért vált ki nagy tiltakozást az EU farmerjei körében. • Képviselő úr! Az uniós csatlakozás mezőgazdaságra vonatkozó fejezeteivel kapcsolatban sok kérdés merül fel magyar gazdákban. Például az, hogy a meglehetősen nehéz helyzetben lévő magyar mezőgazdaság szereplői bírják-e majd a versenyt a jóval módosabb nyugateurópaifarmerekkel? - A magyar mezőgazdaság helyzete sokkal jobb, mint azt Magyarországon gondolják. Az egész európai mezőgazdasági politika hatalmas változás előtt áll. A jelenlegi helyzet az, hogy az EU 100 milliárd ecu-s költségvetési kiadásainak felét a mezőgazdaságra fordítja. Már most megfigyelhető, hogy az 50 milliárdos ráfordítás fele nem az árutermelés közvetlen támogatására „megy el", hanem más, szociális címen kerül a gazdákhoz a pénz. Például, aki nem vet be egy bizonyos teriiletet, az kap ezért kártérítést. Az EU vezetői tehát az életszínvonal fenntartását akarják biztosítani anélkül, hogy a termelést serkentenék. Garantálom önöknek azt, hogy a változás tovább folytatódik Dzsingisz Gáborf a holland magyar Gábor Dzsingisz magyar származású holland politikus. Tökéletesen beszél magyarul, és európai úriember módjára viselkedik, akinél a késés nem bocsánatos bűn. A holland parlament tagja, kereszténydemokrata színekben. Amikor pártja kormányzott, 1990 és 1994 között, akkor mezőgazdasági államtitkár volt, most pártja agrárszakértője. A hírek szerint tudását hamarosan Magyarország javára is kamatoztatni tudja. Dzsingisz Gáborral a holland parlament épületében találkoztunk, a képviselő az egyik meeting roomban maga szolgálta fel a kávét, majd pár perc után - elnézést kérve - sietve távozott: az éppen zajló parlamenti ülés egyik napirendi pontja érdekelte. A tárgyalóteremben egyébként nem uralkodott zsúfoltság: öt párt szóvivője ült bent, akik egymást hallgatták. „Másképp nem működne a dolog" - kommentálta a létszámot Dzsingisz Gábor, és várta a kérdéseket. ebben az irányban. A magyar árszínvonal sokkal kedvezőbb, mint az EU-n belüli, mert közelebb áll a világpiaci nívóhoz. így azokra a bonyolult műveletekre, amelyeket az EU-ban végre kell hajtani, Magyarországon már nem lesz szükség. Ámikor mezőgazdasági államtitkár voltam, a tanácsadóim borzasztóan aggódtak a közép-európaiak csatlakozása miatt, mert túltermeléstől, olcsó áruktól tartottak. Én ezen csak mosolyogtam, s nekem lett igazam. A berlini fal lebontása, s a demokráciák létrejötte után ebből a térségből óriási kereslet mutatkozott a nyugati mezőgazdasági termékek iránt, fordítva viszont alig volt árumozgás. A magyar mezőgazdaság termelése szédületesen visszazuhant, éppen ez ellenkezője történt annak, mint amit a szakemberek vártak. Bankár barátaimtól megkérdeztem, miért van ez fgy. Ők azt mondták, hogy ez addig így fog maradni, amfg a magyar föld értéke nem kerül be a normális gazdasági értékrendszerbe. Amikor ez megtörténik, akkor a bankok hajlandók lesznek finanszírozni a befektetések. Csak fgy lehet fellendíteni a magyar mezőgazdaságot, hiszen nagyon komoly befektetésekre van szükség. A magyar földnek most nincs értéke, senki sem tudja, hogy mi lesz vele, el lehet-e majd adni, s ilyen alapon a bankok nem hajlandók finanszírozni. • A nyugati befektetőknek a termőföld tulajdonára volna szükség, vagy pedig csak az oda invesztált pénzt akarják biztonságban tudni? - Egy bank egy normális gazdasági rendszerben nem hajlandó kölcsönt adni, ha nem tud szabadon rendelkezni a vagyonnal. S ez most nem lehetséges, mert nem lehet szabadon kereskedni a magyar földdel. Amíg ez a blokád létezik, a bankok nem érdekeltek a befektetésben, hiszen nincs garancia. Látni kell azt, hogy a magyar föld értéke jelenleg 1/40-ede a holland föld értékének. Egy hektár holland föld ára 20-40 ezer ecu. Ha elindul az európai fejlődés, akkor mindenki a magyar föld óriási értékemelkedésére számit. • Az értéknövekedésből származó többletet mire kellene fordítani, hogyan kell ezt felhasználni? - Nem olyan régen azt javasoltam, hogy átmeneti időre, 10-20 évre, alakítsanak egy magyar földbankot, amelynek kizárólagos joga lenne a föld szabad adásvétele. Az tgy képződött árkülönbséget pedig fordítsák a magyar mezőgazdaság fejlesztésére. Ez a javaslat nem ütközik EU-jogszabályokba, s egy ilyen technikával egyenletes áremelkedés alakulna ki, amelynek többletértéke visszaforogna a magyar gazdaságba, hiszen éppen ez lenne a magyar földbank legfőbb kötelezettsége. Húsz év után erre már nem lesz szükség, viszont így ki lehet küszöbölni a spekulánsokat, a munka nélkül meggazdagodni akarókat. Ehhez merész politikusokra és a közvélemény támogatására van szükség. • Csakhogy a magyar közvélemény most azon az állásponton van, hogy a magyar föld nem eladó. -Én azt javaslom, hogy a magyar föld tökéletesen eladható legyen, de a többletértéket a magyar nemzet kapja. Ha a földbank eladja a földet, az igen jelentós hasznot be kell fektetnie a magyar mezőgazdaság fejlesztésére. Ez szenzációs terv. • Várható-e, hogy ez a javaslat a csatlakozási tárgyalásokon előkerül? - Fogalmam sincs. Én ezt a magyar parlamentben már elmondtam egy konferencián, s a mezőgazdasági miniszterük nagy érdeklődéssel fogadta az ötletet. A magyar fejlődés záloga, hogy a föld értékét bevigyék a gazdaságba, hiszen csak így lehet befektetni. Ilyen egyszerű, s ilyen szép a dolog. Tehát valamit csinálni kell, mert az nem működik, hogy remek a föld, szenzációsak a parasztemberek, kiváló a kutatógárda, csak éppen nem történik semmi. Az sem tartható, hogy a magyar mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemből 7 százalék körüli, holott játszva lehetne ez akár 10-15 százalékos is. Ehhez komoly politikai döntésekre van szükség a nemzet és a magánemberek érdekében. • Ha már itt tartunk, mekkora támogatásra számíthat a magyar mezőgazdaság? - Jelenlegi összegekkel számolva 2,4 milliárd ECU-t kellene Magyarországnak adni. A Magyar Tudományos Akadémia egyik dokumentumából viszont az derült ki, hogy a magyar fél 3-500 milliónál többet pillanatnyilag nem tudna „megemészteni". Gondolom, ezzel a magyar delegáció is tisztában van, de reményekre ad okot, hogy a magyar fél nagyon jól tárgyal, s ezt Brüsszelben is tudják. 9 Az új tagállamok dotálása viszont uniós tiltakozást váltott ki. Hogyan kell ezzel számolnunk? - Ezt meg kell szokni, ez játék. Mindig mindenki minden ellen tiltakozik, ez hozzátartozik a színdarabhoz. A nagy ellenkezések után lassan, de biztosan kialakulnak a megoldások. Az EU igazi arca egyfajta szolidaritási közösség. Elítélendő, ha egy ország pitiáner argumentumok mentén gondolkozik, s a végén úgysem ez lesz a döntő. Az elmaradottabb régiók fejlesztése mindenkinek az érdeke, ezt kell belátni. Ami már Magyarországon múlik: mindenképpen kell egy területrendezési törvény... • Van ilyen Magyarországon... - A holland sikernek viszont ez a titka. Évente 350 millió guldent fektetünk ebbe a programba, s már negyven éve simán működik. Lényege a következő: mondjuk egy 20 ezer hektáros terület parasztgazdái megállapodnak abban, hogy kidolgoznak egy 15 éves fejlesztési tervet, s aztán újra elosztják a földet. így lehet elérni, hogy egy gazdának egy helyen legyen az összes, időközben esetleg máshol megszerzett földje. Ezzel évi négyszázalékos produktumnövekedést lehet elérni, ezzel válik rendkívül modernné a holland mezőgazdaság. Ez a módszer nem tilos az EUban, s Magyarországon is érdekes téma lehet. A siker érdekében közösen kell dolgozni, önkéntes kooperatív rendszer formájában. Ez óriási előnyt jelent a kisebb gazdaságokkal szemben. A lengyel gazdaságnak éppen ez a legnagyobb problémája: nem tudják megérteni, hogy sokkal nagyobb távlatokban kell gondolkozniuk, ha modernizálni akarnak. Magyarországon erről szinte beszélni sem lehet, annyira félnek tőle az emberek. El kell hinni, meg kell győződni arról, hogy a közösségi megoldás, a közösségi szellem gazdasági többletet hoz. Aratö László Megöltek egy ukrán üzletembert • Budapest (MTI) Hétfőn este Budapesten több lövéssel megöltek egy ukrán üzletembert. A rendőrség kedd reggeli tájékoztatása szerint kevéssel este ttz óra előtt a XII. kerület Thomán István utca 8. számú ház előtt álló személygépkocsijában, egy Volkswagen Passatban ismeretlen tettes négy fejlövéssel végzett a 28 éves ukrán állampolgárral. A rendőrséget a lakók riasztották, miután tompa puffanásokat hallottak az éjszakában. A helyszíni szemle során a fegyverszakértők megállapították: a férfi életét kioltó fegyverhez 9 milliméteres Parabellum típusú lőszert használtak. Állásbörze az • DM-információ A Munkaügyi Központ Útkereső cfmű adását holnap délután ismét hallhatják, 16 és 17 óra között, a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának hullámhosszán. Jól jár-e az, aki alkalmi munkavállalalói könyvet vált? Erre a kérdére kaphatnak választ a műsorban, ahol a szokásokhoz híven ezúttal is lesz állásbör-