Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-06 / 105. szám

SZERDA, 1998. MÁJ. 6. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Díszburkolat. T. T. (neve, telefonszáma szerkesztőségünkben) jobban örülne, ha a Kárász utca díszburkolata helyett a klebelsbergtelepi járdát javítanák ki, mert most esős időben bokáig érő vízben gázolnak az arra járók, vagy kénytelenek a kocsiúton gyalogolni. - B. T. sem kimondottan díszburkolatpárti: úgy látja, tele a város rossz utakkal, a villamossínek mentén hullámos az aszfalt. Úgy véli, aki ilyen emléket akar magának állítani, az saját zsebből, ne pedig közpénzből fedezze a költségeket. Kié a skót juhász? T. Á. is látta a fölsővárosi „lila" iskola előtt heverészni a tegnapi Csörögben szereplő skót juhász kutyát. Talán az eb gazdája is fölfigyel a két híradásra. Zenebona. V. Z. (aki szintén csak bizalmasan mutatkozott be) örült a Vigadó háromnapos feltámadásának, annak viszont kevésbé, hogy a környéken hajnali három, másnap pedig két óráig nem bírtak aludni a muzsikaszó miatt. PANNON GSM '"M Ki élvaaal. 1969 1972 1975 1978 1984 1987 1990 1994 • Túl a hatszázadik veseátültetésen Minden Szegeden kezdődött Album • Munkatársunktól A Globe Tv Album című portrésorozatának következő vendége: Nóvák András festőművész. A filmet ma este 22 órától láthatják a Telin csatornán. A festőművésszel a sorozat szerkesztője, Pacsika Emília beszélget. Szeged, vásár, város • Munkatársunktól Dr. Katona András, a Szegedi Nemzetközi Ipari Vásár igazgatója lesz a Közéleti Kávéház találkozósorozatának mai vendége 18 órától a Royal Szállóban. Beszélgetőtárs: Dlusztus Imre, a Délmagyarország főszerkesztője. Puttó, Panja és vendégeik • Munkatársunktól Kortárs táncművészeti előadást tartanak ma 20.30kor a szegedi régi zsinagógában. A MASZK egyesület vendégeként a Szegedi Kortárs Balett egykori művészei, Juhos István, Panja Fladerer, Valentina de Piante és Giuliana Urciuoli lépnek fel saját koreográfiájú darabjukkal. Zene: Lázár Zsigmond, jelmez: Ingrid Göttlicher, látvány és fény: Puttó. Esély? Egyenlőség? • DM-információ Az MTA szegedi területi bizottsága gyermekintézmények mentálhigiénés munkabizottsága, a Dél-Magyaroszági Civil Szervezetek Szövetsége, valamint a Gyermeksors Alapítvány szervezésében kedden konferenciát rendeztek Esély? Egyenlőség? Esélyegyenlőség! címmel az Akadémia szegedi székházában. A rendezvény előadói a fiatalok, illetve a nők esélyeiről, a lehetőségek javításáról szóltak. Matild és a Yam • Munkatársunktól Ma, szerdán este ismét Szegeden lép fel Matild és Yam Együttes. A jazzos elemekkel átszőtt rockzenét játszó zenekar vendége Bubik István színész lesz, aki prózai betétek mellett ízelítőt ad az afrikai népzenéből is. A koncert a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében, 19 órakor kezdődik. Csecsemögondozé I fiatalok • DM-információ A közelmúltban megrendezett csecsemőgondozási vöröskeresztes városi versenyen a 10-14 éves korosztályban első lett a Kodály Téri Altalános Iskola csapata, amelyek tagjai: Mészáros Emma, Újszászi Mónika, Szöllősi Nóra, felkészítő: Dénes Mónika védőnő. A második helyezést a Rókus Il-es, a harmadikat a Tatján III-as Altalános Iskola csapata szerezte meg. A megyei versenyen a 10-14 éves korosztályt a Kodály tériek, a 14-18 éves korosztályt a Deák Ferenc Gimnázium csapata képviseli. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Nyilas Péterrel oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra, vasárnap pedig 14- 15 óra között hívható a 06-20-432-663as rádiótelefonon. Elveszett tárgyakat kereső, talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirdetésfelvétel: 8-18 óráig a 0680-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. A várakozási listán lévők és a veseátültetettek számának alakulása 1969-94 között Dorozsma: gyerekekkel - a drogról Újvári Zsolt beszélget a gyerekekkel. (Fotó: Gyenes Kálmán) A megelőzés sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, mint az elvonókúra, ezért nem árt, ha már a gyerekek is megismerkednek a kábítószerek káros hatásaival. Ennek a jegyében tartott előadást tegnap az „S. O. S. Egyesület a szenvedélybetegekért" szegedi csoportja a dorozsmai tornacsarnokban hetedikeseknek és nyolcadikosoknak. Nem tiltani akarok, csupán a drogok igazi arcát szeretném bemutatni - mondta Németh Zoltán, az egyesület alelnöke. Három tényező miatt minősül valami kábítószernek: az ember lelkére hat, függőséget okoz és hosszútávon megváltoztatja a személyiséget. A fogyasztás a kíváncsisággal kezdődik. Eleinte csak kipróbálja az illető az anyagot, alkalmanként újból használja, s végül nem tud nélküle élni. Sokan csak a különféle drogokat mondják kábítószernek, pedig a cigaretta, az alkohol, sőt a tv, a videojátékok és a techno-zene is szenvedéllyé válhat. Aki egy doboz „cigit" füstöl el naponta, az körülbelül 11 évet vesz el az életéből. Égy totális berúgás során nagyjából egymillió agysejtjének mondhat búcsút az ember. Újvári Zsolt, az egyesület kecskeméti csoportjának vezetője kérdezgette a továbbiakban gyerekeket. A hetvenfőnyi gyereksereg igen tájékozottnak bizonyult e témákban, hiszen egy-egy kérdésre több kéz is a magasba lendült, s már mondták is a megfelelő válaszokat. A leszokásról igen eltérőek voltak a vélemények. Az egyik fiú szerint szinte nem ér semmit az elvonókúra, ha a páciens maga nem akar leszokni. Mások azt hangoztatták, hogy hiába szeretne valaki felhagyni a fogyasztással, ha a társasága újból és újból belehajszolja a további adagokba. A körbeadott színes prospektusok - melyek tabletták és LSD-bélyegek egész kavalkádját ábrázolták - segítségével a gyerekek az utcán és a diszkókban talán könnyebben „kiszúrhatják" a felkínált drazsékat, s azonnal visszautasíthatják a kínálást. A kétórás előadás végén egy volt drogos, egy makói fiatalember mesélte el a kábítószerre való rá-, illetve leszokását. Az egyik ismerőse unszolására próbálta ki először az „anyagot". Diszkóba menet bevett egy fél Extasy-tablettát, majd a későbbiekben már Speedet és egyéb szereket is használt. A családjával, a munkatársaival fél év alatt megromlott a kapcsolata, ingerülté vált és szétszórt lett. Másfél éve azonban már nem vesz magához semmilyen szert sem. Nem járt elvonókúrákra, nem keresett menedéket valamilyen szektánál, csak a saját önuralmának köszönhette, hogy leszokott. Érezte, hogy belül kezd „szétesni", a környezete elfordult tőle, ezért megállj parancsolt a drognak. És sikerült neki. K. T. Vaklárma a mentősöknél • Munkatársunktól Nem kis riadalmat okozott három, egymást követő telefonhívás tegnap, amelyek a szegedi mentőállomásra futottak be. Az ismeretlen telefonáló mindhárom alkalommal azt közölte az ügyeletessel, hogy az egyik mentőautó aljára bombát helyeztek el. Azonnal értesítették a rendőrséget, majd körülzárták a környéket. A Kossuth Lajos sugárutat félszélességben lezárták, a Szilágyi utcából pedig egy időre kitiltották a gyalogosforgalmat is. Szerencsére ez a bejelentés is vaklármának bizonyult, bombát nem találtak a szakemberek a mentőállomáson. Dl várakozási listán lévák száma 1 veseátültetettek száma A 48 éves kecskeméti férfi néhány napja kapott új vesét. (Fotó: Nagy László) Április 29-én történt a 600. veseátültetés a SZOTE Sebészeti Klinikája transzplantációs osztályán, ahol annak idején, 1962-ben, az országban elsőként végeztek vesetranszplantációt. Az újságok címlapjára nem került, világviszonylatban is jelentős orvosi beavatkozást hosszú idő után követte a folytatás. Közel 20 évvel később, 1979-ben indult újra Szegeden a vesetranszplantáció. Az első esztendőben mindössze 2, tavaly már 55 átültetést végeztek a dél-magyaroszági régió centrumában, ahol ugyanazzal a problémával, nevezetesen a donorhiánnyal küszködnek az orvosok. A Rajnától keletre elsőként a szegedi orvostudományi egyetem sebészeti klinikáján végeztek veseátültetést 1962-ben. A dr. Németh András vezette operatőr csoport Európában harmincadiként hajtott végre vesetranszplantációt egy huszonéves fiatalemberen. A beteg 79 nappal élte túl a beültetést, párizsi sorstársa - akin René Küss párizsi professzor végzett műtétet mindössze három héttel élte túl. René Küss sikeres átültetése a világ nagy lapjainak címoldalaira került, Németh Andrást '56-os politikai múltja és a budapesti kollegák szakmai féltékenysége miatt nem „sztárolhatta" a magyarországi sajtó - emlékszik vissza a hazai vesetranszplantáció kezdetére, dr. Szenohradszky Pál, akivel abból az alkalomból beszélgettünk, hogy április 29én hajtották végre a 600. veseátültetést a SZOTE Sebészeti Klinikájának transzplantációs osztályán. Az 1962-es átültetést hosszú-hosszú szünet követte, mígnem közel húsz évvel később, 1979-ben indult újra vagy inkább folytatódott a SZOTE-n a szegedi történet, Csajbók Ernő és Szenohradszky Pál „főszereplésével". Előbbi ma a vásárhelyi kórházban dolgozik, Szenohradszky 'irányítja a transzplantációs osztályt, így emlékszik az újrakezdésre. - '79 októberében indult a munka. Akkor még a Debrecentől Zalaegerszegig terjedő terület, a teljes déli országrész tartozott hozzánk, az ország északi fele pedig a pesti transzplantációs centrumhoz. Ma négy megye Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Szolnok - az ellátandó területünk, azaz a dél-magyarországi régió. Az első esztendőben két átültetést végeztünk, később hatot, nyolcat, tizet évente, tavaly 55-öt. Szenohradszky doktor a 18 év alatt elvégzett beültetések túlélési mutatóit éppoly pontosan rögzítette, mint az évente operáltak minden más lényeges adatát. A 600 beültetés után elvégzett értékelés szerint: 10 beültetésből egy év után 8-9 vese működött, 5 év elteltével 10-ből 6 új vese funkcionál. A jónak mondható túlélési mutatók ellenére sem megnyugtató a hazai, s ezen belül a szegedi vesetranszplantáció helyzete. Ennek megvilágítására kis számtanórát tart a szegedi vesecentrum vezetője. - Pillanatnyilag 3000 beteg él művesén, azaz állandó és folyamatos dialíziskezeléssel tud csak életben maradni. Közülük 900-an várnak új vesére. Ezzel szemben tavaly 316 veseátültetést végeztek el Magyarország négy transzplantációs központjában. Egymillió lakosra 30 veseátültetés „jut" nálunk, Európa fejlett országaiban 45. A szegedi centrum országos viszonylatban a legjobb arányt mondhatja magáénak, hiszen körzetünkben, az 1,7 millió lakosú Dél-Magyarországon, tavaly 55 átültetést végeztünk, ami azt jelenti, hogy egymillió emberre, az országos átlagnál több, 33 transzplantáció jutott. Az elégtelen számú átültetések oka már unalomig ismételt: a donorhiány, ami alapvetően abból fakad, hogy a honi 150 kórházból mindössze 36 jelenti a transzplantációs központoknak, ha betegénél beáll az agyhalál, azaz a potenciális donor rendelkezésre áll. A transzplantőrök nem értik, hogy a kórházak zömében kivéve azokat, amelyekben nincsenek meg a feltételek a szervkivételre - miért nem állnak az élet oldalára? - Esetükben csak szakmai nihilizmusra gondolhatok - mondja Szenohradszky Pál -, kivált azért, mert más, netán anyagi okokra nem hivatkozhatnak, hiszen a társadalombiztosítás 100 ezer forintot fizet a kórháznak, ha .donort jelent. Ha a donorkórházak köre bővülne, akkor nem lenne 900 főt számláló várólista az országban. Növelhetéi lenne a vesetranszplantációk száma, ha a Svájchoz hasonlóan, nálunk is meghonosodna az úgynevezett élődonoros veseátültetés - vetem közbe. Ezzel Szenohradszky doktor is egyetért, bár hozzáteszi, az új egészségügyi törvény a korábbinál szigorúbban szabályozza ezt, hiszen míg a régi rendelet élő donor esetén nem határozta meg a rokonsági fokot, addig az új egészségügyi törvény szigorúbb, rögzíti: kizárólag a beteg genetikai rokonai vagy a vele érzelmileg szoros kapcsolatban állók - házas- illetve élettársak - adhatnak vesét neki. Ez persze nem záija ki, hogy anya, apa, férj, feleség, gyerek ne segíthetne hozzátartozóján, de sajnos nálunk ez még nem szokványos. Ehhez annyit tehetünk: vélhetően az igazi áttörést a vesetranszplantáció területén az állati vese, jelesül a sertésvese emberbe történő beültetése hozza meg. S ez nem is oly távoli jövő, hiszen Angliában biztató kísérletek folynak e téren. Addig azonban halott vagy élő donorra van szüksége a veseelégtelenség végső állapotába jutó évi több száz betegnek. Kalocsai Katalin