Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-06 / 105. szám

SZERDA, 1998. MÁJ. 6. BELFÖLD 3 röviden Víztározót avattak • Magyarnándor (MTI) Víztározó tavat avattak kedden a Nógrád megyei Magyarnándorban. A 13 hektár vízfelületű tavat a Cserhát lábainál, az úgyne­vezett Rézparti domb alatti völgyben, a Szandaváraljai patak hozamára alapozva, völgyzáró gát segítségével alakították ki együttesen 36 millió forintos költséggel. Az egész régió életében is jelentősnek mondható beru­házás komoly összefogás eredménye. A Cserháti víz­tározó egyébként 850 méter hosszú, 3-5 méter mély. A tározóban lévő 165-230 köb­méter víz elsősorban az ár­vízcsúcs csökkentésére szol­gál, de az öntözésben is fon­tos szerep hárul rá. Hotelszárny • Gödöllő (MTI) Befejező szakaszához ér­kezett a Gödöllői Királyi Kastély helyreállítása. Az utóbbi négy évben az állam összesen 2 milliárd 48 millió forintot költött a barokk műemlék épületegyüttes fel­újítására, de ezt az összeg önkormányzati és más for­rásból további 420 millió fo­rinttal még ki is egészült. A XVII. században épült kas­tély az utóbbi 50 évben mindinkább lerobbant álla­potba került. Már előrehala­dott állapotban lévő helyre­állításának köszönhetően immmár eredeti formájában várja a látogatókat a közpon­ti épület és a múzeumi szárny. Jelenleg a díszudvar rendbetételén dolgoznak, de a déli szárnyon is hamarosan megkezdik a egy 15 lakosz­tályból álló szállodaegység kialakítását. Ennek beruhá­zási költsége további 1,5 milliárd forint lesz. Új tüdőgondozó • Békéscsaba (MTI) Új tüdő- és bőr-nemibe­teg-gondozót avattak Békés­csabán. A városi kórház egyik régi épületének teljes átalakításával, együttesen majdnem 100 millió forintos költséggel alakították ki és szerelték fel a legmodernebb orvosi műszerekkel. Az egy­kor mosodaként és raktárként szolgáló kórházi épületben ­megközelítőleg ezer négyzet­méter alapterületen - három bőrgyógyászati s nemibeteg­gondozó, két tüdőgondozó szakrendelő és két röntgente­rem kapott helyet - az utób­biak egyikében szerelik föl azt a 23 millió forintért vásá­rolt s az országban még elég ritka digitális átvilágító-ké­szüléket, amelyen számítógé­pen látható a (kinyomtatható) fölvétel s CD-lemezen rög­zítődnek a vizsgálat adatai. Virágosítási verseny • Eger (MTI) Az elmúlt évekhez ha­sonlóan az egri önkormány­zat az idén is kiírja a telepü­lés polgárai számára a „Vi­rágos Egerért" településszé­pítő versenyt. Négy kategó­riában versenyezhetnek a résztvevők. Külön elbírálás alá esnek a lakossági épít­mények, az intézmények, idegenforgalmi létesítmé­nyek, illetve ipari-kereske­delmi egységek. Ezen kívül külön értékelik a legszebb virágos ablakot, erkélyt és előkertet. • Számítógépes választási főpróba Törvényt sértett a Gallup A számítógépes rendszer kielégítően szerepelt a főpróbán. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Egyhangú döntéssel, hatá­rozatban marasztalta el az Országos Választási Bizott­ság kedd esti ülésén a Ma­gyar pallup Intézet Kft.-t, mivel a választási törvényt tudatosan megsértve, az előírt moratórium után is közzétett közvélemény-kuta­tási eredményeket az Internet magyar oldalán. A vitában többen hangot adtak annak a véleményük­nek, hogy szigorúan, az ügyészség bevonásával kelle­ne eljárni a kft.-ként működő céggel szemben, mivel meg­sértette a gazdasági társasá­gokról szóló törvényt is. Tóth Zoltán, az Országos Válasz­tási Iroda vezetője a választá­sok keddi igazgatási-számí­tástechnikai rendszerének főpróbájáról tájékoztatta a bi­zottságot. Egyebek mellett bebizonyosodott, hogy a mintegy 11 ezer szavazókör­ben az őszi önkormányzati választásokon a mainál több köztisztviselőt kell bevonni az adminisztratív ügyintézés­be. Bejelentette azt is, hogy vasárnap este háromnegyed 8 körül várják az első eredmé­nyeket, 22 óra körül 10 szá­zalékos összesítésre számíta­nak, éjfélig pedig várhatóan már az előzetes végeredmé­nyeket is közzétehetik. • ítélet az autópályaperben Háromszázötven visszajár • Budapest (MTI) Jogerősen pert nyert egy magyar állampolgár az Ml-es autópálya fi­zetőszakaszát működ­tető Elmka Rt.-vei szem­ben kedden, a Fővárosi Bíróságon. A felperes. Kovács Kázmér ügyvéd ­aki egyébként a Magyar Autóklub jogásza ­visszakap 350 forintot az Elmka Rt.-tól a 900 forintos autópályadíjból. (A per 1996-ban indult, amikor még 900 forint volt a Győr és Hegyesha­lom közötti szakasz útdí­ja.) Az Ítélet kizárólag Kovács Kázmér és az Elmka Rt. kö­zötti jogvitát rendezi. Ezzel a határozatával a Fővárosi Bíróság helyben hagyta az első fokú döntést. A másodfokú, jogerős íté­let ugyanakkor az autópálya részszakaszainak vonatkozá­sában megváltoztatta az elsó fokon eljáró II.—III. kerületi bíróság határozatát. A 42 ki­lométer hosszúságú fi­zetőszakasz egyes részeit használóknak is a teljes díjat kell fizetniük, nem pedig an­nak kilométerarányos részét. Az indoklás szerint a tel­jes szakasz is rövid, ezért aránytalanul nagy többlet­költségekkel jár a felhajtók­hoz fizetőkapuk kiépítése. Az ügy bonyolultsága mi­att 15 ezer forint fellebbezési Lotz Károly az ítéletről • Gyöngyös (MTI) Valószínűleg a Legfelsőbb Bíróság jogegységi dön­tésére lesz szükség az autópályadíjak mértékének meg­állapítása tekintetében, hiszen rövid időn belül egymás­nak homlokegyenest ellentmondó ítéletet hozott két kü­lönböző bíróság ugyanazon paragrafus alapján az M5­ös, illetve az Ml-es autópálya ügyében. Ezt Lotz Ká­roly jelentette ki hétfőn gyöngyösi sajtótájékoztatóján azt követően, hogy az Ml-es díjainak csökkentéséről szóló bírósági döntés után konzultált Vastagh Pál igaz­ságügy-miniszterrel. Lotz Károly az ítélet kapcsán hangsúlyozta: vélemé­nye szerint nem a koncesszió intézményével, hanem az 1993-ban kötött koncessziós szerződés tartalmával van a baj. Bebizonyosodott ugyanis, hogy nem lehet az épí­tés teljes költségét az utazókkal megfizettetni. Az Ml­es esetében ez az elképzelés egyébként is egyedülálló egész Európában. A jelenlegi kormány éppen ezt felis­merve hozott olyan döntést az elmúlt év tavaszán, hogy a további koncessziós autópálya-építésekhez minden esetben jelentós állami segítséget biztosít. A miniszter szólt arról is, hogy az ítélettel még nehe­zebb helyzetbe került az Elmka Rt., ám ennek ellenére meg kell egyezni az EBRD vezette bankcsoporttal a társaság finanszírozásáról. részköltség megfizetésére kö­telezte a bíróság Kovács Kázmért, aki a per nyertesé­nek tekinthető. A fennmara­dó perköltségek az alperest, Elmka Rt.-t terhelik. Kovács Kázmér a tárgyalást kö­vetően újságírók előtt kifej­tette: a bírósági döntés nyo­másgyakorlást jelent az Elm­ka Rt.-re, hogy mintegy egy­harmaddal csökkentse az au­tópályadíjat. „Holnap még nem lesz változás az Ml­esen, de heteken belül már feltehetőleg közvetlenül is érzékelik majd az autósok a bírósági ítélet hatását". Köz­vetve pedig a keddi döntés elvezethet oda, hogy a közle­kedési minisztérium a jövőben a társadalmi szerve­zetek bevonásával kezd or­szágos koncepció kidolgozá­sába az autópályák ügyében - tette hozzá. Az autóklub jo­gi bizottságának elnöke le­szögezte: a per legfontosabb üzenete, hogy eredményeket nemcsak behajtó emberekkel, de jogállami eszközökkel is el lehet érni. Ezután már re­mélhető, hogy az eddig el­mulasztott következtetéseket is levonja az ügyben illetékes miniszteri biztos, s ez akár a lemondását is jelentheti. Kovács Kázmér szerint azok, akik az elmúlt egy év­ben kifizették az Ml-esen az úthasználati dtjat, az arról szóló elismervény birtokában sikeresen perelhetik az Elm­ka Rt.-t, bár >iem ez volt elsődlegesen a kereset célja, hanem hogy többé Magyar­országon ne születhessenek hasonló koncessziós megálla­podások. Az ítélet teljes úthasznála­ti díj mértékére vonatkozó ré­szét többek között azzal in­dokolta a bíróság, hogy ér­tékaránytalanság tapasztalha­tó szolgáltatás és ellenszol­gáltatás között. Az Elmka szolgáltatása ellenértékeként az elérhető legmagasabb - te­hát monopol - árat kért. Ez a fizetési hajlandóságon, illet­ve a szolgáltatás természetes monopólium-jellegén alapult, nem pedig a szükséges költ­ségeken, illetve a méltányos profiton. Az indokolás sze­rint a koncesszióban a hitel részaránya magas, futamideje .pedig rövid. Ezért kellett ilyen magas pályadíjat meg­állapítania az rt.-nek. Ax EBRD is lépni készül • London (MTI) A londoni Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) „egyelőre tanulmá­nyozza" az Ml-es autópálya díjának ügyében kedden ki­hirdetett jogerős ítéletet ­közölték a végzés kihirdeté­se után a nemzetközi pénzin­tézetben. A beruházás hite­lezőkonzorciumát vezető londoni bank illetékesei el­mondták, hogy az EBRD konzultálni fog a következő lépésekről a bankszindikátus többi tagjával, valamint a részvényesekkel és az autó­pályát koncesszióban üze­meltető vállalattal (ELM­KA) is. A Fővárosi Bíróság jo­gerős ítélete szerint az ELM­KA-nak csökkentenie kell a fizetős szakaszon felszámolt autópályadíjakat. Az EBRD és a hitelszin­dikátus társszervezője, a francia BNP már két hete - a koncessziós cég csődközeli helyzetének megoldási le­hetőségeiről nyilvánosságra került értesülésekre reagálva - hivatalosan közölte: az ELMKA részvényesei akkor hajlandók további tőkét a cég rendelkezésére bocsáta­ni, ha a magyar kormány „érvényt szerez a koncesszi­ós szerződésben foglaltak­nak, és megvédi az ELM­KA-t (az autópályadíj ügyé­ben folyó) peres eljárás bár­miféle hátrányos pénzügyi következményétől". jegyzet Sztrádapénz Y Táromszázötven forinttal, vagyis - vidéki kiskocs­±± mai áron számolva - két üveg sörre valóval gaz­dagabb lesz hamarosan Kovács Kázmér ügyvéd úr. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete szerint ugyanis ezt az összeget kell visszafizetnie az Ml-es autópályát üzemel­tető Elmka Rt.-nek, mivel az általuk alkalmazott út­használati dij a magas bírói fórumon túlzottnak találta­tott. S most aztán kezdhetném a fanyar élcelődést a fel­peresként perbe szálló ügyvéd gyors meggazdagodásán, lelkendezhetnék, hiszen e bírói döntés eredményeként akár egyharmadával is csökkenhet a furikázás költsége Győr és Hegyeshalom között. Csak éppen semmi ked­vem a dobpergetős boldogsághoz. Mert nem tudom, van-e államunk olyan erős, s gazdag, hogy megelégelve a sztrádahuzakodást úgy döntsön, megvásárol kon­cessziót, utat, de még minden fizető kaput is, s a ban­kok helyett immáron autópályáinkat konszolidálja. S ha nem, hát találtatik-e olyan befektető, aki ennyi per és harag után kijelenti: mit nekem a profit, mától csak azért építek magyar utat, hogy magyar mosolyt vará­zsoljak a magyar autósok arcára. Egyáltalán, él-e most autópályás közéletünkben olyan szaktekintély, aki ki meri mondani, mibe is kerül egy sztráda megépítése és üzemeltetése? És olyan, aki elárulná: hova folyt el az a tömérdek milliárd, amit út­alap címén fizetettünk be minden csepp benzin után, de autópálya ügyben még egy nyúlfarknyi szalagkorlátot sem emeltek forintjaiból? Persze én már annak is örül­nék, ha valaki megmondaná: ugyan milyen átok veri a magyart, hogy egyetlen nagyberuházásunk - legyen szó Dunának gátjáról, Nemzeti Színházról, vagy ezekről a pályadíjak verte sztrádákról - nem tud szitkok, könnyek, bírósági rugdalózások nélkül megvalósulni. M ár persze ha megvalósulnak. Ugyanis az Elmka­per után biztosra vehetjük, a betonsimogató út­hengerek nem fognak gyorsabban Szeged felé gördül­ni. Hacsak, mint mondám, az állam... De erre a megoldásra alighanem Kovács ügyvéd ár sem merne frissen nyert 350forintjával fogadni... f • Szekeres: „Az ellenem felhozott vádak abszurdok!" Kormányok között választunk (?) Nem pártok és szemé­lyek, inkább kormányok között választ a polgár. Ez Szekeres Imre, a Ma­gyar Szocialista Párt kampányfőnökének ál­láspontja. A politikus tegnapi, szegedi sajtótá­jékoztatóján állította: a magyar politikai közélet, pártoktól függetlenül, az elmúlt négy évben kiállta a próbát. A kampány - az MSZP ré­szérói - tudatosan nyugodt és visszafogott, mert kiszámít­ható elemeket tartalmaz. Ilyen elem Szekeres szerint, hogy vagy a baloldal, azaz az MSZP alakít kormányt, az SZDSZ-szel koalícióban, vagy a konzervatív jobboldal. Ellenben felfogása szerint ez a „másik" kormányzati alter­natíva áttekinthetetlen, ott za­varosak a viszonyok. Külső­ségeiben szolidabb a kam­pány, de funkcióját, vagyis hogy a polgárok számára vi­lágossá váljon, melyik párt mit akar, betölti. A választópolgárok fölké­szültebbek, szuverénebben hozzák meg döntéseiket, mint sokan gondolnák - véli Szekeres. De vajon a polgár választási hajlandóságát be­folyásolja-e, hogy egyes kor­mánypárti politikusokról, tör­ténetesen Szekeres Imréről is az olvasható például az iro­dalmi hetilapban, hogy csalá­di vállalkozása nem tiszta? Tisztázza magát? - kérdez­tük. „Az ellenem felhozott vádak abszurdok. A választá­si kampány részét jelentik. A feleségemet sajnálom, akit belekevertek ebben a mond­vacsinált ügybe. Természete­sen a választások után ren­dezzük a kérdést" - válaszolt Szekeres. A politikusok elleni rob­bantásos merényletekről ­kérdésünk nyomán - elhang­zott: ezek felesleges és értel­metlen dolgok, a közvélemé­nyen belüli fogadtatásuk na­gyon vegyes, a politikus fel­adata: a visszafogott reagá­lás. Nem lesz Horn-Orbán vita - reagált fölvetésünkre az MSZP kampányfőnöke. Mert például nem két, hanem négy erős párt létezik. Kor­mányzati alternatívák között választ a polgár, ezek össze­mérésére, a pártvezetők vitá­jára a média közvetítette „ke­rekasztalok" lehetőséget ad­nak. Ú. I. Agrártámogatások • Budapest (MTI) A kis- és közepes agrár­vállalkozások támogatása ér­dekében az Agrárvállalkozá­si Hitelgarancia Alapítvány és a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány a közel­múltban együttműködési megállapodást írt alá. Az AHVA a MVA meglévő programjai támogatása érde­kében speciális hitelgarancia konstrukcióval segíti a kis­és középvállalkozásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents