Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-05 / 104. szám

Kettészakadóban < a társadalom Bővülnek a szolgáltatások Az Élelmiszeripari Főiskolai Kar könyvtárának olvasóterme. (Fotó: Karnok Csaba) • Pécs (MTI) A magyar társadalom in­formatikai értelemben is ket­tészakadóban van, s ennek megelőzése az információs társadalom kihívásai elé állí­tott könyvtáraknak is alap­vető feladata - hangsúlyoz­ták a Pécsett rendezett kétna­pos dél-dunántúli könyvtár­informatikai konferencián. Könyvtárainknak a harmadik évezred küszöbén a változó környezet változó szükségle­teit kielégítő szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, de ehhez or­szágos informatikai stratégiá­ra is szükség lenne - hangoz­tatta bevezető előadásában Dobay Péter, a házigazda pé­csi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem (JPTE) tanára és a társrendező Neumann János Számítógéptudományi Társaság pécsi csoportjának elnöke. Arra is figyelmezte­tett, hogy az informatikai • A legkisebbek Szinten A legkisebb könyvtá­rakkal rendelkező két szegedi intézmény a Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kara, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Kon­zervatóriuma. Az előbbi intézmény könyvtárá­ban a rendszerváltás nem hozott lényeges változásokat. A konzer­vatórium - egyebek mellett - azért van ne­héz helyzetben, mert je­lentősen, több ezer fo­rintra növekedtek a kották árai az utóbbi években. Az Élelmiszeripari Főis­kolai Kar könyvtárának ve­zetője, Gubán Sándorné nem lát lényeges különbsé­get a könyvtár rendszervál­tás előtti és utáni helyzete között: mindkét időszakban nehéz körülmények ural­kodtak. Az eltérés legfeljebb annyi, hogy most az egyete­mi költésgvetésen kívül más forrásokhoz is hozzá lehet jutni. Keresik a pályázati le­hetőségeket, bár az anyagi erejükből egyelőre csupán a szintentartásra futja. Hiába van ugyanis többféle forrás, ha például a folyóiratok ára néhány év alatt akár több tíz százalékkal is emelkedhet. A művelődési minisztérium két évvel ezelőtt indult könyvtártámogatási pályá­zatának idei fordulójában a főiskola könyvtára 300 ezer forintot nyert. A könyvtár­vezető szerint ez kevés, és azzal sem ért egyet, hogy a támogatást a hallgatók létszáma alapján osztják szét. Mint mondja, az élelmi­szeripari szakkönyvek és fo­lyóiratok jóval drágábbak, mint például a bölcsészkép­zéshez szükséges kiadvá­nyok. A könyvtárvezető úgy véli, az elmúlt három év a pályázás szempontjából si­keres volt. Aggodalmát fe­jezte ki viszont amiatt, hogy az idén megjelent kiírások nagy része kizátja a főisko­lai könyvtárak többségét. A SZÉF könyvtárába mintegy 150 féle magyar és külföldi folyóirat jár, amelyek be­szerzési költsége tavaly több mint 1 millió 600 ezer forint volt. Ugyanebben az időszakban körülbelül 520 ezer forintot költöttek köny­vekre. Néhány évvel ezelőtt az állománygyarapítást ked­vezően befolyásolni p köte„- v. szupersztrádaként emlegetett Internet nem csodaszer, mert azon - a szerkesztési és tar­talmi felelősségi rendszer hiánya miatt - rengeteg „in­formációs szemét" is találha­tó. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a hazai könyv­tárakat olyan informatikai rendszerbe kellene illeszteni, mely lehetővé tenné eltérő technikai szintjeik, az egy­mástól eltérő eddigi fejleszté­sek közti különbségek, vala­mint a párhuzamosságok át­hidalását, illetve megszünte­tését is. A könyvtár-informa­tikai konferencia résztvevői megismerkedtek a JPTE köz­ponti könyvtárának legújabb integrált, számítógépes nyil­vántartási rendszerével és ta­pasztalatot cseréltek a dél­dunántúli könyvtárakban le­zajlott könyvtári automatizá­lás legfrissebb eredménye­iről. tartani les példány szolgáltatás, amelyek egy része manap­ság nem érkezik meg, mivel előfordul, hogy a kis ma­gánkiadók nem veszik fi­gyelembe a rendeleteket. A szakirodalmat elsősorban az oktatók használják, akik ku­tató munkát is folytatnak. A tankönyvként előírt kiadvá­nyokból igyekeznek leg­alább 10-15 példányt besze­rezni, hogy a hallgatók helyben jussanak hozzá azokhoz. A látogatók bön­gészhetnek a világ legna­gyobb élelmiszeripari adat­bázisában, amely interneten is elérhető. A könyvtár saját hálózatán az 1995-től be­szerzett összes könyv meg­található, és az adatbázist visszamenőleg is kiépítik. A konzervatórium könyv­tára azzal a céllal jött létre, hogy az órák közötti szüne­tekben a diákok zenét hall­gassanak és olvassanak ­mondja Tóth Ferencné könyvtárvezető. A hallgatók kölcsönözhetnek is zenei té­májú könyveket és kottákat, továbbá egy-egy személy részére elkülönített helye­ken lemezeket hallgathat­nak, sőt azokat saját haszná­latra átmásolhatják kazettá­ra. A könyvtárban több mint 1700 könyv, csaknem 8000 kotta. 14 féle folyóirat, kö­zel 1500 hagyományos hanglemez és 200 CD talál­ható. Ez utóbbiakat a Nem­zeti Zenealapítvány Orfeusz programjának pályázatán nyerték. A kottákat és leme­zeket mindig is nehezen szerezték be, különösen az utóbbi években. Ennek az az oka, hogy a kottákhoz ma jóval maga­sabb áron lehet hozzájutni. Egy-egy példány 2000-4000 forint közötti összegbe ke­rül, a kamarazenei kották azonban még ennél is drá­gábbak. Ezért szigorították a kölcsönzés feltételeit: a műveket ma már rövidebb időre adják ki. A konzervatórium könyv­tára - akárcsak a többi in­tézményé - pályázatokon is gyarapítja állományát. Je­lenleg a beiratkozottak szá­ma háromszáz, a könyvtár­ban naponta mintegy százan fordulnak meg. A diákok és a tanárok igényeinek kielé­gítése érdekében a könyvtár kapcsolatban áll a színház­zal, a tanárképző főiskola zene tanszékével, valamint a Somogyi-könyvtárral, és egymástól vesznek kölcsön könyveket, kottákat, leme­zeket. H. Sz. A felsőoktatásban a hallgatókért kialakult versenyben a diákok azt is figyelembe veszik a választásnál, hogy az intézmények milyen könyvtári lehetőséget tudnak biztosítani a szá­mukra. Körképünkben a szegedi egyetemek és főiskolák könyvtárainak helyzetét térképeztük fel. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola könyvtári struktúrája széttagolt, mivel az elődök az egyes tanszéke­ken alakítottak ki könyvtára­kat. A főiskola tanszékei a város különböző pontjain helyezkednek el. Ennek el­lenére jól működő könyvtári hálózat alakult ki. A Hattyas soron lévő központi könyv­tár gyarapítja az állományt, és annak egy részét kiadja a tanszékeknek. Katona Imré­né, a központi könyvtár ve­zetője úgy véli, a tanszékek átköltöztetése után való­színűleg három könyvtári egység jön létre: a Hattyas sori, a Boldogasszony és a Szilléri sugárúti épületek­ben. Katona Imréné szerint a könyvtáraknak a minél szín­vonalasabb és szélesebb körű szolgáltatásokra kell tö­rekedniük, mert a hallgatók is ezt igénylik. A tavalyi év elejétől a szegedi felsőokta­tási intézmények könyvtárai­ban egységes szoftver műkö­dik, amely nyilvántartja az azóta megjelent dokumentu­mokat. Nehézséget okoz azonban a korábbi állomány • Munkatársunktól A szegedi felsőoktatási intézmények jelenlegi teljes könyvtári kapacitása mind­össze a hallgatók 3,8 száza­lékának biztosít helyet, mi­közben a nemzetközi köve­telmények 7-10 százalék kö­rüliek. A táblázat utolsó so­rából a hetenkénti könyvtári kapacitást lehet kiolvasni. A JGYTF-nél a teljes alapterü­letre vonatkozóan azért nem releváns az adat, mert a könyvtári felszerelés külön­böző helyeken található. számítógépes feldolgozása. A főiskola internetes honlap­ján a világ bármely részén elolvashatják a könyvtárról szóló információkat. A be­szerzésnek több forrása van: az intézmény költségvetésé­nek egy része, minisztériumi támogatás, pályázatok, aján­dék és csere. A pályazatokon nyert pénzzel a könyvtár je­lentős mértékben kiegészíti a költségvetési keretét. A So­ros-alapítvány pályázata nyomán a főiskola könyvtára regionális szerepet vállalt a környezeti nevelésbe: ezer kötetes gyűjteményéből megfelelő szakirodalommal látja el a dél-alföldi általános iskolákat. A központi könyvtár munkatársai nem egyedül döntenek arról, hogy mely könyveket kell feltétlenül beszerezni, figye­lembe veszik a tanszékek igényeit. Az oktatók a könyvtárellátó vállalat jegy­zékéből, a kiadók katalógu­saiból és személyesen is tá­jékozódnak a széles könyv­piac ajánlatairól. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem központi könyvtára máskép­pen működik, mint a többi intézményé - mondja Mar­ton János könyvtárigazgató. A diákok ritkán járnak oda, szinte mindent a kezükbe adnak, amire orvossá válá­sukhoz szükség van. Az ok­tatás nem igazán neveli a szakirodalom használatára a tanulókat. Az igazgató sze­rint az orvosegyetemek sza­kirodalommal való ellátott­sága jobb, mint a tudomány­egyetemeké. A naprakész tá­jékozódást biztosító folyó­iratok közül egyesek évi előfizetési költsége megha­ladja a kétmillió forintot. Ta­valy ilyen kiadványokra 118 milliót költöttek. Marton Já­nos szerint így is a legfonto­sabb irodalomnak csupán negyven százaléka található meg náluk. Egy-egy szakte­rületen ugyanis száznál is több folyóirat jelenhet meg. A SZOTE központi könyvtá­rában összesen mintegy nyolcszáz féle folyóirat ol­vasható. Könyvből tavaly mintegy nyolcszázat rendel­tek, 6,2 millió forintért. Az azelőtti évekhez képest kö­zel felére esett vissza a be­szerzett könyvek mennyisé­ge. A folyóiratokkal szem­ben a könyvek esetében a központi könyvtár pusztán a beszerzés lebonyolítását végzi, az intézetek és a tan­székek határozzák meg, hogy miből mennyit vegye­nek. A beszerzésre fordított minisztériumi támogatás lét­számarányos elosztása - a könyvtárigazgató szerint ­olyan helyzetet teremthet, hogy egy nagyobb főiskola ugyanannyit kap, mint egy orvosegyetem, amelynek vi­szont jóval költségesebb ki­adványokat kell megvásárol­nia. A József Attila Tudomány­egyetem központi könyvtára kezdettől universitas-könyv­tárként működött, vagyis több intézmény hallgatói lá­togatják. Sőt - mint a leg­több egyetemi könyvtárat ­a város polgárai is használ­hatják. Az 1920-as évektől napjainkig az olvasótér dup­lájára növekedett, miközben a napi forgalom hússzor ak­kora, mint hetven évvel ezelőtt volt. Nemrégiben az 1400-at is meghaladta az egy nap odalátogatók száma. A könyvtár helyhiánnyal küszködik. Máder Béla igaz­gató szerint a modern könyvtárakban az olvasók maguk veszik le a polcról a szükséges irodalmat, náluk azonban az állománynak csupán öt százaléka található az olvasótermekben. A töb­bit raktárakban őrzik, egy ré­szüket a város más pontjain, helyenként nedves pincék­ben. A látogatók számítógé­pen kereshetik meg az olvas­nivalót, sőt akár a világ leg­híresebb könyvtáraiban is böngészhetnek. A könyvtár jelenlegi arculata 1994-re alakult ki, miután PHARE­segítséggel kicserélték a 40­60 éves bútorokat és padló­zatot. A FEFA pályázatán nyert pénzből pedig megte­remtették a szegedi intézmé­nyek egységes könyvtári rendszerét. A JATE könyv­tára évente mintegy 60 mil­lió forintot fordít beszerzés­re, fele-fele arányban költe­nek folyóiratokra és köny­vekre. Egy évben átlagosan 10-12 ezer új kötetet helyez­nek a polcokra, ám ezek egy része a tanszékekhez kerül. Folyóiratokból 1500-1600 féle található meg, jelentős részben magyar, és csak né­hány száz külföldi. Hegedűs Szabolcs Közgyűlés az Akadémián • Budapest (MTI) Csendes napi munka jel­lemezte az eltelt fél évet, az elmúlt esztendőkben elhatá­rozott reformprogram meg­valósításával foglalkoztunk. Többek között e konszolidá­ciós tevékenységről adunk számot a hétfőn kezdődött közgyűlésen - jelentette be Glatz Ferenc, az MTA elnö­ke az Akadémia székházá­ban tartott sajótájékoztatón. A tudós testület vezetői a közgyűlésen beszámoltak közelmúltban meghirdetett ösztöndíjakról, a különböző testületek működéséről, va­lamint az intézethálózat áta­lakításának üteméről és gaz­dálkodásukról is. A köz­gyűlés tagválasztó ülésnek számít: 36 rendes, 34 leve­lező, 38 külső (külföldön élő, magukat magyarnak valló tudós) és 36 tisztelet­beli (külföldi állampolgársá­gú, kiemelkedő eredményt elérő tudós) tagot választott az akadémikusok gyűlése ­mondta Vizi E. Szilveszter, az MTA alelnöke a sajtótájé­koztatón. Ugyancsak tegnap adták át az akadémiai aranyérmet, a doktori okleveleket, az akadémiai és az újságíró dí­jakat is. Idén az 1848-as for­radalom és szabadságharc 150. évfordulójára emléke­zett a közgyűlés ünnepi tu­dományos előadása. Az Akadémia, mint a reformkor egyik vívmánya, ezzel kí­vánt tisztelegni alapítói előtt. Glatz Ferenc megemlékezé­se után Kosáry Domokos akadémikus tartott tudomá­nyos előadást. A második napon, ma kapnak tájékoztatást a köz­testület tagjai az Akadémiai Könyvtár helyzetéről, a jövő évi költségvetés irányel­veiről, majd a főtitkár és az elnök válaszol a hozzászólá­sokra. Agrárkutatási együttműködés • Budapest (MTI) A Földművelésügyi Mi­nisztériumban tudományos együttműködési megállapo­dást írtak alá arról, hogy a következő bő egy évben a Minisztérium 20 millió fo­rintos támogatást nyújt a Magyar Tudományos Aka­démiának agrárkutatásai fi­nanszírozásához. Nagy Frigyes földműve­lésügyi miniszter és Glatz Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke új­ságírók előtt írta alá a meg­állapodást, mely 1999. má­jus 31-i hatállyal azért jött létre, hogy konkrétan is se­gítse a mező- és élelmiszer­gazdaság tudományos fej­lesztését, és a tudományos ismeretek gyakorlati alkal­mazását. A szerződő felek megálla­podtak, hogy az MTA szak­mai segítséget nyújt az ag­rárgazdaság EU-csatlakozá­si, felkészülési és alkalmaz­kodási stratégiájának kidol­gozásában. Szegedi olvasótermek - számokban JATE SZOTE JGYTF KÉEESZÉF LFZF Összesen Új könyvtár Teljes alapterület (m3) 2 200 500 nem releváns 290 44 3 034 13 900 Olvasóterem (m3) 530 180 231 101 ­1042 5273 Kötetszám (kb) 1 000 000 110 117 280 000 43 659 11 250 1 455 000 2 700 000 Olvasótermi férőhely (fő) 310 89 60 38 12 509 1 000 Nyitvatartás (tól-ig) 8.00-20.00 9.00-19.00 8.00-16.00 9.00-16.30 9.00-18.00 ­8.00-20.00 Olvasóterem férőhely/hét (férőhely x heti nyitvatartási óra) 18 600 5 340 3000 1 425 540 28 905 84 000

Next

/
Thumbnails
Contents