Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-30 / 126. szám

SZOMBAT, 1998. MÁJ. 30. STEFÁNIA- RIPORT 5 • Lemondott Básthy alpolgármester Párbaj a közgyűlésen Lemondott gazdasági alpolgármesteri tiszt­ségről Básthy Gábor. Mint emlékezetes: szó­ban többször, egyszer írásban is átadta fel­mondó levelét dr. Sza­lay István polgármes­ternek, aki ezt most a vádaskodástól, vesze­kedéstől hangos köz­gyűlés zárt ülésszaká­nak végén - a csütör­tökről péntekre virradó éjszakán - elfogadta. A város két MSZP-s veze­tőjét kérdezve kívántuk vol­na föltárni: mi miért történt? A polgármestert nem tudtuk elérni, üzeneteinkre sem rea­gált. Básthy Gábor gazdasági alpolgármester azonban vá­zolta lemondásának okait. - A hivataltól, a jegyző­től, a polgármestertől nem kaptam meg a munkámhoz alapvetően szükséges segít­séget, légüres térbe kerültem az elmúlt fél évben - jelen­tette ki a gazdasági alpolgár­mester. - így lehetetlenné vált az általam fontosnak tar­tott tervek megvalósítása, melyek szükségesek Lettek volna Szeged szempontjából is. • Mi volt az utolsó csöpp a pohárban? - A közgyűlés csütörtöki ülésén olyan stílusban és módon rágalmaztak, amit to­vább már nem tűrhettem. • Pedig például a Básthy által pártolt ügynek tar­tott Duna-Tisza Regioná­lis Fejlesztési Kft. tőke­emelését megszavazta a többség - a zárt ülésen. - Igen, de ekkor indult az „anyázás". Nem a tartalmi kérdéseknél, hanem a fel­ügyelőbizottsági és igazgat­ótanácsi posztok elosztásánál kezdődött a nézeteltérés, amit - szokásos módon ­egyesek összekötöttek a má­sik társaság, a következő na­• Döntésleltár pirendi pontba foglalt, a He­liomed Rt. jövőjét érintő döntésekkel. 9 Már többször fenyege­tőzött azzal, hogy bedobja a törölközőt. - Háromszor komolyan is gondoltam. Először az isko­labezárások idején. Tehát ré­gen kezdődött, de az utóbbi időszakban nyilvánvalóvá vált: nem tudunk együtt dol­gozni a hivatalvezetéssel, s a polgármestertől sem kaptam meg a támogatást. A munká­mat ellehetetlenítették. 9 E legutolsó fölmondó levelét régóta a zsebében tartotta? - Fogalmazni a levelet csütörtökön délben kezdtem. A közgyűlés végén pedig megírtam és kinyomtattam, majd átadtam a polgármes­ternek. • Mi lesz ezek után Básthy Gáborral? - Augusztus 31-éig még viszem az ügyeket, bár kedd­től szabadságon vagyok, mi­vel az elmúlt 3 évben 70 nap szabadságom halmozódott fel. Van szakmám, van mun­kám. Fizetés nélküli szabad­ságon tartózkodom a JATE gazdasági igazgatóságáról. Vállalkozást alapítani nem fogok, mert ugyanolyan sze­gény vagyok, mint mikor az alpolgármesterséget elkezd­tem. • És mi lesz az önkor­mányzattal? - Lemondásomnak - úgy vélem - sokan örülni fognak. • Az önkormányzatot, a politikát ezentúl messzire elkerüli? - Egyéni önkormányzati képviselői munkámat folyta­tom. A fölsővárosi lakótele­pen értem el eredményeket, elég ha csak a körforgalmat említem. Minden attól függ, hogy a lépésemet hogyan ér­tékeli az MSZP. Őszig meg­látjuk. Újszászi Ilona Logisztikai központ lesz Véget ért az ország­gyűlési, s elkezdődött az önkormányzati választás - ez látszott a szegedi közgyűlés csütörtöki ülé­sén. Az udvariaskodó, álmos kezdet, a lanyha vita után a zárt ülésen vadul egymásnak rontot­tak a képviselői csopor­tok. A leltár: néhány té­ma elnapolása és egy csomó döntés, illetve a gazdasági alpolgármes­ter lemondása. A közgyűlés nyílt szaka­szában a kulturális alap tá­mogatására pályázók között összesen 2 millió 10 ezer fo­rintot osztottak szét. A legna­gyobb összeget (400 ezer fo­rintot) a városházi díszterem festményeinek restaurálására szánták - a támogatás legki­sebb összege 10 ezer forint. Módosították az idei költség­vetést. A vita során elutasí­tották Thurzó Ferenc javasla­tát, amelyben azt indítvá­nyozta, hogy hitelből, 20 mil­lió forinttal támogassák a SZOTE sugárterápiás célokat szolgáló létesítményének fö­lépítését. Kijelölték a Szegedi Lo­gisztikai Központ helyét: az általános rendezési terv sze­rint aj 5. számú főút és a Bu­dapest-Szeged vasútvonal közötti 55 hektáros területre kerülhetne a központ. A 46 millió forintos útalapot fele­részben a lakóterületi alap, felerészben pedig a földutak aránya szerint osztották szét. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 1997. évi beszámolóit elfogadták. Az Épületkezelő és Fenntartó Kft., a Fürdő és Hőforrás Kft., a Mozgókép Kft., a Sze­gedi Temetkezési Kft., a Vá­sár- és Piacszervező Kft. zár­ta nyereséggel az előző évet. Személyi és pénzügyekről döntöttek a zárt ajtók mögött. Először az önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsola­tos fellebbezéseket bírálták el a városatyák. Aztán egy-egy nevelési-oktatási intézmény magasabb vezetői beosztásá­ra érkezett pályázatokról döntöttek. Öt évig, azaz 2003 végéig lesz vezető az alsóvárosi óvodai körzetben Kószó Lászlóné, a belvárosi 1. szá­mú óvodai körzetben Rákos­né Szilágyi Éva, az északvá­rosi 2. számúban Bódiné Vá­gi Klára, a kiskundorozsmai körzetben Pappné Sörös Juli­anna, a móravárosi óvodai körzetben Vörös Lászlóné, a szőregiben Tóth Istváné, a ta­báni óvodai körzetben Varga Györgyné, a Tarján városi 1. számú óvodai körzetben No­vákné Cseh Ibolya, a 2. szá­múban Pálházi Regina. Az önkormányzati tulaj­donú 9 társaság ügyvezetője illetményének 80-100%-át kapta meg - munkája prémi­umként. Ny. P.-Ú. I. • Mit mond a zsűri elnöke? A borfesztivál: valódi siker Nagy eseménye volt ez az egész régiónak. Ez­rek vándoroltak el a na­pokban Szegedre, hogy szakértőként vagy egy­szerű kóstolóként részt vegyenek a negyedik szegedi borfesztiválon. Egybehangzó vélemény szerint: megérte. Minden eddiginél színvonala­sabb, pergőbb ritmusú, szórakoztató program­jaiban is változatos ren­dezvényt hoztak tető alá a serény szervezők. Ilyenkor, a rendezvény vége felé, már a zsűri is teszi a dolgát. Tegnap délelőtt a Sajtóház Stefánia termében ültek össze, hogy döntsenek az idei borokról: ki mit érde­mel. (A részletes eredménye­ket egy későbbi lapszámunk­ban közöljük.) Géczi Lajost, a zsűri elnökét az értékelés után kérdeztük. 9 Voltaképpen miből állt a zsűri dolga? - Nagyon nehéz munka volt, mert a szegedi fesztivál egyre rangosabb összejöve­tel, mind több kiállító és ter­mék vesz részt a rendezvé­nyen. Idén a 41 résztvevő 47 borfajtával versenyzett, s mindenki a legszebb borával jött Szegedre. A munkánkat így végeztük: két albizottság­ba osztottuk a 11 zsűritagot. Egyiket Kisari István, a má­sikat Pálfi György vezette, én pedig egyeztettem, összehan­goltam a munkát. A két cso­port nagyon egyformán dol­gozott és azonos eredménye­ket állapított meg. Géczi Lajos: Nehéz volt a zsűri dolga a sok jó minőségű borral. (Fotó: Nagy László) 9 A szakmai véleményét elmondta a bírálóbizott­ság a pontozás által. De mi a véleménye a Széche­nyi téri rendezvényről? - Annak idején Papp Csa­ba szervező titkárral bejártuk az országot és komoly agitá­ciót fejtettünk ki, hogy jöjje­nek el Szegedre. Idén már egyértelművé vált, hogy föl­ismerték: a Tisza-parti város valódi régióközpont, élen jár a kulturált borfogyasztásban is, és ma már nem kell senkit sem rábeszélni, hogy eljöj­jön, önként jelentkezik... Szerintem egyre fényesebb jövő előtt áll ez a rendez­vény. 9 Kedvenc bora? - A pusztamérgesi rajnai rizling és az olasz rizling. Pálfi György, a Csongrád Bor Kft. ügyvezetője, az egyik bizottság elnöke volt a tegnapi zsűrizésen. 9 Ön nem először vesz részt a borok elbírálásá­ban... - Minden esztendőben je­len vagyok cégemmel, tavaly óta pedig a zsűri munkájában is részt veszek. 9 Ha összehasonlítja a tavalyi és az idei „borkósto­lót", milyen különbséget lát közöttük? - Sokkal nagyobb szám­ban vannak jelen a kiállítók és a versenyzők a fesztivá­lon, ami már önmagában is örvendetes tény. Nyilvánva­ló, hogy a kiállítók a legjobb borokat hozzák a versenyre, emiatt a zsűrinek egyre nehe­zebb dolga van, hiszen kiváló borok között kell egy relatív rangsort felállítania. 9 Kedvenc itala? - A csongrádi cabernet. Ma van az utolsó lehetősé­günk, hogy kilátogassunk a Széchenyi térre s megízleljük a valóban finom nedűket, megkóstoljuk a nagy ételvá­lasztékot, amelyet a vendég­látók konyhái kínálnak, meg gyönyörködjünk a színvona­las műsorokban. Aztán jövőre - ugyanitt találkozunk. Kisimre Ferenc A művesekezelések fi- • Szakma kontra pénztár Müveseháború nanszirozasa meg min­dig nem jutott el a meg­oldásig. Lapunkban el­őször dr. Kiss Éva, a SZOTE dializisközpontjá­nak orvos-igazgatója (DM, 1998. április 29.), majd dr. Szente László, a Csongrád Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár igazgató-helyettese fej­tette ki véleményét (DM, 1998. május 11.). Zajos Ferenc, a dialízisközpon­tot működtető Gambro Kft. menedzser igazgató­ja ezúttal megerősíti a szakma véleményét: mi­vel az egy kezelésre for­dított térítési összeg két éve változatlan, nem le­het megfelelőképpen gondoskodni az ellátás színvonaláról. Zajos Ferenc, a SZOTE dialízisközpontját működtető Gambro Kft. menedzser igaz­gatója a napokban Szegedre látogatott. A Délmagyaror­szágnak nyilatkozva elmond­ta, úgy látja, a felek „elbe­szélnek" egymás mellett. A szakma képviseletében dr. Kiss Éva ugyanis állította, az egészségbiztosítási pénztár nem biztosítja azt a pénz­összeget, amely éppúgy fe­dezné a művesekezelések költségeit, mint az amortizá­ciót. Jelenleg ugyanis 7,2 milliárd forint a kezelésekre megszavazott költségvetés, amely alig magasabb a tavaly kapott 6,8-nál. Dr. Szente László, a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgató-helyettese viszont arra hivatkozott, hogy a pri­vatizált műveseállomásokon az alapkezelések 16 ezer fo­rintos tarifája mellett 31 ezer forintos kezelések is létez­nek, s ezekből az összegek­ből már futja az amortizáció­ra is. Zajos Ferenc szerint az egészségbiztosítás szeret arra hivatkozni, mennyivel emel­kedett évről évre a keret, és hogy ez az országos gyógyí­tó-megelőző ellátásokra for­dított összeg fölött mozgott. A Szente László által emle­getett 13,8 százalékos növe­kedés csak akkor igaz, ha a művesekezelések tavalyi alapköltségvetéséből, a 6,3 milliárd forintból indulunk ki. Tudni kell azonban, hogy 1997-ben az év végéig 6,8 milliárdra kerekedett a műve­sekezelések finanszírozása annak érdekében, hogy min­den beteget ellássanak. Hi­szen kezelés nélkül - mint tudjuk - meghaltak volna. Mivel a betegek száma is nőtt, a plusz félmilliárdot ők „vitték el". Az egy kezelésre fordítható összeg - a 16 ezer forint - pedig több mint két éve változatlan: a szolgálta­tók erről beszélnek. „A szá­mok tehát azt bizonyítják, hogy évről évre krónikusan alultervezett a finanszírozás" - mondta Zajos Ferenc. A Gambro Kft. számításai sze­rint az alapkezelés költségei máris 18 ezer forint fölé emelkedtek - ezt a cégek utolsó tartalékaik felhaszná­lásával még biztosítják. A drágább kezelések sem „szépítik" az eredményt, hi­szen Szegeden például a ta­valyi 13 ezer dialízishez ké­pest csak 50 volt a kiemeltek száma. Vagyis - dr. Szente László állításával ellentétben - nem lehet 23 ezer 500 fo­rintos sima számtani átlagot számolni „súlyozott" átlag helyett, amely lényegesen alacsonyabb összeget ered­ményez. A Magyar Nephro­lógiai Társaság úgynevezett „konszenzus" konferenciát tartott nemrégiben, amelyen a finanszírozást érintő alap­vető definíciókat fogadott el a szakma. Ezeket szeretnék felhasználni az egészségbiz­tosítással folytatandó követ­kező tárgyalások során. Fekete Klóra "Terelés. Zubor úr, a do­rozsmai Vándor utcából azt kifogásolja, hogy a nagybani piacos napokon az autósor a templomnál áll, s még a bu­szok sem tudnak kimenni a fordulóig. Telefonálónkat bosszantja, hogy a rendőrök a nagy forgalmat beterelik a szűk utcákba, s ez nemcsak a személygépkocsikra, ha­nem a menetrend szerinti buszjáratokra is vonatkozik. Marx a Marson. Takács Lajos nem rég óta él Szege­den, s néhány apróságra hívta fel a figyelmet. Észre­vette például, hogy a Mars téri eligazító táblán, illetve egyes buszjáratokon még mindig Marx teret tüntetnek csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket ezen a héten Arató Lászlóval oszthatják meg. Ügyele­tes munkatársunk hétköznap reggel 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hív­ható a 06-20-432-663-as rádiótelefonon. Elveszett tárgyakat visszaadni szándé­kozó olvasóink ingyenes hirdetésben te­hetik közzé mondandójukat. Hirdetés­felvétel: 8-tói 18 óráig a 06-80-820-220-as zöld számon, illet­ve személyesen a Sajtóházban. fel. Azt is szóvá tette Ta­kács úr, hogy a Csillag té ri piacon az árusok nagy sze­metet hagynak, sőt, a bok­rokba is bedobálják a sze­metet. Másik telefonálónk, Kovács János ugyancsak a Csillag térrel kapcsolatban jegyezte meg, hogy a gye­pet nyíró munkások gyak­ran szétszólják a füvet, s ez a gyerekekre nézve is ve­szélyes lehet, hiszen ki tud­ja, milyen kórokozók kerül­nek így a lakókörnyezetbe. Virág cuki. Török Éva (465-120) a Virág cukrászda védelmére kelt, mondván, hogy a városnak örülnie kel­lene, hogy egy ilyen hangu­latos cukrászda csábítja Sze­gedre a turistákat, s nem len­ne szabad arra kötelezni a Virág vezetőit, hogy szedjék le a napernyőket. Inkább a szeméttől kellene megtisztí­tani a várost - véli olvasónk. »»»t» Al élvFAfll. forrás Díszdoktort avattak • Munkatársunktól Tegnap a József Attila Tudományegyetemen ünnep­élyes keretek között avatták díszdoktorrá lochen Frowein professzort, a Max Planck Társaság Összehasonlító Közjogi és Nemzetközi Jogi Intézetének igazgatóját. A professzort eddig két európai egyetem - a sevillai és a leu­veni - avatta díszdoktorrá. (Jochen Frowein életútját bemutató írásunkat a legkö­zelebbi Universitasban ol­vashatják.) Kamionverseny • Munkatársunktól A Hivatásos Gépkocsive­zetők Nemzetközi Szövetsé­ge 1998-ban is megrendezi a kamionos ügyességi világ­bajnokságot Ausztriában. Idén első ízben Magyaror­szág is képviselteti magát az indulók között egy 12 fős csapattal. A kiutazó gépko­csivezetőket egy háromfor­dulós országos ügyességi versenyen választják ki, melynek második fordulóját Szegeden, a TAH-ATI tan­pályán rendezi a River Truc­ker Club május 30-án, szom­baton reggel 7 órától. Diáksikerek • Munkatársunktól A Gedói Áktalános Isko­lában lezajlott városi és hatá­rontúli képzőművészeti és népdaléneklési verseny ered­ményei: az „Én és a termé­szet" vetélkedő 1. kategóriá­jában (növénytanulmányok): 1. Iványi Levente (Zrínyi Ilo­na Ált. Isk.); 2. Nagy Katin­ka (JGYTF Gyak. Ált. Isk.); 3. Marjanócz Lilla (JGYTF Gyak. Ált. Isk.). „Alaktanul­mány-képregény" kategóriá­ban 1. Rajnai Eszter (Kodály Téri Ált. Isk.); 2. Tarjási Im­re és Landler Zoltán (Ho­nyadi J. Ált. Isk.). „Tárgyak, tervek" kategóriában 1. Mur­ka Péter (JGYTF Gyak Ált. Isk.); 2. Mák Dorottya (JGYTF Gyak Ált. Isk.). A népdaléneklési verseny­ben 1. Popovics Renáta (Ró­kus 1. Sz. Ált. Isk.) és Szabó Zita (Karolina Ált. Isk.); 2. Áchim Tibor és Turi Zsolt (Fekete István Ált. Isk.); 3. Nagy Réka (Rókusi 1. Sz. Ált. Isk.). Csonkás sikerek • Munkatársunktól A Csonka János Műszaki Szakközépiskolában rendez­ték meg a közelmúltban az OSZTV gépjárműtechnikai­szerelő szakma országos döntőjét, amelyen autószere­lő, autóvillamossági szerelő, hajógépész és repülőgépsze­rélő szakmában versengtek a tanulók az ország szakközép­iskoláiból. A versenyt a C­Mobil Kft., a Csiszár Au­tósiskola, a Csonka János Műszaki Szakközépiskola diákönkormányzata, a Láng Autóalkatrész Kereskedelmi Kft., a Pegueot Kovács Au­tóház, a Polgár Autóelektro­szerviz, a Roncs Kft., a Tau­rus Emergé Gumiipari Kft. és a Tisza Volán Rt. támo­gatta. A Gábor Dénes Gim­názium, Műszaki Szakkö­zépiskola és Kollégiumban megrendezett OSZTV közle­kedési szakmacsoport orszá­gos döntőjében a Csonka Já­nos Műszaki Szakközépisko­la tanulói közül Szőke Csaba első, Börcsök Róbert pedig második helyezést ért el. m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents