Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-29 / 125. szám

IV. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1998. MÁJ. 29. Mi az integráció végső célja? Az emberek vagy az üzletemberek Európá­jának megteremtése? Az alapító atyák - akik jövóbe mutató politiká­jukkal az egész folyama­tot beindították - legfőbb törekvése az volt, hogy megakadályozzák an­nak még a lehetőségét is, hogy Európában ismét népeket szétszakító test­vérháború tomboljon. Ezért mindenekelőtt szi­lárd, hatékony intéz­ményrendszer alapjait akarták lerakni. Ennek érdekében pragmatikus, gazdasági megközelítést alkalmaztak, melyben kulcsszerepet kapott a szén, az acél, a közös pi­ac, a mezőgazdaság és a versenyképesség. Igy jött létre az a sokak által szakértői és hivatalnoki irányítása miatt túlságo­san technokrata jel­legűnek tartott Közös­ség. Az alapszerződésekben fölvázolt célok javarésze megvalósult: a határokról eltűntek a vám- és adókorlá­tok, megszűntek az egyének tevékenységét korlátozó megszorítások. Minden egyes polgár a hétköznapok szint­jén is nyer a létrejött egysé­ges piac hatásaihál: ilyen például az árucikkek bőséges és sokszínű választéka; a konkurencia, melynek kö­szönhetően az árak alacsony szinten tarthatók; a fogyasz­tóvédelem és környezetvéde­lem; a többnyire a legmaga­sabb szinten összehangolt szabványok. Az EU periféri­ális területein élő lakosság érdekében születtek a struk­turális alapok. Az ártámoga­tási mechanizmusok hatéko­nyan szolgálták a mezőgaz­dasági termelőket. Ma a legnagyobb problé­ma: a nagy költségeket föl­emésztő túltermelés és a ver­seny nyomasztó hatása. Az európaiság azonban sokkal többet jelent, mint egyszerűen fogyasztónak len­ni Európában vagy Európa gazdaságát támogatni. Mert az Európai Unióban érvényes állampolgárságot is jelenti. Ez a munkaerő és a szolgál­tatások szabad mozgásával, a szakképesítések, diplomák kölcsönös elismerésével azo­nos. A munkavállalók (a ven­dégmunkások és hozzátarto­zóik is) jogot kapnak vala­mennyi egészségügyi, szo­ciális, művelődésügyi, szo­ciális, művelődésügyi, adózá­si jogosultság igénybevételé­re is. A polgárok Európájának felépítési folyamata a fontai­nebleu-i Európai tanács meg­bízásából kidolgozott és 1985-ben publikált Adonni­no-jelentéssel kezdődött és fontos lépést tett a maasrtich­ti döntésekkel. Ennek értel­mében a polgárok bármely más tagállamban leteleped­hetnek, részt vehetnek az ot­tani helyi önkormányzat vá­lasztásain, illetve az Európai Parlament képviselő-válasz­tásán. A kulturális Európának együtt kell fejlődnie a gazda­sági Európával, ily módon hozzájárulva a közösségi tu­dat kialakulásához. Ai furopa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött leire. Az íurópa-kapu mellékletel szerkeszti: Újszászi Ilona • Debreczeni bora Hongkongban Amerre a világ megy, oda megyünk mi is ír ## Debreczeni Pál: „Csak a minőségi bor versenyezhet." (Fotó: Nagy László) Kisharsányban alapí­totta meg az ország egyik legnagyobb csalá­di tulajdonban lévő bo­rászatát Debreczeni Pál, a Vylyan Szőlészeti és Borászati Rt. elnöke. A cég minőségi borokat ál­lit elő hosszú érlelés után és - magas áron. Debreczeni bora az egyetlen magyar nedű­ként vesz részt a bor jú­niusi hongkongi világki­állításán. „A magyarnak arra kell mennie, amerre a világ megy. Ha a világ a Távol­Keletre megy, hogy új piaco­kat fedezzen fel, nekünk is arra kell tartanunk" - fejtette ki filozófiáját Debreczeni Pál, azzal kapcsolatban, hogy június 16-18. között részt vesz - egyetlen ma­gyarként - a hongkongi bor­világkiállításon. A közismert szegedi üz­letember a bor szerelmese. A családi birtok kiépítése a 80­as évek végén, a 90-es évek elején kezdődött, a szóló te­lepítésének éve 1992 volt. Kisharsányban, a híres villá­nyi borvidék fészkében. Kü­lön történet lehetne, hogy született meg a 73 hektáros ültetvény, miként alapozta a pincészetet, rakatta tégláról téglára a falakat, üzemelte be a világ legkorszerűbb beren­dezéseit. Miközben szék­helynek egy régi sváb pa­rasztházat vásárolt meg és újította föl eredeti stílusában. Az rt. évi 3500 hektoliter minőségi bor előállítására képes. „Cégnevünket, a Vylyan-t Villány község egy régi ok­levele sugallta - magyarázta a választást a bor mestere. ­Ezzel is jelezni szeretnénk, hogy filozófiánk alapja a ha­gyományokra épüló borké­szítés. Terméskorlátozással a szőlő értékes anyagainak magas koncentrációját hoz­zuk létre." A cég sztorija valódi si­kertörténet, ám megfeszített munka áll mögötte. És ter­mészetesen pénz, befektetés. A csapat körbejárta az egész világot, hogy megismerje a' különböző országok pincé­szetét, technológiáját. „Amikor azt állítjuk, hogy itt a korszerű technológia és a hagyomány kéz a kézben járnak, a következőkre gon­dolunk: minden borunk dűlőszelekciós, azaz egyetlen termőterületről származik. Kézzel szüretelünk, ládákba szedjük a szőlőt, majd ala­csony nyomáson préseljük. A koracél tartályokat, a ha­gyományos ászok- és barri­que hordókat az erjesztés és az érlelés egyes fázisához ki­választva alkalmazzuk." A több évig palackokban is érlelt borok először 1997 végén, 1998 elején jelentek meg az üzletekben. Mivel nem hétköznapi nedűk. Sze­geden például csak étter­mekben, borszaküzletekben Podmaniczky Szilárd A borkóstolás aranyszabályai Bori mindig csak vékony falú üvegpo­hárból igyunk, soha ne próbálkozzunk szappantartóval, nagyobb öblítősflakon kupakjával vagy szemüvegtokkal. Ha vékony falú, áttetsző üvegpohárba kitöltöttük a bort, vizsgáljuk meg a szí­néi. Ha kék vagy barna színű, legyünk óvatosak, lehet, hogy oldott rézgálic vagy fáradtolaj került a poharunkba. A bor illatáról úgy győződhetünk meg, ha kicsit megjáéatjuk a pohár falán, és legalább két-három lélegzetvétel erejéig az orrunk alá tartjuk. Ha azt vesszük ész­re, hogy a bor az orrunk fölött helyezke­dik el, akkor valószínűleg még mindig a színéi vizsgáljuk, a légzési ekkor se szü­neteltessük. A kóstolást ajánlatos a könnyebb bo­rokkal kezdeni, amikor a testünk még ru­ganyos és nem viselkedik úgy, mint egy rosszul kinyitott kempingszék. A szín és az illat mellett leginkább a bor izére vagyunk kíváncsiak, ezt főként a szánkban érezzük, ezért érdemes egy közepes kortyot a szánkba önteni, ahol majd a nyelvünk lubickol. Ha kóstolás előtt nem nyitottuk ki a szánkat, ne szá­mítsunk különleges Izekre. De ügyeljünk arra is, nehogy túl korán csukjuk össze a szánkat, a pohárból leharapott darab nem fokozza az élvezetet. Különböző bo­rok között mégis harapjunk valamit. Itt sajt, alma vagy apró uborkás szendvics jöhet számításba. Rézdrót, kartonpapír vagy hullámpala nem ajánlott. Kóstolás előtt mindig döntsük el, hogy a megkóstolt bort lenyeljük vagy alkal­masint kiköpjük, ellenkező esetben meg­indul szánkban a tilitoli, félrenyelünk vagy fölszalad a korty az orrunkba, elve­szítjük az egyensúlyunkat, és már nem a kóstolással leszünk elfoglalva, hanem mintha sapkabojtot forgatnánk a szánk­ban. Ha otthonról fáradtan indulunk el, akkor útközben mérlegeljünk. Ha nem üres a gyomrunk, borkóstolóra me­gyünk, ha üres, az esetek többségében vérvételre. A bor ízéből, illatából és színéből ben­nünk összeállt harmónia alapján dönt­hetjük el, melyik számunkra a legjobb. Ebből aztán még néhány pohárral megíz­lelhetünk. De mindvégig csak annyit igyunk, amennyi ki is jön belőlünk. A kóstolást addig bátran folytathatjuk, amíg még egy nekifutással ki tudjuk mondani, hogy nem minden fajta szarka farka tarka-barka, csak a tarka-barka fajta szarka farka tarka-barka. és a Juhász Gyula utcai De­pó Kft.-ben lehet megvásá­rolni. „Ha tudunk olyan minő­ségű és mennyiségű bort csi­nálni, amit a világ fölvesz, akkor csinálni kell, de világ­piaci áron" - vallja Debrec­zeni Pál. De hogy is kerül a kishar­sányi bor Hongkongba? Az a bordeaux-i cég, amelyik a Vylyan „dizájnnal" kapcso­latos munkáit vitte, közel volt a tűzhöz. A Bordeaux-i Vinexpo nyerte meg ugyanis pályázat útján a hongkongi világkiállítás szervezését. Debreczeni Pál bora 500 résztvevő termékével mér­kőzik. (Kétszáz jelentkezést különben vissza is utasítot­tak.) Mint ahogy azt a „bo­rosgazda" mondta: nem biz­tos, hogy üzlet születik a Tá­vol-Keleten, de a több millió forint árú részvétel hosszú távú befektetésnek számít. Faketo Klára Cseh püspökök és a bővítés • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió keleti bővítése a gazdasági és poli­tikai előnyök mellett széle­sebb teret ad az emberek kö­zötti toleranciának, kedvező hatása van a belpolitikai sta­bilitásra, segít a gazdasági reform befejezésében, és hozzájárul a törvény szerepé­nek és az állami intézmé­nyek működésének kiteijesz­tésében - vélték szerdán Brüsszelben a cseh katolikus püspöki kar tagjai, akik a hé­ten látogatást tettek az EU intézményeinél. A delegációt Miroslav Vlk prágai érsek vezette, aki a kar nevében az egyház maradéktalan támo­gatását fejezte ki a bővítés­hez. A magas rangú egyházi emberek tájékozódtak az EU működéséről, Csehország csatlakozási előkészületeinek állásáról, illetve arról, ho­gyan tud az egyház hozzájá­rulni a felkészüléshez. A kül­döttség mindenhol világosan jelezte egyetértését az EU­bővftéssel és az egységes, nagy Európa gondolatával. A bor tündérei Hölgyeim és Uraim, igen tisztelt borisszák! Az emberiség történelmének nagy alakjai között ren­geteg a borissza. Alkaiosz, a leszboszi görög dalnok víz­zel hígítva, egy kettő arányban javasolta a bor ivását. Ismerjük ezt a módszert. A jó görögök tehát hosszúlé­pést ittak, ami bizonyos helyzetekben rendkívül üdvö­zítő megoldás tud lenni, ám a bor valódi élvezetéhez sok köze nincsen. A kegyetlen küklopsz, Polüphémosz is azért veszti el a szemevilágát, mert Odüsszeusz hígí­tás nélkül ad neki az éjszínű, hazai borból, minekutána a vad óriás leittasodik, vagyis szembedöfhető az izzó nyárssal. Nagy ivó volt Noé is, áldja meg őt az Isten, aki az Özönvíz után az első szőlővesszőket újraültette. Talán csak a gyerekek előtt nem kellett volna mezítele­nül heverészni. Olvastam egyszer egy nagyon szép szlo­vák novellát, amelynek főhőse egy borissza munkás volt. Egyszer megkérdezte ezt a részeges munkást a fia, mondaná meg, miért iszik. Mire föl ez a nagy, eltökélt és szép alkoholizálás? Az apa elgondolkodott, megivott egy pohár bort, s aztán azt mondta. Isten is részegen te­remtette az embert, hiszen a hetedik nap megpihent. A pihenés, mint olyan, nem isteni attributum. Vagyis Is­ten a másnaposságot pihente ki. Márpedig ha Isten, mondjuk szépen, alkoholos befolyásoltság alatt terem­tette az embert, akkor valamit elronthatott, s aki részeg, ittas, spicces, kapatos, rájöhet az isteni rontás mibenlé­tére, s talán kijavíthatja az emberen elkövetett a hibát. Egyáltalán nem biztos, hogy helyénvaló ez az okfejtés, mindenesetre van benne ráció, következetesség és szép­ség. Például a bölcs Szókratész maga is javallotta, hogy érdemes havonta egyszer maximum kétszer alaposan lerészegededni, csakhogy ilyenkor a bő hányás és iz­zadás és a sok vizelés által a test megtisztulhasson. Nem tudom, Vak Béla királyunk ismerte-e Szókratész idevágó tanácsát, mindenesetre a Képes Krónika úgy emlegeti őt, mint komoly ivót, uralkodásának végén rendre kapatosan döntött az ország állapotáról, és álta­lában rosszul döntött. Én ebből azt a tanulságot szűrtem le, hogy az ember vagy iszik, vagy politizál; a kettő együtt nem megy. Más veszélyek is fönnállnak. Például ha egy magyar miniszterelnök az - osztrák ere­detű - fröccsöt részesíti előnyben a tiszta bor helyett, könnyen elveszítheti a választásokat. A magyarok való­színűleg a hosszú vándorlás alatt, török eredetű né­pektől tanulták el a szőlő megművelését. A 17. század­ban érdekes esetről számol be egy angol utazó. A törö­kök rákaptak a magyar borra, például ezen komoly ok­nál fogva sem akartak kimenni az országból. Közbe­vetőleg mondom, orosz barátaink többnyire a maguk­kal hozott vodkát itták, lám, nem is bírták negyven év­nél tovább. Szóval ez az angol utazó a 17. században lá­tott egy török urat magyar bort inni. Am mielőtt a török a szájához emelte volna a kupát, hatalmasat kiáltott. Miért így iszik. Sir, érdeklődött udvariasan az angol utazó. Azért, hogy a lelkem elbújjon ijedtében és ne lás­sa, hogy bort iszom, válaszolta igen komolyan a török úr. Szegény törököknek Mohamed próféta nagyon helytelenül engedte a többnejüséget, ugyanakkor pedig eltiltotta a népet az alkoholtól. A magyar ember sok egyéb tulajdonsága mellett abban is különbözik a tö­röktől, hogy ő nem a bor elfogyasztása után kiáltozik, hanem ellenkezőleg. Utána. A magyar emberre az is jellemző, mennél több boritalt fogyaszt, annál szebben kiáltozik, olykor ez a kiáltozás nagyszerű énekléssé ala­kul át, s csak Kovács törzsőrmester váratlan főlbukka­nása vet véget neki, mondjuk, hajnali négykor a Kárász utcán. A magyar irodalom is mennyi mindent köszön­het a bornak! Balassi Bálint, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Krúdy Gyula, Tömörkény István, ezek a kiváló férfiúk is mind komoly és eltökélt borivók voltak. Ezek a férfiak tudták, hogy a bor a természet műalkotása. Azt pedig egy Vladimír Holan nevű nagyon nagy szlo­vák költő írta. hogy a bor mélyebb, mint a pohár. Ham­vas Bélának van egy nagyon szép filozófiai traktátusa a borról. A mester azt írja, hogy minden borban angyal és tündér lakozik, amiként tündér és angyal van az em­berben is. Mármost ha az ember a bort megissza, a bor nem hal meg, hanem a bor angyalai és tündérei az em­berben lakozó sok kis tündér és angyal közé kerülnek. Akik pedig a bor tündéreit és angyalait énekszóval és virágesővel fogadják. Hát kérem, én ennél szebbet mondani nem tudok. Tessenek menni a tündérekhez. EBRD-hitel Wrodawnak • Varsó (MTI) Az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) 16 millió ECU-s hitelt nyújt Wroclaw útjainak és villa­mosvágányainak korszerűsí­tésére. A tizenhárom éves fu­tamidejű hitelt négyéves tü­relmi idő után kell törleszteni - áll az EBRD közleményé­ben. Most első ízben ad az európai pénzintézet közvetle­nül hitelt egy lengyelországi önkormányzatnak. A 700 ezer lakosú Odera-parti város szenvedte a legsúlyosabb ká­rokat a tavaly nyári árvizek során. Területének több mint 30 százaléka napokig víz alatt volt. Az EBRD ezenkí­vül segítséget nyújt Wroclaw költségvetésének kezeléséhez és pénzügyeinek megtervezé­séhez. Az EBRD eddig" 1,2 milliárd ECU-val finanszíro­zott mintegy 70 projektet.

Next

/
Thumbnails
Contents